Esztergom és Vidéke, 1936

1936-08-09 / 64.szám

tokát s dolguk végeztével az üregbe dön'ötték az összetört emlókjeleket is. Esztergom megyében és a város területén szinte ritkaságszámba megy az ép sir vagy sírbolt. Különösen beszédes bizonyságot szolgáltatott er­re nézve az érseki téglagyár agyag­termelési helye és a bánomi domb, amelynek római temetkező helyén csupa feldúlt sir táratott fel. Az ilyen A helybeli m. kir. Vak Bottyán 3. honvéd kerékpáros zászlóalj szer­dán tartotta meg impozáns keretek között zászlóaljnapját. Előző esti zenés takarodó, szerenád a herceg­primási palota előtt, a Széchenyi­téri térzene nyitotta meg az ünnep­séget. A m. kir. 1. honvédgyalog­ezred zenekara működött közre. Szebb­nél-szebb számaikkal, remek fúvós technikájukkal, finomságukkal hatal­mas sikert arattak és a nagy számban megjelent közönség lelkes tapssal ju­talmazta a kiváló zenekart. Szerdán reggel ünnepi istentisz­telet volt a belvárosi kegyúri plébá­nia-templomban és a ref. templom­ban, majd délelőtt 10 órakor volt a Széchenyi-téren az ünnepség. Vak Bottyán volt palotájának, a város­háza falát a nagy kuruc tábornok életéből, győzelmes csatáiból vett szemelvényes képek díszítették. A Szentháromság szobor előtti fenntartott helyen gyülekeztek az előkelőségek, akik között ott láttuk a Hercegprimás képviseletében meg­jelent dr. Drahos János prelátus­kanonokot, dr. Prey Vilmos alispán­nal élén a vármegye tisztikarat, vitéz Szívós- Waldvogel József, vitéz Borókay Rudolf és vitéz Pongrácz­Mi volna a kérdőivek célja? Az idegenforgalmi bizottság lsg­utóbbi gyűlésén igen életrevaló és okos javaslat hangzott el. A bizott­ság egyik tekintélyes tagja azt in­dítványozta, hogy kérdőivekkei pu­hatolja ki a bizottság az Esztergom­ban nyaraló idegenektől, mondjuk helyesebben: fürdővendégektől pa naszaikat, óhajaikat, kívánságaikat, — esetleg megelégedésüknek, tetszé­süknek nyilvánítását is kérje ki tőlük. Mint egyebekkel, úgy ezzel is, bi­zony elkésLünk. Maholnap, — pon­tosabban : holnap itt van Szent Lő­rinc xiapja, az uborkaevésnek, meg a szabadban vaíó fürdőzésnek alkonya s nemsokára hazaindulnak ottho­naikba a fürdővendégek is. A kérdő­ivekkel tehát ez évben — úgy vélem — lemaradtunk. Jövőre talán fris­sebbek leszünk.. . Addig is azonban, mig e tervet megvalosithatjuK, elmondjuk mi, a saját elgondolásunk, a saját tapasz­talataimé, de elsősorban az itt nya­raló vendégektől eredő hallomások alapján panaszaikat, óhajaikat, tet­szésük s nemtetszésük okait. Vála­szolunk a kérdőivekre a nyaralók helyett... Jobb lakások kellenének. A nyaralók legtöbbet panaszkod­nak a rossz lakásviszonyok miatt. A kiadó lakasok legtöbbje nedves, ké­nyelmetlen berendezés, rossz nyi­korgó agy; be nem sötétíthető szo bakban a hajnali órakDan a vendé gek orrát ragja a korankelő légy, az illemhelyek hatul egy fabódéban — nem kifogástalanok s a rossz szobák ára is aránytalanul magas, havi 30-50 pengő között mozog. Vannak egyéb hibák is. Kutyák sok éjjeli csa­vandál munka sorozatát megtalálhat­juk Belgrádtól Budáig és Budától Bécsig, továbbá a Kárpátok északi és keleti szorosaitól szerteágazólag az egész országban. Kivétel e tekin­tetben Óbuda, hol az egykori Aquin­cum helyén helyén jelentékeny meny­nyiségben olyan sírkamrák kerültek felszínre, amelyek érintetleneknek bi­zonyultak. (Foly. köv.) Barta Ede ny. tábornokokat, dr. Brenner Antal helyettes polgármes­tert, dr. Krecsányi Kálmán rendőr­tanácsost, a helybeli rendőrkapitány­ság vezetőjét, dr. Balogh Albin ben­césgimnáziumi igazgatót, dr. Felber Gyula plébánost és másokat, a vá­ros társadalmának vezetői közül. A Himnusz után vitéz br. Ungár Károly alezredes, zászlóajparancs­nok lépett a szószékre. Nagyhatású beszédében többek között a követ­kezőket mondotta: A zászlóalj büszke arra, hogy a legfelsőbb Hadúr Vak Bottyán nevével tüntette ki. Méltó lesz erre a névre a zászlóalj, mert Vak Bottyán szellemében él és, ha kell, hal. É napon kell meg­megelékezni a volt huszonhatos gya­logezred hősi hagyományairól és ezeket kell minden magyar katoná­nak ápolnia önmagában. Beszédének végén megemlékezett a hősi halot­takról, akik vérük hullásával pecsé­telték meg hazafiságukat. Az ünnepély végén a zászlóalj diszmenetben kerékpározott el a zászlóaljparancsnok és a megjelent előkelőségek előtt. A ritka szép lát­ványt nyújtó katonai parádé még sokáig ott fog élni az esztergomi szivekben. HIIIIHttttmtMMHttdtHi holással, gyermekek sok visitás­sal és a szomszéd rádiója erős böm böléssel. Mindezek azt bizonyítják, hogy nyaralóvendégekre még nem vagyunk beidegezve. Persze vannak kifogástalan, mondjuk inkább cse kely hibákkal úri, kényelmes laká­sok, s ezek árát a pesti vendégek szivesebben fizetik meg. Drága a piac. Nagyon drágának tartják piacun­kat is a nyaralóvendégek. Ez évben óriási gyümölcstermés volt s a gyü­mölcs kilója 30—50 fillér, majdnem ugyanannyi mint a mult évben, ami­kor gyümölcstermésünk még virág­jában elfagyott. Ennek legfőbb oka az, hogy a termés javát fővárosi nagykereskedők szedik össze, akik azt Bécsbe exportálják s igy nekünk a silányabb gyümölcs marad olyan áron, mintha az prima gyümölcs volna. Meg legmeltányosabbak a ko­fák, persze náluk kötelező az árfel­tüntetés, mig a termdóknel ezt nem találjuk. Emlékezünk valami piaci szabályrendeletre, nem ártana ezt legalább így nyáron kiásni az akták halmazából. Fürdőkert is kellene. Sok a panasz amiatt is, hogy Esztergomnak nincs nyilvános parkja vagy íürdókertje. A vendég, ha dél­előtt fürdött, délután kénytelen az utcán lézengeni, mert hiszen a sé­tánynak minősített topeka is csak — ugyebár ? — utca, ahol autó, bi­cikli, talyiga s kiskocsi zavarja a sétálót. Tudjuk, hogy a Kisdunaparton korlátozva van a közlekedés, ám azért minden öt percben jön egy-egy jármű — mondjuk — kézikocsi vagy talyiga. Nagyon hiányzik Esztergomban egy szép park, délutáni zenével, cukrászdával, hol a fürdőző közön­ség találkozhatnék, ismerkedhetnék s ozsonnáját ott fogyasztva üdül­hetne s szórakozhatna. A topeka erre nem alkalmas s az ottani pa­dokat a szent önzés nevében per sze elsősorban mások foglalják le. Fräuleinek és rodlizó, visitó gyere kek, holott ezek részére szép gyer­mekjátszótér van fenntartva a Serédi parkban. Ez utóbbi park nagyon szép és hangulatos de a fenn emiitett célra nem alkalmas. Szúnyograjaival és szétszórt padjaival nagyobb társaság szórakozására nem megfelelő. Ki­mondott fürdőpark (úgynevezett Cur­park) kellene, célszerű berendezéssel. Pótolhatatlan hibát követtünk el annak idején, mikor a Csernoch érsek által nyilvános park céljaira felajánlott Primáskertet el nem fo­gadtuk 1 Mit mondanak a für­dőről? Kissé drágának tartják a főváro­siak hévizes fürdőnket is, bár az illetékesek szerint ez az ország leg­tisztább s legolcsóbb fürdője. A strand — bérlet esetén 70 + 10 fillér, ami három, négytagú családnál elég szép summa. Igaz, hogy némi megalkuvás­sal s a díjtáblázat alapos áttanulmá­nyozásával elég olcsón lehet für­deni, mindenesetre olcsóbban, mint a főváros bármely fürdőjében. Nincs alkalom kirán­dulásokra. Nagyon fájlalják a fővárosiak azt is, hogy nincsenek Esztergomban idősebbek részére kirándulási lehe­tőségek. Nincs a városnak közeli er­deje. A Vaskapu magas, a nagyma­rosi hajókirándulás drága s vacsora­időre (este 5—9 óra közt) esik. Vissza kellene állítani a régi visegrádi propellerjáratokat, de más időbeosz­tással, hogy a dunamenti nyaralókö­zönség ne drágítsa még jobban pia­cunkat. A búbánati völgy kellemes és szép kirándulóhely volna, csak az odajutás nehéz. Ide külön autóbusz­járat kellene. Apróbb panaszok. Sok a panasz, a tolakodó, kére­gető cigányokra is. Súlyos a fürdő­vendégek kritikája az utcák — a mellékutcák — járdáinak tisztaságá­ról is. Söpretlenek, öntözetlenek, ga­zosak. A Jókai-utcában a csordáról este hazatérő tehenek legelnek, alig 500 lépésnyire a város főterétől. Fölöslegesen puffognak és füstölnek az autók és motorkerékpárok. Sok az utcákon kódorgó gazdátlan eb, különösen a fő útvonaltól távolabb eső mellékutcákon s a külvárosok­ban. Hallottunk még egyéb apró, de jelentéktelenebb panaszokat is, bár a nyilvános illemhelyek szaporitásá­A magyar városok nagyobbsza­bású beruházásokra készülnek, nem­csak azért, hogy fontos szükségle­teiket kielégítsék és hiányaikat pó­tolják, hanem azért is, hogy a köz­munkák teremtésével a munkanél­küliségen enyhítsenek. Azonban a varosoknak anyagi felkészültsége a nullával egyenlő, saját erejükből a legkisebb beruházásokra sem képe­sek. Az egyedüli lehetőség, ha köl­csönt tudnak szerezni a tervek végre­hajtására, azonban ez is nehéz kér­dés, mert a kölcsönnyújtó anyagi .roforrasok sem állanak korlátlanul íendelkezésre. A Varosok Szövetsége, mely programmjaul tűzte ki e kényes probléma megoldását, röviddel ez­előtt tervezetet dolgozott ki e kér­désben. Összeállították a városok nak kérdése nem éppen jelentékte­len dolog. S most jön a dicséret. De hallottunk dicséretet is az itt nyaraló idegenektől. Dicsérik utcáink s köztereink ízléses parkosítását s közönségünk utcai viselkedésében az idegenekkel szemben tanúsított ud­variasságot és előzékenységet. Nagy elismeréssel és dicsérettel szólnak a fővárosi nyaralók egyes vendéglők és korcsmák jóizű, bősé­ges s elég olcsó ebédjeiről is. Ugy az ételek Ízletes voltával, mint a tálalás­sal nagyon meg vannak elégedve. Alig két év előtt még e tekintet­ben sok volt a panasz, de vendég­lőseink okos belátással hamar segí­tettek a bajon s ez az örvendetes változás idegenforgalmi szempontból szinte felbecsülhetetlen. Dicsérik még az idegenek a köz­hivatalainkban tapasztalható párat­lan előzékenységet s udvarias kész­séget is, s ezt mi is kész örömmel tesszük ím közzé. A panaszok közvetíté­sére lapunk is vál­lalkozik. Bizonyára volnának még a nya­ralóközönségnek a fentieken felül egyéb megjegyzései, melyekről eset­leg nekünk nincs tudomásunk, de a város idegenforgalmi bizottságában minden készség és jóakarat megvan arra, hogy esetleges panaszaikon segítsen s hogy elismerésüket hálá­san tudomásul vegye, hiszen ezt célozta volna a kibocsátandó kérdő­ív is. Ennek kibocsátására azonban ez évben már aligha lesz alkalom. Mégis, hogy nyaralóközönségünk­nek alkalma legyen óhajait, pana­szait a bizottsággal közölni, lapunk szerkesztősége szívesen vállalkozik arra, hogy az ily tárgyú s lapunk szerkesztőségére címzett tárgyilagos panaszokat az idegenforgalmi bizott­sághoz eljuttassa. Jó szolgálatot vé­lünk tenni ezzel úgy az itt nyaraló közönségnek, mint a város folyton fejlődő idegenforgalmának. Jó igyekezetben nincs itt hiány. Esztergom város idegenforgalma szoros közvetlenséggel kapcsolódik bele az egész ország idegenforgal­mába s ezzel az ország gazdasági életébe is. Esztergom város vezető­sége, idegenforgalmi bizottsága, köz­hivatalai és sajtója minden igyekezet­tel azon vannak, hogy az itt megfor­duló idegen jól érezze itt magát s szívesen jöjjön máskor is ide vissza. íme, ezt a célt volna hivatva szolgálni az idegenforgalmi ülésen elhangzott praktikus javaslat s e célt óhajtja szol­gálni jelen, az érintettek számára oku­lás és jószándékú alkalmazkodás szempontjából, — javitó, haladó cél­zattal irott — cikkünk is. szükségletét, amelyből megállapítot­ták, hogy mintegy 19 millió pengő a városok kölcsönigénye. Ezt az ösz­szeget egy központi szerv által ki­bocsájtó kötvények ellenében vennék fel a kölcsönt és e központi szerv­vel szemben vasalnának azután fize­tési köte.ezettséget megfelelő arány* ban azok a városok, amelyek a ki­bocsájtandó kölcsönből részesülnek. A Varosok Szövetsége teljesen ki­dolgozta a kötvénykibocsájtás rész­leteit és az volt az elgondolása, hogy az OTI, továbbá a különböző nyugdíjintezetek vennék át a kötvé­nyeket. A 19 milliói öt év alatt ruháztak volna be a városok, a kölcsön visz­szafizetése 20—25 évre volt tervezve. A Városok Szövetsége felterjesztés­sel fordult az illetékes hatóságokhoz Impozáns volt helyőrségünk zászlóaljnapja Válasz a kérdőivekre Nem kapnak kölcsönt a vidéki városok

Next

/
Oldalképek
Tartalom