Esztergom és Vidéke, 1936

1936-04-26 / 34.szám

tével idők folytán önmagát amortizálná. A második gondolat volna az esztergomi szabadtéri játékok megoldásának a kérdése, mert Esztergom~kiváló helyzeti fekvésénél fogva alkalmas arra, hogy az ünnepi játékok idegenforgalmi súlypontját a jelenlegi megváltozott általános európai helyzetben ide orientálja. Erre a célra akusztikai, művészeti, technikai szempontból csak a Széchenyi-tér alkalmas, de ez azután igazán alkalmas, csupán a Szentháromság szobrot kellene áthelyezni egy kiválasztandó megfelelő helyre és már készen'.áll a színpad nagyszerű háttérrel, a Vak Bottyán palota nyugodt, nemes stílusával. A Szentháromság szobor mozgalmassága, a Vak Bottyán palota nyugodt emelkedettségével amúgysem hozható művészeti ^összhangba és a két kiváló műemlék eltérő elgondolásával, tartalmával, megvalósitottságával nem engedi egymást érvényesülni. Harmadik feladat a nemzetek ifjúságának az összehozása lenne, talán a cserkészet formájában oly módon, hogy az necsak egyszerű ittlét legyen, hanem annak nagyszabású programja közepette kulmináljon egy országos hadijáték, ami talán a történelem nagy Magyarországon lelezajló csaták egyikét szemléltető módon elevenítené meg. Utoljára említem meg egy rendezendő nagy Európa repülőcsillagtúra tervét, amelynek Esztergom lenne a célpontja. Ez azonban egy nagy feladatot karol magába, a repülőtér megépítését, az a feladat csak látszatra nagy, mert a csillagtúra anyagi lehetőségei már egyedül rentábilisak ahhoz, hogy a megépítéssel minden különösebb nehézség nélkül foglalkozni lehet. Nem említek mást erre vonatkozóan, mint azt, hogy a szakértők szerint Magyarországon ilyen csillagtúra megrendezésére Esztergom kiválóan alkalmas, Budapest ebből a szempontból számításba nem jöhet, csak a vidék. Ezért volna kár, hogy Esztergom város ezt a nagy kínálkozó lehetőséget kihagyná. Egy számadatot szeretnék még felemlíteni, ilyen csillagtúrán a nevezések száma rossz viszonyok között is 100 körül mozog, a nevezési dij pedig 500—1000 pengő ... Esztergomnak a Szent István évet úgy kell megrendezni, hogy számoljon, ha most nem tudja Magyarországon maga számára megszerezni az idegenforgalmi hegemóniát, úgy arra belátható időn belül alkalma nem lesz. Sebők József mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmt^^ Ernszt Sándor dr. gyűlései és látogatásai társadalmi egyesületeinkben Gazdagyűlés a Belvárosi Olvasókörben Kedden este a nagyváros gazdatársadalma gyülekezett a Belvárosi Olvasókör földszinti termében, hogy meghallgassák a képviselőjelölt és Czettler Jenő dr. agrárkérdésekről szóló előadásait. Az értekezletet Felber Gyula dr. plébános, a kör egyházi elnöke nyitotta meg. Ernszt Sándor dr. bevezetőben ismertette azokat a küzdelmeket és harcokat, melyeket a Keresztény Párt a gazdatársadalom sorsának javításáért a parlamentben vivott. — Azon kell lenni — mondotta — hogy ez a társadalmi osztály minél jobban tudjon érvényesülni. Ehez azonban igen sok tanulmány, tapasztalat, és külföldi ismeret szükséges. A gazdatársadalom sorsának javításához azonban nem elegendő a tapasztalat, megfelelő tőkére is szükség van. Ezen pénzrontással nem lehet segíteni, mert ha azt nem tartják megfelelő értékben, külföldön nem ér semmit. Hiány van a területekben is. Ahol pedig nagy területek lennének, ott hiányzanak az eszközök. — Ennek a vidéknek nincsenek meg az összekütetései a túloldallal, mert azok, akik területeket vettek el tőlünk ellenségei a magyarságnak. Ma sokat beszélnek a dunai államok szövetségéről Lehetséges-e ez ezen ellenséges államok között, s hogyan képzelik ezt? Politikai jogunkról mondjunk le, feledjük az igazságtalanságokat s gazdaságilag haladjunk karöltve? A politikai jogokat feladni nem lehet. A Keresztény Párt akár kormányon volt, akár ellenzéken, mindig összeköttetések teremtését sürgette. Ma Olaszországgal, Angliával és Németországgal van fontos gazdasági kapcsolatunk. — Az államnak nagyobb ruganyosságot kell kifejtenie költségvetésében. Takarékoskodni kell, ne rójanak túlságos terheket a gazdatársadalomra. Vigyázni kell, nehogy erre a búzatermő vidékre nagy nemzetek tegyék rá a kezüket, amire ma igen nagy a veszély. — A mezőgazdasági termékeket nemesebbé, értékesebbé kell tenni. Esztergomnak egyik nagy feladata jó minőségű bortermelés, gyümölcs termelés, melyet aztán elhelyezhet a budapesti és külföldi piacon, hisz itt van a kitűnő és olcsó országút, a Duna. Az értékesítést szövetkezeti úton kell megvalósítani. — A fejlődésképes területeket rá kell birni a fejlesztésre, ezt azonban az állam részéről segíteni kell anyagilag. Nem jó azonban akármilyen segítség. Ott kell segíteni, ahol i kevés pénzzel nagy eredményt lehet produkálni. Lehetőség van arra, hogy Magyarország Lengyelországgal is felvegye a gazdasági kapcsolatokat. Ezt azonban nem a termelőnek, más tényezőknek kell ellátniok. Vigyázni kell arra, hogy az állami bevétel és kiadás között egyensúly legyen, feleslegesen ne költsenek, ahol pedig segítenek, ott az összességnek legyen haszna. utána Czettler Jenő dr. hangoztatta, hogy szép dolog növelni a gazdák számát, felparcellázni millió holdat. De nem volna szabad újakkal törődni addig, amig a régiekről nem gondoskodnak. Kárhoztatta a közvetítő szerepét, aki befurakodik a termelő és fogyasztó közé. Nagy baj, hogy nincs állandó terményár. Ha a gazdának van pénze, akkor van munkája az iparosnak, forgalma a kereskedőnek, kenyere a tisztviselőnek. Nemzetközi piac, tisztességes munkabér, tisztességes árúár emeli a gazdatársadalom érvényesülését. Jelszó: vissza a békebeli állapotokhoz, egy mázsa búza, egy pár csizma. Hitelszervezet létesítése is fontos. A magyar élet fundamentuma a gazdatársadalom, ennek igazságot kell végre szolgáltatni. Ezért a célokért küzd a Keresztény Párt, kéri a gazdaközönség támogatását. Ipartestületben Szerdán este az Ipartestületet látogatta meg dr. Ernszt Sándor, ahol az ipar történetét ismertette, majd kitért a nagyipar szerepére. Sürgette az ipartörvény revízióját, jogokat követelt az ipartestületnek. Közszállításokat követelt a kisiparosságnak, követelte az OTI terhek csökkentését. Fitz Artúr dr. v. országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a technika fejlődésének eredménye, a gép, milyen káros hatással van a kisiparosságra. Czettler Jenő dr. a kisiparosság súlyos helyzetének egyik okát a generális vállalkozásokban látja. Kifogásolja a kisiparosság kizárását a közszállitásokból, kisipari Hitelszövetkezet létrehozását sürgeti, mely tőkét tud adni a kezdéshez és üzem fenntartáshoz. A Keresztény Párt egészséges kistermelő, iparos és kereskedő csaladokat akar. Az ipari kaszárnyák, vagy börtönök, a gyárak boldogságot nem adnak, boldogság csak családban lehet. Támogassa az iparos társadalom Ernszt Sándort, aki maga is iparoscsalád gyermeke. Hermann Lajos kérte a képviselőjelöltet, hogy járjon közbe, hogy az esztergomi iparosság is részesüljön közszállitásokban, az OTI terheket csökkentsék, a tartozásokat pedig legalább 50 százalékban engedjék el. Nőgyülés a Magyar Királyban Csütörtökön délután 6 órakor városunk hölgyközönsége számára tar-! tott gyűlést a Keresztény Párt a! Magyar Királyban. Ernszt Sándor a női problémákkal foglalkozva kijelentette, hogy nőnék a különböző állásokban való i elhelyezkedés nem az igazi hivatása,

1 a Gondviselés sokkal nagyobb és! szentebb hivatást szánt a női nem- | nek. Nem Íróasztal mellé, hanem az életbe, igazi hivatásába kell elhelyezni. Nincs pusztitóbb, borzasztóbb valami mindkét nembeli ifjúságra nézve, mint az, hogy az iskolából kikerülve évekig állás nélkül kénytelen élni, mert érzi azt, hogy terhére van azoknak, akik között felnevelkedett. Ez az állapot a lelket teszi tönkre. Épen ezért az ifjúságot j foglalkoztatni kell. Kertgazdálkodás; bevezetése külföldi példára, hozzájárulna a probléma megoldásához. A keresztény szellem, a keresztény meggyőződés mellett való kitartásra buzdította hallgatóságát a képviselőjelölt. Masson Izabella a nő szerepéről beszélt. A történelem, a régi fólián sok — mondotta — nem igen em litenek nőket. Mintha mindig csak férfiak álltak volna a küzdőtéren. Pedig a női nem is kiveszi részét az emberiség történelméből, mikor csendben, visszahúzódva, mint a férfi munkatársa dolgozik. A nő so hasem önmagáért küzd, hanem a családért. Azonban vannak a családon kivül is küzdő nők. A nőknek segiteniök kell a politikai téren a férfiaknak. A magyar asszonynak kötelessége a keresztény nemzeti eszmékért küzdeni, mind a családban, mind pedig a családon kivül. A munkában vezérre van szükség. A vezér meg van : dr. Ernszt Sándor ; a keresztény nemzeti eszme Őbenne valósul meg, ezért minden magyar nőnek szavazatával Ernszt Sándort kell támogatnia. Toperczer Ákosné, székesfővárosi bizottsági tag, a fővárosi keresztény női tábor vezetője szólt ezután. — 1918 ban sokan eltávolodtak a nemzeti gondolattól, azonban a keresztény politikusok felrázták a nemzetet. Ebben a munkában lelkes nők is kivették a részüket. Azonban az asszonyoknak megvetéssel kellett megküzdeniük, amidőn a közélet küzdőterére léptek. Tizenöt év alatt a keresztény párt a szabadkőműves Budapestből keresztény Budapestet csinált. Ebből a munkából a keresztény női tábor is kivette a részét. — Ma, amikor Oroszországban bolsevizmus van, Franciaország baráti kezet nyújt Oroszországnak, Spanyolországban forradalom pusztít, most még inkább a keresztény gondolatra van szükség, keresztény hitre. Ha az asszonynak hite van, akkor épít, ha pedig hitetlen, akkor pusztító démon. A női gyűlés utolsó szónoka dr. Hyisztor Zoltán szerkesztő volt, aki beszédében Esztergom reaktiváló szerepéről emlékezett meg. — Hálás feladata a primási városnak a magyarság egyik legnagyobb és nélkülözhetetlen értékét visszaadni a közéletnek. Ernszt reaktiválásával a keresztény gondolat reeaktiválása történik meg, mely veszélyben van Európában. — A Keresztény Párt célkitűzései a szociális feszültség levezetésére irányulnak. A munkanélküliség megoldása, a kartellek, a túlzott vámvédelem ellen való küzdelem, az igazságos és arányos jövedelemelosztás, a létminimum és maximum megállapítása a párt szocciális programja. Nemzeti Egység Körében A női gyűlés után a Nemzeti Egység Pártjába ment Ernszt Sándor dr. A Nemzeti Egység helybeli szervezete nagy örömmel vette Ernszt Sándor dr. látogatását és büszke arra, hogy Ernszt Sándor dr. képviselővé választásával — amint azt az egyik előző gyűlésükön az egyik szónok kifejtette — a Nemzeti Egység esztergomi szervezete teheti jóvá azt a lépést, amit Ernszt Sándorral szemben egy mult alkalommal Győrött a saját pártja elkövetett. Este nyolc órára összegyűlt a Nemzeti Egység pártvezetősége, a városi választmány tagjai és több érdeklődő. Radocsay László dr. főispán hivatali fontos elfoglaltsága miatt kimentette magát. Hangos éljenzés közben lépett a terembe Ernszt Sándor dr. és fogadta a Párt üdvözletét. Marczell Árpád dr. a N. E. helybeli szervezetének elnöke hosszabb beszédben fejtette ki azt az örömöt, amelyet a párt Ernszt Sándor dr. látogatása nyomán érez és méltatta annak jelentőségét. Majd rátért a párt álláspontjának leszögezésére és a kérelmek tolmácsolására. A Nemzeti Egység Pártja Gömbös Gyula miniszterelnök programjába felvett 95 pont alapján áll. Őszinte szeretettel hív mindenkit, akik úgy látják, ez a program alkalmas arra, hogy nemzetünket a szomorú jelenből a jobb jövő felé vezesse; teljes lelkesedéssel támogat mindenkit, aki ennek a tervezetnek megvalósításán fáradozik. Esztergom jövendő képviselőjéhez több kérelemmel fordul a Nemzeti Egység Pártja és ajánlja fel neki mindezekben a teljes munkakészségét. Kéri azt, hozza egymáshoz egészen közel azokat a pártokat, amelyek egyazon keresztény és nemzeti alapon állanak; biztosítsa azok testvéri együttműködését, — még pedig mind helyi, mind országos vonatkozásban — akik testvéri együttesben ugyanazon világnézet szerint kívánják nemzetünk jövőjét munkálni. Rátért azután Marczell Árpád dr. a város helyzetének ismertetésére és az egyes részletek előterjesztésére. Mezőgazdaságunk fejlesztése létkérdése a gazdáknak, a meglévőket