Esztergom és Vidéke, 1936

1936-01-09 / 3.szám

— Annyit mindenesetre kijelenthetek — fejezte be nyilatkozatát Berényi Róbert dr. —, hogy a város érdekeiért csendben, zaj nélkül dolgozó munkás tagja kívánok lenni a képviselőtestületnek. Természetesen nekem is vannak terveim és elgondolásaim és mint gyakorlati jogász elsősorban a szabályrendeletek egyes idejétmúlt rendelkezéseinek a mai kor követelményeivel : öszhangbahozását óhajtanám szorjgalmazni és keresztülvitetni. Egy héttel a választás után látszólag ellentétek állanak fenn, reméljük azonban, az ügy szereplői rövidesen magtalálják a közös plattformot és az igaz együttműködés jegyében dolgoznak Esztergom érdekeiért- Pilcz László Mátyás király palotájának nyomai Visegrádon Jó egy éve annak, hogy Esztergomban megtalálták s azóta részben ki is ásták III. Béla királyunk palotájának és házikápolnájának, majd az ezekre épített Vitéz János esztergomi érsek-féle templomnak csodálatos maradványait. Ma egy másik királyi palota megtalált romjairól adhatunk hirt: Mátyás királyunknak visegrádi mesebeli palotájáról, melyről az egykori irók úgy irtak, hogy valóságos „földi paradicsom". Tágas lépcsőzetek, terraszok, utak, árkádok, függő kertek (lapos tetőzeten délszaki dísznövényes, bokros, fáskertek), ragyogó kis templom, szinesüveges ablakok, kőcirádák, szobrok, szökőkutak, szinek és formák tobzódtak a hatalmas, de szépen tagolt palotán. Akkora volt, hogy Mátyás egyszerre négy királyt látott benne vendégül kíséretükkel együtt. S e gyönyörű épület ötödfél század alatt úgy eltűnt, hogy újra kellett megkeresni. A mult hetekben akadtak rá. Visegrádon, lent a községben, a királyi vadászlak és a korona uradalmi erdőhivatal mögötti kertes térségen, a hegyre futó erdő szélén. Schulik János professzor-műépítész és Fischer József ny. erdőtanácsos ásatásaik alkalmával állapították meg a sziklákra támaszkodó falak nevezetességét. A szilváskertek és az erdő szélének füves, bokros talajából kibúvó falakról ugyan soA minőségi és mennyiségi szarvasmarha-tenyésztés nívójának emelése és gazdaságosabbá tétele céljából a vármegye közönsége szabályrendele tet alkotott, amelynek közérdekű rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük. Célja, hogy a vármegyénk kisés törpebirtokosainak és állattenyésztőinek szarvasmarha állománya elérje azon szinvonalat, mely azt föld rajzi fekvésénél, közgazdasági adottságainál fogva megilleti. A tenyésztés rentabilitásának megteremtése és biztosítása révén a tenyésztők széles néprétege részére megépíti azt a szilárd bázist, amelyre állva a siker reményével dacolhatnak a gazdasági krízissel és a mezőgazdasági dekonjunktúrával. Hogy a fenti célt elérhessük, az első lépés, hogy feltétlenül jó bikák álljanak a köztenyésztés céljainak rendelkezésére és a bikák beszerzése a tömeges vétel és eljárási költségmentes utánpótlás révén, a szakközegek legintenzívebb közreműködése melletti vétellel minél olcsóbb legyen. Ezért a jövőben csak törzskönyvezett, a m. kir. földmivelésügyi minisztérium által hitelesített termelési és tenyésztési adatok alapján kiállított származási lappal ellátott bikákat vesz és oszt szét maga a vármegye. A vérfelfrissités követelményeinek figyelembevétele mellett a beszerzés lehetőleg a vármegye területéről történik s természetesen, ha lesz a kan tudtak, de senki sem fogott hozzá azok megvizsgálásához. Legföljebb a használható kövek elhordása érdekelte az odatelepitett lakosságot. A faltörmelékeknek akkora tömege halmozódott ott fel, hogy teljesen megakasztotta a föltárást. Bár csak kisebb területre terjedt ki az ásatás, a falaknak már is valóságos labirintja tárul a szemlélő elé. Eddig közönséges fehér mészkő és vörös márvány faragványok, különféle színekben pompázó tetőfedő és padlóboritó cserepek és csempék kerültek felszínre. Mindezekből dr. Gerevich Tibor, a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke megállapította, hogy csak Mátyás király régen keresett palotája állhatott ott. A szebb tárgyakat a Salamontoronyban helyezték el. Innen származik az esztergomi primási múzeumban őrzött, vörösmárványból való u. íi. visegrádi Madonna is. Minthogy egyelőre nincs pénz a további feltárásokra, a kiásott falakat újra be fogják a törmelékekkel takarni, hogy megóvják a falakat s az azokon megmaradt itt-ott festett vakolatot, főleg a téli pusztulástól. S ha majd rendelkezésre fog állni egy nagyobb összeg, újra hozzáfognak a munkálatokhoz, melyek lehet, hogy hasonló meglepetésben részesíthetnek, mint az esztergomi ásatások. Horváth A János. IlUHMIMHHHIIllillliM-M r követelményeknek megfelelő anyag, a kistenyésztőktől is. Előnyben részesülnek azon tenyészetek, amelyek igazoltan gümőkórmentesek és járványos elvetélésben nem szenvednek. A bikák elhelyezéséről, tartásáról, gondozásáról és gyógykezeltetéséről továbbra is az eddigi apaállattartó közületek, községek, legeltetési társulatok gondoskodnak a saját költségükre. A balesetbiztosítást a vármegye közönsége vállalja. Fentiek megvalósithatása végett vármegyei állattenyésztési alap létesül, amelyhez évenkint cca 5000 pengővel a m. kir. földmivelésügyi minisztérium és 7000 pengővel a vármegyei ebadóalap, 500 pengővel a két város ebadóalapja járul hozzá és ezen kivül minden anyaállat (tehén és egy féléven felüli üsző) tulajdonos darabonkint és évenkint 3 pengő fedeztetési dijat fizet. Ezen utóbbi összeg lényegesen kevesebb, mint amennyit az állattartók ezidőszerint fizetnek a bikabeszerzés és biztosítás költségeire. A javaslat, amelyet a gazdák hivatalos érdekképviseleti szerve, a vármegyei mezőgazdasági bizottság már októberi, s a törvényhatósági bizottság decemberi közgyűlésében elfogadott, anyagilag jól meg van alapozva, mert bizton lehet számítani a m. kir. földmivelésügyi kormány fenti anyagi támogatására, az ebadóalapnak egyenesen rendeltetése az állattenyésztés támogatása, viszont az is kétségtelen, hogy a haladni vágyó és a hatóságok és szakközegek iránti bizalomtól áthatott gazdaközönség megismerve és értékelve a javaslat célját, szintén készségesen megfizeti a fedeztetési pótdijat. A javaslat másik bázisa az erkölcsi alap, amelyet a gazdatársadalom józan belátása, higgadt megfontolása s az intéző körök korrektségébe vetett bizalma, a bikák gondozásával megbizandók lelkiismeretessége és kötelességtudása s a bikák beszerzésével megbízott szakközegek szaktudása és megbízhatósága jelent. E kettős szilárd alap méltán jogosítja fel a vármegye vezetőségét azon optimizmusra, hogy a törvényhatóságiig jóváhagyott rendszer le fogja küzdeni a kezdet nehézségeit s maradéktalanul beváltja a hozzá fűzött reménykedést s ezzel egy téglaköve lesz a magyarság, a magyar állam és haza nagy és erős épületének. örömmel üdvözöljük a fenti gondolatot és olvasóközönségünk nevében köszönetet mondunk mindazoknak, akik az eszme fölvetésében, a javaslat előkészítésében, kidolgozásában és megvalósításában résztvettek. Névmagyarosítás a műhelyeiben A szerszámok nevének és általában az ipari műszavaknak megmagyarositása terén az utóbbi évtizedekben nagy haladás mutatkozik, de a gyárakban és műhelyekben még mindig túlontúl sok az idegen, főképpen a német elnevezés. A nyíregyházi iparoskongresszuson ez ellen hívta fel mozgalomra a mátészalkai ipartestület az iparosságot, s most az újpesti ipartestület a vallás- és közoktatásügyi minisztérium figyelmébe ajánlja a kérdést abból az alkalomból, hogy az iparoktatás éppen most került az iparügyi minisztériumból ennek a minisztériumnak hatáskörébe. Ezzel az üggyel sokat foglalkozott a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi osztálya, amely 1882-ben elhatározta, hogy a mesterségek műszavainak birtokában lévő gyűjteményét kiegészíti. Felhihivást intézett az ipartestületekhez, hogy a régi mesterszókat gyűjtsék össze. A felhívásnak nem sok eredménye volt, mindössze negyven válaszban talált becsesebb anyagot Freeskay János, aki az Akadémia megbízásából nekilátott a magyar mesterszók összeállításának. Többször maga is bejárta az országot s nagy munkával összeállította a mesterségek szótárát, amely minden iparágra kiterjed. Az Akadémia mozgalmától számított harminc év múlva 1911-ben jelent meg a munkája, amely a szép magyar elnevezések egész sorával ajándékozta meg nyelvünket. Sok magyar műszó át is ment a gyakorlatba, de még mindig léptennyomon találkozunk az iparban az idegen, gyakran torz elnevezésekkel, olyan esetekben is, amikor jól hangzó; találó magyar szó áll rendelkezésre. Igy nagyon helyénvaló az újpesti ipartestület figyelmeztetése, amely az iparoktatás feladatává akarja tenni a magyar műszavak használatára való nevelést. bapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. HliEK Az új sajtófőnök. Antal István dr. utóda a sajtófőnökségen Mikecz Ödön dr., Szabolcs és Ung megye főispánja lett, miniszteri osztályfőnöki cimmel. Az új sajtófőnök, mint előde, még fiatal ember. 1894-ben született Nyíregyházán, olyan családból, amely a magyar közéletnek sok kitűnő férfiút adott. Atyja, Mikecz Dezső, az ország egyik leghíresebb közigazgatási vezetőférfia, aki alispáni működésében tette nevét emlékezetessé és a felsőház tagja. Mikecz Ödön középiskoláit Nyíregyházán végezte, ahol kitüntetéssel tette le az érettségit. Jogi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, a heidelbergi egyetem jogtudományi karán és a debreceni egyetemen folytatta, jogi szigorlatait is kitüntetéssel tette le. 1916-ban Szabolcs vármegye közigazgatási gyakornoka, 1917-ben a nyíregyházai ügyvédi kamaránál ügyvédjelöltként jegyeztette be magát. A következő évben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kötelékébe lépett, ahol a jelzálogosztályban, mint jogügyi előadó működött. 1921-ben a svájci kereskedelmi kamarához lépett titkári minőségben és ebbeli minőségében szolgálatát túlnyomórészben Zürichben teljesítette. 1923-ban ügyvédi oklevelet szerzett és Budapesten, majd Nyíregyházán folytatott ügyvédi gyakorlatot mindaddig, mig 1932 november havában, nyomban a Gömbös-kormány hivatalbalépése után Szabolcs és Ung vármegyék főispánjává nem neveztetett ki. Főispáni minőségében az általa vezetett vármegyék közönségének szeretetét és becsülését vivta ki magának pártatlanságával, nagy munkateljesítményével és különösen vármegyéje gazdasági érdekeinek erőteljes szolgálatával. Az újabb politikai nemzedék egyik legképzettebb tagja és mindenki, aki ismeri, a legnagyobb bizalommal tekint új állásában való működése elé. Farsangi naptár. Január: 12-én Esztergomi Ipartestület műsoros táncmulatsága a Fürdőben. 18- án MOVERO bál a Fürdőben. . Február: 1- én Öreg Cserkészek műsoros táncestélye a Fürdőben. 1 én Frontharcosok műsoros estélye a Magyar Királyban. 2- án Kat. Legényegylet műsoros táncestélye saját helyiségében. 8- án A Női Kereskedelmi műsoros „Fehérrózsa* estélye a Fürdőben. 9- én Ref. Ifjúsági Egyesület műsoros táncestélye a Fürdőben. 15-én Vitézek bálja a Fürdőben. 19- én Cigánybál a Rákóczi vendéglőben. 22- én Öreg Cserkészek jelmez-estélye a Fürdőben. 23- án Kat. Legényegylet jelmez-estélye saját helyiségében. 24- én Polgári és Turista Egyesület farsangzáró estje a Magyar Királyban. Serédi Dénes c. igazgató. A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Serédi Dénes bencéstanárnak a közoktatásügy terén szerzett érdemei elismeréséül a gimnáziumi igazgatói cimet adományozta. Serédi immár 48 éve működik a tanári pályán, s keze alól igen sok diák került ki, kik mindig hálával gondolnak vissza a kiváló pedagógusra. Kitüntetése nemcsak növendékei között, hanem a szülők és a város társadalmának széles rétegeiben is áltatános örömet keltett. Halálozás. Groszner Berta papirüzlettulajdonos f. hó 4-én rövid betegség után 66 éves korában elhunyt. A vármegye szabályrendeletet alkotott a szarvasmarbatenyésztés nívójának emelése érdekében