Esztergom és Vidéke, 1936

1936-07-30 / 61.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 61. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1936. JULIUS 30 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Esztergomiak a berlini olimpiászon „ Hi vom a világ ifjúságát". Ezt a szózatot kongatja szerte a világ négy tája felé néhány nap múlva a berlini stadion őrtornyának olimpiai harangja, hogy több mint félszáz nemzet közel ötezer íőnyi ifjúságát nemes küzdelemre szólítsa a béke, a szeretet, a barátság és a megbecsülés jegyében. Ötezernyi válogatott világifjúság mosolygó életvidám serege között kétszáz magyar sportifjú is tábort üt az olimpiai faluban és pirosra gyúlt arccal, nemesen büszke akarással indul a világküzdelembe megmutatni, hogy e maroknyi nemzet fiai is tudnak, a legkiválóbbak között is lesznek, mert akarnak legelsők lenni. Mi esztergomiak talán csak néhányan tudjuk, hogy az eddigrendezett olimpiai versenyek legnagyobbikán, a XI. berlini olimpiászon Esztergom mily előkelően van képviselve. A berlini stadion olimpiai harangja városunk fiait is hivogatja s ime, csodák-csodája egyszerre többen öltenek fiaink közül olimpiai formaruhát, hogy a magyar színekben és esztergomi lélekkel küzdjenek az ifjúság egyik álmáért, a világbajnokság büszke ciméért. Sarlós (Starkbauer) József a magyar olimpiai tornászcsapat tagja regi ismerőse sportközönségünknek. Ebben a városban tanulta meg a most már olimpiai tudásának abc-jét s hisszük, hogy komoly készültsége, nagy versenyrutinja a magyar színeket dicsőségre segíti. Tölgyessy Sándor MOVE lövész, versenyben még újonc, de máris befutotta neve a sportvilágot. Az olimpiai próbaversenyen a tavalyi római világrekordot 3 ponttal megelőzte s a mult szombati nemzetközi versenyen 531 pontszámmal messze maga mögött hagyta a nemzetközi mezőnyt. Tölgyessy Sándor a magyar pisztolylövők olimpiai reménysége s nem ábránd, hogy formája teljességében ujabb világrekorddal fog meglepni bennünket. Az olimpiai tornabemutatón a magyar csapat tagja között Qaál Tivadar, JVagy Sándor, JCirály László nagyrészt Esztergomban ismerkedett meg a sport testetlelket nemesítő erejével s bízunk bennük, hogy tudásukkal gyarapítani fogják a magyar testnevelés jóhírnevét. íme Esztergom a berlini olimpiász világversenyében! Öt, tudástól, képességtől, akarattól duzzadó fiatal tehetség, akik mindegyike meg fogja ott künn tenni kötelességét hazájáért, városáért. Hazájáért, mert megcsillan a szeme gyémántja, amikor az olimpiai árbocon megpillantja a drága háromszínű nemzeti zászlót, melyre esküdött és meg fogja tenni kötelességet városáért is, mert arcába szökik a vére, ha hazagondol, ahol annyi szerető, féltő, aggódó vére, rokona, barátja lesi a napot, az órát, amikor meg kell mutatni, hogy ötezer legkülönb között ki a legeslegkülönb. Nekünk pedig, akik itthonmaradunk, a siker, de a balsiker hírének vétele után is azon nal hozzá kell látnunk a mun kához, mert ki tudja azt, hogy az öt olimpiai esztergomi fiú mellett hányan lehetnének még közülünk kinn Berlinben, ha végre komolyan vennénk az ifjúság sportnevelését. Addig is féltő reménységgel, bizalommal hallgatjuk az olimpiai harang hívogató kongását. Ti pedig, esztergomi fiúk, a világ legjobbai között is mutassatok meg, hogy tudás, fegyelem és akarat a fegyveretek, mellyel hazátoknak és Esztergomnak hírt, dicsőséget szerezzetek ! Kilő. ^MliliílllllMHH! Amig egy film eljut odáig... in. A felvételekkel kapcsolatban röviden ki kell még térni a külső felvételekre is. Már emlííetiük, menynyire idegenkednek ettől a gyárak, mert a szeszélyes idő nem szokott tekiniettel lenni a gyártők érdekeire Csak egy példát említsek meg a sok közül: egy most készülő magyar film felvételeit Ausztriában, a Grossglockeren kellett elkészíteni. Az egész társaság egy hétig üdült odafenn, mert csak egyetlen felvételre alkalmas nap volt, amikor nem volt hófúvás. Hollywood egész filmkarrierjét annak köszönheti, hogy éghajlata a legegyenletesebb és legszárazabb Amerikában, s az angol filmgyártás mindaddig nem tudott igazán naggyá fejlődni, míg a mai óriási műtermeik révén függetleníteni nem tudta magát a borús és esős angol éghajlattól. A külső felvételeknél — megfelelő áramforrás hiányában — reflektorok használatáról többnyire nem lehet szó, azért ha a megvilágítás nem elegendő, nagy, fényes felületű táblákkal tükrözik a napfényt a kívánt helyre. Igen gyakran a hangfelvételeket — melyek szintén nagy áramforrásokat és műszereket igényelnek — nem lehet kielégítően a szabadban elvégezni, s a filmet a műteremben kell szinkronizálni. A szinkronizálásra sor kerül akkor is, ha egy-egy műtermi felvételnél a hangfelvétel rosszul sikerült, de a kép jó, s kár volna ezért a jelenetet újra leforgatni. Ilyenkor a képfelvételt a műteremben levetítik, s a szereplők, figyelve a filmen a szájmozdulataikat, mikrofonba mondják a szöveget. Ez bizony elég nehéz, mert játszani is, a szájmozdulatokra is figyelni nem a legegyszerűbb, s néhányszor le kell forgatni a jelenetet, míg az egész hiba nélkül megy. A műtermi munkákkal párhuzamosan a filmgyár laboratóriumában folyik a kész felvételek feldolgozása, mely nem kevésbbé érdekes, de talán a legkevésbbé ismert része a filmgyártásnak. A kész felvételeket azonnal előhívják és másolják és esténkint a házi vetítőteremben levetítik. Igy még van idő arra, hogy ha valamivel nincsenek megelégedve, újra elkészíthessék, mielőtt a műtermi munkák befejeződnek. A zenei részek hozzáillesztése már teljesen laboratóriumi munka. A hangosfilm szinte állandó zenei aláfestésekkel dolgozik, melyeket termesze! esen külön vesznek fel, csak hangszalagra, s a hangkeverő berendezéssel illesztenek a már meglévő kép és beszédfelvételekhez. Hogy ezt az eljárást bemutassuk, vegyünk egy nehezebb esetet, pl. amikor a zenekar a képen is szerepel s emellett a szereplők — mondjuk, táncközben — beszélgetnek egymással. Ha a beszédet, a zenét s a zajokat a képfelvétellel egyidőben akarnánk elkészíteni, ez igen nagy nehézségek árán volna csak megoldható, s az eredmény mégsem volna az, amit várunk. A mikrofonok elhelyezése az első nehézség, mivel a képen nem szabad látszaniok, magasan a zenekar felett pedig a hangfelvétel szempontjából nem megfelelő. Továbbá a szereplők nem kiabálhatják túl a zenekart, pedig ez volna szükséges, ha a zenekar hangerejét nem akarjuk folyton változtatni. Ezeket a nehézségeket küszöböli ki a hangkeverő-gép. A felvételeknél a képpel együtt csak a beszédet veszik fel, a zenekar „némán" játszik, a statisztéria csak a száját mozgatja. A zenekar játékát, a zajt más alkalommal, külön veszik fel, a tempót metronommal ellenőrizve. Igy három külön hangfilmet kapnak, melyet már most a keverőgép egyesít közös filmszalagra. A legújabb ilyen berendezés négy hangfelvételt tud keverni. Ez négy szinkron járó vetítőgépből áll, melyek mindegyike külön erősítővel és hangszóróval van ellátva. Az egyes gépekbe „befűzik" a kép, illetve a hangfelvételek filmszalagjait, s hangmérnök egyszerre látja a képet s hallja a hozzátartozó különféle zajt, beszédet és zenét. Ezeknek mindegyikét külön-külön tudja halkítani vagy erősíteni, pl. a beszéd alatt a zenét letompítani, a zene végén a társalgás zaját erősíteni, tehát egyik hangot „átúsztatni" a másikba. Ez hangkeverés vagy mixelés. A film utolsó munkálatai a kész részletek összevágása, s a bevezető feliratok, az u. n. Vorspann hozzáillesztése. A legjobb jelenetekből reklámcélokra összevágnak néhányat, hogy a premiermozik előre felhívják a közönség figyelmét a „magyar filmgyártás koronájára" vagy „minden idők legnagyobb filmalkotására". Megindul a reklám s a film elindul hódító útjára, hogy mint a mai kor legnépszerűbb szórakozása, a művészet eszközeivel — vagy csak annak látszatával — két órára elfeledtesse a nézővel, ami odakinn történik, építsen vagy romboljon asszerint, amint alkotói művészek voltak, vagy csak üzletemberek. Vége. Kollányi Ágoston Bedgyaszay-dalesl / Korábbi igéretét váltja be Medgyaszay Vilma, a nagynevű színművésznő és« sanszon-énekesnő azzal, hogy augusztus hó 2-án, vasárnap esti 9 órai kezdettel a Fürdő Szálloda kerthelyiségében sanszon-estet rendez. Medgyaszay szinipályáját a budai színkörben kezdte, játszott a Király Színházban, ahol mint a „János vitéz" első Iluskája szerzett felejthetetlen hírnevet, majd a többi fővárosi színházaknál. Legnagyobb erőssége volt a híres Nagy Endre-féle kabarénak, mely egy időben az ő vezetése alatt működött. Mint előadó és énekművésznő egyaránt kitűnt egyéni és jellemzetes stílusával s egyike a legnépszerűbb fővárosi színésznőknek. Sanszon-estje, melynek műsora repertoirjának legjobb darabjaiból van összeállítva, vidéki turnéja legsikeresebb állomásának ígérkezik. A budapesti írói világ jelenleg városunkban időző több reprezentánsa kapcsolódott be a művésznő iránti tiszteletből a rendezőség munkájába s több fővárosi lapis közölte az érdekes esemény hírét. Az est a Fürdő Szálloda pompás kerthelyiségében fog teritett asztalok mellett lefolyni; belépődíj személyenkint egy pengő lesz. A rendezőség gondoskodott arról is, hogy az est közönségének a műsor után a szálló terraszán táncra is alkalma nyíljék. Külön meghívók hiányában a rendezőség lapunk nyilvánossága útján adja közre a magas nivójú művészi esemény hirét. Csak a Pfaff varrógép jár 1 30—40 évig csendesen Javítás nélkül. — Egyedárasitó: SGHENKENOEL A. Esztergom