Esztergom és Vidéke, 1936

1936-04-26 / 34.szám

EffMG^ynfM ÖTVENHETEDIK ÉVF. 34. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP 1936. ÁPRILIS 26 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Katolicizmus és magyarság Azoknak, akik egy nemzet sorsának irányítására, egy ország ügyeinek vezetésére vállalkoznak, mindenkor elől. kell járniok hitük megvallásában, mert hivatása magaslatán álló törvényhozó, államférfú, vagy törvényalkotó csak az lehet, aki egyben igazi hive saját vallásának és hűséges katonája a maga egyházának. Mert sohasem szabad felednünk, hogy az emberi törvények csak akkor jók, csak akkor szolgálják a közérdeket, a nemzet javát, ha összhangban állanak az örök érvényű isteni törvényekkel, azaz azokkal az erkölcsi szabályokkal, amelyeket kétezer esztendővel ezelőtt a krisztusi tanítások alapján alkotott meg a katolikus anyaszentegyház. Az a politikus, az a közéleti férfiú, aki ezeknek az örök igazságoknak az útjáról letér, az a nemzet a biztos romlás felé halad s olyan lejtőre kerül, amelyen már igen nehéz a megállás. Hogy ma az egész világon annyi zür-zavart, bajt, nyomorúságot, társadalmi feszültséget, nyugtalanságot, forradalmat látunk, annak egyik legfőbb oka kétségtelenül abban rejlik, hogy vannak népek és országok, amelyek letértek az isteni törvények útjáról. A mértéktelen önzés, kapzsiság, gyűlölködés, irigység szellemei ütötték fel tanyájukat sok nemzet lelkében s mindaddig, amig ezt a súlyos eltévelyedést nem váltja íel az emberiség erkölcsi megtisztulása és megújhodása, addig nem remélhetjük a gazdasági és társadalmi válságoknak teljes megszűnését sem. A magyar történelem utolsó félszázada is azt bizonyítja, hogy nemzeti létünk igazi alapja az a „tiszta erkölcs", amelyről már halhatatlan költőnk, Berzsenyi Dániel egyik klasszikus ódájában megemlékezett, mondván, hogy ha ez a tiszta erkölcs elvész, akkor a nemzet elpusztul és rabigába görnyed. Sem a háborús összeomlás, sem a két forradalom, sem a trianoni katasztrófa nem szakadt volna erre a nemzetre, vagy legalább is nem öltött volna oly hatalmas arányokat, ha a magyar közélet a háborút megelőző évtizedekben a liberális világnézet hatása alatt nem távolodott volna el a krisztusi tanoktól, hanem hűséges maradt volna a katolikus Magyarország szent hagymányaihoz, azokhoz az elvekhez és ahhoz a szellemhez, amely az ezeréves Magyarország fennmaradását biztosította. De ebben a korszakban, amely külsőleg és látszólag a gazdasági fellendülés, az emelkedés, a fejlődés korszaka volt, különös változáson ment át a nemzet lelkisége: a divatos eszmeáramlatok hatása alatt a mindenható pénzt választotta halványául, s ugyanekkor elhomályosult lelkében az Isten, a haza és a család fogalma. Ez volt a korszak, amikor lényegében a nemzet testétől és lelkétől idegen elemek befolyása következtében vallás- és egyházellenes irányzatok kerültek előtérbe, amikor a gazdasági szabadság ürügye alatt az államhatalom tétlenül nézte, hogy a hatalmasok elnyomták a gyöngéket; ez volt az a korszak, amikor irányító szerepet kapott a magyar közéletben a szabadkőművesség, a radikalizmus és amikor ezeken keresztül felszínre tudott vergődni a nemzetközi szociáldemokrácia és a kommunizmus is. Ezek a nemzet életét fenyegető és a magyarság erejét bomlasztó tünetek soha nem jelentkezhettek volna a magyar életben, soha nem lehettek volna döntő tényezők a magyarság politikai és nemzeti életének irányításában, ha a liberalizmus jelszavaival elkápráztatott nemzet híven és rendíthetetlenül kitartott volna a keresztényi világnézet erkölcsi normái és a krisztusi tanok mellett. Soha nem sülyedhetett volna a magyarság oly mélyre, mint 1918-ban és 1919-ben, ha az államhatalom nem nézte volna tétlenül évtizedeken keresztül ezeknek az idegenből ideplántált irányzatoknak előretörését és a magyar lelkekbe való beszivárgását, Ma, amikor a magyar nemzet ismét a reformok útjára lépett, hogy mielőbb pótolja azokat a rettenetes mulasztásokat, amelyek a fentebbvázolt gyászos emlékű korszak nehéz örökségeként súlyosodnak a mai nemzedékre, egészen bizonyos, hogy a legalaposabban keresztülvitt reformok is csak akkor érhetik el céljukat, ha elsősorban a magyarság lelkét reformáljuk meg s visszavezetjük a krisztusi tanok, a keresztény erények s az anyaszentegyház törvényeinek elhagyott világába. Ezeket a gondolatokat fejtette ki Antal István igazságügyi államtitkár a jászberényi katolikus napon az egybegyűlt hallgatóság előtt, de ezek a gondolatok tulajdonképen az egész magyar nemzetnek szólnak, mert azokat az elveket és azokat az igazságokat juttatják kifejezésre, amelyek ezt a nemzetet ezeréves múltja folyamán éltették és amelyeknek érvényesülése nélkül a magyarság jövőjét el sem képzelhetjük. MIIMMilMWIIMHMIHmMIH^^ Gondolatok 1938-ra E sorok irója azért volt bátor 1938-ra vonatkozó gondolatait, tervezgetését a nyilvánosság elé tárni, mert úgy érzi, hogy minden esztergomi polgárnak elsőrendű kötelessége, feladata, hogy a Szent István év rendezésének ezernyi gondját magára vállaló bizottság segítségére siessen, hogy azok a gondolatok, tervezések, elképzelések gazdag tárházából alakithassa ki magának azt a rendszeres alapot, amelyen a konkrét rendezés, előkészítés munkája elindulhat. Egyenlőre négy gondolatot legyen szabad felemlítenem, csupán alapvonalakban. A pénzügyi és technikai rendszeres megalapozást egy későbi időpontban tartanám szerencsésnek. Mindenekelőtt, hogy a Szent István évnek ne csak törvényben, ün népiesben állítsunk emléket, hanem a Szent István év kulturális, nemzeti jubileumát hirdesse egy új alkotás, a megépítendő új reáliskola. Egy új középiskola, amelynek rendszerét, alapját a milieu iskola elmélet adná, úgy mint azt öbermüller Ferenc reáliskolai igazgató jeles értekezésében megvilágítja. Ez az iskolatípus a jövő iskolája, ez ad lehetőséget arra, hogy a modern kultúra ezernyi szétágazó ága összegezetten megfoganjon egy középiskolást általános, alapi műveltségében. Anyagi ok sem gáncsolhatja el ezt a tervet, mert a közoktatás centralizációja előbb-utóbb maga után vonja az iskola államosítását, de a város ezt a folyamatot 1938-ra maga számára megérlelhetné azzal a gesztussal, hogy az iskola megépítésének anyagi feltételeit előteremti, amely anyagi feltétel előteremtése az iskola fenntartási költségek elesHETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Festetics Domonkos (NEP) nagy többséggel győzött a szigetvári választáson. — Gróf Zichy István öngyilkosságot követett el. — Rothermere ismét sikraszállt Trianon revíziójáért. — Budapestnek hat és félmillió pengő költségvetési hiánya van. — Nyugdíjazta a belügyminiszter a szentesi polgármestert. — Súlyos károkat okozott az egri vidéken a nagy jégeső. — Hatalmas cseppkőbarlangot találtak a bajmóci vár alatt. — A fővárosban három, vidéken egy gyűjtőnapot engedélyez évenként a belügyminiszter. — Kecskeméten egy év alatt 120 ezer gyümölcsfát ültettek el. — 240 mr pengő szubvenciót kapnak a paradicsomgyárak. — Lengyel és Taris 200 méteren egyforma időt úsztak. — Három egyezményt ir alá a lengyel és a magyar miniszterelnök. — Julius 1-től uj villamos tarifa lép életbe Budapesten. — Drótsövénynyel kerítik el Miskolcon a cigánynegyedet. — A kisgazdapárt egyhangúlag bizalmat szavazott Eckhardtnak. — Cserba Elemér, Rákospalota polgármestere hirtelen meghalt. — Nyolcezernél több bűnügy történt márciusban Budapesten. — Románia évi 1*6 millió aranydollár értékű petróleumot szállít Magyarországba. — Húszezer pengős ékszerlopás történt Budapesten. — Meghalt gróf Keglevich Pál, a gróf Batt hyány vagyon örököse. KÜLFÖLD Bulgária és Görögország is fel akarja mondani a békeszerződóst. — Nagy pompával ünnepelte meg Németország Hitler 47. születésnapját. — Anglia új Népszövetséget akar teremteni. — Véres arab zsidó utcai harcok vannak Palesztinában. — Kémkedés miatt halálra ítéltek két kínai tábornokot. — Nagy mennyiségű ausztráliai búzát vásárolt Olaszország. — Elcsapták a krakói vajdát. — Bezártak az abesszin bankok. — Törökország megszállta és kiépíti Dardanellák erődjeit. — Grazziani bekerítette a déli abesszin haderőt. — összeesküvések siette tik Abesszínia belső összeomlását. — Moszkva új harcot hirdet a fasizmus ellen. — Spanyolországban ezrével börtönözik be a jobboldaliakat. — Az osztrák egyházi alapítványok eladják műkincseiket. — Nagy területek elárasztásával védik meg Belgiumot. — A szovjet viszszaadja a kozákoknak jogaikat. — Megszüntetik a román egyetemek autonómiáját. — Török leányok katonai kiképzésben akarnak részesülni. — Az olaszok meg akarják fosztani Hailé Szelassiét a császárságtól. — Csehországban felbonthatatlan lesz a házasság. — 50 ezer szerb sertést vesznek át a németek. — Mexikó ki akar lépni a Népszövetségből. — Palesztina egész területén bezárták a zsidó üzleteket. Százhat templomot romboltak le a kommunisták hat hét alatt Spanyolországban.