Esztergom és Vidéke, 1936

1936-04-12 / 30.szám

FSZTtRfiftH'/ffifhE ÖTVENHETEDIK ÉVF. 30. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1936. ÁPRILIS 12 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 1.0, vasárnap 16 fii. Föltámadás A kereszténység allelujás ün­nepe fölemelő örök szimbólum­ként áll elénk: nagypéntek zo­kogó gyásza, Krisztus-temetése után is lehet még örömünnep, sírból is lehet még föltámadás ! Ember küzdj és bízva bíz­zál! Tavasz van. Pattognak a té­len csupasz iák rügyei, szárba szökkennek a magok s a hó alól is kibújik a hóvirág, az ibolya. Csupa feszülés, lendü­let és mosoly, ahol azelőtt dermedt csend terpeszkedett. Mert a természet ősi energiái magban, fában, gyökérben le­fojtva is éltek, belül keringtek, feszültek és végül is felszínre hozták a fölséges terv szerint halmozódó építő erőket. Fagy leperzselheti a feslő bimbót, jégeső elverheti a mo­solygó gyümölcsöt, ismét csak kihajt a letarolt határ s új esz­tendő új pompában hozhat gazdag termést. Nagypéntek temetői hangu­lata után úgy várjuk az alle­luját. Szeretnénk örvendezni és szeretnők, ha velünk örvende­nének, akiknek öröme nekünk is örömünk. De ünnep volna-e húsvét Krisztus föltámadása nélkül ? Lehet-e teljes az örö­münk nagy elesettségünk után, ha nem jön el a nemzet föl­támadása ? Megüljük a húsvétét, zso­lozsmázzuk, harsogjuk az alle­luját, emelkedik a lelkünk, mert legalább e napon belekapcsoló­dunk Krisztus isteni erejébe, Krisztus lelkébe. Az Ő szava tanúskodik: Azért jöttem a vi­lágra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. És a bizonyság­tétel az élete volt, az igazság és szeretet isteni élete. Ez az élet örök erő, ezt tehették sír­ba, lepecsételhették, őrökkel őriztethették: az isteni igazság úr lett halálon, síron és enyé­szeten. De vájjon mi, akik várjuk a magyar föltámadást, elmond­hatjuk-e szívre tett kézzel, hogy az életünk, a nagyok és kicsi­nyek élete az igazság élete, a becsület és megértés gyakor­lása ? Hogy van bennünk innen és túl gerinces öntudat, ma­gyarságunk, nemzeti vágyaink megingathatatlan megvallása ? A nemzet nem elvont fogalom, hanem fiaiban, mibennünk él. A nemzet élete nem gondolati tartalom, hanem fiainak, mind­annyiunknak küzdelmes ipar­kodása, lelkes céltudatossága, vagy ernyedt minden-mindegy gyávasága, talán éppen öngyil­koló, nemzetpusztító gonosz­sága. De az már nem élet, hanem rút halál. A nemzet igazsága nem szónoki frázis, hanem minden egyes magyar tiszta jelleme és önzetlen, ön­érzetes hazafisága, mely nem próbálja közérdeknek kijátszani egyéni haszonlesését, anyagi érdekeltségét. A nemzet föl­támadása nem a múlton so­pánkodó koldusgrófság, hanem a jövő nagyságáért áldozni tu­dó tüzes lelkesedés és önfelál­dozás. Kiszáradt fa nem hajt ki ta­vasszal sem, halálból nem lesz élet, föltámadni csak az tud, amiben van duzzadó életerő és élni csak az él igazán, aki lel­kében él. A magyar föltámadás az egyéni igazság tisztes ön­tudatából, az örök értékek át­éléséből, a belső lelki energiák kirobbanásából fakadhat. Ezek őrzik a szabadságot a hó alatt, ezek a magyar föltámadás biz­tosítékai, de egyben feltételei. Az igazságért szenvedett, vérét ontott Krisztus föltáma­dásának allelujás ünneplése adjon kemény munkában tűrő kitartást, soha nem csüggedő bizalmat, erényeket termő lelki energiákat: ezek majd meg­hozzák az allelujás örömünne­pet a trianoni gyászban szen­vedő, senyvedő magyaroknak is! Magyar testvérem ! Küzdj és bízva bízzál! Alleluja, föltámadunk! Dr. Balogh Albin j Túri Béla emlékezete Szerdán délelőtt a megdöbbenés erejével futott szét városunkban a hir: Túri Béla prelátus-kanonok, Esztergom város országgyűlési kép­viselője tegnap este Fiúméban el­hunyt. Bár köztudomású volt időn­kénti gyengélkedése, sőt betegeske­dése, bár hosszas szenvedés gyö­törte legutóbb is, Túri Béla elhalá­lozása mégis mindenkit váratlanul ért és teljes mértékben lesújtott. Első pillanatra szinte hihetetlen­nek tünt fel, hogy nem látjuk többé hatalmas alakját, széles mosolyát és tág gesztusait s nem halljuk köz­vetlen, meleg hangját megszólalni közöttünk. Soha többé. . . Túri Béla halálhíre mindenütt, városunkban és országszerte egy­aránt nagy megdöbbenést okozott. A katolikus magyar közélet egyik kiemelkedő vezéralakja, korunk egyik kiváló főpapja, tudósa, politikusa és publicistája hunyt el benne. Tiszteletreméltó papi személyéhez sem mocsok, vagy akár csak a meggyanusításnak legkisebb árnyéka sem férkőzhetett és mély, vallásos meggyőződése soha sem vált türel metlenséggé vagy elfogultsággá má­sokkal szemben. Mint tudós, sok­irányú érdeklődéssel mélyedt el korunk vizsgálatába és az élet kü­lönféle irányú megnyilvánulásai kö­zött mindig az összefüggések kere­sésével igyekezett az egyes kérdé­seket nagyvonalúan beállítani és tanulmányozni. A politikában felül­tudott emelkedni a pártszemponto­kon; szemléletében és magatartásá­ban nemzete egyetemes jóléte, füg­getlen boldogulásának biztosítása és öncélúságának vezérgondolata irá­nyította. A publicisztikában pedig a tisztánlátás és világos értelem útjait soha sem ködösítette el nála a szen­vedélyesség, vagy elfogultság hangja. Túri Béla személyében sokat ve­szített a magyar keresztény köz­élet .. . 1875. július 11-én született Esz­tergomban, ahol édesatyja primási gazdatiszt volt. 1898-ban történt pappászentelése után Nagyszombatba került tanárnak, itt négy esztendeig működött. Ekkor fordulat állott be életében: az „Alkotmányinak, a magyar katolicizmus akkori vezér­orgánumának belső munkatársa lett. Egymás után írja cikkeit, melyekre felfigyelt az egész közvélemény és melyek sokszor irányítói voltak a katolikus társadalom felfogásának. 1916-ban az „Alkotmány" felelős szerkesztője lett s 1919-ig, míg a kommunista rémuralom a lap meg­jelenését lehetetlenné nem tette, az is maradt. Közben folyton művelte ma­gát, sokat utazott és nemcsak át­fogó, hanem mély tudásra tett szert. Értékeit nemcsak az egyház ismerte el, amikor 1911-ben pá­pai kamarássá, 1923-ban pápai prelá­tussá nevezte ki, hanem a hivata­los kormánykörök is méltányolták, amikor fontos kérdésekben gyakran fordultak hozzá. A világháború után nagy része volt a katolikus sajtó megteremté­sében és felvirágoztatásában s emel­lett ráért a politikai és tudományos életben való működésre. 1924-ig állott a „Nemzeti Újság" élén, 1921­ben a Szent István Társulat válasz­totta meg alelnökévé, a „Katolikus Szetnlé"-nek pedig főszerkesztője volt egész haláláig. Az első nemzetgyűlésbe az alsó­lendvai kerület képviselőjeként ke­rült, majd az öttevényi kerület vá­lasztotta meg három cikluson ke­resztül. A legutóbbi választás óta Esztergomot képviselte a parlament­ben, működésével mindenkor szá­HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Ulain Ferenc kilépett a kisgazda­pártból. —' Gömbös és Eckhardt pisztolypárbajt vívtak. Nem békültek ki. — Hatalmas páncélszekrényben őrzik a főváros rádiumát. — Tíz­ezer személyes strandfürdőt építenek a Margitszigeten. — A magyarok Bécsben 5 : 3 arányban legyőzték az osztrák futballcsapatot. — Szobrot állítanak Budapesten Tompa Mihály­nak. — Kitiltották Gárdonyi „ Is­ten rabjai" cimű regényét Csehor­szágból. — Megvalósul a pártok­feletti jobboldali egység Győrben. — 30 pengőt költ naponta átlagosan az idegen Budapesten. — Megta­lálták Sobri Jóska rablóvezér töm­löcét Székesfehérvárott. — A szi­getvári yálasztás április 19-én lesz. — Budapesten a külföldiek 15, a vidékiek 11 millió pengőt költöttek az elmúlt évben. — Debrecen köz­munkákat kér a kormánytól. — A nemzeti stadion felépítése 8 millió pengőbe fog kerülni. — 61 millió kilogramm dohánya van raktáron a dohányjövedéknek. — 84 millió pengőbe kerül az állami adósságok szolgálata — 120 svájci tanár ta­nulmányozza Budapesten a dunai kérdést. — Terjed a rákbetegség és a szervi szívbaj a fővárosban. — Tizennégy millió pengőt^ fordít a kormány útépítésre. —- Ötvenezer csehkoronát hagyott egy pozsonyi emberbarát a Magyar Tudományos Akadémiára. KÜLFÖLD Az olaszok tönkreverték az utolsó abesszin hadsereget is. — Anglia nem hajlandó gyarmatokat adni Né­metországnak. — Felrobbantottak egy gyorsvonatot Mexikóban. Tizen­két halott. — A kommunisták le­mondatták a spanyol köztársasági elnököt. — Az osztrák kormány válasz nélkül napirendre tért a kis­antant jegyzéke felett. — Georgiá­ban 400 embert ölt meg és 25 mil­lió dollár kárt okozott a vihar. — Angliának csak 10 napra elegendő gabonakészlete van. — Beszüntet­ték a magániskolákat Németország­ban. — Kun Bélát visszahívja a szovjet Spanyolországból. — Eléget­ték Lindberg Bébi gyilkosának holt­testét. — Lezuhant egy amerikai repülőgép. 12 halott. — Kommu­nista zavargások voltak Prágában. — Varsó még zeneileg sem haj­landó érintkezni Prágával. — Hús­vét alkalmából 500 elitélt kapott am­nesztiát Bulgáriában. — A franciák békejavaslatukban 25 évre ei akarnak temetni minden revíziót. — A lor­dok házában leszavazták az angol kormányt. — Hatszáz embert tar­tóztattak le a lengyelországi kommu­nista-razzia során. — Németország­nak 740 képviselője van. — A zsi­nat os ruhák viselését eltiltották Er­délyben. — Az új Zeppelin átre­pülte az Óceánt. — Megszüntetik Málta alkotmányát. — Japánban helyreállítják a hadsereg fegyelmét. — Megtalálták Cheops fáraó leá­nyának koporsóját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom