Esztergom és Vidéke, 1936

1936-06-28 / 52.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 52. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény poiüikai és társadalmi lap. .VASÁRNAP, 1936. JUNIUS 28 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Ünnep előtt Minden városnak meg van a maga karaktere. Karakterét lakosságának összessége teremti meg. Az egymásután következő nemzedékek minden egyes tagja bizonyos mértékben befolyá­solja a város jellemének kiala­kulását. Ha ilyen szempontból nézzük és akarjuk osztályozni magyar városainkat, az ilyen osztályozás Esztergomra nézve nagyon szomorú eredményt mu­tat. Ez a város az ország leg­ősibb városa, az első királyi nemzetség székhelye, bölcsője egy nemzet életének. Vezető­ként kellene állania a városok élén minden terén. Meg lenne ehhez minden jogcíme, s ami a fő, minden adottsága is. De aki a város életének moz­gását nézi, nem találja meg az utat, nem találja meg az aka­rást, mely ehhez a célhoz ve­zet. Nincsen Esztergomnak tu­datosan büszke polgársága, mely feltudná mérni örökségének je­lentőségét és nagyságát. Sőt, valljuk meg őszintén, gyilkos közöny, bűnös nemtörődömség és vak felelőtlenség üli meg itt a lelkeket. S most, hogy a vá­ros életének egy jelentős dá­tuma közeledik, ijesztő képet lát az, aki szívén viseli a vá­rosnak sorsát: egyik oldalon kolosszusként áll a változatlan részvéttelenség, másik oldalról pedig feltartózhatatlan iramban siet felénk az az esztendő, me­lyet Esztergom joggal tekint­hetne saját ünnepi évének. Ha ez a részvéttelenség meg nem változik, ha a város közhan­gulata, — s ami ennél még sokkal fontosabb, — komoly akarása nem tud lendületessé és alkotóvá vállni, biztosra ve­hetjük, hogy az ünnepi év hal­latlan kudarcot fog hozni. A kezdeményező ideák ná­lunk sem hiányoznak. Már hó­napokkal ezelőtt megalakult az ünnepi év előkészítő bizottsága, sok szeretettel, körültekintéssel. Munkakörök szerint felosztott különböző albizottságainak fel­adata minden téren egyidőben és összefüggően megkezdi a munkát. De jaj, bár ne szapo­rítaná ez is a magyar szal­matüzek számát! És ettől, a helyzetet ismerve joggal fél­.nünk kell. Mert nem elég az, hogy az előkészítő bizottság néhány tagja lelkiismeretesen és pontosan kidolgoz minden tervet. Éppen olyan fontos azoknak a munkája is, akikre a kivitelezés feladata hárul. És itt álljunk meg egy percre és gondolkozzunk azon, milyen viszonyban is áll ez egyes polgár ősi városával szemben. Tudja-e mindenki, hogy az nem egy szívességi aktus, nem áldozat, amikor a polgár vá­rosának érdekeit szolgálja? A közösségben való éles minden­kire kötelességeket ró s ezek a kötelességek annál nagyob­bak mennél magasabb fokon áll a közület, melyhez tarto­zunk. Egy ilyen nagy törté­nelmű és ősi kultúrájú város, mint amilyen Esztergom, bi­zony sokat kivan polgáraitól. S ezt nem óhajtás, hanem pa­rancsolás formájában. Nagy hagyománya minden polgárától követeli azt, hogy magas szintjet a lehetőség sze­rint emelje. Minden körülmény között azonban megtartsa és ne ro-ntsa le. S ezen a ponton érintkezik a nemzet érdekével. Egy egészséges nemzet, mely élni és fejlődni akar, megvet és joggal kiközösít körebői minden olyan elemet, mely fej­lődésének útját megköti vagy hátráltatja. És a nemzet érdeke követeli azt is, hogy legősibb városa a külföld előtt életszint­jének reprezentánsaként szere­peljen. Ennek a városnak hajdani nagy dicsősége és emlékekben mérhetetlen kincsei önmaguk­ban és önmagukért ide fogják majd vonzani az ünnepi év folyamán a külíöldieket. S azért, hogy ezek az ország­nak, nemzetnek milyen hiret viszik majd vissza hazájukba, azért az esztergomi polgárság felel, mindegyik olyan mérték­ben, ahogy azt a munkaköre határozza meg. Elsősorban te­hát azok, akik az ünnepi év előkészítését vállalták. Külön hangsúlyozzuk a fe­lelősséget, mit e tárgykör be­töltése méltán von maga után. Nem a vészharang hangját akarjuk hallatni felhívásunkkal, nem a várható nagy munka terheit akarjuk hangoztatni. Nem akarunk jóslásokba bo­csajtkozni, de erős meggyőző­désünk, hogy az eredmény tö­kéletlensége el fogja söpörni azokat, akiken városunk nagy­szerű érvényesülési alkalma mú­lott. Azért törhetetlen akarással és erőnk tudatában kérjük a rendezőbizottság valamennyi csoportját, álljon késedelem nélkül munkába, hogy a ra­gyogó múlton felépítendő jelen, hangosan hirdethesse, nemcsak a város, hanem az egész ma­gyarság élni akarását. Nem tudjuk eléggé hangsú­lyozni a tervezett ünnep fon­tosságát. Ez az év lesz hivatva a várost a világ előtt az is­meretlenség homályából haj­dani dicsősége fényebe emelni. A város nagy múltjának élet­rekeltése forduló pont lesz a város életében s ezért minden fáradságot vállalnunk kell. Vajha megérezné a szent­istváni város polgársága azt a felelősséget, mely előkelő hely­zetéből származik. Vállalt sze­repünk komolyságának tuda­tában félő gonddal figyelmez­tetjük a rendezőség minden tagját, hogy percnyi késedel­meskedésre sincs már idő. Az 1938-as Szent István-év rendezőbizotisaganak művészeti osztálya Évzáró ünnepség a bencés-gimnáziumban Az esztergomi szentbenedekrendi kat. Szent István gimnázium f. hó 25-én, csütörtökön, méltó ünnepség keretében fejezte be ezévi tanul­mányi esztendejét. Reggel 8 órakor ünnepélyes Te Deumot pontifikált dr. Balogh Albin a bencésgimnázium tudós igazgatója, majd a mise végeztével előkelő és nagyszámú közönség jelenlétében, méltó ünnepség keretében zajott le a tiz hónapos diákmunkásság befe­jezése és eredménykihirdetése a gim­názium dísztermében. A Himnusz elhangzása után dr. Balogh Albin igazgató üdvözölte a nagyszámban megjelent szülőket, a gimnázium barátait és a diákságot. — Első gondolatunk a templom, HETI ESEMÉNYEK — folytatta üdvözlő szavai után az igazgató — ahonnét kijöttünk. Visz­szatérünk mindenkor az Istenhez, ahonnét minden jó, minden elisme- 1 rés, jutalom származik. Mert egy: esztendő nagy idő. És ebből az esz-1 tendőből a diákság méltán kivette a I maga részét, dolgozott, úgy ahogyan ! dolgozniok kellett. Általános elisme­résem fejezem ki a diákság tanul-; mányi előmeneteléről, amely nem­csak engem, hanem a szülőket is boldoggá teszi. Ezen szavai után maga elé állít­tatta a jelesen végzett növendéke­ket, hogy lássa az egybegyűlt kö­zönség is a gimnázium szellemi munkásainak legjavát. — Nagy örömmel látlak itt ben­BELFÖLD Harmincezer pengő sikkasztást lepleztek le a jánoshalmi Szeszfőzde Szövetkezetnél. — Surdnyi Miklós kiváló író meghalt. — Ivády Béla, a NEP alelnöke lemondott megpeticio­náit mandátumáról. — Meghalt G. Kertész Ella, a hires színművésznő. — 18.000 nézője és 100.000 pengő bevétele volt a tatai szabadtéri elő­adásoknak. — Gróf Festetics Sán­dort elmozdították a nyilaskereszte­sek a vezérségről. — Nagy jégve­rés volt Gyula vidékén. — Húsz­millió pengő tőkével megalakult az Országos Földhitelintézet. — Julius 12-én lesz a választás a pásztói ke­rületben. — Három fővárosi petí­ciót elutasított a közigazgatási bíró­ság. — Óriási részvét mellett temet­ték a dunai kompkatasztrófa tizen­egy áldozatát. — A Dunába zuhant egy mozdony és egy csomagkocsi a lágymányosi új hid építésénél. — Ferencváros futballcsapata legyőzte 5 : 2 arany Dan Sláviát. — A kor­mány nem engedi letörni a borára­kat. — Julius lével megszűnik a Budapesti Hinap. — A bécsi, gráci es szófiai polgármesterek Budapestet tanulmányozzák. — Az olasz Nu­volari nyerte meg az első magyar automobil Grand Prix-t. — Meg­semmisítették gróf Teleki János (Nep) mandátumát és Mojzes János­i ak (<-g.) ítéltek oda. — Az egye­temi énekkarok északi hangverseny­köruira mentek. — Tiz év alatt hat­vanezerrel növekedett a földbérlők száma. KÜLFÖLD A bolsevizmus lett úrrá a mar­sé illei kikötőben. — A négus Genf­be utazott. — Utcai harcok, gyúj­togatások, zűrzavar és barikádhar­cok vannak Bukarestben. — Gor­kij orosz iró temetésén 700.000 em­ber vett részt. — Elsülyésztik a meghalt angol király vitorlásyachtját. — Japán és Ausztrália vámhábo­rúba keveredtek. — Véres angol­arab csaták vannak Palesztinában. — Az erődítési határterületeken a csehek még a templomokat is a ka­tonaság hatáskörébe vonják. — Az angol király most lett 42 éves. — Levizsgázott a 111. reálból a szer­bek gyermekkirálya. — Anglia el­temette a megtorlások politikáját. — A francia kormány keresztes had­járatot akar indítani a népek kibe­külésére. — Életbelépett az állam­védelmi törvéiy Angliában. — En­gedélyhez kötötték Csehszlovákiában a nyomdaipart. — Franciaország keleti haiárait is megerősíti. — AB indiai Kolhapurban heves kolera­járvány dühöng. — Az angol alsó­ház nagy többséggel bizalmat sza­vazott a kormánynak. — Németor­szág 700 millió márkás belső köl­csönt bocsátott ki. — Beszüntették a románok a magyar iskolák segé­lyezését. — Cseh csapatösszevoná­sok történtek Ausztria határán. — Feloszlatták az ir köztársasági had­sereget. — Schnteling ökölvivóbaj­nok legyőzte néger ellenfelét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom