Esztergom és Vidéke, 1936

1936-02-23 / 16.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 16. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1936. FEBRUÁR 23 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Kaleidoszkóp A mai ember élete felfedezett élettempót mutat. Tekintsünk csak bele a XX. század kale­idoszkópjába. Kicsi ahhoz a lá­tókörünk, hogy mindent egy­szerre meglássunk, mert min­den örvénylik körülöttünk és bennünk, a gépek ritmusától, aerók és autók berregésétől, kény szeregyezségre sem jó bankárok, panamázó tisztvise­lők revolverdörrenésétől kezd­ve az olasz-abesszin háborúig. Jazzband! Jelenünk legkorhűbb kifejezője ez a lármára wag­neri, dallamra zerkovitzi disz­szonancia, amely a vakon kör­be-keringőivel mintha egyene­sen Holbein „Haláltáncát" tele­pítené közénk az antik rene­szánsz metszetekről. Micsoda siralmasan össze­zagyvált, vulkánok tetején tán­coló világ ez a mostani, a maga kancsal fantáziájával, el­torzult ösztöneivel, — s a nagy magasságok, mélységek, túlte­lítettségek és ürességek között, micsoda iránytűjét vesztett ka­noeként hányódik a XX. szá­zad embere. Maga az egész túlfeszített ma az, ami feldü­börög a jazzban, a szakszofo­nok sivitásában, cintányérok csattanásában, banjok és trom­biták, dobok és kürtök kaoti­kus zenebonájában, a test és az anyag teljes győzelme a lélek felett, a habzsolva élvező, lihegve dolgozó, méreteiben egyre szédítőbb arányokat öltő modern gépélet, amelyben a ma embere egyedül tudja meg­találni és kitombolni magát. Viharként száguldanak előt­tünk az események. Látunk embereket feltámadni és porbahullani. Látunk embe­reket, akik végigküzdötték a világháborút, gyermekeket, fia­talokat, akik ugyanazt végig­szenvedték odahaza, akik „sze­rencsések" voltak olyan talál­mányokat megérni, mint a negyvenkettes, tengeralatti akna, lángszóró, ciángáz, tank és légiflotta, akiknek agya zúg a forradalmaktól és ellenforradal­maktól, szanálástól, B.-listától, valorizációtól, munkanélküli­ségtől. — És látunk embere­ket, akik eszeveszetten, önzőn harácsolják a pénzt és ülnek rajta, mint Molliére fösvénye — talán kevesebb komikum­mal, de annál elszántabban — és belemélyesztik karmaikat 'még a nyomorba is, mert még a nyomorból is meggazdagodni akarnak. — Látunk tömegeket modern Don Quihoteként vias­kodni a valuták, vízumok, po­litikai szerződések, béke és háború, gazdasági és erkölcsi nyomor szélmalmaival, embe­reket, akiknek józansága meg van mérgezve boxmeccsel, re­vüvel, börzével és látunk ura­kat hétfejű sárkányként, felfu­valkodottan, öntelt mosollyal állni a gazdagság vasveretes kapuja előtt s ott látjuk mel­lette a harcokban már-már ki­merült modern „Botondokat", akik már nem tudnak a sár­kánnyal megküzdeni. Látunk népeket, akiknek iro­dalmából pornográfia és szür­realizmus; festészetéből karri­katura és pénzhajhászó portré­üzlet lett, színpadjából mesz­telenség és görlkultusz, hitéből cinizmus. De a mai embernek még ez sem elég. Beilleszti programm­jába a keleti népek titkos ta­nait is, az okkultisták divatszá­zadává teszi korunkat. A túl­világba nyúl át egy kis vi­gasztalásáért, de nem úgy,ahogy ezt kellene, hanem spiritizmus­sal, távolbalátással. Delejezés és reinkarnáció válnak zsurté­mákká és fájdalomcsillapító narkotikus szerekké. Igy fest a mai élet sokak szerint talán túlságosan sötét szemmel nézve. Előre sajnál­nunk kell azt a szegény kró­nikást, aki arra mer majd vál­lalkozni, hogy a XX. század történetét megírja. A nagy kor­szakok jellemrajzát az egysé­ges jellemrajz szokta megadni és még a legprimitívebb kor is fel tud mutatni valami álta­lános tükörképet szereplői egyé­niségéről. A XX. század kró­nikása azonban ugyancsak za­varban lesz a szélsőséges adat­halmazzal, amely a legvadabb ösztönök, legzabolátlanabb ki lengések és legleszűrődöttebb elmélkedések eredményeit, a háború rombolásait s a tovább­fejlődés csodáit keveri egybe, mint az ember aki vesztét érzi; — léhaság és elmélyedés, hő­siesség és elpuhultság, fényű­zés és nyomor torlódnak egy másba, mintegy össze-vissza hányt könyvtárban, amelynek elveszett a katalógusa... s közben egyre érkeznek hirek a római, limpiasi csodákról, láto­másokról, szenttéavatásokról, mint a középkorban. Most tegyük le a kaleidosz­kópot és gondolkozzunk a lá­tottakon. S ha legközelebb a kezünkbe vesszük, csak szépet és jót lássunk, — mert annak is kell lenni, — ami ellensú­lyozza és megszépíti a most látott káoszt. 5. K, Sorsdöntő napok előtt áll a kézművesiparosság Az Ipartestületek Országos Köz­pontja a kötelező iparosnyugdij ügyében a következő körlevéllel for­dult az Ipartestülethez: „az iparosnyugdij ügyében az elmúlt évben Nyíregyházán tartott országos iparoskongresszus, vala­mint Központunk elhatározta, hogy az ipartestületek évi rendes köz­gyűlésükön szabályszerű határozat hozatalával döntsenek arról, hogy a kézművesiparosság a kötelező biztosítás mellett foglal-e állást? Amennyiben a kézművesiparosság a kötelező biztosítás mellett nyilat­kozik meg, akkor hajlandó-e vál­lalni a kötelező biztosítás terhét? A kérdés eldöntése azért fontos, mert az illetékes kormánytényezők csak az esetben készítik elő a kötelező iparosnyugdíj kérdését, hogyha a kézművesiparosság emel­lett foglal állást. Ennek alapján felkérjük a tek. Elnökséget, hogy a kérdést a közel­jövőben tartandó rendes évi köz­gyűlés napirendjére tűzni szíves­kedjék és a közgyűlésen megjelent tagok — névszerinti szavazással hozandó határozattal döntsék el azt: a) elvben a kötelező biztosítás mellett foglalnak-e állást? b) amennyiben az ipartestület tagjainak többsége a kötelező biz­tosítás mellett nyilatkozik meg, sza­bályszerű határozattal döntendő el az is, hogy a tagok többsége haj­landó-e vállalni a kötelező biztosí­tással járó terheket? A kötelező biztosítás terhei ko ronkint és a biztosítandó nyugdíj nagysága szerint változnak; a járu­lékok kiszámítására akkor kerül a sor, ha a kérdés matematikai részét illetékes helyen megfelelően elké­szítik. Az iparosnyugdij kérdésében mu­tatkozó ellentétes nézetek felett tiszta képet csak akkor nyerhetünk és az iparos nyugdíj kérdésében érdemleges előterjesztést az illeté­kes tényezőkhöz csak akkor intéz­hetünk, ha a szóbanlévő nagyfon­tosságú kérdésben valamennyi ipar­testület szabályszerűen nyilatkozik. Kérjük a tek. Elnökséget, hogy a kongresszus határozatának eleget téve, a kérdést fogadja azzal a meg­HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Megsemmisítették a mezőcsáti választást. — Telkeket ad el és új ingatlanokat vásárol a főváros. — 42*000 lakosa van Székesfehérvár­nak. — Két új katolikus templom épül a fővárosban. — A NEP sür­geti a sajtóreformot. — Meghalt Tolnay Kornél, a Máv volt elnökigaz­gatója. — Megállapították, hogy Dréhr Imre öngyilkosságot követett el. — Grősz József püspök átvette a szombathelyi egyházmegye kor­mányzását. — Négy magyar kato likus pap ment ki Braziliába missiós munkára. — Szeged felépíti a Hő­sök kapuját. — Két kisgazdapárti képviselő kiutazott Ottó királyhoz. — 64 millió pengő értékű ingatlan cserélt gazdát a fővárosban az elmúlt évben. — Harminchat vagon ve­tőmag kölcsönt kapnak az ínséges csongrádi gazdák. — A főváros két és fél millió pengőt fordít út­építésekre. — Artézi kutakból egy­millió hold földet akarnak öntözni az Alföldön. — A belügyminiszter megvizsgálja a bányászok nyugbór­szabályzatát. — Miniszteri biztos intézi a szombathelyi egyházmegye anyagi ügyeit. — Tisztességtelen verseny címén beperelték Győr vá­rosát. — Sóstavakat sejtenek Bu­dapest alatt. • — 3842 métermázsa baromfit szállítottunk az elmúlt hé­ten Angliába. — Kecskeméten fel­borult a pékkartel. KÜLFÖLD Jövő év júniusában koronázzák meg az új angol királyt. — A bal­oldal Spanyolországban ismét ke­zébe vette a hatalmat. — Máglyá­kon égetik el az abesszinek a nul­lahegyeket. — Gibraltárba mene­kültek a spanyol főnemesek. — A szerb skupíinában botrányos vere­kedések vannak napirenden. — 40 millió font kölcsönt vett fel Fran­ciaország Angliában. — Forrada­lom tört ki Paraguajban. — Betil­tották a nemzeti szocialista párt mű­ködését Svájcban. — Félmillió em­ber vett részt a nemetországi téli olimpiászon. — Megszűnt az autó­adó Ausztriában. — 300 éves a svéd posta. — Szigorúan ellenőr­zik Ausztriában a főiskolások politi­kai magatartását. — Döntő győzel­met arattak az olaszok Abessziniá­ban. — Németország visszaköve­teli elkobzott gyarmatait. — Az új német motorvonat 200 kilométeres sebességet ért el. — Hollandia 45 millió hollandi forintot szavazott meg fegyverkezésre. — Amerikában rob­bantással javítják a talajt. — Az oroszlánokat megdrágította az abesz­szin háború. — Fegyverkezési dik­tátort kap Angiia. — Németország biztosítékot adott Olaszországnak az osztrák függe lenség megerősítéséra. — Lemondott a spanyol kormány. — Másodszor is halaira ítélték Lind­berg bebi gyilkosát. — Leégett Bel­gium legnagyobb papírgyára. — Te­rületi engedményeket ajánlott fel a kisantant Bulgáriának. — A lengyel miniszterelnök Budapestre jön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom