Esztergom és Vidéke, 1935

1935-07-18 / 56.szám

A hajón igen kellemes ^volt a han­gulat, nem volt hűvös, szép volt az éjszaka; mesésen hangzott a Kék Duna örökszép keringője és a bécsihajó hullámverésében, a hold ezüst árnyékában remekül táncolt a hajó s a hajón a vidám társaság. Sok elismerő nyilatkozatot hal-* lottunk a szép este megrendezéséért, a kellemes szórakozási lehetőségért s mindazért, ami a fényesen sike­rült estét hangulatossá tette. Tatabánya borzalmas vasárnapja Ma már a megdöbbenés és a részvét beszáguldottá az országot és az egész érző világ egy ember­ként áll a hősi halottak, ifj. Grósz István huszonkilencéves mérnök és három vájár: Dörer János, Fuchs Ignác és ifj. Katona József nős, családos emberek szomorú ravata­lánál. Fekete vasárnapja volt Tata­bányának, a gyász, a megdöbbenés fekete vasárnapja. Vasárnap reggel vihar előtti bor­zasztó csend ült a telepen, fent az égen szelíd felhők húztak át, lent a kilences akna felett óriási fekete füstfelhő terjeszkedett... — Meséli informátorunk. — Húszezer ember várja a föld mélyéből felszivárgó híreket. — Ég a bánya! — A telep oda­tódul a bánya közelébe és hiába minden kordon, a kétségbeesés át­űzi rajta a kezet tördelő hozzátar­tozókat, mi történt azokkal, akik leszálltak a bányába. Egyszer csak három alak támolygott a füstön ke­resztül, kiszikkadt, füstös, égett tor­kukból hörgésszerűen törtek elő a hangok: megmenekültek. A láng­nyelvek egyre sűrűbben törtek elő, a füstfelhő egyre nagyobb és na­gyobb eget borított el. Délelőtt tiz órakor teljes készült­séggel fogtak a védekezéshez. Ekkor már az első tárna tüze áthúzódott a felette vonulóba, ahol három he­lyen ágazott el a tűz. Ifj. Grósz István bányamérnök tűzoltóparancs­nok és Tilesch Alfréd főmérnök, bányafelügyelő, volt parancsnok együtt voltak a szerencsétlenség idején. Grósz Istvánra tüzes gerenda esett, gázmaszkja is megsérült. Ti­lesch mérnök látta, hogy egy száz­húsz cm hosszú kődarab esik Grószra, mely lábát és medence­csontját összezúzta. Közben a lég­vezeték is megsérült. A szörnyű kiáltásra a munkások berohantak, Tilesch felügyelőt ájultan vitte fel a lift, a fiatal mérnökön azonban már nem volt segítség. Hiábavaló­nak mutatkozott minden mentési kísérlet. A szörnyű hir hamar beszágul­dottá a telepet, óriási részvét nyi­latkozott meg a mélyen lesújtott szülők és a fiatal, tragikus véget ért mérnök iránt. A tűz még mindig tart, oltani szinte lehetetlen, csak a lokalizálá­lásra törekszenek. A kár meghaladja a 2,000.000 pengőt. Minket esztergomiakat is mélyen súlyt a tragikus eset, hisz a gyász­ban mi is osztozunk. A fiatal mér­nököt mindenki ismerte, kedvelte. Rokonait, barátait, ismerőseit és azo­kat, akik most hallják először em­legetni a nevét, mélyen átjárja a megdöbbenés. A szerencsétlenül járt ifj. Grósz István holttestét Esztergomba hoz­ták és itt temették el kedden dél­után hat órakor a belvárosi temető­kápolnából az itteni családi sírboltba, óriási részvét mellett. A ravatalt rengeteg koszorú és virág borította. A temetési szertartást Drahos János dr. prelátus-kanonok végezte segéd­lettel. Tatai bányászok vitték a holt­testet s a koporsó mellett bányász­lámpákkal kisérték a sirig. A teme­tésen hatóságaink és hivatalaink képviselői, a tatai, dorogi és tokodi bányásztisztikar pedig majdnem tel­jes számban jelentek meg és a nagy számú közönség, akiknek meleg részvéte kisérte sírjához az ifjú bányamérnököt. Mialatt a hős mérnököt Eszter­gomban temették, Tatabányán állan­dóan zúgott a sziréna, Kétségbe­esett erőfeszítések folytak a kenyér, az élet érdekében .. . Mivel az esztergomi fűszerkeres­kedők vevőiket mindenkor a legna­gyobb figyelmességgel és udvarias­sággal igyekeznek kiszolgálni, nem akarnak vevőik ellen sem véteni, de viszont a rendelet ellen sem óhajta­nak véteni, többen elhatározták, hogy vasárnap inkább ezen egy órára sem nyitják ki üzleteiket, mert ki volnának téve annak, hogy a meg szorult vevő, ki ezen rendeletről még nem vett tudomást, kérne ká vét és más egyébb cikket is. Igy hivatkozással a rendeletre egyéb árút nem kaphatna, legtöbbször megsér­tődne, hogy a keresked5 milyen ud­variatlan vele szemben. Vagy pedig adna a vevőnek a kereskedő, de ek­kor kitenné magát az eseti eges bün­tetésnek. Másik nagy baj, hogy ezen rövid idő alatt az alkalmazottak nem képesek a vásárló közönséget ki­szolgálni. Általános hangok hallatszanak a teljes munkaszünet elrendelése ér­dekében. A mostani rendelet az ál­talános kudarc miatt úgysem lehet hosszú életű. Nagyszámú nézőközönség előtt folyt le a vasárnapi futballmérkőzés A nyaraló idény szenzációja lesz az Anna-bál A sok kedves és hangulatos mu­latság közül, mellyel az öreg Hollók már megörvendeztették városunk közönségét, egyik legnagyobbszabású a minden év júliusában rendezett Anna-bál. Erre a bálra különös gondot for­dítanak az örek Hollók, mert szülő­városuk jóhirnevét is elő kell moz­dítaniuk a bálon jelenlévő nyaralók és idegen vendégek előtt. Az előkészületek már megtörtén­tek a siker érdekében: a Csonka­zenekar jazz hangszerekkel és zené­szekkel kibővítve, szorgalmasan gya­korolja az új slágereket; a Fürdő terraszát — ahol a tánc lesz — viaszréteggel vonják be, de készen­létbe helyezik a belső termeket is a kedvezőtlen idő esetére; hangula­tos díszítés és világítás teszik majd barátságossá a kerthelyiséget; a túl­ságos meleg ellen majd hólabda­csatával védekezhet a közönség, amely ütközetnek viszont az az előnye is meg van, hogy hidegebb időben viszont elsőrendű melegítő hatással bír. Felkérik a rendezők a hölgyeket, hogy — a múltbeli Anna-bálok mintájára — ezidén is nyári utcai ruhában, a férfiakat pedig, hogy fehér nadrágos öltözetben jelenjenek meg a Fürdő Szállóban 20 án, szombaton, este 9 órakor áldozni az életet adó vidámság szellemének. A vasárnapi munkaszünet premierje Esztergomban Az új rendelet vasárnap lépett életbe, nem nagy sikerrel, sőt a leg­teljesebb sikertelenséggel. A rendé lettel sem a közönség, sem a keres­kedők, sem az alkalmazottak nincse­nek megelégedve. A közönség hét órakor valósággal megrohamozta az üzleteket, eláru­sító bódékat, piaci árusokat s egy órai hatalmas invázió után pedig tiz órai határidőig alig akadt már vá­sárló. A rendelet egyébként kellemetlen meglepetésekkel szolgált. A közön­ség, mely vasárnap szokta fűszer szükségletét beszerezni, hiába ment az üzletekbe, nem kapta meg — az új rendelet nagyobb dicsőségére. Az új rendelet értelmében a fűs'.erke­keskedők ugyanis csak reggel 7—8 óráig tarthaják nyitva üzleteiket s ezen idő alatt csak sajtot, vajat, tú rót, péksüteményt, kenyeret, zöldsé­get és gyümölcsöt szabad árusítani, semmi egyéb más árút nem lehet kiadni. A MOVE Esztergomi Testgyakor­lók Körének vezetősége hétről-hétre jobb és jobb nevű fővárosi egye­sületek footballcsapatainak vendég­szereplésével igyekszik kielégíteni esztergom közönségének igényeit és visszahódítani ahhoz a labdarúgó sporthoz, melyet oly sok éven ke­resztül támogatásukkal segítettek előbbre vinni. Az utóbbi időben megrendezett mérkőzések részvétlensége után kel­lemes meglepetésként hatott a ve­zetőségre az a nagyszámú néző­koszorú, mely körülövezte a pályát, hogy tanuja legyen annak a küzde­lemnek, melyben Esztergom fiai méltó ellenfelei voltak a fővárosi Zuglói Sport Club elsőosztályában előkelő helyet elfoglaló csapatának. A bemutató boxmérkőzés után, pontban 6 órakor futottak pályára a csapatok, a következő felálitásban : Zugló: Spindler, Delli II., Ferenczy, Gárdos, Vati, Ádám, Gari, Sárpátky, Fekecs II., Fekecs III., Winter. Esztergom: Tamási, Bulla, Blaho­vits, Tágén, Voditska, Nagyfejeő, Szántó, Juhász, Koppányi, Vigh, Petró. A választásnál a vendégeknek kedvez a szerencse és igy Eszter­gom a nappal szembeni térfélt kapja. Koppány által elindított labdával Juhász szökik meg, azonban gyenge lövését Spindler könnyen fogja. A kapus által kirúgott labdát Fekecs III. kapja, aki becsapva a védelmet már a harmadik percben megszerzi csapatának a vezetést, 1:0. Az el­következő percekben némi eszter­gomi fölény alakul ki, azonban a csatárok erőnélküli lövései nem ál­lítják Spindlert nagyobb feladat elé. Végre a tizenötödik percben Kop­pányi Szántót szökteti, aki átjátssza a védelmet, a kornervonalról szépen ad be, beadását Vigh védhetetlenül a felsősarokba lövi, 1 :1. A kiegyenlítés mintha felvilla­nyozná az esztergomiakat, állandóan támadnak, azonban lövéseiket nem kiséri szerencse. A következő per­cekben Zugló csatárai szép össz­játékkal jönnek fel és Tamási kapu­ját egymás után kétszer is a kapufa menti meg az újabb góltól. A hu­szonharmadik percben Bulla által rúgott szabadrúgást Juhász kapja, aki a bekkek között kitörve, helye­zett lövéssel szerzi meg a vezetést, 2:1. A mérkőzés félidejének végén Fekecs II. egyéni játéka eredményes, midőn lefutva a védelmet, Tamási mellett a hálóba gurit 2:2. A második félidőben Zugló mintha jobban belefeküdne a játékba és szebbnél-szebb támadásokkal nehéz perceket szereznek Esztergom győ­zelméért áhítozó közönségnek. A huszonötödik percben Zugló három belső csatára szép összjátékkal tör a kapura és Sárpátky tizenhatosról leadott lövésébe Blahovits dől bele és kézzel üti ki a labdát. A meg­ítélt tizenegyest Fekecs II. értékesiti, 3:2. Már mindenki belenyugodott a mérkőzés elvesztésébe, azonban Esz­tergom csapata a közönség lelkes biztatása közepette, erejének utolsó megfeszítésével küzd a kiegyenlíté­sért, sikerrel, mert az utolsó előtti percben Voditska labdáját Koppányi ügyesen veszi át és tör vele a ka­pura. Már mindenki lövést vár, amidőn ő ügyesen a kapu előtt le­passzol Petrónak, hogy ezzel szét­húzza a tömörülő védelmet és Petró jobb lábbal leadott lövése a kapufa mellett jut a hálóba, 3:3. Már most felhivjuk a közönség figyelmét a f. hó 21-én, vasárnap, rendezendő mérkőzésre, amidőn Pest­erzsébeti K. F. C. tiszta projijátéko­sokból álló együttesét látják vendé­gül egy mérkőzés keretében. UII1EK Magyar lobogó Oly szép volt! Oly csoáálatos és szeretetreméltó volt a biztató kis magyar zászló itt a áemarká­ciós vonal két elletétes partja kö­zött a csillogó Danán. Az az egy­szerű és kedves magyar zászlócska, amellyel a feketekalapos, derék faúsztató tótok a magyar tájakat üdvözölték és amellyel becsilingel­tek a nehéz szivek ablakán. Ter­mészetesen, diadalmasan, mint élő nyilatkozat emelkedett tutajuk, rót, erről a különös, furcsa vizi járműről, mely akadálytalanul, ébresztő suttogással siklott tova a hallgatag királyi folyam csodála­tos soárában. Izzó, égő vágy nyilatkozóit meg árága színeiben, nyugtalanság és lázas izgalom, mintha nem tudná megvárni az iáőt, amelynek el kell múlnia addig, amig az igaz­ság szavai valóra válnak, hanem aááig is, amig elhozza hozzánk az emberek szivet, lelkét, mináazokét, akik hidegen, hit és szerelet nél­kül, idegenül bolyongnak az élet­ben . .. Elhozza hozzánk a Magyar­ország jiáinak régi erejét, az égő hitét; egy halott boldogság utolsó sóhaját és a halálos sebből vérző hosszú partokon az igazság láng­jával lobogtatja a vádat: hazug­ság volt, amit tettetek hamis áik­tátórok abban a hatalmas már­ványépületben ! Gyalázat volt a hivatalos áiplomáciátok, amely ily kegyetlenül bepiszkolta és szét­rombolta az ereáeti testiséget; a titokzatos kincs és boláogság anyagát s amelynek szégyenteljes igaztalansága panaszt és keserű utóízt hagyott vissza szivünkben. Drága kis magyar zászló! A letűnt iáök utolsó nyoma az esti hullámokon. Drága testvéreink, mi megértettünk titeket, a lángoló akarástokat, az ajkatok kifejezé­sét, oly áolgokat, melyeknek édes­sége vágyó sóvárgással árasztott el és egy új, nemesebb élet zené­jét lopta vérünkbe ,. . vdy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom