Esztergom és Vidéke, 1935

1935-02-14 / 13.szám

A reáliskola ém Trianon A szomorú világháború és a sok I Hisz ezek a hangok kétségbeejtenék véráldozatot kivánt önvédelmi har-I odaát magyar véreinket!! cunk súlyos veszteséget hozott ha zánkra. Ellenségeink és árulóink aknamunkája hazánk megcsonkítását eredményezte, amit csak az elkerülhetetlen kényszerhelyzetben tudtak ránkerőszakolni a páriskörnyéki boszorkánykonyhán kitervelt gonosz — a világtörténelemben példa nélkül álló — békeparanccsal! De ezt a gyalázatos állapotot sem mi, sem unokáink nem fogadhatjuk el örökéletűnek, mert ez számunkra a halált jelentené. Mi pedig élni akarunk, élni egy olyan életet, amelyhez ezer éves történelmünk és dicső multunk jogot ad, sokkal inkább mint bármely nemzetnek Erópában, mert mi a nyugati műveltség kapujában őrt állva: küzdöttünk, véreztünk nehéz harcokban és ontottuk vérünket éppen azok védelmében, azok békés fejlődéseért — egész Európa civilizációjáért, a török és tatár hordákkal —, akik most a történelmet meghamisítani igyekeznek és hazánkat megcsonkítva, világcsúfjává akarják tenni és azt akarják, hogy fájdalmunkban szégyenünkben, nyomorultan, lassú halódással, de kérlelhetetlen bizonyossággal elpusztuljunk és Európa térképén még a nyoma se maradjon a dicső magyar nemzetnek! Látjuk ezt, de keservesen érezzük is. Ma itt, holnap ott sorvad el egyegy régi, kultúrintézményünk. És ha szegény hazánk megcsonkítása az egész hazug-határvonalon fájdalmas volt és fájó ma is — nekünk mégis legfájóbb és legigazságtalanabb vármegyénk megcsonkítása, mert legközvetlenebbül érezzük a hegedni nem akaró sebek kínzó, gyötrő fájdalmát. Nem csoda l Hisz kíméletlenül nemcsak fő-, éltető erőnket vágták el testünktől, városunktól, a túlsó járás elcsatolásával, megbénítva piacunkat, iparunkat és kereskedelmünket, de elszakították a túlsó fél tanulni vágyó színmagyar ifjúságát is középiskoláinktól. íme, ma arról tárgyalnak, hogy a hetvenöt éves, mindig katolikus és hazafias szellemben működő reáliskolánkat megszüntessék, mert — kevés a tanulója. Esztergom város hazafias polgársága már a romboló trianoni békeszerződés első napjától meghozta áldozatát, hogy az igazságtalan szerződés okozta tanulóhiány miatt az intézet fenntartását a revízióig biztosítsa, mert mi várunk, visszavárjuk magyar véreinket a revízióval, vissza az apák padsoraiba . . . De gondolkozóba ejt minket az igazság és a revízió eszméje... ha a jövő nemzedékünkre és a hetvenöt évvel ezelőtt atyáink által letett reáliskola alapkövére gondolunk és egy tiltó tollvonásra, mely megszüntetné az intézetet, csak azért, mert kevés a tanuló. Nem helyes ez igy. Tessék idejönni a végvárrá lett Esztergomba és mielőtt ledöntenék az apák által alapított és dédelgetett reáliskola alapkövét, csak egy pillantást tessék vetni a gyermekbőségben áldott Kismagyaralföldre és bizonyára más meggyőződésre jutunk. Vagy talán nem bizhatunk a magyarság feltámadásában ? Mi esztergomiak ne remélhessük azt, hogy ameddig elhallik a Nagyboldogaszszony nagyharangjának hangja, legalább is addig vissza ne csatolják színmagyar területeinket az anyavármegyéhez? Nem várjuk-e biztos otthonnal ifjú magyar véreinket soha meg nem szűnő reménnyel iskoláinkba vissza ? Szabad-e ezt megtudni a megszállt terület magyarjainak, hogy itt Esztergomban, Szent István városában bezárni akarják a reáliskola kapuit... örökre? Nem. Mi nem mondhatunk le! Hinnünk kell és remélnünk! Remélnünk az igazság győzelmében és visszavárnunk a Kismagyaralföld magyar diákjait iskoláinkba. Szeretettel, tárt karokkal; ide, a magyarság történelmi levegőjű ősi városába, hadd szívják magukba a magyar mult dicsőségét, őseink erőt adó példáit, magyar kultúránkat. Nem, mi nem hagyjuk bezárni iskolánkat, mert várunk titeket magyar ifjak, akik most hiányoztok és tudjuk, hogy jöttök, érezzük veletek együtt, hogy jönni íogtok, hogy elfoglaljátok atyáitok helyét a reáliskolában, amely ismét népes lesz, mint volt a világháború előtt. Ezt kell éreznie minden esztergomi polgárnak! Frontharcos színdarab és táncmalatság Az Országos Frontharcos Szövet ség esztergomi főcsoportja f. évi február hó 24 én, vasárnap délután 3 órai és este 8 órai kezdettel a Magyar Királyban megismétli a „Vén bakancsos és fia a huszár" cimű népszínmű előadását, amelyet a főcsoport szentgyörgymezői műkedvelői oly nagy sikerrel mutattak be február 2 án Az előadáson közreműködik az Ammer József karnagy vezetése alatt álló frontharcos dalárda is. A színielőadás betanítását és rendezését Nyári József tanitó vállalta. A délu'áni előadást elsősorban a tanulóifjúság részére rendezik 20 fii léres rendkívüli olcsó helyárakkal, a 8 órai előadásra az egységes be lépőjegy 80 fillér, mely egyúttal az előadást követő táncmulatságon való részvételre is jogosít. A tánchoz a zenét Bangó Lajos hét tagból álló zenekara szolgáltatja. A főcsoport vezetősége felkéri a főcsoport tagjait, azonkívül a többi hadviselteket is, hogy rokonaik és ismerőseik körében csináljanak kellő propagandát a frontharcos estélynek, melynek célja nemcsak a tisztes szórakozás, hanem a frontharcos szolidaritás megnyilvánitása és a főcsoport anyagi megerősödésén keresztül a szövetség karitatív tevékenységének előmozdítása. Akik jegyeket előzetes árusítására vállalkoznak, azon szövetségi tagok f. hó 23 ától kezdődőleg bizományba vehetnek át jegyeket a főcsoport pénztárnokától, Szavalóverseny a Bslv. Olvasókörben Raáocsay László dr. eddigi rövid főispánsága alatt már megnyerte a kettős vármegye osztatlan megbecsülését és szeretetét. A Belvárosi Olvasókör az elmúlt vasárnap ünnepélyes kulturest keretében üdvözölte saját otthonának falai között dr. Radocsay László főispánt, dr Frey Viimos alispánt Glatz Gyula polgármestert és vitéz^ Szabó István kir. tanfelügyelőt, akiknek megjelenése meleggé felemelővé avatta az ünnepséget. A tagok lent fogadták a magas vendégeket Felber Gyula dr. plébánossal az élükön. A díszteremben Frey Vilmos dr. alispán üdvözölte a főispánt, mint az Actio Catholica egyik vezetője és a népjóléti bizottság elnöke. Utána Felber Gyula elnök üdvözölte a főispánt és a magas vendégeket meleg szavakkal. Radocsay László dr. főispán szép beszédben válaszolt az üdvözlésekre. Hangsúlyozta hogy eddgi működése alatt már megismerte a ma gyar gazdatársadalmat, főispánsága alatt pedig az esztergomi gazdák nemes lelkét is kiismerte. Épp azért szeretettel jött a körükbe. Ismeri a gazdatársadalom komolyságát, mely őrizkedett és távoltartotta magát minden káros befolyástól. A továboiakban hangoztatta a lélekművelés fontosságát és a vallásos magyar lelkület nemzeti jelentőségét. Balogh Albin dr. a bencés gimnázium tudós igazgUója a régi Esztergomról tartott nagyszabású előadást. Ismertette a római alapítású város történetét az őskortól kezdve a hún—avar világot érintve Szent István idejéig, majd az Esztergom körüli falvak történetéről is megemlékezett. Borz Lajos segédtanfelügyelő a Pragmatica Sanclio ról tartott előadást. A két előadás között a Szt. Margit leányiskola növendékei kedves tündérjátékot mutattak be. Azután szavalóverseny volt, melyen a lányok közül az első dijat Vehovszky Anna, a másodikat Erős Irén nyerte. A fiúknál első Miskolczi Ferenc, második pedig Búzás Kálmán lett. Dijat nyertek még Deés Ernő, Juhász József, Gerendás Juci, Bábszky Boriska, Marschalek Magda és Sááli Juci. Elismerő oklevelet kaptak: Meszes Gyula, Nickmann Ferenc, Neumann Gizi és Nyári Rózsi, ifjúsági, illetőleg leány egyleti tagok. A dijak közül hetet a várm. népművelési bizottság, kettőt Felber Gyula dr plébános, elnök és egyet Burány Ferenc igazgató tanitó ajándékozott. A műsor, bár hosszúra nyúlt, de lelkes hangulatot varázsolt a nagyszámú, hálás hallgatóság szivébe. Szombaton ismét három bál és több tea-estély volt városunkban Alaposan benne vagyunk a farsangban. Ennek bizonysága, hogy majdnem minden szombaton két-három — esetleg négy vagy több — bál, vagy más társas összejövetel van a városban. Az elmúlt szombaton az Esztertergomi Református Ifjúsági Egyesület tartotta nagy bálját a Fürdőszállóban, tánccal reggelig. Ezen a bálon is, mint eddig minden alkarnál, jelenvolt az előkelőség élén Radocsay László dr. főispán, Frey Vilmos dr. alispán, Glatz Gyula polgármester. A táncestélyt műsor vezette be. • üdvözölte a megjelenteket, majd több bohózat, tárogató és végül tánc következett Strubel Valéria tánctanárnő betanítása és zongorakísérete mellett. A tánc a reggeli órákig tartott." A Magyar Királyban az Esztergomi Önkéntes Tűzoltó Testület tartotta nagysikerű családi összejövetelét reggelig tartó tánccal. Itt volt a Turista Dalárda ismerkedési teaestélye is. A vegyeskar hetven taggal, ebből huszonnégyen a női karból, igen kedélyes és meleg hangulatban voltak együtt sokáig. A Turista Dalárda ugyanis az ifjúságának több tagjával kibővült és vegyeskar, sőt külön női kar alakult kebelében. Ez alkalomból tartották fényesen sikerült ismerkedési estjüket. Az új tagok bemutatkozását Szilveszter-estére tervezi a Dalárda, addig pedig szorgalmasan készülnek, hogy városunk közönségét meglepjék alapos készültségükkel. A Kaszinóban teaestély volt tánccal. A kitűnő úri dzsesz muzsikája mellett nagyszerű hangulat uralkodott, később aztán Balog Jancsi szolgálta a zenét. Az Iparoslányok Mária-Kougreqáció batyubálja a Kat. Körben folyt le kedélyes hangulatban. Vacsora után rögtönzött színpadon sikerült kabarét rendeztek, melynek szereplői közül kitűntek Putz Ilonka, Fleischer Bözsi, Mojzes Ilonka, míg kisebb szerepeikben Fleischer Ilonka, Blaskó Mária, Szilveszter Matild arattak tetszést. A megrendezésért elismerés illeti fíajnattné Vitái Irma, Meszéna Jolán, Vezér Mária és Zséger Gyuláné tanítónőket, hogy ily kedves estét szereztek a kongreganistáknak. Még egy kis táncra is jutott idő, csak az volt a kár, hogy hamar eljött az éjfél — és haza kellett menni. De igy is szép volt és feledhetetlen a kedves kis batyubál. Makár János ref. hitoktató lelkészi utóbbi időben városunk diplomás Cserkészbeszámoló a beocésgimnázinmban Vasárnap délután tartotta a bencésgimnázium 14. „Holló" cserkészcsapata táborozási beszámolóját, ősz jjSzekötve Mattyasóvszky Kasszián c. főigazgató nagyvonalú előadásával, „Cserkésszemmel Délamerikában" címen. Az ünnepséget a fuvóskar vezette be. Kárpáthy Péter „Őrségen" cimű szavalata után dr. Monsberger Uírik bencéstanár, a gimnáziumi cserkészcsapat működéséről és nyári táborozásáról számolt be vetítettképes előadás keretében, melyen megelevenedtek az elmúlt napok kedves emlékei. Tábori jeleneteket mutattak be a cserkészek és cserkésznótákat énekeltek, majd cserkészügyességek következtek. A cserkész előadások befejeztével dr. Balogh Albin igazgató meleg szavakban emlékezett meg az esztermi cserkészet megalapítójáról, dr. Mattyasóvszky Kassziánról, majd pedig köszönetet mondott dr. Monsberger Ulrik cserkészparancsnoknak fáradhatatlan munkásságáért, kiemelve különösen dr. Saly Arnulf volt cserkészparancsnok érdemeit, ki más elfoglaltsága miatt ezen tisztségétől megvált, s aki Mattyasóvszky főparancsnok Budapestre távozásával vette át a cserkészcsapatot és fentartotta annak továbbra is országosan ismert hírnevét. A közönség lelkes ovációja közben pedig egy kis cserkészemlékkel kedveskedett a népszerű bencéstanárnak. Azután tartotta meg dr. Mattyasóvszky Kasszián beszámolóját. Közvetlen előadásában ismertette az amerikai útját, megemlékezett az eucharisztikus kongresszusról és több képett mutatott be, melyen Horváth Anzelm bencés tanár is szerepelt. A közönség meleg ovációval tüntetett a gimnázium volt kedves bencóstanára mellett. Lelkes tapsokkal köszönték meg a mindvégig lebilincselő előadást a jelenvoltak, majd egy 1 felvonásos cserkészvigjáték és a fúvószenekar indulója fejezte be a műsort. A gimnázium hatalmas dísztermét ezalkalommal zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség, akiknek soraiban ott láttuk dr. Radocsay László főispánt, dr. Frey Vilmos alispánt, Glatz Gyula polgármestert, dr. Reviczky Gábor vm. főjegyzőt, Reviczky