Esztergom és Vidéke, 1936

1936-07-30 / 61.szám

A bencés vizicserkészek mozgótábora Bécsben Alig érkeztek meg a bencésgim­názium cserkészei lovasberény i tá­borukból, máris egy újabb, nagy vizi mozgótábort abszolváltak, hogy évközben szerzett tapasztalataikat, tudásukat a gyakorlatban is bemu­tessák. A csapatot bécsi útján dr. Monsberger Ulrik, Legányi Norbert és dr. Sebőit Ferenc parancsnokok vezették. A csapat július 15-én utazott a bécsi expresshajóval Bécsbe, ahol három programdús, kedves emlékű napot töltött. Guth Ottó ny. polgár­iskolai igazgató vezette végig a fiú­kat az osztrák főváros ezernyi ne­vezetessége és látnivalója között s kiváló, nagyvonalú kalauzolása mel­lett megismerhették cserkészeink Bécs lüktető életét, történelmi múltját és világvárosi modern életét. Megnézték Bécs színpompás nagy­szerű környékét és meglátogatták az osztrák cserkész nemzeti nagytábort, ahol a táborparancsnokság felkéré­sére resztvettek egy reprezentáns diszfelvonulásban és katonás, fegyel­mezett bemutatkozásukkal Őszinte és lelkes sikert arattak. Bécsi tartózkodása során megláto­gatták azt a tragikusemlékű szobát, ahol Dollfuss kancellárt, a magyar nemzet őszinte és igaz barátját, a nap államférfiút meggyilkolták. A hazavezető út egy részét csó­nakon tették meg és a viziturának kedves és felejthetetlen emléke ma­rad az a kedves, magyaros vendég­szeretet, amellyel Neszmélyen a csa­patot Reviczky Elemér és családja körülvette. Az esztergomi Hollók ezzel a tá borozásukkal is bebizonyították, hogy azon az úton haladnak, amelyet bol­dog emlékű parancsnokuk, dr. Maty­tyasóvszky Kasszián jelölt ki szá­mukra. Cserkész szemmel, magyar lélekkel járják a világot, hogy tudá sukat mélyítve, tapasztalataikat öreg­bítve megállják helyüket az élet küz­delmei közepette. Az uj ipartörvény fontosabb rendelkezései Az ipari közigazgatás egyes kér­déseinek szabályozásáról szóló 1936. évi VII, tc, az uj ipartörvénynovella május 12-én jelent meg az Orszá­gos Törvénytárban és a kihirdetés napját követő hatvanadik napon, te­hát július 13-án lépett hatályba. A törvény főbb rendelkezéseit az aláb­biakban ismertetjük: Társulások A törvény 1. §-a szakmára való tekintet nélkül megszünteti azt a le­hetőséget, hogy a kereskedő és ipa­ros társulhasson képesítéshez kötött ipar gyakorlására. A törvény itt a már korábban szerzett jogokat ép­ségben hagyja. Kik nem kapbatnak iparigazolványt ? Az új novella szerint nem kaphat iparigazolványt az, aki az állam, a szemérem ellen, vagy nyereségvágy­ból elkövetett bűntett miatt vizsgá­lat alatt áll, vagy vád alá van he­lyezve, vagy aki ellen ily cselek­mény miatt főtárgyalást tűztek ki. Nem akadálya az iparigazolvány ki­adásának az, ha a folyamodó ellen a törvényben említett bűntett miatt eljárás van ugyan folyamatban, de ez a feljelentésen, nyomozáson túl nem jutott. Villamosmű villanyszerelési joga Ha villamosmű kivan valamely köz­ségben villanyszerelő ipart folytatni, csak az esetben kaphatja meg a vil­lanyszerelés iparjogát, ha a község­ben helybeli, vagy környéki villany­szerelő iparosok nem tudnák a vil­lanyszerelést a közérdeket kielégítő módon ellátni. Szakvizsga és mestervizsga A törvény értelmében szakvizsgát már csak a jövő év január 14-ig lehet letenni. Ezután a szakvizsga helyébe a mestervizsga lép. Minden kama­rai székhelyen, minden képesítéshez kötött iparra mestervizsgáló bizott­ságot kell alakítani. Az építőiparok tekintetében külön rendelkezések az irányadók. A bizottság tagjait és el nőkét, valamint alelnökét a másod­fokú iparhatóság nevezi ki, részben az ipartestület és a kamara javas­lata alapján. Megállapítja a rendelet a mestervizsgákra vonatkozó szabá­lyokat. Nnmerns clauses Az iparengedélyek számának kor­látozása esetén az iparhatóság a ke­reskedelmi és iparkamarának, vala­mint a helyi érdekképviseleteknek, képesítéshez kötött iparoknál az ipar­testületnek véleményét is kikérni kö teles. A kérdés eldöntésénél nem csupán az illető község, vagy kerü­let viszonyait kell figyelembe venni, hanem annak az egész fogyasztóke­rületnek viszonyait, amelynek ellá­tására felállítani kivánt iparüzlet be folyással lehet. E szakmában kimondja a rende­let, hogy a jogi személy alkalma zottja a jogi személyt alkotó termé­szetes személyek részére nem vé­gezhet ipari munkát. Például egye­sületi alkalmazott nem végezhet ezen az alapon ipari munkát az egyesü­let tagjai részére. Kezelés, javítás Az iparosnak joga van arra, hogy műhelyi vagy üzleti berendezését, gépeit, szerszámait és egyébb üzleti eszközeit rendszeresen alkalmazott személyzete munkájának ígénybevé telével akkor is kezelje és javítsa, ha a kezelés és javítás oly munkák végzését tesz. szükségessé, amelyek nem tartoznak ipara munkakörébe. Szakmai megbízhatóság A törvény 19. szakasza szól a szakmai megbízhatóságról. A végre­hajtási rendelet szerint szakmailag megbízható az az iparos, aki ipara gyakorlásában gondosan megtartva a fennálló szabályokat a köznek, ipa­rostársainak és a fogyasztóközön ­sógnek jogos érdekét figyelembe vé ve jár el. A megbízhatóságot tehát itt is, mint az iparengedély kiadása esetében e gyakorolt ipar szempont­jából kell elbírálni. Kétségessé válik a szakmai meg­bízhatósága annak az iparosnak, aki a köznek, iparostársainak vagy a fogyasztóközönségnek jogos érdekeit sérti, vagy veszélyezteti, ha a cse­lekmény elkövetésének körülményei olyanok, hogy az ismétlődéstől, il letőleg attól lehet tartani, hogy az iparos ipara gyakorlásában hasonló cselekményt követ el. Nem teszi a megbízhatóságot két ségessó az a cselekmény, ha abban az iparost (nyomdászt) pusztán a tár­gyi felelősség alapján mondották ki bűnösnek. Nem teszi rendszerint a szakmai megbízhatóságot kétségessé pl. a záróra túllépés, a jogosulatlan jár­dafoglalás, a vitás munkaköri hatá­rok túllépése. Ipartestületek A törvény második fejezete a meg­lévő ipartestületek megszüntetését, beolvasztását és működési területé­nek megváltoztatását szabályozza. Szól az ipartestületek feladatairól, az ipartestületi felvételi díjról, a tanon­cok és segédek foglalkoztatásának ellenőrzésérői, ami az ipartestületek, illetve az ipartestületi székek fela­data lesz. Szabályozza a rendelet az ipartestületi munkaügyi bizottságok működését, a munka szabály szerző­dések megkötését, tartalmát, hatá­lyát, a felügyelő hatóság jogait. Egy percre (K. Icukdnak) Sóhajok útján kurtán megállok, a bánat kútjdn némán várok, holdaséjszakán valaki után. Peregrinus Az idegenforgalmi bizottság letárgyalta az idei Nagyboldogasszony-napi ünnepségeket Pénteken délelőtt 11 órakor ült össze az idegenforgalmi bizottság dr. Brenner Antal helyettes polgár­mester elnöklete alatt, hogy letár­gyalja az idei augusztus 15-ével kapcsolatos üanepségeket. A napirend előtt vitéz Szivós­Waldvogel József ny. tábornok szó­lalt fel. Beszédében kifogásolta, hogy a bizottságot csak most hívták ösz sze és most is sokan hiányoznak. Az idegenforgalom szerinte neu fej­lődik. Lakáskataszterre, szórakoztató attrakciókra, egynapos kirándulók számára programtervezetekre volna szükség. Statisztikai iveket kellene a nyaralóknak kikézbesíteni, ame­lyekből megtudható volna, hogy há­nyan mennyi ideig tartózkodtak vá­rosunkban és hogy milyen ujitáso kat szeretnének az idegenek beve zetni. A piaci árakat, az ellátást el­lenőrizni és megfelelő korlátok kö­zött kell tartani a városnak. Beszé­dének végén a szónok még több ki­fogást emiitett fel és tiltakozott azon beállítás ellen, hogy az idegenfor­galmi bizottságot szükségtelen ösz­szehivni. Az elnöklő dr. Brenner Antal vi szontválaszaiban a következőket mon­dotta: az idegenforgalom fejlődik, különösen az iskolák látogatása emel­kedik örvendetesen. Terv van elég, csak a pénz hiányzik a végrehajtás­hoz. Az idén az adóbevallásokkal kapcsolatban a nyaraló lakásokat is össze fogják írni. A statisztikai kérdő­iveknek megvalósítása folyamatban van. A piaci árak letörésére a város­nak nincs törvényes lehetősége, az ellenőrzés csak egészségpolitikai okokból lehetséges. Etter Ödön szerint a városnak az idegenforgalomra fedezetet kell elő­teremteni akármilyen formában. Vá­cott is szegénység van, mégis tud­tak ott idegenforgalmat csinálni. A Takarékpénztár a város propagálá­sát saját hatáskörében eddig is, de ezután is elő fogja segíteni. Szük­ség volna új szállodára és propeller­járatra. Dr. Kőhalmy László ismerteti az idei ünnepségeket. Az Ipartestület ötvenéves fennállása alkalmából ki­állítás nem lesz. A bizottság erre vonatkozóan elhatározza, hogy át­iratot intéz az Ipartestülethez hatá­rozatának felfüggesztésére. Az ün­nepség augusztus 14-én este lam­pionos szerenáddal és tűzijátékkal kezdődik. A szerenád után az Ide­genforgalmi Hivatal garden-partit rendez a Fürdő-szállóban, 15-én ünnepi felvonulás a Bazilikába, ahol a biboros Hercegprimás ünnepi szent­misét pontifikál. Ugyanezen napon lesz a Move aratóünnepe a szigeti sportpályán. Aug. 16-án este lam­pionos csónakkorzó a Kisdunán. A bizottság ülését fólegy óra táj­ban fejezte be. ii#eiBBMi«ifl*saBiee8BtoiMt Az én sorsom Én mindig elkísérem azokat, akik elutaznak. És én mindig itthon maradok bús-magamnak. Én mindig megvigasztalom azokat, akik búsulnak. És én mináig vigasztalan maradok bús-magamnak. Én mindig együtt sirok azokkal, akik sírnak. És én mindig siratlan maradok bús-magamnak. K. Ldssló Endre Fényesen sikerült az Anna-bál Az Öreg Hollók évről-évre rendé zik immár Esztergom fürdőváros Anna-bálját, azt a mulatságot, amely a magyar fürdőhelyek hagyománya szerint azoknak nyaraló jellegét hi­vatott kidomborítani. Az Öreg Hol lókat is ez az elgondolás vezette, amikor évekkel ezelőtt súlyos anyagi áldozattal — mert hiszen kezdetben bizony mínusz mutatkozott az el­számolásnál — megrendezték első esztergomi Anna-báljukat s az 1936­os Anna-bál után most már nyugod­tan elmondhatják, hogy céltudatos munkájukat a legteljesebb siker ko­ronázta. Ragyogó és nagyszámú közönség töltötte meg szombaton a Fürdő Szálló kerthelyiségét s ha mérleget akarunk felállítani akkor megállapít­hatjuk, hogy a többséget a nyaraló idegenek tették ki szebbnél-szebb leányaikkal és asszonyaikkal. Igaz, hogy a helybeli közönség is csak számbelileg maradt kisebbségben, mert szépségben, eleganciában és kedvességben egyenrangúnak bizo­nyultak a kedves és nagy örömmel látott idegen vendégsereggel, akik — miként azt előre is jeleztük — ezt az esztergomi emléket feltétlenül, mint legszebbet viszik el városunk­ból. Szép és értékes dijakkai rendez­ték meg az anna-báli bálkirálynő­választást, amelyben a szépség pál­máját az idegenek közül a bájos bécsi szőkeség, az esztergomi szépek galériájából pedig Szlabey Valíka nyerte el, őket követték Du­konyi Buba (Budapest), Kottra Magda és Bors Kató, akiknek szintén di­flMMMMMMMMMMMMIMI (5 Medgyaszay Vilma sanszon-estje aug. 2-án a Fürdőben Q

Next

/
Oldalképek
Tartalom