Esztergom és Vidéke, 1936

1936-05-28 / 43.szám

EOTFMOODfKE Nemzeti nevelés A legutóbbi parlamenti tárgyalások során az egyik legnagyobb szónoki sikert kétségkívül Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter aratta a kultusztarca költségvetési vitájában elmondott beszédével. Pedig ez a beszéd nem törekedett külső sikerekre. A miniszter a tudós professzor tárgyilagos hangján sorakoztatott fel tényeket és világított meg kitűzött célokat. De mindannak, amit elmondott, végtelen súlya van. A nemzeti nevelésről beszélt. Az iskoláról, amelynek íel kell vérteznie a jövő nemzedéket arra a hatalmas kultúrharcra, amely előttünk áll és amely megköveteli, sőt nélkülözhetetlenné teszi a kultúra minden fegyverének legszakszerűbb igénybevételét és alkalmazását. Elmondotta a miniszter, mire és hogyan akarja felhasználni azt a kétmilliós többletet, amennyivel több jutott tárcájának céljaira az idén, mint tavaly. És kétórás fejtegetés során egyetlen egy komoly ellentmondással sem találkozott. Osztatlan figyelemmel, sőt tetszéssel hallgatta őt az ellenzék is, bizonyságául annak, hogy a tudós miniszternek kultúrmunkáját pártokon felülállónak látja és minősíti az egész ország minden illetékes tényezője. De nem is lehet a magyar nemzeti kultúra hivatott őrének elgondolásaiban és ténykedéseiben egy jottányit sem felfedezni abból a bizonyos alkotóelemből, amelyet a köznyelv pártpolitikai jellegnek szokott nevezni. Amikor a miniszter azt mondotta, hogy a magyar iskolákban nem osztályokat, hanem nemzetet akarunk nevelni, akkor olyan magas piedesztálra helyezte a nemzet lelki egységének politikamentes nagy gondolatát, amilyen magasságban a mindennapi élet apró torzsalkodásainak hullámai soha fel nem csaphatnak. Amikor egész oktatásunknak nemzeti jellegű átszervezéséről szólott és azt mondotta, hogy az új magyar szellemet, mint bevehetetlen erős várat a magyar ifjúság lelkében akarja felépíteni, messze föléje emelkedett minden párt és napi politikának. Amikor pedig fejtegetései során odáig ért el, hogy ennek a várnak alapkövei a vallási és erkölcsi tartalom megerősítése és megnemesítése minden magyarban, a népi gondolat érvényesítése minden vonalon és a tehetségkiválasztás minden fokon, a nemzet kulturális előretörésének olyan képét vázolta, amelyet csak teljes lelki örömmel szemlélhetett mindenki. Kötelességtudás, gerincesség, erkölcsi helytállás, a sorsközösség öntudata azok a pillérek, amelyeken ez az ezeréves ország épült és ezeknek ősi ereje volt az, ami az összeomlástól megmentette. De talán legsúlyosabb kijelentése az volt a miniszternek, amikor azt mondotta, hogy a magyar iskolának nemzetismeretre kell tanítania az ifjúságot. Az „ismerd meg önmagadat" ősi, klasszikus igazságát kell éreznünk ebben a kijelentésben. Az önismeret, az önértékelés legmagasabb foka a nemzetismeret és nemzetértékelés. Ez az ideális nacionalizmus alapfeltétele. Megismerni magunkat, tisztában lenni azzal az erővel és súllyal, amit ez a nemzet a népek mérlegén mutat, ismerni multunkat, amelynek töretlen vonalú folytatása a jövő, tisztában lenni kötelességekkel és jogokkal, tudni azt, hogy mivel tartozunk a Gondviselésnek és mit várhatunk tőle. Ezek azok az erkölcsi erők, amelyeknek szerves egysége adja a nacionalizmus mindennél hatalmasabb lendítő erejét. De kell, hogy ennél a lendületnél ott álljon a bölcs öntudat jele is, kell, hogy ismerjük egységeinket és hiányainkat, hibáinkat is. Mert éppen azt a nagy célt is szolgálja a nemzeti nevelés és a nemzetismeret, hogy önmagunkat és nemzetünket hiányoktól és hibáktól mentesítve tudjuk tovább építeni a magyar jövő egyenes útját. y. Negyedszázados fennállását ünnepelte a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya Esztergomnak vasárnap bőven kijutott az ünnepségekből. Két jubileum az egyesületi és társulati életnek ékes bizonyítéka. A Turista Egyesület, mely immár a félszázados jubileum küszöbére lépett, egyik legintenzívebb társadalmi alakulata Esztergomnak. Ezért külön nagy ünnepe ez a jubileum városunk fásult társadalmának is. A reggeli vonatnál zenés fogadtatás volt a budapesti vendégek tiszteletére, kik mintegy százan jöttek el turistáink jubleutnára. Dr. Brenner Antal városi főjegyző, ügyvezető alelnök rövid beszéddel üdvözölte a vendégeket, melyre dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár, a Magyar Turista Egyesület elnöke válaszolt. Az üdvözlés után a leventezenekar vezetésével és az anyaegyesületi zászló elővitele mellett a Hősök szobrához vonultak, hol a turisták nevében Papp Elemér közp. ügyv. alelnök szép beszéd kíséretében koszorút helyezett el. Ezután a menet befelé haladt a városba és szentmisére mentek a szentferencrendiek templomába, mig a más vallásúak a református templomban voltak istentiszteleten. Délelőtt 10 órakor diszgyűlés volt a Magyar Király nagytermében, melyen megjelent Glatz Gyula polgármester, az esztergomi osztály elnöke, dr. Drahos János prelátus-kanonok, vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok, dr. Divéky István várm. főügyész, dr. Brenner Antal városi főjegyző, dr. Rudolf Béla ny. járásbirósági elnök, Gulyás József állampénztári igazgató, Serényi Gyula számvevőségi főtanácsos, Fuchs György és Gutray Gyula hajóállomásfőnökök, Rerschbaummayer Károly gyógyszerész, dr. Darvas Géza főorvos és még sokan helyi társadalmunk különböző köreiből. A Turista Dalárda elénekelte a fiiszekegy-et, mely után Glatz Gyula polgármester köszöntötte az anyaegyesület ősz elnökét, megköszönve neki, s rajta keresztül a vendégeknek, hogy az idei vándorgyűlés színhelyéül Esztergomot választották s ezáltal turistáink jubileumának fényét emelték. Dr. Cholnoky Jenő közp. elnök megnyitójában magasztalta a turisztika nemes hivatását, melyet az élet minden vonatkozásában betölt. Népünknek, országunknak megismerése a cél, ezért járják a vidéket, s a természet szépségeinél imádkoznak, mikor a gyönyörűség felemeli lelküket Istenhez. — A magyar turisztika a nagy nemzeti gondolat ébrentartását vállalja magára. Szerencséje, hogy kapott Mussolinikat dr. Térfjv Ödön, dr. Zsitvay Tibor személyében. Esz tergom is adott egy kiváló férfiút, dr. Lepold Antal prelátus kanonok, a tudós történész személyében, aki ma, az újítások idején, amikor a romboló destruktivizmus ássa alá a nemzetek falait, amikor a művészetek kirúgják maguk alól a tradíciókat, amikor verseket irnak, amiket felháborodva olvasunk, amikor a destruálásban már annyira jutottunk, hogy szent nemzeti színeinket tarka rongynak mondják, amikor divattá vált történelmi nagyjaink szennyesét kiteregetni, gúnyt űznek belőlük, lekicsinylik: Lepold Antal a multat ássa ki a föld mélyéből. — Apostoli hivatás vár azokra, akik a mult hagyományait ápolják, bebizonyítják azt, hogy ez a nép sohasem volt barbár, alakulásának első pillanatától kezdve európaivá lett. Művelt volt, ennek a nemzetnek, amelynek alkotmánya a legrégibb, mert hiszen az Aranybulla csak megerősítette a szentistváni tökéletes államalakulatot, történelmére mindig büszkék lehetünk. — A turista egyesülés ápolja a magyar multat, összetartja az embereket. Ezt a hivatását teljesítette az esztergomi osztály is huszonöt éven át és példaképen állította a jubiláló osztályt az ország turistái elé, mert az esztergomiak a mai nehéz viszonyok dacára, itt a végváron is hiven teljesitik vállalt kötelességeiket. Üdvözli az osztályt és kéri legyenek hűek városukhoz, melyet a dicső mult feltárt emlékei révén a világhír kapott immár szárnyaira. A huszonötéves évfordulón emlékezzünk a magyar múltra, lángoljon fel hazafias érzésünk és ne engedjük az kialudni soha. Ép testű és lelkű embereket neveljünk, akik majd újra kitűzik a Térffy-menedékházra a magyar lobogót. A nagyhatású beszéd után Kemény Miklós ismertette dióhéjban a negyedszázad gazdag történetét, eredményeket és még meg nem valósult terveket, a jövőt, ami elé bizalommal nézünk. Az osztály történetének ismertetése után a program változatossá tételére most a Turista Dalárda vegyeskara énekelte el a Király-König Péter—Szathmáry István : „Virrasztók éneke" c. I. díjjal kitüntetett versenykórusát a tőle megszokott finom művészettel, a dalárda kiváló karnagyának: Hajnali Kálmánnak dirigálása mellett. Cholnoky Jenő dr. a gyönyörűen előadott és nagy élvezetet nyújtó énekért elismerését fejezte ki a fáradhatatlan karnagynak és kérte, „ha ellenőröket is kaptak a nőkben", dolgozzanak továbbra is lankadatlanul, eredményesen. Ezután Lepold Antal dr. prelátuskanonok az esztergomi vár történelmét ismertette bámulatos tudással, megnyitva az ő hatalmas elméjének gazdag tárházát, amelyben a magyar és világtörténelem, évszámok és nevek, dicsőség és felhős napok annyira összesűrítve raktározódtak el. A hallgatóság percekig ünnepelte a kiváló tudóst. Dr. Divéky István vm. főügyész a főispán, az alispán, valamint a vármegye területén lévő összes hivatalos fórumok nevében, mig Vörös Tihamér kormánytanácsos a Magyar Turista Szövetség és Zsitvay Tibor dr. ny. igazságügyminiszter köszöntötték a vándorgyűlést, valamint a jubiláló esztergomiakat, mindketten kiemelvén beszédjükben azt a kérést, hogy szeressék továbbra is ezt a magyar földet és higyjenek a várva-várt magyar feltámadásban, mert csak annak az imája talál meghallgatásra, aki hinni is tud.