Esztergom és Vidéke, 1936

1936-01-09 / 3.szám

rszTi lei/ifKE Szalmaszál-gondolat Ismerni, sóvárogni a tiszta levegőt és mégis ólomkamrák fullasztó gőzében tántorogni, a tavasz szerelmét hordozni örök hómezők önkéntes száműzeté­sében, a gazdag életet hinni, vágyni, imádni és mégis gyúj­tott-kanócos, puskaporos hordó tetején aludni több mint osto­baság, több mint őrültség. Ma mégis ezeknek a többmintek­nek sötét rabja egyén, nép, nemzet. Ezeknek tömlöcöltje az egész fegyverkező, gyilkoló és gyilkolásra készülő világ. Az emberi elme káprázatos diadalútja évszázadunk. Szinte naponta robbannak ki elképesz­tőbbnél-elképesztőbb felfedezé­sek és találmányok. Repülőgé­pek hasogatják az étert, a le­vegőég láthatatlan hullám-drót­jain szavak és képek röpköd­nek sarkoktól sarkokig. Váro­sok úsznak tengereken. A föld felett és föld alatt gépek mil­liói ontják a kincseket. Az el­használt emberi életeket újabb évtizedes használatokra foltoz­za az orvosi tudomány. A ro­tációsok a betűk milliárdjaival meghintett papiros-katakombák­ban okádják a tudást és kultú­rát. Minden szép, gyönyörű, sőt káprázatos. A Homo sa­sapiens legyőzte csaknem min­den ellenfelét. Az azonban még­is szégyenletes, hogy a leg­gyengébbet : önmagát, önlelkét nem tudta legyőzni, meghódí­tani. Az — mint évezredek csökevénye — alig változott. Szenved és hazugságok jármá­ban törten vonszolja örök osto­baságának véres-könnyes igáit. Még nincs két évtizede, hogy az isteni korbács figyelmeztetve suhogott a világ felett. Még nincs két évtizede, hogy háború, döghalál és forradalmak ször­nyetegei marcangolták a töme­geket, döntögették a trónokat sepertek el birodalmakat. Az elfutott esztendők alatt a világ urai mégsem az emberiség bol­dogításán, békéjén, de a rabolt zsákmány fegyveres biztosítá­sán s a lélek-rabszolgaság tö­kéletesítésén mesterkedtek. Mit sem használt a szörnyű verés, a rettenetes lecke. Szeretet, meg­békélés, engesztelődes, megér­tés, tapintat és méltányosság mind hazug maszlagnak bizo­nyultak s alattuk szuszogott a gyűlölet és hegyezte az Isten­korbács új szögeit. Ma, a ször­nyű gazdasági dögvész után, az új esztendő, új háború és új szenvedések rémével fenye­geti a világot. Döbbenten fi­gyelünk fei a világsajtó jelen­téseire és úgy kérdezzük: itt megakadt az emberi elme ?... Az Ember, aki gépével a fel­hőkbe szállt, lelkével nem tud az énekes madarak magassá­gába emelkedni ?... Nincs láng­elméjének találmánya, amellyel békés fejlődését, szaporodását boldogságát biztosítani tudná? ... Mert, ha minden felfede­zését állati ösztöne: a gyilko­lás szolgálatába állítja, akkor jobb lett volna az őserdő fáin ugrálni és tiz körömmel és fo­gakkal gyilkolni! De nem igaz az, hogy az ember még mindig állati ösz­töneinek játékszere. A tömege­ket csak ostobák és őrültek, vagy a nyomor és a packázá­sok fanatizálhatják, vagy bru­talizálhatják vissza az őserdők lelkiségébe. A huszadik század embere boldog szeretne lenni és békében szeretne élni. Boldogságának előfeltételét már Platón felfedezte. „Mind­addig nem lesz vége az álla­mok és bennük a polgárok nyomorúságának, — amig a bölcselők királyok nem lesznek, vagy amig a királyok igazán és mélységesen filozofálni nem fognak." A megoldás egyszerű, még­sem lehet több jámbor óhajnál, gyenge, utolsó szalmaszál gon­dolatnál. ... Ha már a krisztusi sze­retetet az államok átszabatták feltételes szeretetté, a világbéke hazug progagandája helyett va­lami nagy emberi és eszményi szövetkezéssel világszerte szor­galmazni kellene, hogy politi­kusok helyett bölcsek intézzék az emberiség sorsát... Egy better a képviselőválasztások után Alig mult egy hete, hogy a meg­lepetést hozó képviselőtestületi tag­választás megtörtént, de az izgal­mak még nem csittultak el teljesen. Éppen vasárnapi számunkban hoz­tunk egy nyilatkozatot, melyben Szentgyörgymező egyik képviselője tiltakozik az ellen, hogy ő nyilas­keresztes ... A választásnak kétségtelenül vol­tak meglepetései. Ezek közé tarto­zik Darvas Géza dr. kiesése és Be­rényi Róbert dr. győzelme a máso­dik kerületben. Berényi Róbert dr. a hivatalos listán első póttagként szerepelt, a választás előtt azonban két nappal kilépett a pártból és ez­zel szabadkezet nyert. Erről a fejleményről beszélgettünk Darvas Géza dr.-ral, aki az ügyre vonatkozólag a következőket mon­dotta lapunk munkatársának. , — Mi igaz a petícióból és mi az álláspontja, doktor úr, a választások után egy héttel a történtekről — tettük fel a kérdést. — Még nem tudom - kezdte nyilatkozatát Darvas dr. — hogy megpeticionálom-e a választást, mely­nél a titkosságot csúnyán megsér­tették. A választás ideje alatt a je­löltek, azok megbízottai a szavazó­helyiség előtt befolyásolni igyekez­tek a választókat, kivették kezükből a szavazócédulát, nem egy esetben ki is cserélték. A törvény és — pél­dául a budapesti gyakorlat szerint is — a választás idején a szavazó­helyiség ötvenméteres körzetében tartózkodni nem szabad. — Ami Berényi Róbert dr. eljárá­sát illeti, az hűtlenség a párttal, annak határozatával szemben. — Külön pikantériája az ügynek, hogy a pártválasztmány értekezle­tén, melyen a hivatalos jelölés tör­tént, maga Berényi Róbert dr. jegy­zőkönyvben örökítette meg, hogy aki ezt a határozatot megszegi, az vét, hűtlenséget követ el a párt­fegyelemmel szemben és ezek után ő volt az, aki személyesen és bi­zalmi embereivel akciót indított, mindent elkövetett megválasztása érdekében. — Nem tudom — folytatta — lépé­sének konzekvenciáit levonta-e a párttal szemben, ha nem, én teszek lépéseket a magam részéről egy indítvánnyal. Annyi azonban bizo­nyos, hogy a NEP-nek ez az akció nem vált előnyére. Nem tudom, volt-e ezzel valami célja, egy biztos, cél­jának elérésében egy lépéssel sem jutott előbbre. — Nekem a képviselőtestületi tag­sággal egyéni céljaim nincsenek, amit eddig is tettem, az a város, a köz iránti szeretetem megnyilatkozása volt. önzetlenül dolgoztam, sokbe­szédű ember — igaz — nem va­gyok, de annyit mondhatok, ha kicsi mértékben is, de részese vagyok Esztergom fejlődésének. — Még nem tudom, hogy alakul a jövő, de ha még egyszer tagja leszek a város képviselőtestületé­nek, ugyanazokkal az elvekkel, cél­kitűzésekkel fogok dolgozni, mint eddig. Vannak új gondolatok, a ha­ladás ezt megköveteli, új tervek, melyek érés alatt állanak, ezekről be­szélni — egyenlőre nem aktuális. — Berényi Róbertben, aki egyik legjobb barátom volt, csalódtam... A nyilatkozat után felkerestük az ügy másik szereplőjét is, hogy nyi­latkozatot kérjünk. Berényi Róbert dr. többszöri kérésünkre a követ­kezőkben szegezte le álláspontját. — Nem szívesen nyilatkozom — válaszol kérdésünkre Berényi Róbert dr. ügyvéd —, mert a feltűnést le­hetőleg kerülni óhajtom. Mivel azon­ban semmi titkolni valóm nincs, megmondhatom, hogy én valóban már két nappal a választások előtt ajánlott levélben bejelentettem a NEP városi elnökének kerületi elnöki tisztemről való lemondásomat és a pártból való kilépésemet. Nem akar­tam u. i., hogy a párt bármi te­kintetben is feszélyezve érezze ma­magát amiatt, hogy én nem — mint a hivatalos listán volt — pót­tagként, hanem rendes tagként sze­repelek a választáson. Ennek követ­kezményeit magamra nézve ebben a formában kívántam levonni. Bár jól emlékszem rá, hiszen nem is olyan régen volt, a megyebizottsági tagválasztások idején, hogy éppen Darvas Géza dr. lépett fel a hiva­talos lista ellen (bár nem válasz­tották meg), azonban tudtommal senkinek sem jutott eszébe, hogy Darvas Géza dr. fellépéséből bár­ki bármiféle konzekvenciát vont volna le, ő azóta is tagja, sőt egyik alelnöke a NEP-nek. — fiogy most kimaradt a kép­viselőtestületből — folytatja Berényi Róbert dr. —, kétségtelenül nagy veszteség a városra és a képviselő­testületre is s ezt én magam saj­nálom legjobban, dehát a választás, különösen a titkos választás ered­ménye előre nem látható. Énrajtam semmiesetre sem múlott, hogy ő nem került be, mert hiszen én nem csináltam titkot abból, — száz és száz tanú megerősítheti, — hogy én nem az ő megüresedett helyére kívántam bejutni a képviselőtestü­letbe. Éppen ezért egyáltalában nem helyénvaló, hogy emiatt köztem és közte egyesek mesterségesen ellen­tétet akarnak támasztani, a fentebb mondottakon kivül már csak azért sem, mert hiszen nem ő volt az egyetlen hivatalos jelölt (a nemhiva­talosakról nem is beszélve), és vi­szont nem én voltam az egyetlen, akit a 11. kerületben megválasztottak. Arra is kell gondolnunk, hogy ha én nem veszek részt a választási küzdelemben, nem bizonyos, hogy Darvas Gézát megválasztják és más is bekerülhetett volna. — Mi volt az érzése, Doktor úr, az eredmény kihirdetésekor ? — Igen — feleli a kérdésre —, igen örülök neki és büszke vagyok rá, hogy ilyen sokan tiszteltek meg bizalmukkal, tessék megírni, hogy ezúton köszönöm meg a választó­polgároknak és polgárnőknek az előlegezett bizalmat. A II. kerület­ben Összehasonlíthatatlanul a leg­több szavazatot én kaptam, mert amig az első helyen megválasz­tott Nelhiebel Antal 139 szavazata a leadott szavazatoknak csak mint­egy egyharmada, addig én a pót­tagi 109 szavazattal együtt 241 vok­sot kaptam. Tehát a leszavazott vá­lasztók mintegy hatvan százaléka akarta, hogy igy, vagy úgy, de be­kerüljek a képviselőtestületbe! Pe­dig én nem vettem részt személye­sen abban a küzdelemben — sőt azt is mondhatnám közelharcban —, ami a választóhelyiség folyosóján a szavazók kapacitálása érdekében folyt, amelyben pedig a jelöltek nagyrésze (vagy talán minden je­lölt?) tevékenyen közreműködött,

Next

/
Oldalképek
Tartalom