Esztergom és Vidéke, 1936

1936-04-05 / 28.szám

naság és martalócok elől aránylag biztos menedéket nyújtson. E célból építtetett itt családja részére Miskey II. István, a győri huszárok főkapitánya és császári alezredes, — ki Úny, a pestmegyei Tinnye és Jászfalun kivül Győr, Fehér, Veszprém és Tolna vármegyékben számtalan falu és puszta birtokosa volt — házat, (rezidenciát). E ház egy részben ma is fennálló s lakott vályogépület, Miskey kézen van. A nagycsévi, 1732-iki egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Úny filiája volt. Akkor Barinai László, Miskey Ferenc és Friveisz Ferenc katolikus földesurak birták. Ezután érdekes adatokat sorol fel a falu történelmét iró főispán a vallási, plébániai, iskolázási dolgokra vonatkozólag. Később megemlíti, hogy római pénzeket találtak a falu határában, s szájhagyomány szerint a község fölött délkeletre épület és tűzhely maradványokra bukkantak. A XIX. század első felében a törzsbirtokos Miskey családba való beházasodások révén a Bozzay, baráti Huszár, a tiborszegi Horváth, Sántha, setétkúti Setéth, Csefalvay, Simontsits, Gaizler, Haán, besenyői Szabó, Friveisz, egyházperkai Andrássy, Csenkey, kulmiczai Valovics, sikabonyi Mátis, libeni Csapó stb. családoknak volt itt földesúri joguk. A nemesi családok ismertetése után a következő sorokkal fejeződik be a helyi történelem: „1809-ben Bonaparte, a „nagy" Napoleon, kit a kulturális világ egy része tömeggyilkos szörnyetegnek, másik fele meg félistennek tartott és tart még manapság is, elnyeléssel fenyegette a Monarchiát. Sok csatában megedzett, zsákmányra éhes seregei immár magyar területen, Pozsony Győr táján raboltak. E hatalmas nyomás ellensúlyozására mégegyszer s utoljára hirdette a véres kard az „insurrectiót*: a nemesi felkelést. Úny alig egy tucatnyi nemessége ebből is kivette részét s besorakozott a vármegye, a prímás (Károly Ambrus fg.) és a város által egybehívott nemesi felkelő gyalogezred — még ma is a vármegyeházán őrzött — zászlaja alá. Ennek az ezrednek a főkapitánya Gaizler Antal, egyik alhadnagya csenkei Csenkey Pál volt, mindketten únyi birtokosok. Utóbbi otthagyta ifjú életét a csatamezőn s ezzel megfelelő értéket cserélt nemzetségének kiváltságaiért. Dulce et decorum est pro patria inori!" Uny község este 9 órakor már alszik. A nemesi leszármazottak a dicső mult után a ma és holnap nehéz gondját tudják évszázadok dicsőségében, harcaiban edzett váltakon. Uny község szombat óta 2400 éves történelemmel dicsekedhet. Ez a történelem ott érződik a levegőben, a csillagfényes éjszakákban, mikor fiatal, lelkes barátommal, elmerülve a régi idők dicsőségének visszajáró szépségeiben, a magyar múlttól ittasult lélekkel hallgatjuk a jövő termésének halk lihegését, amint a tavasz s nyár Ígéretén, a nemesi földből sarjadó életen, végigsuhan a koratavaszi szellő... kik a megfejtésben és a továbi feladat kikutatásában. Megtudták, hogy az egyik bűntárs megsebesült. A nyomok és adatok alapján fel kellett kutatni és első segítségben részesíteni. Megtörtént ez is és az őrs büszkén vonult be és jelentette: tisztelettel jelentem, a rámbizott feladatot elvégeztem! A játék végén a városháza udvarán összegyűltek a szereplők. Bevonult a bencésgimnázium, a reáliskola, a ferences reálgimnázium és a tanítóképző csapata, a tanonccserkészek a realistákkal dolgoztak együtt Megjelentek a „kémek" is. Dr. Marczell Árpád ker. vezetőtiszt röviden összegezte a játék lefolyását és eredményeit, megköszönte a ^résztvevők közreműködését és buzgó munkáját, majd egy vidám „huj! huj! hajrá!" kiáltással barátságos együttesben oszlott széjjel a kém és az üldöző társadalom. Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. legi*, M a q ij a r g y a r \ m á n 4 a „Bayer" kereszttel/ mely minden tablettán látható! Gyógyszertárakban kapható. Utániatokat utasítson vissza? Lépjünk be tagnak és támogassuk anyagilag az Esztergomi Sétahelyszépítö Egyesületet Nagyszabású cserkészjáték zajlott le mult vasárnap Esztergomban Vasárnap délután városunk élénk képet mutatott. Minden utcán és utcasarkon néhány feszülten figyelő cserkész, egyenruhában vagy civilben nézte a járókelőket és méregette őket végig vizsga szemekkel tetőtől-talpig: „kémek" után kutattak. A feltevés szerint ugyanis a Fekete Bocskor bűnszövetkezet nagyon értékes technikai adataink birtokába jutott és azokat külföldre akarja csempészni. Emberei már városunkban is megjelentek, a hatóságok a cserkészek közreműködését kérik a bűnösök kézrekeritésében. A riadó-parancs percek alatt szaladt végig a városon és délután egy órakor összegyülekeztek a csapatok, ki-ki a maga előre kijelölt riadóhelyén és a várost körzetekre beosztva csapatonként megszállották azt. A kém különös ismertető jele az volt, hogy a cserkészjelvényt szabálytalan helyen, vagy szabálytalan feltűzésben hordja. A feladat szerint fel kellett kutatni, leleplezni és a nála talált iratok szerint tovább is eljárni. Nosza, megkezdődött a kutatás. Egymás után jött a pihegő értesítés a csapat parancsnokságához, hogy sikerült a kémet megtalálni, de az eleinte csak vaklárma, a túlbuzgalom eredménye volt. Az „igazi kémek", a 14. Holló csapat öregrajának tagjai, még ártatlanul szürcsölték vasárnapi feketéjüket, vagy „

inkognito"ban gyönyörködtek a nagy izgalomban. Mert izgalom és lelkes igyekezet az volt! Minden csapat, minden cserkész teljes éberséggel figyelt, nehogy a kém átcsússzék az őrzött útvonalon és arra törekedett, hogy az övé legyen a leleplezés dicsősége. Végre befut a jelentés: megfogtunk egy igazi kémet. Szegény megtörten és bűnbánóan kullog öreg fejével kis őrei között, akik dehogy is engednék el egy világért a „pompás fogást". A parancsnokságon szabályosan megmotozzák. Megtalálják nála a Z. 17. számú titokzatos levelet, de kiderült, belőle, hogy a keresett tervek másnál vannak. Nosza, tovább keresni! Nemsokára azonban sikerült az igazit, a titokzatos Z 20-t megtalálni. Ez nem volt könnyű dolog, mert a kémek is nagyon csalafintán dolgoztak. Volt, aki először szabályosan tűzte fel a cserkészjelvényt és ezzel elterelte a gyanút magáról. Csak később változott át aztán kémmé, amikor a fiúk már nem ügyeltek annyira rá és ekkor egész ártatlan arccal sétált közöttük. Volt olyan vakmerő, aki a főhadiszállásra is bemerészkedett és mivel ismerőssel jött, nem gyanakodtak rá. A vége felé megnehezítette a játékot, hogy a titok mégis csak kiszivárgott és több rosszmájú civil szabálytalan cserkészjelvényt tűzött fel. De a cserkészek szemfülességén nem lehetett kifogni. Az őrszemek tekintetükkel szinte befonták a járókelőket: „mindenki gyanús, aki él" jelszóval; a kerékpárosok pedig szinte lefordultak a gépükről, hogy közelebbről figyelhessék meg a gyanúsakat. Igy aztán hamarosan kézrekerült csapatonként az igazi kém is. Jellemző a játék izgalmára, hogy az egyik internátusban lakó kis diákok, ott, ahol az egyik csapat parancsnoksága székelt, külön könyörögtek, hogy ők is „megnézhessék a kémet". Amikor ezt megengedték nekik olyan borzadozó csodálkozással állták körül, mintha valamilyen titokzatos bűntény igazi főszereplőjét látnák. A motozás révén előkerült a kereset irat, de itt volt a következő nehézség: titkos írással, morzeval volt írva. összedugta a fejét a kis társaság, de bizony helyenkint nehezen ment a megfejtés. Nem baj, jó szive volt a kémnek segített neA több évtizedes tevékeny múltra visszatekintő Esztergomi Sétahelyszépítö Egyesület márciusban tartotta meg rendes évi közgyűlését, s azon a mult biztató tapasztalataiból és a többi városok példájából kiindulva elhatározta, hogy működését még intenzivebben kiépíti. Munkájába bele kívánja vonni a város intelligenciájának minél szélesebb köreit; evégből új tagválasztásokat eszközölt és önkéntes tagjelentkezéseket is szívesen Iát. A tagsági díj évi 2 pengő, amely félévenkint 1 pengős részletekben esedékes. Esztergom társadalma előtt nem szorul bővebb ismertetésre a Sétahelyszépítö Egyesület működésének áldásos és közérdekű szerepe. Több évtizedes, önzetlen munkájával bebizonyította, hogy agilis támasza és segítsége a hivatalos város szépitőtevékenységének, amely már eddig is erején felüli áldozatokat hozott azért, hogy a város külsejét fürdővároshoz és idegenforgalmi centrumhoz méltó nivóra emelje és megteremtse azt a keretet, amelyben természeti és kulturális kincsei megfelelően érvényesülhetnek. Mert a modern kultúrember fejlett szépérzéke megkívánja az ápolt miliőt és a virágos parkok, ligetek, fásitott útvonalak azok a leghatásosabb eszközök, amelyek egy város külsejét kellemessé és vonzóvá teszik. Mióta a magyar városok élniakarása ráeszmélt ennek nagy idegenforgalmi jelentőségére, mindenütt kettőzött erővel láttak hozzá az utcák és terek parkosításához. Minden számottevő városnak megvan a maga Szépítő Egyesülete, amely a társadalom anyagi hozzájárulásával igyekszik támogatni a hivatalos apparátus városszépitési munkáját. Hogy másutt a társadalomnak milyen megértésére találnak a hasonlócélú egyesületek, álljon

v

itt pél laként Sopron. A Soproni Szépítő Egyesületnek évi 4 pengős tagdíj mellett 4.000 tagja van. Ez azt jelenti, hogy az egyesület csak tagdíjakból évi 16.000 pengőt szed be és áldoz a parkosításra l Ha Sopron 35.000 főnyi lakosságával arányba állítjuk Esztergom cca. 17.000-es lakosságát, akkor ugyanolyan lelkesedés mellett az esztergomi Szépítő Egyesületnek is legalább 2.000 tagja kellene, hogy legyen. Képzeljük el, hogy ilyen öszszefogás micsoda lendületet adhatna a fejlődés ütemének. Minden elültetett fa, minden szál virág a város szebb jövőjét munkálja és értéket jelent, örömet és szépséget nekünk magunknak és vonzerőt az idegennek. Minden esztergomi polgár a saját érdekeit szolgálja, amikor a tagsági díjjal támogatja a Szépítő Egyesület munkáját. És a saját érdekeit szolgálja akkor is, amikor a kultúrember jóérzésével védelmébe veszi a meglévő utcai ültetvényeket és a saját személyében is őrködik, hogy a virágok és a fák — Istennek ezek a szépséges, szelid teremtményei — oktalan kezek rombolásának áldozatul ne essenek. Meleg örömmel üdvözöljük a Sétahelyszépítö Egyesület elhatározását munkájának szélesebbkörű kiépítésére és reméljük, hogy az a közönség körében lelkes visszhangra fog találni. Miről adott hírt az „Esztergom és Vidéke" hnsz év előtt? 1916. ápr. 6—12-ig. Szenttamáshegy déli lábánál végzett földmunkálatok slkalmáyal kőszénrétegre bukkantak. — Őszentsége XV. Benedek pápa dr. Drahos János érseki titkárt és Mátéffy Viktor esztergomi plébánost érdemeik elismeréséül pápai kamarásokká nevezte ki. — Brühl József prelátuskanonok a szenttamási kálvária és hegyoldal rendezési költségeire 1000 koronát adományozott. — Nána község mellett a nyilt pályán két üres tehervonat összeütközött. Emberéletben nem esett kár, de négy vasúti kocsi összetörött. — Fazekas Lajos csendőr-járásőrmester 53 éves korában elhunyt. — A Vöröskereszt díszjelvényeivel s diszérmeivel a város társadalmának vezető egyéniségei s az esztergomi úrihölgyek, mint önkéntes ápolónők közül negyvennégyet kitüntettek. — Esztergom és Párkány egyesítésének terveiről, mint Esztergom gazdasági viszonyainak ily módon várható rendezéséről cikk jelent meg a lapban. bogy fájdalom nélkül ét nyoml«. Ionul «l»ünt*li a lyukit.ro»« • Burgif TYU KSZE MTA PASZ Kapható Meszes illatszertárban