Esztergom és Vidéke, 1936

1936-04-05 / 28.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 28. SZÁM VASÁRNAP. 1936. ÁPRILIS 5 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 Keresztény pOÜtifeai éS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A feltámadás felé Közel kétezer esztendeje a húsvét hete az emberiség szá­mára a szomorúság, de egyben a reménység, a feltámadás ide­jét is jelenti. Krisztus Urunk sirbatételének és csodálatos fel­támadásának időszaka egybe­esik a tavasz megérkezésével, amikor a tél felhőinek rabsá­gából kiszabadult napsugár megvidámítja az embereket, fel­zsenditi mezőket, széttöri a jég­bilincseket, s előkésziti a föl­deket az uj vetés csiráinak be­fogadására. Akiknek bajuk, bá­natuk van, azok még inkább százszoros erővel és vágyako­zással várják a tavasz, a hús­vét megérkezését, mert a nagy természet fellendülésével ők maguk is új erőt, új hitet merítenek az élet további küz­delmeihez. A mi kis hazánk közel 17 esztendeje senyved már a meg­csonkitottság állapotában, amit a trianoni békeszerződés ke­gyetlensége mért rá. Ezek az évek talán még a háború esz­tendeinél is nehezebb sorsot jelentettek a magyarnak, mert az első pillanatokban ugy érez­ték a csüggedő szivek, hogy minden elveszett s Magyaror­szág számára a jövő sem hoz­hat feltámadást. Nyomasztó lég­kör, szinte áttörhetetlennek lát­szó ellenséges érzület vette kö­rül Magyarországot a háború befejezése után, s éppen a mi hazánknak kellett fenékig ürí­teni a megpróbáltatások legke­serűbb poharát, holott a leg­ártatlanabb volt az egész bor­zalmas világháború felidézésé­ben. Talán éppen ártatlanságunk tudata volt egyik legmélyebb erőforrásunk, hogy igazunkat ne hagyjuk, s minden elszánt­ságunkkal küzdjünk a reánk mért végzet ellen a feltámadá­sért, a magyar haza jobb jö­vőjéért. Szívós és kemény munka volt ez. Ma már bevall­hatjuk, hogy sok csalódás, ke­serűség tapad azoknak az ered­ményeknek a kivívásához, ame­lyeket végül mégis csak elér­tünk. Mert bizony az esemé­nyek nem változtak meg a ja­vunkra olyan gyorsan, mint az az igazságosságnak, elsősorban pedig a mi vágyainknak meg­felelt volna. De mégis csak változtak ma, amikor ma római megállapodást aláírtuk, bízvást állíthatjuk, hogy új és jobb korszak küszöbén állunk. A kisantant megalakulása óta arra törekedett, hogy térd­rekényszerítsen bennünket, s ennek a célnak az elérésére minden eszközt igénybe vett. Ez a kísérlet nem sikerült, sőt mondjuk ki bátran, csúfosan megbukott. Nem használt sem a rágalmazás, sem a cselszövés, sem a gazdasági erőszak mód­szere, Magyarország keserves rossz esztendők során át kitar­tott, s hogy mit jelent ez, an­nak egyik legfényesebb bizo­nyítéka Csehországnak irá­nyunkban tanúsított magatar­tása, A csehek belátták, hogy az eddigi módszerekkel nem mennek semmire, közeledni próbálnak hát hozzánk olyan Baráti meghívás alapján utaztam ki Únyra, a szelid lankák közé el­dugott kis községbe. A szabadságért cikket Ígértem szerkesztőmnek, bár könnyelmű ígéretnek tartottam, mert Únyról, semmi mást nem tudtam, mint hogy két választáson gyönyö­rűen összetartott a kicsi község ka­tolikus és református népe. Tinnyei megállónál szálltam le a vonatról, majd megindultam egy me­zei úton Úny, az elrejtett kis falú felé. Később gyalogúira vágtam, mely elég magas dombon vitt keresztül. A dombtetőn a koratavaszi alkony gyönyörű képet varázsolt elém. A lenyugvó nap utolsó sugarainak el haló bibor fényében, a közeledő est szürkületében a halmok közül fel­tűnt a falu két templomának tor­nya. Barátom már várt. Megmutatta a községet, első működésének szinte­rét. Gondolkodtam, mit lehetne irni erről a kis községről, a község ge­rinces magyar polgárairól, hacsak azt nem, hogy igen nagy a szegény­ség, és — Rákóczi bácsi a birájuk. Ekkor azonban közbelépett a sors, és olyan ajándékkal lepett meg, ami egy riporternek ínyenc csemege. A falu határában földforgatás közben cserépedényeket találtak. Szép díszí­tésű, masszív fekete korsókat, tálakat, hatalmas vázáknak tetsző edényeket, díszítésekkel, évszázadok nyomát magukon viselő, konzerválódott em­lékeket, melyek egyikéről dr. Balogh Albin, a bencésgimnázium tudós igazgatója nagy örömmel állapította meg, hogy közel ötezer éves, a neo­lithikus kor végéről való leletről van szó. A terepszemléről visszatérve ba­rátom kedves falusi lakába, a pihenő ember derűs nyugalmát felizgatta a környék évezredes történelmének az a szelleme, mely ezt a tájat, első királyunk szülőföldjét, a maradék magyarság annyira szent emlékű utakon és módokon, amilyene­ket még egy esztendővel eze­lőtt sem lettek volna hajlandók megpróbálni. A külföldi közvé­lemény előtt elértünk annyit, hogy tudatába égettük a ma­gyar kérdés örök aktualitását mindaddig, amig a trianoni bé­keszerződést meg nem változ­tatják, s ezzel a mi jogos igé­nyeinket kielégítik. A húsvét ünnepét örömmel, hálaadással és magunkbaszál­lással óhajtjuk megünnepelni. Hiszünk és bízunk a jobb jö­vőben, s ehhez megszereztük a jogot azzal, hogy nem néztük öibetett kézzel fejünk körül a veszélyek tornyosulását, hanem a lehetőségekhez és erőnkhöz képest mindig férfiasan küz­döttünk ellenük. terrénumává avatják. Valahogy tör­ténelmi levegőt szívunk magunkba ezeken a tájakon, ahol egy évezred­nek annyi eseménye játszódott le. Csaták, viharok emlékeit őrzik mé­lyen a földbe temetkezve a régmúlt idők patinás ködébe elmerült szá­zadok. Ezen a vidéken játszódott le az egyik legszebb magyar dráma: a Bánk Bán históriája: Tát közelé­ben. Lovagrendek éltek errefelé. Min­den, minden patinás mult... S mikor itt ünyon, a csendes, a sorssal megbékélt emberek között kutatni kezdtem a múlt után, nem kellett mást tennem, csak a katoli­kus templom mellett lévő síremlé­keket kellett végig néznem, s meg­lepetve láttam : Úny régi nemesi te­lepülés. Innét magyarázható, hogy a hatszáznegyven lakosú falunak két temploma, plébániája, két iskolája, jegyzője van. A falu történelmérő érdekes fel­jegyzéseket készített bessenyői Szabó Mihály ny. főispán, akinek az ősei innét származnak. Az ő írásai sze rint a község neve a vármegye 1541 és 43-ban készült adóösszeirásban még nem fordult elő. Jászy Márk esztergomi szolgabíró hivatali terü­letén csak két község maradt úgy ahogy épen: „Zenth Anna asszony eleje", a Szent Tamás hegytől délre, a mai Központi kávéház táján és a domonkosrendi apácák szent margit­szigeti zárdájának tulajdonában lévő Csolnok. E járás többi falvait a tö­rök 1552-ben felégette s elpusztí­totta. Hogy Úny ebben az időben pusztult el, vagy talán még nem is létezett, erre vonatkozólag adat nincs. A mai község cserfaerdővel borí­tott terület volt, s a különben is völgykatlanban lévő faluhely szinte magától kínálkozott a zivataros XVI.—XVII. században arra, hogy az Esztergom és Buda között úgyszól­ván megszakítás nélkül portyázó magyar—török, kuruc—labanc kato­HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD 1683.000 pengő deficitje van a főváros ezidei költségvetésének. — Szolnokról visszahívták a minisz­ri vizsgálóbizottságot. —• Középis­kolás diákok kommunista összees­küvését leplezték le Budapesten. — Győrött a kereszténypárt jelöltje győzött a polgármesterválasztáson. — Húsa év után megkerült a No­vara hadihajó lobogója. — Aa új állami költségvetés 771 millió körül mozog. — Budapestre jön a len­gyel miniszterelnök és külügyminisz­ter. — Pénzhamisító bandát fedez­tek fel Debrecenben. — Húszezer látogató tekintette meg a budapesti autókiállitást. — Törölték a cseh Bata cipőgyárat a magyar cégjegy­zékből. — Vasércet és bauxitot ta­láltak Pécs mellett. — A tengeri behozatal eddig 40 millió pengővel terhelté meg kereskedelmi mérlegün­ket. — 22 millió pengővel eltünte­tik a halálsorompókat Budapesten. — Aa OTI naponként 800 beteget utal be a főváros kórházaiba. — Budapestről vásárolja Vatikán az összes élemiszereket. — Junius hó l-érc elkészül a balatoni műút. — Szobrot állítanak gróf Klekelsberg­nek. — Aa orsadggyülés megsza­vazta a telepítési törvényjavaslatot. — Létminimum megállapítását ké­rik az okleveles gyógyszerészek. — Botrányt csinált és rombolt a kö­zönség a legutóbbi ügetőversenyen. KÜLFÖLD Kun Béla szervezi óriási pénzzel a spanyol kommunista forradalmat. — Aa olasz trónörökös felesége az abesszin harctérre utzzott. — Betiltottak minden üzerencsejáté kot Romániában. — Diáktünteté­sek miatt bezárták a zágrábi egye • temet. — Szövetséget kötött a hor vát és szerb ellenzék. — Kiélező­dött a katolikus egyház és a né­met állam harca. — Hárommillió font bevételi többlettel zárult Anglia pénzügyi éve. — Hitler a szavaza tok 98.79 százalékát kapta. — 66 milliárdra csökkent a francia aranytartalék. — Szibériában óriási meteor hullott le. — Háromezer éves vizbefagyott állatokat támasz­tott fel egy moszkvai egyetemi ta­nár. — Halálra Ítélte lc egy volt bolgár belügyminisztert. — Duplá­jára emelték a svéd hadügyi költ­ségvetést. — Franciaország kije­lentette, hogy hajlandó a szerződé­sek felülvizsgálására. — Harrar abesszin várost 33 olasz repülőgép tönkrebombázta. — Bizonytalan időre elnapolták a jugoszláv parla­mentet. — Leszállás után felrob­bant a lengyel sztratoszféra léggömb. — Németország megkezdte az erőd­építményeket a Raj na-vidéken. — A szovjet kölcsönös segélynyújtási egyezményt kötfkt Mongóliával. — Nyolcezer halottat vesztettek a leg­utÓDbi ütközetben a kínai kommu­nista bandák. — Trockij állapota súlyosra fordult. — Kétezer kínai éhínség következtében meg iáit. — Veszélyben újra a francia frank. Ötezer éves edényeket találtak Úny községben Ä járás legkisebb községének évszázados történelme

Next

/
Oldalképek
Tartalom