Esztergom és Vidéke, 1935

1935-02-21 / 15.szám

ESZTEKGftH «/Bf KE ÖTVENHATODIK ÉVF. 15. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. FEBRUÁR 21 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Ne találgassunk I London, Paris és Róma neveitől visszhangzik a rádió ós á világsajtó. Mindhárom metropolisban lázas tárgyalások folynak. Céljuk, hogy végre tisztázódjanak a kérdések, amelyek még mindig akadályai a népek teljes megnyugvásának. Laval és Mussolini római találkozása az európai politikának uj szint adott, a napokban pedig Franciaország és Anglia egyezett meg egységes eljárásban, minden Európát érintő kérdésben. Bennünket különösen Mussolini—

Laval találkozás érdekel, mert ennek során több olyan pönt képezte tárgyalás anyagát, mint a Dunamedencekérdés rendezése is. Nagyfontosságú külpolitikai események előtt állunk. Erre vonatkozólag Gömbös Gyula nemrég figyelmeztette a nyilvánosságot, hogy a küszöbön álló tárgyalások egyedüli irányitója csakis a kormány lehet és nagyon fontos, hogy a nagyközönség ezekben a kritikus időkben hallgasson, ne találgasson és ne tegyen kijelentéseket a „jóiinformáltság" látszatával, mert ezek a találgatások sokszor árthatnak is. Meg kell tanulnia minden magyarnak, hogy halgatni arany. Világos, hogy aki nem viszi az ügyeket, — lehet az a legkivállóbb elme is — nem alkothat magának világos képet a pillanatnyilag változó helyzetről, nem azért, mert elmebeli kapacitása erre nem volna elegendő, hanem azért, mert következtetései számára nem ismeretesek a kiindulási pontok: a külpolitika kulisszatitkai, A kormányelnök ezen oknál fogva kéri a politikai világot és a sajtót, hogy tárgyilagosan, nyugodtan ítéljék meg a helyzetet, ne folytassák a veszélyes találgatásokat. Szolnoki beszédében világosan megjelölte kormánya külpolitikai irányát és azt három követelésben csúcsosította ki: a területi revizió békés úton való elérése, hazánknak a többi államokkal szembeni teljes egyenjogúsága és az elszakított területeken élő szenvedő véreink intézményes védelme, A kormány semmiképpen sem megy olyan tárgyalásokba, amelyek csakis tőlünk követelnek további áldozatokat. Magyarország nem lesz akadálya az általános európai békének, de ennek az nem lehet az ára, hogy hazánk véres, letiport tetemen keresztül nyújtsanak békejobbot az érdekeltek. Trianon téves felfogás és hazug propaganda műve, tehát a józan emberi felfogás is megköveteli a trianoni rút csorba kiköszörülését. Ma már naponta nő azon előkelő külföldi közéleti férfiak tábora, akik a ránkparancsolt béke igazságtalanságát hangoztatják és követelik azok jóvátételét. A hercegprímás üzenete a francia katolikusoknak Serédi Jusztinián dr. biboros hercegprímásnál kihallgatáson jelent meg meg Forst de Battagliat, a „Sept" cimű vallásos irányzatú hetilap tu dósitója. A tudósító most részletesen beszámol látogatásáról. Nagy csodálattal ir a hercegprímás egyszerű, szívélyes s egyben tiszteletel parancsoló személyiségéről. — Ma már nem élünk abban a korban, — mondotta a hercegprímás,— amikor a nyers erőszak, vagy egyes államférfiak cselszövényei igazságtalan helyzeteket évszázadokon át fenntarthattak és jogerőre emelhettek. A mi korunkat az igazság és az igazságosság szelleme hatja át, ez a kor elfordul a materializmus valamennyi formájától és eszményekre szomjazik. Szilárd kapcsolatok csak olyan nemzetek között jöhetnek létre, amelyeket azonos hit lelkesít. Példa erre a magyar-lengyel barátság, amely megingathatatlan*erejét annak kö szönheti, hogy mindkét nemzet azonos világnézetet vall. Erős a hitem, hogy Európa és az egész világ végül is az örökérvényű vallásos meggyőződések alapján egységes társadalommá fog szerveződni és ezt a társadalmat a gazdasági pacifizmus mellett az igazságérzet s az elkövetett igazságtalanságok jóvátételének szándéka fogja áthatni. — Szeretem Szent Lajos és Jeann d'Arc országát, — folytatta a hercegprímás, — amely egyúttal Lyautey és Petain tábornagyok hazája is. Mondja meg a katolikus franciáknak — remélem azonban, hogy nemcsak a katolikusok fogják olvasni üzenetemet, — hogy kegyelettel őrzöm az 1931 iki Jeanne d'Arc ünnepek emlékét, nagy csodálattal emlékezem Lyautey tábornagyra és rokonszenvet érzek Petain tábornagy iránt. A két ország között eszmei kapcsolatnak a politikai Összefogás előhirnö kévé s egyben biztositékává kell vállnia. A hercegprímás hozzáfűzte még, hogy szavait, amelyeket Franciaor szaggal és Lengyelországgal kapcsolatban mondott, nem szabad más országok rovásara értelmezni. — A Krisztusban egyesült Európa álmából senkit sem szabad kizárni — mondotta a hercegprímás. Magyarország nem ismeri a gyűlöletet és a megtorlás pogány érzését, a mi eszményünk az igazságossá? és a szeretet nevében való egyetemes összefogás, minden nemzet részvételével. A francia tudósító végül ismerteti a Magyar Hiszekegyet és közleményét a következő megjegyzéssel fejezi be: „Egy magyar egyházfejedelem csak a hiten és igazságérzeten alapulókeresztény összefogás és megértés politikáját vallhatja magáénak. Csak ez a politika felel meg Magyarország és Európa érdekeinek. A magyar feltámadás csodája egy másik csoda megvalósulásától függ, attól ugyanis, hogy a politika alávesse magát az Isten parancsolatainak" iniiiiMinniiHiiumm A Innkások Nemzeti Blokkja a szabad orvosválasztás mellett Sokat vitatott kérdés ugy a biztosítottak, mint az autonómia és természetesen az érdekelt orvosok között az, hogy fenntartandó-e a mai rendszer, amely szerint területi beosztás szabja meg, hogy a biztosított bárminő bajával melyik orvoshoz mehet tanácsért, illetőleg kezelés céljából. Az eddigi rendszer ellen foglalt állást a Nemzeti Blokk. A munkásnál épp ugy, mint minden más betegnél elsősorban bizalom kérdése, hogy kinek a kezelésére bizza magát? A gyógyítás nem hivatali munka. Nem sablon. Nem is lehet az soha, mert ha aktaszerűséget öit magára és sablonszerűvé lesz, már annyit veszített értékéből, hogy a gyógyítás sikere maga is kétségessé válik a lelki motívumok folytán. Nem lehet lekicsinyelni azt a régi tapasztalatot, hogy a bizalom fél gyógyulás. Nem szabad megfosztani a biztosítottat attól, hogy bizonyos esetekben olyan orvost keressen fel, akiről ugy tudja, hogy éppen annak a betegségnek a gyógyításában specializálta magát, amelyre a maga esetében gyanúja vagy éppen bizonyossága van. Ezt kivánja az OTI érdeke is, mert súlyos pénzügyi érdek fűződik ahhoz, hogy a beteg annak kezébe kerüljön, akitől a legrövidebb idő alatt várhatja a gyógyulást. Mert éppenséggel nem mindegy, hogy a pénztár egy hosszú kísérleti idő alatt fizeti-e a táppénzt, vagy pedig a specialista bevált módszerével megrövidített munkaképtelenségi időre. Magának az orvostudománynak is az az érdeke, hogy az egyfajtája kóresetek éppen a tapasztalati orvostudomány kimélyitésére specialista kezébe kerüljenek. A Nemzeti Blokk a szabad orvosválasztás mellett követeli az orvosi korlátozások eltörlését, mert nem lehet megszabni egy lelkiismeretes orvos számára, hogy milyen orvosságot irjon vagy ne irjon elő. Programmjába vette a Nemzeti Blokk mindazoknak a terheléseknek a törlését, amelyeket a biztosítottnak receptdíj és munkaadói igazolvány cimen ma fizetnie kell, mert az ily cimen befolyó összeg az OTI budgetje mellett jelentéktelen semmiség, de éppen a beteg munkás gazdasági helyzetét tekintve, akárhányszor a gyógykedvezmények igénybevételének akadályai. Elhatározta a Nemzeti Blokk azt is, hogy az orvosoknak adminisztratív és statisztikai munkákkal való túlterhelésének megszüntetését szorgalmazni fogja, mert nem lehet^gyrészt az orvosi javadalmazás ösz.szegét zsugorítani, másrészt a tagok orvosi kiszolgálását fölösleges terhelésekkel nehezíteni. A Nemzeti Blokk vezetősége egyébként csaknem minden este ülést tart, Bp. VIII. József-u. 61. szám alatt, ahová az igen eredményes vidéki agitációról és a Blokk rohamos térhódításáról futnak be jelentések. Jól sikerült a kereskedelmisiák táncestélye A farsangi báliszezonnak egyik legsikerültebb bálja mindig a Fehérrózsa-estély volt. A kereskedelmista lányok első báli bemutatkozása. Igy volt az idén is. A táncot hangulatos kis műsor előzte meg. Az összes szereplők a szaktanfolyam hallgatói közül kerültek ki. Az énekszámokat Báráos Anna tanítónő, a diszpalotást Zachely Ilus táncmesternő tanította be. A sok jó szereplő közül külön ki kell emelni Reviczky Irmi (prológ), Gerendás Ilonka (melodráma), Horváth Katica (monológ) és Kovács Janka (ének) szereplését, Lináauer Ida, Henzerl Ilonka és Reich Ilcsi pedig a „Naca módszere" cimű vígjátékban arattak sikert. Az estélyen a város elit társadalmának az élén ott volt Frey Vilmos dr. alispán, Glatz Gyula polgármester, Csárszky István dr. prelátus-kanonok, Etter Ödön takarékpénztári elnök-vezérigazgató, Reviczky Elemér főszolgabíró és sokan mások. A szépen sikerült estélyen igen jó hangulatban sokáig voltak együtt. A rendezés nehéz munkáját Bárdos József igazgatóval az élén Vörös József és Bárdos Miklós végezték.