Esztergom és Vidéke, 1936

1936-06-28 / 52.szám

neteket — szólott az előtte álló ifjakhoz — mert számotok nagysága az intézethez méltán kielégítő. Vannak olyanok köztetek, akik a múltban is itt voltak. Akadnak azonban akiknek a helye üresen maradt, vagy betegség, vagy valamely más körülmény folytán és meggátolta őket, hogy itt álljanak köztetek. Ne feledjétek el Szt. Benedek egyik mondását, amely ma igen helyt áll: „Hadakozás, katonáskodás az ember élete". Küzdeni kell, de a küzdésben mindenkor becsülettel helyt! állni 1 Ezekután a jutalmak kiosztására került a sor. Nem véletlen folytán a testnevelési dijak felolvasása volt az első, mert nem mulaszthatta el a Dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprimás — mint már megírtuk — hétfőn reggel hagyta el a magyar fővárost az Arlberg-expressel. Kedden • Boulogne kikötőjében hajóra szállott és délután 3 órakor megérkezett Folkestoneba, ahol Lukács György dr., a londoni magyar kö vétség ügyvivője és az angliai bencés kongregáció nevében Turner Pia cid downsidei prior várták a ma gyar biboros egyházfejedelmet. Innen a hercegprimás London érintésével nyomban továbbutazott Oxfordba, ahol az ampleforti bencés apátság házában szállott meg. Fol kestonban a hercegprímást Masirevich Szilárd londoni magyar követ fogadta. Az oxfordi egyetem encaeniáján a szokásos ünnepélyes szertartások keretében szerdán avatták a biboros hercegprímást az egyetem jogi disztudoravá. Magyarország nemzetközi megbecsülésének történelmi napja volt ez, amidőn a magyar egyház fejedelem vállán az oxfordi disztudorok selyem palástjával az oxfordi egyetem teológiai iskolájából a Scheldon Színházba vonult, amely a diszgimnázium kiváló igazgatója, hogy méltó, barátságos és kollegiális szavakkal ne méltassa Boromissza Gyula testnevelési tanár 25 éves munkásságát. A szívhezszóló szavak után hosszasan és kedves melegséggel ünnepelte a közönség és a diákság is a 25 év fáradságos, de becsületes munkásságában megőszült, szeretett kedves tornatanárt. A szellemi munkában kitüntetettek felolvasása következett ezekután. Végül pedig az érettségi leveleket nyújtotta át meleg kézfogás kíséretében a végzetteknek az igazgató. Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. doktorrá avatás ünnepségének szin" helye volt. A menet élén a biboros hercegprimás haladt, utána Eden angol külügyminiszter következett, akit szintén ez alkalommal avatták disztudorrá. Serédi biboros és kísérete a szinház déli nagy diszkapuján vonult be, amelyet évente csak egyszer szok tak megnyitni. A színházban a felső emelvényen foglalt helyet lord Halifax, az egyetem kancellárja, mellette jobbról és balról a jogi, egyházi, orvosi, történet- és természettudományok képviselői különböző színű pa lástjaikban, mig a földszintet zsúfo lásig megtöltötték az egyetem tudorai hagyományos köpenyeikben. A legfelső karzatokon az egyetem diákjai foglaltak helyet. Az avatóbeszédet latin nyelven Cyril Bailey professzor tartotta és a hercegprimás egyházjogi munkásságát méltatta. — Azt hiszem, senki sem méltóbb a jogtudori fok elnyerésére — morl doita a professzor — mint Serédi biboros, aki az egyház jogforrásait tanulmányozta a niceai zsinattól a mai napig és tanulmányai eredményét hét kötetben tette közzé. Ox ford különös örömmel üdvözli őt, mint Magyarország hercegprímását, esztergomi érseket és a budapesti egyetem elnökét, amelynek háromszázéves fennállása alkalmával rendezett ünnepségén a mult nyáron Oxford képviselői is részt vettek. A hercegprímással egyidejűleg avat ták díszdoktorrá Eden külügyminisz tert, Chattwood tábornagyot, az indiai angol haderő volt főparancsnokát és Murray oxfdrdi professzort, a világhírű görög biológust. Az avatási szertartás befejeztével a biboros főpásztor nagy figyelemmel hallgatta az oxfordi diákok előadását, akik rövid szemelvényeket mondottak el görög és latin közleményekből az alsó karzaton épített szónoki emelvényen. Végül régi hagyomány szerint sor került az úgy nevezett Crewe-szónoklatra, amely szónoklatban az év eseményeiről szoktak megemlékezni. A hercegprimás ezután villásreggelin vett részt, amelyet az All Souls' College-ban rendeztek a tiszteletére. Végül a St. Johns College-ban kerti ünnepély volt a biboros hercegprimás tiszteletére, aki innen a downsidnei bencés apátságba hajtatott, amelynek vendége volt. HHIH IIMtlHIllMMI ifj. Zsolt Nándor Csütörtökre virradó éjjel meghalt hosszú és kinos szenvedés után Esztergom egyik nagy büszkesége és értéke; Zsolt Nándor hegedűművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára. Nekünk esztergomiaknak kétszeresen fájdalmas az ő elmúlása, hiszen közülünk repült ki a nagyvilágba, a mi városunkba nevelkedett, itt rakta le a művész életének alapjait édes apja, a derék, jó Zsaki bácsi, a fiatal sas első szárnypróbálgatásait mi kisértük aggódó szeretettel és mi voltunk a legbüszkébbek, hogy a sas meghódította nemcsak Európát, hanem Amerikát is. Esztergomban végzett előtanulmányai után Zsolt Nándor egyenesen Hubay Jenő mesteriskolájába került, a tanítványból hamarosan mester lett, akihez a világ minden tájáról sietek a növendékek, ő keze alól került ki Végh Sándor, a világhíres magyar hegedűművész, továbbá a világszerte megcsodált magyar hegedűművész kar. Pedagógiai munkássága során még tanította a Zeneakadémián a zenekari gyakorlatot és nagyrészt tanítványaiból megalapította az eurőpahirű Budapesti Hangverseny Zenekart, amelynek haláláig elnökkarnagya maradt. Kompozícióinak legnagyobb része amerikai tartózkodása alatt készült. Művészi eszménye a fenntartással modern muzsika, tartalma: programm zene. Hires d dur szimfóniája a romantikus irányzat egyik késői hajtása. Vonós ötöse amerikai nagydijat nyert. Szivéhez legközelebb álltak azonban kis hegedűkompoziciói: Valse Caprice, Satyrok és Driadok, Szitakötő, őszi levelek stb . . . Mindegyik egy művész léleknek halkan odalehelt plasztikus zenei képe. A művész földi maradványait á Zeneművészeti Főiskolában szentelték be, onnét Esztergomba hozták, ahol f. hó 27 én, szombaton este 6 órakor temetik el édes anyja mellé a vízivárosi temetőben. Nyugodjék békében 1 j A Prohászka Munkaközösségek Országos Konferenciája Esztergomban A Prohászka Munkaközösség felhasználva a Nyári Egyetem nyújtotta alkalmat, országos konferenciát rendez jun. 27—29 ig Esztergomban. Ez alkalommal az eddig működő munkaközösségek beszámolnak eddigi munkájukról, megbeszélik a jövő terveit, célkitűzéseit. A konferencia anyaga négy nagy gondolat köré csoportosul: 1.) a magyarság veszélyben, 2.) anyagi gyorssegélyt a népnek, 3.) szellemi Az oxfordi egyetem fényes ünnepségek között avatta díszdoktorrá a hercegprímást Ünnepi beszéd Mondta: dr. Csonkás Mihály f. hó 21-én a Sobjeski evezős verseny alkalmából. Mélyen tisztelt ünneplő Közönség! Lengyelország hajdankori legendái közt találhatunk egy szép történetet. Arról beszél ez, hogy IV. Béla magyar király leányát, Kingát, hitvesül kérte és kapta Boleslaw lengyel fejedelem. Béla király magyarországi sóbányákat adott jegyajándékul gyermekének és ez útnak indulván uj otthonába, Krakó városa felé, az egyik ilyen bányába aranygyűrűt dobott bele. Később magyar bányászokat hivott Lengyelhonba és ezek feltárták a világhírű sómezőket Bochniában és Wieliczkában. Az első sógöröngyben, amelyet ott napfényre hoztak, megtalálták azt a gyűrűt, amelyet Kinga még a magyar tárnába belehajított. Mélyen tisztelt hallgatóim! Ez a bájos rege a legendák jelképes nyelvén sokat mond nekünk. Ugy tünteti fel, mintha a lengyel és magyar föld egységes egy test volna, amelyben titokzatos áramlásokat hajt valamely névtelen erő. És hozzátehetjük, hogy nemcsak a földünkben, hanem a lelkünkben is működnek ilyen titokzatos erők: Kinga királykisasszony aranygyűrűje két nemzet, lelkének jegygyűrűje lett. Évszázadok során testvérként fonódott össze ez a két nemzet, azonos eszmékért hevült lengyel s magyar kebel; történetünk végtelen sok ponton találkozott össze, szinte úgy mondhatnánk, hogy egybeforrt. A magyar földért vérző lengyel hősöknek száma légió, de Lengyelország súlyos óráiban is mindig megjelent a halni kész magyar testvérek raja : Nagy Lajos tatárverő vitézei épúgy, mint Báthory István muszkaölő székely katonái. Egyszerűségében is világtörténelmi távlatokat nyit ennek az utóbbinak, a magyar vérű nagy lengyel király Báthorynak az a pár sora, amelyben „ez szegény magyar legénynek, Vékás Péternek, aki lengyelek földén Plestoviánál" vérét ontva nyomorékká lett, székely bánya jövedelméből rendel évi járadékot. A magyar nemesi alkotmányt, Werbőczy jogi felfogását ezer szállal szövi át a lengyel befolyás; a hires rákosi országgyűlések, később II. Rákóczi Ferenc szabadságmozgalma a lengyel léleknek kivetülései a magyar történelem síkjára. Viszont az első lengyel bányákat magyar munkások tárták fel, Krakó legszebb művészi emlékei süttői magyar márványból magyar minták után készültek, a krakói Jagellóegyetemet a mi Nagy Lajosunk Hedvig leánya hívta életre, a vilnoi Báthory-egyetem szintén magyar ember alapítása. A lengyel katonai nyelv bővelkedik magyar szavakban, mert a lengyel hadügy fejlődésére rendkívül nagy hatással voltak egy időben a magyar példák. Egyforma elemekből fejlődött ki a lengyel és magyar ünnepi disz-viselet is. Lengyelek, magyarok! Ugyanaz volt letűnt századaink dicsősége, azonos rendeltetésre küldött bennünket a Gondviselés, arra, hogy a művelt Nyugat kapujában őrt állva vérünk hullásával védjük az európai kultúra finom óraművét, hogy Kelet romboló népviharjai hozzá el ne érjenek. Ugyanolyan erényekkel tündököltünk hajdanán a világ szeme előtt, de — sajnos — hibáinkban is hasonlók maradtunk egymáshoz, azonos nemzeti bűneink borították mindkettőnkre az ország-bukások gyötrelmes gyászát. Welawa és Ostrolenka, Mohács és Világos ugyanazon megtévedt szellem kárhozatos gyümölcsei. Mélyen tisztelt hallgatóim! Ezt a sokszázéves, örömben és bánatban összekovácsolt lengyel-magyar testvériséget ünnepeljük itt a nagy lengyel király, Sobjeski János esztergomi enlékműve mellett, az ő halála 240. évfordulóját követő első vasárnapon. Ezen ünneplés színhelyéül nehéz volna méltóbb helyet találni, mint Esztergom városát. Ennek a városnak földjét megáztatta a lengyel hősi vér, nevét körüllengte a lengyel harci dicsőség: ez a város az örök lengyel-magyar kézfogásnak egyik legbeszédesebb emléke, hirdetője. Amott a várhegyen még állnak annak az esztergomi várnak romjai, amelyet Sobjeski János vitézi karja szabadított fel a 140 éves pogány rabságból, ott a Dunának túlsó partján látszik Párkány, ahol Sobjeski harcos lengyeléi ragyogó diadalukat aratták és fenn az esztergomi várban még megvan az a Bakács-kápolna, amelyben ez a nagy lengyel király győzelmei után hálát adott a seregek Urának, Istenének. Ékesen szóló emlékei ezek azon hosszú századoknak, amikor mi, lengyelek és magyarok egyaránt egy nagy eszmének: a hitnek lovagjai voltunk. Ott pedig a város egyik végén egy óriási sirhalom takarja a mi Görgeink honvédéivel együt Tworznicki és Bulharyn lengyel légionáriusainak hamvait; együtt nyugossnak, mert együtt vérzettek el itt, a város környékén abban az időben, amikor mi, lengyelek és magyarok, egy másik nagy eszmének: a szabadságnak lovagjai voltunk. És emitt a város másik végén márványtábla őrzi Esztergom több száz fiának emlékét, legnagyobb részüknek teteme lengyel földben porladozik, hiszen ott haltak meg, mikor eltöröltetett a világtörténelem egyik legnagyobb igazságtalansága : Lengyelország szétdaraboltatása. Az ő vérük árán ismét égre röppent a a lengyel sas, feltámadt régi fényében a lengyel állam és lengyel nemzeti dicsőség. A világtörténelem másik legnagyobb igazságtalansága még' él, de bizton hiszem, hogy most minden lengyel és magyar egy harmadik nagy eszmének: az igazságnak lovagjává lett. Lengyel testvéreink legnépszerűbb regényírójának, Z'eromszki Istvánnak van egy szivbemarkoló alkotása, az a cime: Wierna rzetka — A hűséges folyó. Komor pompájú színekben rajzolja elénk az egyik lengyel szabadságharc végét, amikor minden összeomlik, a vértől ázott lengyel földön át tovább is ott suhan, morajlik a lengyelek örök hűségű szent folyója: a Visztula. Vizének cseppjei üdítő balzsamként hűsítik a vérző szabadsághős sebét, a szegény bujdosó mögött védőfalként húzódik az üldözők elé és hullámainak végtelen moraja vigaszta-