Esztergom és Vidéke, 1935

1935-07-18 / 56.szám

töTIRfillt/KKF I GRÓSZ ISTVÁN I a 29 éves daliás fiatal mérnök, aki egészen a mi gyermekünk, mert minden vérségi kapcsolat hozzánk fűzi, vasárnap délelőtt a bányaszerencsétlenség legiz­galmasabb perceiben leszállt a bánya mélyébe és összetört csontokkal, összeégett testtel holtan hozták őt viszsza társai. 29 éves ifjú halála mindig tragédia és legyen bármily őszinte és mélységes az emberi részvét, legyen oly gazdag a könnyek árja, mint patakok fo­lyása, legyen a lelkünk mélyé­ből feltörő sóhajtás oly erős, mint szellő zúgása, ez mind nem segít. Szülőnek, testvérnek 29 éves hozzátartozóját igy ki­terítve látni a legnagyobb szen­vedés, amit a Gondviselés em­bernek adhat, amelyre a földi élet nem terem gyógyító írt. Lélekben az egész város ott állt ennek a nagy tiszteletet érdemlő családból származott magasztos ifjúnak koporsójánál és nemcsak e város, de azon kivül sok-sok ezer ember sze­retettel nyújtja részvétét a lesújtott és összetört család­nak. Ifjú Grósz István halála azon­ban csak az emberi érzelem húrjain, csak az emberi szivén keresztül rettenetes. Az emberi értelmen keresztül nagyszerű, gyönyörű, hősies halál, amely messze túl az ember érzésvilá­gán át pálmát, elismerést, és hódolatot követel. És nagyszerű lett volna ez az elmúlás akkor is, ha a kö­telességteljesítés keretében meg­halt volna azokért az anyagi javakért, amit a bánya rejt; ha meghalt volna a fény és erőnek azért a nemes forrá­saiért, amit a bánya az embe­riségnek jelent, — de Grósz István halála ennél több volt. A bányaszerencsétlenség bor­zalmas perceiben, amikor min­denki elveszti fejét, Ot az a kötelességérzet vitte a háláiba, hogy neki el kell mennie a tűz­be, a gázba és meg kell men­tenie a lenn rekedt bányászokat, ő meghalt bányamunkás társai eletéért — és ezért az O ha­lála gyönyörű, nagyszerű, hősi halál, amely nem lesújt, de föl­emel. A sziv és a szem sir­hatnak, össze lehetnek törve talán létük utolsó percéig a fájdalomtól, de az erkölcs, amelyen felépül a világ, ifjú Qrósz Istoán koporsójánál diadalát ünnepli. Mert ime a mai önzés idején vannak még felmagasztosult lelkek, akik vér­tanuk módjára gondolkodás nél­kül vetik oda életüket egy ma­gasabb eszményéri, embertár­saik megmentéseért. Halála gyö­nyörű példája a habozás nél­küli kötelességteljesítésnek; — halála krisztusi halai, mert meg­halt embertársaiért. És ebben rejlik a forrása a vigasztaló­dásnak, amelyből mindenki, aki érte gyászol erőt meríthet. És mi esztergomiak büszkék vagyunk, hogy a mi soraink­ból életükben és halálukban az egész nemzetnek példát adó oly férfiak kerülnek ki, mint dr. Mattyasóvszky Kasszián és ifj. Grósz István. A szülők és ro­konok lábaihoz .rakjuk egész Esztergom őszinte részvétét és azt a dicsőséges elismerést, ami csak hősöket illet. Tizenöt évi fegyházra ítélte a törvény szék Mattyasóvszky gyilkosát A budapesti büntetőtörvényszék Gadó-tanácsa szombaton délelőtt hir­detett Ítéletet Mattyasóvszky Kasszián bencés főigazgató gyilkosa, Lesti Andor bűnügyében. Regei 9 órakor megbilincselve hoz iák újból az esküdtszéki tárgyalóte­rembe a Bencés-rend tudós főigaz­gatójának gyilkosát, aki zsebkenáőbe temetve arcát, egyre zokogott. Ami kor féltíz órakor bevonult a törvény­szék, Gadó István dr. törvényszéki elnök vezetésével, a gyilkoson még­jobban erőt vett a sirás. — Jöjjön közelebb* — szólt hozzá az elnök — és most szüntesse be a sirást. Ne sírjon, mert ezzel az örö­kös sírással és zsebkendőjével csak elleplezi előttünk az arcát, már pedig mi szeretünk az arcába és szemébe nézni annak, aki előttünk áll. Szedje össze magát és feleljen a kérdéseimre. Lesti Andor zsebkendőjét egy pil­lanatra sem veszi le arcáról és han­gosan zokogva feleli a ; következőket: — A tegnap tett vallomásomat tartom fenn, mert az az igazság. — Hát most a következőkre vá­laszoljon : Hallotta tegnap, hogy az orvosszakértő ur feltevése szerint maga hátulról intézte a legelső csa­pást a főigazgató ur fejére. Az orvos urak feltevése az, hogy a többi csa­pás nem történhetett másként, mint­hogy maga feltérdelt az ágyra és ugy intézte a halálos csapásokat a főigazgató ur arcára, homlokára, ko ponyájára. — Nem, — zokogja a feleletet a gyilkos — én állóhelyzetben tettem ... Lesti Andornak az utolsó szó jo gán nincs is több mondanivalója. A bíróság ezután ítélethozatalra vonult vissza. Közel háromnegyedórás tanácsko­zás után vonult be a biróság ismét. A budapesti büntetőt rvényszék bü nősnek mondta ki Lesti Andor vád­lottat gyilkosság és rablás bűntetté­ben és ezért összbüntetésül 15 évi fegyházra mint főbüntetésre és 10 évi hivatalvesztésre itéli. A biróság a szabadságvesztésbün­tetésből az eddig elszenvedett fog­sággal egy hónapot kitöltöttnek vett. Elrendeli a bűnjelként lefoglalt 136 pengő készpénznek, a bűnjelt képe­ző baltának a rendház számára való kiadását. A törvényszék felfogása szerint a vádlott pénteki védekezése valótlan, sőt egyenesen hamis. A vádlott egyéb állításait a boncolás és a pénteki tárgyaláson elhangzott orvosi véle mény határozottan megcáfolta. — A vádlott azt állítja: azért ölte meg Mattyasóvszky Kassziánt, mert az utóbbi időben sokszor korholta, szidta, sőt megfenyegette, hogy el fogja bocsátani, Ezek az okok vál­tották ki belőle a rettenetes bűncse­lekményt. — A törvényszék kezdettől fogva úgylátta, másutt kell keresni az okot és az ok kézenfekvő, amikor a gyil­kosság után Lesti mohón megragadja a kasszát és kivesz belőle annyi pénzt, amennyi az Ő korlátolt felfo­gása szerint sok, a pénzt menekülés közben a taxiban mindjárt megol­vassa. Ez mutatja a mohó pénzszer zési vágyat, amely rettenetes csele­kedete elkövetésére ösztönözte. Az ítéletben az ügyész, aMattya­sóvszky-család ügyvédje és a rend­ház jogi képviselője" megnyugodott, a védő fellebbezést jelentett be el­lene é? fellebbezett az Ítélet ellen Lesti Andor is. Az új erdőtörvény és a kirándulók Augusztus l-én lép életbe az er­dőkről és a természetvédelemről szóló 1935: IV. törvénycikk. Mivel az új törvény több olyan rendelke­zést tartalmaz, amely az eddigi tör­vényben nem foglaltatott és szoros összefüggést képez a kirándulások s a turisztikával, célszerűnek látjuk e szempontból a törvény idevonat­kozó részét ismertetni. A törvény hatodik cim alatt szo­rosan körülírja a természetvédelem tárgyait és ezen intézkedés egyfor­mán kötelező az erdőtulajdonosra, valamint a közönségre is. A véde­lem alá tartozó helyek és tárgyak megrongálása büntetést von maga után. Védelem alá vannak helyezve: „azok a helyek és természetnek azok az alakulatai, amelyekhez történelmi események emléke, vagy hagyomány fűződik, továbbá amelyek műemlé­kek természeti alapzatául vagy dí­széül szolgálnak; természetnek azok az alakulatai, amelyek tudományos vagy különle­gességüknél fogva értékesek (pl. a Pilisvaskapu); olyan tájrészek, sőt egész tájak is, amelyek tájképi szépségüknél, vagy egyéb természeti tulajdonságaiknál fogva a természetélvezet (természet­járás, Turistaság, kilátás és tartóz­kodás) vagy testedzés szempontjá­ból becsesek." Védelem alá esnek továbbá „a források és patakok, amelyeknek vize vadon tenyésző állatok szá­mára nélkülözhetetlenek." Végül védelem alá tartoznak a kivesző félben lévő állatok és növé­nyek is. Büntetendő cselekményt képez a jogosan alkalmazott útjelzés, táblák stb megrongálása és bepiszkitása, szemetelés, jorrások és patakok beszennyezése, égő gyufa, szivar és szivarvég eldobása és a nyilt tűz rakása is. Ugyancsak tiltott dolog élő galyak tördelése és a facseme­ték kivágása. A tilos, meg nem engedett utak­ról köteles mindenki távozni, illetve a tilos területet elhagyni, amint erre illetékes közegtől felszólítást kap, különben erdei kihágást követ el. Az ismertetésből különösen a sze­metelés és forrásszennyezésről szóló rendelkezésre hivjuk fel nyomaté­kosan a kirándulók figyelmét, mint olyan cselekedetre, amely nemcsak büntetendő, hanem az illetők intel­ligenciájának fokmérője is. V. I. Az első sétahajózás Esztergomban Szombaton este 10 órakor indult a „Ferenc József" termes gőzös zsúfolva sétaútjára. A hajózást a fő­iskolások rendezték, ép olyan ala­pon és joggal, mint a többi „ha­gyományos" bálokat Esztergomban. A siker igazolta őket. Szombat este Esztergom társa­dalmi életében jelentős esemény volt, a megye, a város, a környék veze­tősége és intelligenciája kellemesen szórakozott a lassan suhanó hajón. Nem vagyunk elfogultak., némi hibák is csúsztak a rendezésbe, erről azonban nem tehet a lelkes ifjú gárda, hisz éppen a kifogásolt hi­bák lehetősége miatt előre kérte a közönséget a szükséges lépések meg­tételére. Kisebb hibákon túl a leg­kellemesebben szórakozott és tán­colt a közönség. Alig indult meg a hajó, a jazz-zenekar muzsikájára megkezdődött a tánc és tartott haj­nali három óráig. Az éttermi vendé­geknek Balog Jancsi cigányzenekara muzsikált, mig a fülke közönsége a hajócigány hegedűje mellett sírt, dalolt vagy kacagott, amint azt az est hangulata diktálta, ÖTVENHATODIK ÉV F. 56. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1935. JULIUS 18 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai 6S társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom