Esztergom és Vidéke, 1936

1936-06-28 / 52.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 52. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény poiüikai és társadalmi lap. .VASÁRNAP, 1936. JUNIUS 28 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Ünnep előtt Minden városnak meg van a maga karaktere. Karakterét lakosságának összessége teremti meg. Az egymásután következő nemzedékek minden egyes tagja bizonyos mértékben befolyásolja a város jellemének kialakulását. Ha ilyen szempontból nézzük és akarjuk osztályozni magyar városainkat, az ilyen osztályozás Esztergomra nézve nagyon szomorú eredményt mutat. Ez a város az ország legősibb városa, az első királyi nemzetség székhelye, bölcsője egy nemzet életének. Vezetőként kellene állania a városok élén minden terén. Meg lenne ehhez minden jogcíme, s ami a fő, minden adottsága is. De aki a város életének mozgását nézi, nem találja meg az utat, nem találja meg az akarást, mely ehhez a célhoz vezet. Nincsen Esztergomnak tudatosan büszke polgársága, mely feltudná mérni örökségének jelentőségét és nagyságát. Sőt, valljuk meg őszintén, gyilkos közöny, bűnös nemtörődömség és vak felelőtlenség üli meg itt a lelkeket. S most, hogy a város életének egy jelentős dátuma közeledik, ijesztő képet lát az, aki szívén viseli a városnak sorsát: egyik oldalon kolosszusként áll a változatlan részvéttelenség, másik oldalról pedig feltartózhatatlan iramban siet felénk az az esztendő, melyet Esztergom joggal tekinthetne saját ünnepi évének. Ha ez a részvéttelenség meg nem változik, ha a város közhangulata, — s ami ennél még sokkal fontosabb, — komoly akarása nem tud lendületessé és alkotóvá vállni, biztosra vehetjük, hogy az ünnepi év hallatlan kudarcot fog hozni. A kezdeményező ideák nálunk sem hiányoznak. Már hónapokkal ezelőtt megalakult az ünnepi év előkészítő bizottsága, sok szeretettel, körültekintéssel. Munkakörök szerint felosztott különböző albizottságainak feladata minden téren egyidőben és összefüggően megkezdi a munkát. De jaj, bár ne szaporítaná ez is a magyar szalmatüzek számát! És ettől, a helyzetet ismerve joggal fél.nünk kell. Mert nem elég az, hogy az előkészítő bizottság néhány tagja lelkiismeretesen és pontosan kidolgoz minden tervet. Éppen olyan fontos azoknak a munkája is, akikre a kivitelezés feladata hárul. És itt álljunk meg egy percre és gondolkozzunk azon, milyen viszonyban is áll ez egyes polgár ősi városával szemben. Tudja-e mindenki, hogy az nem egy szívességi aktus, nem áldozat, amikor a polgár városának érdekeit szolgálja? A közösségben való éles mindenkire kötelességeket ró s ezek a kötelességek annál nagyobbak mennél magasabb fokon áll a közület, melyhez tartozunk. Egy ilyen nagy történelmű és ősi kultúrájú város, mint amilyen Esztergom, bizony sokat kivan polgáraitól. S ezt nem óhajtás, hanem parancsolás formájában. Nagy hagyománya minden polgárától követeli azt, hogy magas szintjet a lehetőség szerint emelje. Minden körülmény között azonban megtartsa és ne ro-ntsa le. S ezen a ponton érintkezik a nemzet érdekével. Egy egészséges nemzet, mely élni és fejlődni akar, megvet és joggal kiközösít körebői minden olyan elemet, mely fejlődésének útját megköti vagy hátráltatja. És a nemzet érdeke követeli azt is, hogy legősibb városa a külföld előtt életszintjének reprezentánsaként szerepeljen. Ennek a városnak hajdani nagy dicsősége és emlékekben mérhetetlen kincsei önmagukban és önmagukért ide fogják majd vonzani az ünnepi év folyamán a külíöldieket. S azért, hogy ezek az országnak, nemzetnek milyen hiret viszik majd vissza hazájukba, azért az esztergomi polgárság felel, mindegyik olyan mértékben, ahogy azt a munkaköre határozza meg. Elsősorban tehát azok, akik az ünnepi év előkészítését vállalták. Külön hangsúlyozzuk a felelősséget, mit e tárgykör betöltése méltán von maga után. Nem a vészharang hangját akarjuk hallatni felhívásunkkal, nem a várható nagy munka terheit akarjuk hangoztatni. Nem akarunk jóslásokba bocsajtkozni, de erős meggyőződésünk, hogy az eredmény tökéletlensége el fogja söpörni azokat, akiken városunk nagyszerű érvényesülési alkalma múlott. Azért törhetetlen akarással és erőnk tudatában kérjük a rendezőbizottság valamennyi csoportját, álljon késedelem nélkül munkába, hogy a ragyogó múlton felépítendő jelen, hangosan hirdethesse, nemcsak a város, hanem az egész magyarság élni akarását. Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni a tervezett ünnep fontosságát. Ez az év lesz hivatva a várost a világ előtt az ismeretlenség homályából hajdani dicsősége fényebe emelni. A város nagy múltjának életrekeltése forduló pont lesz a város életében s ezért minden fáradságot vállalnunk kell. Vajha megérezné a szentistváni város polgársága azt a felelősséget, mely előkelő helyzetéből származik. Vállalt szerepünk komolyságának tudatában félő gonddal figyelmeztetjük a rendezőség minden tagját, hogy percnyi késedelmeskedésre sincs már idő. Az 1938-as Szent István-év rendezőbizotisaganak művészeti osztálya Évzáró ünnepség a bencés-gimnáziumban Az esztergomi szentbenedekrendi kat. Szent István gimnázium f. hó 25-én, csütörtökön, méltó ünnepség keretében fejezte be ezévi tanulmányi esztendejét. Reggel 8 órakor ünnepélyes Te Deumot pontifikált dr. Balogh Albin a bencésgimnázium tudós igazgatója, majd a mise végeztével előkelő és nagyszámú közönség jelenlétében, méltó ünnepség keretében zajott le a tiz hónapos diákmunkásság befejezése és eredménykihirdetése a gimnázium dísztermében. A Himnusz elhangzása után dr. Balogh Albin igazgató üdvözölte a nagyszámban megjelent szülőket, a gimnázium barátait és a diákságot. — Első gondolatunk a templom, HETI ESEMÉNYEK — folytatta üdvözlő szavai után az igazgató — ahonnét kijöttünk. Viszszatérünk mindenkor az Istenhez, ahonnét minden jó, minden elisme- 1 rés, jutalom származik. Mert egy: esztendő nagy idő. És ebből az esz-1 tendőből a diákság méltán kivette a I maga részét, dolgozott, úgy ahogyan ! dolgozniok kellett. Általános elismerésem fejezem ki a diákság tanul-; mányi előmeneteléről, amely nemcsak engem, hanem a szülőket is boldoggá teszi. Ezen szavai után maga elé állíttatta a jelesen végzett növendékeket, hogy lássa az egybegyűlt közönség is a gimnázium szellemi munkásainak legjavát. — Nagy örömmel látlak itt benBELFÖLD Harmincezer pengő sikkasztást lepleztek le a jánoshalmi Szeszfőzde Szövetkezetnél. — Surdnyi Miklós kiváló író meghalt. — Ivády Béla, a NEP alelnöke lemondott megpeticionáit mandátumáról. — Meghalt G. Kertész Ella, a hires színművésznő. — 18.000 nézője és 100.000 pengő bevétele volt a tatai szabadtéri előadásoknak. — Gróf Festetics Sándort elmozdították a nyilaskeresztesek a vezérségről. — Nagy jégverés volt Gyula vidékén. — Húszmillió pengő tőkével megalakult az Országos Földhitelintézet. —

Julius 12-én lesz a választás a pásztói kerületben. — Három fővárosi petíciót elutasított a közigazgatási bíróság. — Óriási részvét mellett temették a dunai kompkatasztrófa tizenegy áldozatát. — A Dunába zuhant egy mozdony és egy csomagkocsi a lágymányosi új hid építésénél. — Ferencváros futballcsapata legyőzte 5 : 2 arany Dan Sláviát. — A kormány nem engedi letörni a borárakat. — Julius lével megszűnik a Budapesti Hinap. — A bécsi, gráci es szófiai polgármesterek Budapestet tanulmányozzák. — Az olasz Nuvolari nyerte meg az első magyar automobil Grand Prix-t. — Megsemmisítették gróf Teleki János (Nep) mandátumát és Mojzes Jánosi ak (<-g.) ítéltek oda. — Az egyetemi énekkarok északi hangversenyköruira mentek. — Tiz év alatt hatvanezerrel növekedett a földbérlők száma. KÜLFÖLD A bolsevizmus lett úrrá a marsé illei kikötőben. — A négus Genfbe utazott. — Utcai harcok, gyújtogatások, zűrzavar és barikádharcok vannak Bukarestben. — Gorkij orosz iró temetésén 700.000 ember vett részt. — Elsülyésztik a meghalt angol király vitorlásyachtját. — Japán és Ausztrália vámháborúba keveredtek. — Véres angolarab csaták vannak Palesztinában. — Az erődítési határterületeken a csehek még a templomokat is a katonaság hatáskörébe vonják. — Az angol király most lett 42 éves. — Levizsgázott a 111. reálból a szerbek gyermekkirálya. — Anglia eltemette a megtorlások politikáját. — A francia kormány keresztes hadjáratot akar indítani a népek kibekülésére. — Életbelépett az államvédelmi törvéiy Angliában. — Engedélyhez kötötték Csehszlovákiában a nyomdaipart. — Franciaország keleti haiárait is megerősíti. — AB indiai Kolhapurban heves kolerajárvány dühöng. — Az angol alsóház nagy többséggel bizalmat szavazott a kormánynak. — Németország 700 millió márkás belső kölcsönt bocsátott ki. — Beszüntették a románok a magyar iskolák segélyezését. — Cseh csapatösszevonások történtek Ausztria határán. — Feloszlatták az ir köztársasági hadsereget. — Schnteling ökölvivóbajnok legyőzte néger ellenfelét.