Esztergom és Vidéke, 1935

1935-11-21 / 91.szám

FSnTRGOODftE ÖTVENHATODIK ÉVF. 91. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. NOVEMBER 21 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A városi élet és a magyar városlakó osztályok fejlődésének útjába az ország katasztrófájával és gazdasági pusztulásával hihetetlen akadályok gördültek. Már-már azt hittük, hogy a magyar városi életnek és lakosságnak el kell véreznie! Ennek — amint mindnyájan látjuk — éppen az ellenkezője következett be. A magyar városok csodálatos gyorsasággal találták meg a kedvező helyzeteket az új gazdasági egyensúlyban, csodalatos erővel és ambícióval indultak új fejlődésnek, amely hovatovább megváltoztatta egész külsejüket, új intézményeket, új városrészeket építettek íel és ami talán a legjelentősebb : a városi életet, az urbanitast egyszerre jelentős részévé tették a magyar glóbusznak. A magyar vidéki városok lakói sokáig szinte egységesen olvadtak bele egy fővárossal kapcsolatban érzett „vidéki"ség tudatába. Ma ennek helyébe a helyi öntudat lép, a saját értékek felismerése és kifejlesztése, egy fontos pozíció elfoglalása az egész magyarság élelszerkezetében. Ma már kisebb vidéki városaink is felismerték a maguk jelentőségét, gazdasági és kulturális szerepüket, jogaik és kötelességeik kölcsönös egyensúlyát azzal a szűkebb környezettel szemben, amely viszont az ő „vidék

w-üket alkotja s amelynek ők a központjai s amellyel kölcsönös vérkeringésben élnek. Ennek a két milliót tevő magyar városlakó embernek a sorsáról és erdekeiről tanácskozik ezen a héten Budapesten a Magyar Városok Országos Szövetsége. De mivel a magyar vidék problematikájában meg kell látnunk a város és falu kölcsönös összefüggéseit és egybetartozását, tulajdonképen az ország alapzatait hordó rétegének: a magyar falunak a sorsát is hivatva van irányítani és javítani ez a mostani tanácskozás. A közelítő tél komor problémái állnak hidegen és szürkén ezeknek a tanácskozásoknak a látóhatárán, a városi kisiparosság helyzetének a javítása, IK falu városba özönlése, a szociális kultúra elmélyítése — csupa olyan kérdés, amely mindnyájunkat érint, amelyeknek következményei árthatnak mindnyájunk érdekeinek és amiu megérdemlik, hogy akkora területen keltsenek érdeklődést és rokonszenvet, amekkora területet átfognak: az egész magyar élet területén. Nagy érdeklődés mellett folyt le a Nemzeti Egység vasárnapi propaganda gyűlése A Nemzeti Egység szervezetének vezetősége minden erővel arra törekszik, hogy közvetlen és szoros kapcsolatot tartson fenn a közönség legszélesebb rétegeivel. Azt akarja, hogy mindenki a lehető leghitelesebben értesüljön az ország helyzetéről, égető kérdéseiről és a kormány munkájáról és terveiről. Ez a törekvés vezette arra, hogy a helybeli vezetőséggel karöltve vasárnapi tájékoztató és propaganda gyűlését megrendezze s ott ismertesse a kormány eddigi törekvéseit, mostanig elért eredményeit és jövő szándékait. Szólt ez a gyűlés az esztergomi társadalom minden rétegének és minden tagjának, mert mindenki helyzetére kitértek a gyűlés szónokai. Ez meg is látszott az egybegyűlt közönségen, mert délelőtt 11 óráig teljesen megtöltötte a Magyar Király nagytermét. Ott voltak városunk társadalmából nagy számban minden rendű és rangú érdeklődők. Ott láttuk a vármegye és város vezetőségét és tisztikarát majdnem teljes számban, a testületek- és hivatalokból sokakat, megjelentek többen városunk társadalmának vezető személyiségei közül, eljött sok-sok iparos, kereskedő és főleg sokan a gazdaközönség köréből. A gyűlés vezetőségének sorában megjelent R docsay László dr. főispán, Nemerey Sándor, a N. E. országos igazgatója, Knob Sándor és Petainek József országyűlési képviselők és Kosa Lajos, a N. E. központi vármegyei titkára. Az elnöki megnyitó szavait Marczell Árpád, a városi szervezet elnöke mondotta el a Magyar Hiszekegy után. Hangoztatta annak a kapcsolatnak szükségességét és fontos ságát, amely kell, hogy a vezetőség és közönség között fennálljon. Mindenkinek törekednie kell tehát arra, hogy a jelen helyzetben tájékozódjék és tisztult meggyőződése alapján csatlakozzék valamely politikai táborba. Sok út vezet Rómába, tartja a közmondás — fűzte tovább Marcell Árpád dr. —, de nyugodtan meg lehet állapítani, hogy ma a Nemzeti Egység programmja a legátjogóbb, legreálisabb és legéletképesebb! Országos szerepe mellett városi ügyekben is szolgálni akar. Végső megnyilatkozása ennek a sajátos városkarakter és a polgárság lelkében kifejlődött városi öntudat, aminek jellemző példáit láthatjuk a külföld nagyon sok helyén, A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Radocsay László dr. főispán emelkedett szólásra. Széles távlatokat nyitó beszédében vont párhuzamot Szent István kora és a jelen helyzet között, vizsgálva azokat a történeti erőket, amelyek minden időkben épitő szerepet játszottak a nemzet életében. Megállapította, hogy Szent István Magvarországát három dolog jellemzi: a mély vallásosság, a lángoló hazaszeretet és a nemzeti egység. Ezt az elnevezést akkor talán igy még nem ismerték, de tagadhatatlan, hogy ez az eszme élt abban a korban is és annak egyik vezető gondolatát és ható erejét adta meg. Ez a gondolat minden időkben hatalmas erőt jelentett. A mai helyzetben is feltétlenül szükséges a nemzet egész ereje és összefogása, mert súlyos helyzetünkben létkérdés számunkra az erős nemzeti egység/ Ma ennek megteremtése történeti szükségszerűség! Ez a múltban mindig csodálatos megújhodáshoz vezetett, szomorú jelenünkben sem maradhat el a hatása. Ez a történelmi szükségszerűség pedig természetes folyamat a nemzet életében, aminek meg kell valósulnia és ami meg is fog valósulni. Ezek után részletesen fejtegette Radocsay László dr. főispán Olaszország, Németország és Törökország példáit, kimutatva rajtuk azt a nagy hatást, ami ott végbement. Ez nem azt jelenti, hogy nekünk magyaroknak bármely példát utánoznunk kell, ne tartson attól senki, hogy a Nemzeti Egység bármelyik példa követésére törekszik. A Nemzeti Egység gondolatának tartalma a nemzeti munka. Alapgondolata, amit Őemi nenciája is határnzottan kifejezett Angliába való indulása alkalmából: Minden munka a hazáért! Nincs különbség kicsiny és nagy dolog, fontos és nem fontos között, minden egyformán értékes, mert a nemzetnek arra mind szüksége van és az mind a nemzet javát szolgálja. Ezt mindenkinek meg kell értenie és elfogadnia. Nem az ellenzékiség kifogásolható abban, amit mostanában sokan szeretnek tenni, hanem a stílusa a magatartásuknak. Ellenzéknek kell lennie, minden időben volt is, de ez ne fajuljon ellenségeskedéssé, személyi harccá. Foglalkozott még a főispán az alkotmányosság elvét féltő indokolatlan aggodalmakkal is, amelyeket egyszerűen kortesfogásnak használ fel az ellenzék. Nem igaz a szabad kritika korlátozása, a szólásszabadság, a gyülekezési szabadság megszorítása, mert ha ez igaz lenne, az ellenzék nem élhetne ezekkel az eszközökkel sokszor oly féktelen módon, mint ahogy azt most teszi. Az alkotmány szentségét senki sem becsüli jobban, mint éppen maga Gömbös Gyula miniszterelnök — fejezte be beszédét Radocsay László dr. főispán és kérte a hallgatóságot, csatlakozzék bizalommal a Nemzeti Egység táborába. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Nemerey Sándor, a Nemzeti Egység országos központi igazgatójának széles páthosszal felépített hatalmas beszéde következett. Nemerey Sándor igazgató fejtegetésében kiterjeszkedett a nemzet életének minden ágára és adatokkal alátámasztott beszédében bebizonyította, hogy a kormány szerves és rendszeres programmot igyekszik megvalósítani, ebben egyik területet sem hagyja figyelmen kívül és hatalmasok azok az eredmények, amelyeket már mostanáig elérnie sikerült. Rámutatott a személy- és vagyonbiztonság kérdésére, részletesen fejtegette a pengő értékállandósitása, az államháztartás egyensúlyának kérdését, majd megállapította, hogy a kormány becsületesen teszi meg mindazt, amit a mai helyzet megenged. Elsősorban természetszerűen a mezőgazdákat segíti, mert az ő sorsuk nagy hatással van a többi osztály életére is. A gazdaadósság rendezése oly nagy jelentőségű és méretű dolog, amelyet eddig egy kormány sem tudott megvalósítani és amit nem is reméltek az érdekelt tényezők. Ennek terheiből nyolcvan milliót a bankok vállaltak át, ezért nem helytálló az az állítás, hogy a kormány a kartelleknek és a pénzcsoportoknak kedvez. Mezőgazdasági viszonyainkról is részletesen szólt Nemerey Sándor, ebben a külföldhöz kell alkalmazkodnunk, mert csak igy tudunk ott eladni terményeinkből. Hála a kormány intézkedéseinek, ma már 2*8 millió holdból 2 millió az egységes termelésű buzatipus, ami nemcsak versenyképes, hanem kiváló minőségével még növelte a magyar buza jó hírnevét. Fontos intézkedés a bortörvény, a hegyközségi törvény, amely azt szolgálja, hogy a magyar gazdasági élet másik nagy kiviteli cikke, a magyar bor ismét megtalálja a külföldi piacokon azt az elterjedettséget és kedveltségét, amire szükségünk van. A gyümölcstermelés is nagy nemzeti jövedelemnek számit, ennek fejlesztésére ma már 2000 katasztrális holddal több a versenyképes gyümölcsös, mint volt a kormány intézkedései előtt. Az erdőtörvény is arra készül, hogy erdeink elvett háromnegyed része helyett megtaláljuk a kárpótlást. Jellemző végül a kormány szociális gondolkodására, hogy a kisemberek földadóját elengedték, a kisgazdákat megvédte a csődbejutástól, a szövetkezeti eszme támogatásával pedig még anyagi áldozatok árán is segítette gazdasági talpraállásukat. A kisipar és kiskereskedelem megsegítését sem tévesztette szem elöl a Nemzeti Egység kormánya. A kisiparosokat elsősorban a közszállitásokban való részvétel útján segíti meg, ajánlatukat még akkor is elfogadják, ha hat százalékkal drágább a gyáriparosénál. Ruházati akciók