Esztergom és Vidéke, 1935

1935-02-14 / 13.szám

Elemér főszolgabírót, dr. Eggenhofer Béla kórházigazgató főorvost és az Öreg Hollókat majdnem teljes szám­ban. Hogy kenyere ízletes legyen Törökszentmiklósi lisztet vegyen. Főraktár: Vörös József cégnél. Ipartestületi közgyűlés Az Esztergomi Ipartestület 1935. évi rendes közgyűlését 1935. évi feb­ruár hó 24-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor a Fürdő Szálloda nagyterme ben fogja megtartani, melynek tárgy­sorozata a követkéz^: 1. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag választása. 2. Jegyzői jelentés az^ elöljáróság 1934. évi működéséről. 3. Számvizsgáló bizottsági jelentés, az 1934. évi zárszámadás bemuta­tása és a pénztáros részére a fel­mentvény megadása. 4. Vagyonleltár bemutatása. 5. Az 1935. évi költségvetés meg­állapítása. 6. Az új ipartestületi alapszabályok bemutatása. 7. Az ipartestületi szék két kivált tagja helyett két póttag behívása. 3. Az Országos Iparosnyugdij In­tézet felállítása tárgyában állásfog­lalás. 9. Esetleges indítványok. Indítványok a közgyűlés előtt 3 nappal adandók be. Az ipartestületi közgyűlés határo­zatképes, ha a testületi tagok 10%-a jelen van. Azon tag, ki két évi tes­tületi díjjal hátralékban van, sem szavazati joggal, sem tanácskozási joggal nem bír. EGYRŐL-MÁSRÓL — Talán parancsol egy kis po­litikát...?! — Ugyan, nem érdemes... és sokatmondó kézlegyintés követi a lemondó szavakat... Vasárnap délután történt a Köz­pontiban. Kint az emberek az öt­órai moziba mennek, éles a levegő s valahonnét a felső messzeségből halk szelídséggel szemetel a hó. Hi­deg van, szibériai áramlat közeledik, jósolják az intézetek. Most érkezik a kávéházba egy közismert úriem­ber, teát rendel, s m ; g hozzák, ol­vasni akar. — Talán egy ^kis poli­tikát ? 1... Ugyan, nem érdemes 1 Mi az a körülmény, ami ezt a le­mondó Ítéletet kiváltja, mi az, ami szinte keserűséggel mondatja az em­berekkel : nem érdemes 1 — Elfáradt nyárvégi napon kez­dődött. „Bizalmas elgondolás" ütötte mellbe a híveket, a bízókat, a meg­váltástvárókat. Aztán jött egy gyenge injekció : nem igaz az egész. Apokrif. De aztán mégis csak be­igazolódott, hogy bizony igaz az egész... Aztán jött a végzetes szeptemberi nap. Sándort, a dicsőt leterítette a gyilkos golyó, a hetvenéves örök­ifjú Barthout pedig négy egyenru­hás ember emelte ki a vagonból Párizsban — holtan. Aztán jöttek a cikkek, rágalmak, vádak; cáfolatok, védekezések ; intrikák, gyanúsítások ; törekvések nemzetünk, magyarsá­gunk ezeréves hírnevének sárbata­posására. Elsimultak itthon a harci szenve­délyek ... Jött Genf, december 5 én éjjel tizenegykor váratlanul jött a meg­megegyezés, jött újabb vizsgálat, követték apróbb büntetések; aztán ujabb Genf következett; elhalasztás, aztán német győzelem : Saar a né­meteké ! Aztán a fehér nyakkendős Laval Rómába utazott, ahol meg­teremtette Mussolinival az európai béke „alapjait", melyre építeni lehet... Aztán idehaza jöttek a nyilatkoza­tok az egyezményről, a magabizta­tások, Magyarország nem vesztette el barátját, nem veszett el a joga a revízióhoz, a minden magyar „álmá­hoz", csak a lehetőségek bizonyos korlátok közé szorultak ... Aztán jött Szolnok, a várva-várt nyilatkozat, a nagy kijelentések el­maradtak, de a miniszterelnök le­szögezte, hogy a kormány a reví­ziós politikától nem térhet el. Sokat mondott és szépen, csak épen nem válaszolt azokra, amikre pedig sür gős feleletet várt a nemzet. Közben a fődelegátus alaposan nekiment az Egységes Pártnak, „amely a refor­mok megakadályozásán fáradozik". Aztán jött egy újabb támadás, s erre már felhördült az Egység. Jött a pártértekezlet, viharosnak Ígérke­zett ; bizalmat szavazott a minisz­terelnöknek, aki az Eckhardt prob­lémáról — nem nyilatkozott... Aztán jött Bethlen nagy cikke a Pesti Naplóban. Jött rá Eckhardt tá­madó cikke Bethlen ellen, éles nyi­latkozatok mindkét részről, akkor, amikor a fődelegátusi méltóságról való lemondás után már csillapodni gondolták a kedélyeket. Eckhardt támadta a kormánypártot, de .bizal­mát fejezte ki a kormányeinök iránt — szóval összevisszaság — jött a Reformnemzedék, ellentétek, végül kormányzói kihallgatások a belpo­litikai válság levezetésére, akkor, amikor a miniszterelnök kijelenti, hogy — a londoni angol francia megállapodások után — fontos kül politikai tárgyalások előtt állunk, amelyeken évtizedekre eldőlhet a ma­gyarság sorsa. Kormányzói, felső­házi jogkiterjesztés, titkos választói jog, telepítés, földbirtokreform meg annyi megoldatlan kérdése a ma­gyar belpolitikának. S közben a par­lament hosszú szüneteket tart, ösz­szeül, ujabb szünetre megy ... A megoldatlan kérdések tömke­lege, a cselekvéstől való félelem, a pártok belső válsága az, ami elfá sitja az embereket: nem érdemes politikát olvasni. Az Egységes Pártban kétségek merültek fel, Eckhardt újra felvette a „lábhoz tett fegyvert". Mozgoló­dások, nyilatkozatok, ellentmondó politikai hirek. Megjelenik a lapok­ban egy vastagon szedett cikk: Festetich, a nyilasok vezére elhagyta a pártját, belép újra az „Egységbe". Távirat jön, nem igaz az egész. „Hazugság". Eckhardt az országot járja, hogy újra egy akolba gvűjtse a hatalom­mal való kacérkodása idején elszé­ledt nyájat. „Két hét múlva felosz­latják a Házat, két hónap muíva választások lesznek" mondja, refor­mok jönnek, cselekedni akarnak, de — nem történik semmi. Ez a helyzet a sorsdöntő külpo­litikai tanácskozások előtt... Ismé­telt kihallgatások a kormányzónál, Gömbös és Bethlen együtt jelenik meg a Várban, elsimulnak az ellen­tétek — jelenti a kommüniké ... Egységes állásfoglalásra van szük­ség, egységes véleményre, egységes nemzetre, s a válság az — Egység­ből indult ki .. . Egységes vélemény, népi akarat. .. Akkor, mikor a nem zet nem is nyilváníthatja vélemé­nyét, mert akaratának, véleményé­nek a megnyilvánulása a kenyerébe kerülhet. Titkos választójog, reformok ígér­getése, halogatása, elgáncsolása az oka annak, hogy a politika már senkit sem érdekel. ... Szibériai tél jön, de a lehullott fehérséget ezüstbe ragyogtatja a nap. A természetben előbb-utóbb lesz ki­bontakozás, az életenergiák nem semmisültek meg, csak pihennek, s izmosítják tavaszt teremtő erejű ket. A politikában még messze kö­dökben bujkál az ősz, dermedt, fa­gyos a levegő, s hogy a tavasz mi­lyen lesz ? I... ... Hisz már nemsokára itt lesz a tavasz. .. Piles László • 1111 §m I ül l MMMMWlí H í 11 WP WT m. MM mné ML E héten a Scliwarz-gyógyszer tár (Víziváros) tart éjjeli szol­gálatot. Farsangi naptár Február 16- án a Női Kereskedelmi Szaktanfolyam műsoros „Fehérrózsa" estélye a Fürdőben. 17- én az Öreg Cserkészek „Templom egere* cimű színdarabjának megismétlése a Fürdő nagytermében. 17-én az esztergomi cigányzene izek szín­darabbal egybekötött táncestélye a Rákóczi-vendéglőben. Március 2-án Öreg Cserkészek álarcosbálja a Für­dőben. 2- án a Levente Zenekar műsoros tánces­télye a Magyar Királyban. 3- án Kat. Legényegylet farsangzáró jelmez­estélye saját helyiségében. 4 én Turista és Polgári Egyesület műsoros farsangzáró estélye a Magyar Ki­rályban. A hercegprímás Budapesten. A Budapesten tartózkodó hercegprí­más vasárnap a budavári koronázó templomban ünnepi szentmisét pon­tifikált XI. Pius pápa megkoronázá­sának évfordulója alkalmából. A mise után a biboros egyházfejedelem részt vett a Városi Színházban az Actio Catholica által rendezett katolikus férfigyűiésen. Hétfői nap folyamán tisztelgő látogatásokat fogadott. Hét­főn kereste fel a biboros egyházfe­jedelmet Sipőcz Jenő főpolgármester, majd Hóman Bálint kultuszminiszter és vitéz Somkuthy József vezérkari főnök látogatták meg budai palota jában a hercegprímást, aki még a hétfői nap folyamán viszonozta Da­rányi Kálmán földmivelésügyi mi­niszternek, Szendy Károly polgármes­ternek és másoknak látogatását. Ked den megjelent a hercegprímás azon a fogadáson, amely XI. Pius pápa megkoronázásának évforduló napján délután fél 5 órakor volt a nunciatura Disz téri palotájában. Új pénzügyigazgató. A pénz ügyminiszter Tóth Bálint miniszteri tanácsost a pestvidéki kerület pénz­ügyigazgatójává nevezte k', a nyu­galomba vonult Czirják Mihály dr. pénzügyigazgató helyébe. Strommer Viktorin tihanyi apát kormányfőtanácsos. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Strommer Viktorin tihanyi bencés apátnak sokévi értékes munkássága elismeréséül a magyar királyi kor­mányfőtanácsosi cimet adományozta. Eljegyzés. Navratil Lenkét elje­gyezte Tóth Rezső József kántorta­nító. (Mindan külön értesítés helyett). A Magyar Nők Szentkorona Szövetsége elnöksége felkéri a vá­lasztmány tagjait, szíveskednének pénteken délután 5 órakor Petőfi-u, 2. sz. alatt gyűlésük erdekébeni megbeszélésre megjelenni. Öngyilkosság. Danilovich Gyula volt kir. járásbiró, tart. század js, a tatai leventék főoktatója, tatai lakos, 68 éves magánzó, egy levente fegy­verrel főbe lőue magát és szörnyet­halt. A golyó a jobb halánték alatt hatolt be az agyba és a bal halán­ték felett jött ki, majd megakadt a mennyezetben. A megboldogult Tata­Tóváros társadalmának igen szimpa­tikus tagja volt, mindenki szerette a kedves „Gyula bácsit", ki régebben Komárom vármegyének egyik leg­gazdagabb birtokosa volt. Tettének oka valószínű pillanatnyi elmezavar. Nagy részvét mellett temették el. Az Esztergomi Kísd j dóvó Tár­sulat f. évi február hó 19 én d. u. 5 órakor felügyelő-bizottsági ülést s azt követőleg fél 6 órakor köz­gyűlést tart, a városháza kis tanács­termében, melyre az érdeklődőket tisztelettel meghívja s szíves meg­jelenését kéri az Elnökség. El ne mulassza megtekinteni feb­ráár 17-én d. u 5 órakor a nagy vigjáték sikert, a Templom egerét. Szénásy Béla meghalt. A ma­gyar kereskedővilágnak súlyos gyásza van, Szénásy Béla az ismert papír­kereskedő és papirgyáros 72 éves korában meghalt. Szánásy Béla igen nagy érdemeket szerzett a magyar ipar és kereskedelem fejlesztése és felvirágzása körül. Halálát, amely egy érdemes munkában eltöltött élet alkonyán következett be, osztatlan nagy részvét fogadta nemcsak a ke­reskedők, de az egész magyar tár­sadalom körében. Közgyűlés Szentgyörgymezőn. Esztergom-Szentgyörgy mezői Kath. Olvasókör f. hó 17-én d. e. 11 óra­kor tartja évi rendes közgyűlésit. Orvosi hir. Dr. Takáts József, OTBA körzeti orvos és szülész szak­orvos rendelését febr. 1-én Szt. Imre utca 30. sz. alatt megkezdte. Ren­del délután 2—4-ig. Kirva község új neve Mária­halom. Kirva község képviselőtes­tülete azzal a kérelemmel járult a vármegyei kisgyűlés elé, hogy a község nevének Máriahalom-ra. való megváltoztatásához járuljon hozzá, míg Kirvapuszta nevét Máriapuszta elnevezéssel óhajtaná a község meg­változtatni. A puszta tulajdonosa a kisgyűléstől Cserhalóm elnevezést kért a puszta eddigi neve helyett A kisgyűlés örömmel járult hozzáa két kérelemhez. Megszigorítják a tatarozási adókedvezmény ellenőrzését. A pénzügyminisztériumban tartott érte­kezleten elhatározták, hogy a tata­rozási adókedvezményt ebben az év­ben itt kiadják, az ellenőrzést azon­ban lényegesen megszigorítják. A szigorítással a kincstár megkárosítá­sát akarják a jövőben lehetetlenné tenni. Egymillió csille szén Bánhi­dára. Megható jelenet játszódott le az elmúlt napokban Tatabányán, a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. szénszállító drótkötélpályájának fel­adóállomásán. Január 28-én d. e. 10 órakor indították útnak a MDV. Rt. munkásai a milliomodik szénnel telt csillét Tatabányáról a bánhidai erő­műbe. A fellobogózott és fenyőga­lyakkal diszitett csille oldalán a kö­vetkező felírás volt: „Tatabánya —Bánhída 1 millió csille. 6 és fél­millió mázsa égőpala. 27 milliárd hő­egység. Sokszáz embernek megélhe­tés. Istenáldása kisérjen. 1935 január 29." A MDV. Rt. részéről Péchy igazgató és Hennel főmérnök, a MÁK részéről Kálmán bányatanácsos és Horváth felügyelő meghatva kívántak egymásnak és munkásoknak „jó sze­rencsét 1" a következő millió csillék­hez. Utána csilingelve útjára indult a milliomodik csille. Az igazgatóság ez alkalomból pénzjutalomban része­sítette a kötélpálya munkásait. Április 10-én megszűnik a buza irányára. Miután a búzaexport-kam­pány végéhez közeledik, a* Futura beszünteti április 10-én a limit-ára­kat s azután már csak a piaci ára­kon veszi át a felkínált búzamennyi­séget. Mulatságokra való cikkek, szer­pentin, konfetíi, hólabda, lampion stb. legolcsóbban (bizományba is) Giegler- cégnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom