Esztergom és Vidéke, 1935

1935-11-21 / 91.szám

során olcsó anyaggal látták el, a hivatalos rendeléseket túlnyomóan ők kapták, ezen kivül hitelt folyó­sítottak nekik akkor is, ha bank­szerű fedezet nem állott rendelke­zésükre. Nemcsak, hogy nem rom­lott a helyzet, hanem fokozatos ja­vulás észlelhető, aminek legfénye­sebb bizonyítéka, hogy a sokat han­goztatott agrárolló 36 százalékról két év alatt 17-re, tehát több mint a felére szűkült. Bátran el lehet mondani — fejezte be alapos tájékoztatását Nemerey Sándor —, hogy a Nemzeti Egység programmja nem egy osztálynak, ha­nem az egész nemzet programmja. Ennek a törekvésnek pedig nem le het ellenzéke, ebben a gondolatban kell, hogy mindnyájan találkozzunk! A gyűlés utolsó szónoka Knob Sándor dr. országgyűlési képviselő A Legényegylet első kulturestje a távol déli harcok jegyében folyt le. A nagyterem megtelt, mikor meg­érkezett a kitűnő katonai szakértő, akinek cikkei nap-nap után tájékoz­tatják az olvasókat a „Nemzeti Új­ság" és az „Uj Nemzedék" hasábjain. A kulturesten megjelent v. Szívós­Walávogel József ny. tábornok és neje, dr. Berényi Róbert és neje, v. Duáás László mérnök és neje, Rei chert József MAV állomásfőnök, Jáky Sándor MÁV intéző, v. dr. Zsiga János vm. aljegyző, Jánoskúti József dr. főispáni titkár és sokan mások. Az előadást eredeti néger dzsessz vezette be, majd szavalat követke zett, azután Béres István elnök üd­vözölte az illusztris előadót, akit fel­kért előadása megtartására. Nyiry László ismertette a déli há­ború előzményeit, az 1934 novem­beri határincidensektől kezdve. — A katonaság szállítása — mon­dotta — már akkor megkezdődött és ma 13 hadtest (1 hadtest cca 16.000 fő) áll Afrika területén, hogy helyt álljon Olaszország igazáért. A konfliktusba beavatkozott a Népszö vétség is, melynek útján a négus nevetségesen értéktelén területek át­engedésével ; akarta megakadályozni az olasz hadművelet megindulását. Az első sikerek nyomán megindult a kulturális munka. Mintegy negy venezer munkás közel ezer mérnök vezetésével megkezdte a mólók, ka szárnyák, hangárvárosok, ivóvíz el látásra szolgáló ciszternák, utak, vasutak, távírók, új városok építését. Éz a hadjárat valóban a mérnökök hadjárata. Az olasz hadműveleteket Badoglio és Grazziani tábornokok vezetik. Té­vednek azok, akik azt hiszik, hogy Etiópia normális hadszíntér. Sok ezer­éves gránithegyek között lehetetlen utakon kell előnyomulnia az olasz csapatoknak. Vasútvonala Abesszi niának egy van, a Dzsibutiból Adis­Abebába vezető vonal. Az abesszin férfi intelligens, fana­tikusan hazaszerető. A nő szép test­alkatú, karcsúbb mint általában az európai. Jó feleség, bár erkölcsi fel­fogásuk más, mint a mienk. Sásból font sátrakban laknak, melyek gaz­dagon díszítettek kincsekkel és szö­vetekkel. Az a abesszin nőnek vesz­taszűzszerepe van neki kell vigyáznia arra, hogy a tűz ki ne aludjon A háború kezdetéig mezítelenül jártak és csak azóta hordanak lepelszerű ruhadarabot, a négus egyenes pa­rancsára. Hajviseletük különös su­gárszerű, 8—9 dinnyeszerű cikkben van elrendezve, gazdagon bepomá­dézva, melyet aztán ezer és ezer légy élvez. Különös érzékük van a zenéhez és a tánchoz. Keresztény egynejőségben élnek, bár laza a há­volt, aki a szakember alaposságával ismertette a pénzügyi és gazdasági politika időszerű kérdéseit. Hang­súlyozta azt, hogy elsősorban nem­zetközi okai vannak pénzügyi és gazdasági bajainknak. Nagy ered­mény az — mondotta —, hogy az előző kormányok uralma alatti óriási költségvetési deficitet sikerült Göm­bös Gyula kormányának 50—60 millióra leszorítani. Knob Sándor nagy vonalú fejte­getései után az idő előhaladottsága miatt már nem kerülhetett sor Kósa Lajos közp. várm. titkár és Petainek József orszgy. képv. beszédére. Igy Marczell Árpád dr. városi elnökbe­zárta a gyűlést, melyről mindenki egyöntetűen állapította meg, hogy rokonszenves demonstrációja volt ez a Nemzeti Egységnek. zaséletük. Egy férj, ha távollétében felesége elhagyja, egy disznó, vagy kecskéért elnézi a hűtlenséget, ha fehér a csábító, halál jár érte. Fana­tikusan vallásosak, szertartásaik zsidó motívumokkal '^kevert. Az abesszin nők férjüket elkísérik a harcba is; hogy főzzenek és mossanak. A la­kosság igen nagy része járványos betegségek súlya alatt nyög. Mint­egy 50 000 a leprás. A városok és utcák piszkosak, a tisztogatási mun­kát sakálok és hiénák végzik, me­lyek éjjel még a sátrak elé is me­részkednek. A férfiak 10 százaléka ir és olvas, az asszonyoknál csak 1 százalék. Igazságszolgáltatásuk ke­gyetlen. A tolvajnak levágják a ke­zét. A legnagyobb kegyetlenséget a mostani négus, Ras Tafari követte el, aki egy gyilkosságért a tettest mézzel és viasszal bekenve eléget­tetett. Abessziniában ma még rabszolga ság van. Igen nagy azoknak a száma, férfiaké, aggastyánoké, nőké és gyer­mekeké, akik még mindig nem él hétnek szabadon. Az olaszokat a la­kosság a felszabadítás angyalaiként üdvözli. Az olasz hadsereg a legmoder­nebb fegyverekkel harcol. Az abesz­szin hadsereg száma 500.000 fő, a seregek összevonása most nyert be­fejezést. A katonák tógaszerű leplet hordanak, fegyverük puska, sőt sok helyen csak kard. Modern fegyver kevés van, 200 ágyú, 30 tank, 30 repülőgép. Most, hogy a fegyver­szállítás szabad, Angol-Szomálin ke­resztül megindult a fegyverszállítás, igy ezek a *számok módosultak. A katonaság ^fegyelmezetlen, kivétel a császári gárda, melyet belga tisztek vezetnek. A katonák mezítláb jár­nak, a cipőt nem is bírják. Egy se­regre ráerőszakoltak, meg sem bír­tak mozdulni. Nagy erényük a lán­goló, fanatikus hazaszeretet, a ge rilla harcmodor pedig megnehezíti a győzelmet. Az olasz seregek győzelmesen nyomulnak előre, lehetetlen utakon hatolnak át, a harapófogó két ága közeledik egymáshoz. Az olasz ka­tonai jeleniések igen becsületesek, megbízhatók. A döntő ütközetek a napokban várhatók. Igen nehéz harcokban keil a győzelmet kicsikarniok az olaszok­nak. Az ütközeteket repülőgépek ké­szítik elő, nyomukban műszaki csa­patok járnak, a teharau ók ezrei szállítják a lőszert. Az olasz hadse­reg De Bonóval északon 120, délen Grazzianival mintegy 200 kilométer mélyságben áll már abesszin terüle­ten. Mindenütt kulturmunkát végez­nek, mérgesgázok használatáról szóló jelentések rosszindulatú híresztelések. Az olasz hadjárat tanulság Euró pának A modern háborúban a re­pülőgépnek, a modern felszerelésnek egyedülálló szerepe lesz. Éttől va­gyunk megfosztva mi, magyarok. Ezért kell fegyverkezési egyenjogú­ságunkat követelni, nemcsak a mi de Európa és a világ békéje ér­dekében is. A nagyszerű ismertető előadás után Béres István elnök mondott kö­szönetet, majd egy kitűnő egyfelvo­násos színdarab és néger dzsessz zárta le az első nagysikerű kultur­estet. A szerdai előadás óta az olasz csapatok újabb sikereket értek el. Mussolini tekintélye növekszik, az ellenszankciók megrémítik a népszö­vetségi államokat. A katonai sikerek, különöskép az abesszin nép töme­ges behódolásai világos bizonyítékai annak, hogy az olaszok felszabadí­tók az afrikai földeken. Az európai helyzet javul, az olasz—angol fe szültség is enyhül, Egyiptom lázon­gása leköti Angliát. Genfben biznak abban, hogy Mussolini rövidesen bé­kejavaslattal áll elő, így megszűnik az ágyúdörgés és puskaropogás az etióp harctereken és helyét rövide­sen a békés kulturmunka váltja fel. Piles László Szent Erzsébet-ünnepség a vizivárosi zárdában Szombaton este fényes külsőségek között hódolt a tanítónőképző inté­zet a hős magyar szentnek hétszáz­éves szenttéavatási jubileuma és név­napja alkalmával. Az ünnepségen megjelent dr. Se­rédi Jusztinián, biboros hercegprí­más, Jeszenszky Kálmán, dr. Drahos János és dr Meszlényi Zoltán pre­látus kanonokok, dr. Hamvas Endre primási irodaigazgató, Demény Dezső zeneszerző, dr. Frey Vilmosné, Glatz Gyula polgármester és neje, Bartal Alajos, a tanítóképző igazgatója, dr. Monsberger Ulrich bencés tanár, Fekets László őrnagy, dr. Pántol Márton hittanár és sokan mások. Költői szárnyalású, mélységesen szép szavakban emlékezett meg a lemondás, a megaláztatás királynői szentjéről Lepold Antal dr. prelátus­kanonok. — A szegények anyja volt, —­mondotta — a szegények állták kö­rül, ugyanakkor Magyarországon a pápai átok és a szegények átkozó­dása visszhangzott. A magyar nők­nek, leányoknak és asszonyoknak Szent Erzsébet útját kell járniok ... A gyönyörű ünnepi beszéd mély nyomokat hagyott a hallgatóság lel­kén. Lelkesen ünnepelték a kiváló szónokot. A beszéd után dramatizált énekes ifjúsági szinmű következett három­felvonásban „Isten kedves Rózsa­szála" cimen. A szöveget a már ki­tűnő hirű apáca-írónő, Goriczky El­vira irta, zenéjét pedig Demény De­zső szerezte. A zeneszámokat a Ze­nebarátok Egyesületének kiváló erő­ket képviselő, mesteri játékot pro­dukáló zenekara adta elő Béres Ist­ván vezényletével. A színdarab felöleli a nagy szent életét, inarburgi csodáit, szenvedé­seit. Móriczzsigmondi kemény, drá­mai szavakat hallunk az emberi sziv­telenségről, a főúri gőgről, a szen­vedésekről. Gyönyörű életképek tet­ték változatossá a darab folyását, királyi fény és pompa csillogott a színpadon. Sokszor kitűnő megoldás­sal hármas jeleneteket is láttunk, majd, a szenttéavatott királyleány égi pompában való megjelenése a bájos angyali karban mélységesen nagy hatást ért el. A szereplőket csak dicsérni lehet. Égi ihlettséggel domborították ki a darab, a szép mondatok minden fennségességét. Erzsébet alakitója, Posgay Angela V. éves páratlan tel­jesítményt nyújtott, kitűnő hangját élvezettel hallgattuk, Jánossy Klára, Schweiczer Teréz, Szkurka Olga, Hartmann Irén, Gerendás Lenke, Kubovich Edit, Kollár Edit, Kárpáthy Ida, Horváth Ili, Harangozó Teréz, Németh Teréz, Hopp Stefi, Lóránd Mária, Kovács Erzsébet, Czibik Anna, Pásztor Etelka képzős növendékek a színjátszás csúcsteljesítményeit nyújtották. Külön meg kell emlékeznünk a táncosnőkről. A gyönyörű táncot Kemenes Vilma tanárnő tanította be, A szegény gyermekek, angyalok, pálmás gyermekek hatványozták a kitűnő darab báját és szépségét. A zenekar halk muzsikájú tónu­sával, finom cizelláltságával nagy­ban emelte a szinmű értékét. A két szerzőt á második felvonás után ünnepelte az előkelő közönség. A nagy királynő szentnek méltó keretek között ünnepelték hét évszá­zados jubileumát. A szerzők, a sze­replők minden elismerést megérde­melnek ezért a királyi hódolatért, a vérünkből fakadt szent előtt. Szentgyörgymező nagy ünnepe Ünnepe volt vasárnap a szent­györgymezői Rk. Egyházközség hí­veinek. Nagy ünnepe. Ujonan fes­tett szép templomát ekkor áldotta meg ünnepélyesen a biboros Főpász­tor. Délelőtt 9 órára színültig meg­telt a templom az ünneplő hívekkel. A szentély padjaiban ott láttuk: dr. Radocsay László főispánt, dr. Frey Vilmos alispánt, Glatz Gyula polgár­mestert, dr. Brenner Antal főjegy­zőt, dr. Krecsányi Kálmán rendőr­tanácsost, Prommer Ferenc városi főszámvevőt, akik a hatóságok kép­viseletében jelentek meg, továbbá Túri Béla prelátus-kanonok, ország­gyűlési képviselőt, dr. Meszlényi Zoltán prelátus-kanonok, hercegpri­mási irodaigazgatót, dr. Drahos Já­nos prelátus-kanonokot, Nááler Ist­ván pápai kamarás, tanitónőképző­intézeti igazgatót, több magasrangú budapesti vendéget és a helybeli in­telligencia számos tagját. Pontosan 9 órakor érkezett meg Serédi Jusztinián dr. biboros-herceg­primás dr. Hamvas Endre pápai ke­marás, hercegprimási titkár kísére­tében. Az egyházfejedelem érkezését harangzúgás jelezte. A templom aj­tajában az assistencia élén Madaras Aurél plébános fogadta, majd pedig Hegedűs Sándorné szép krizantém csokrot nyújtott át a biboros főpap­nak, aki ezután az Ecce Sacerdos hangjai mellett áldást osztva vonult be az uj pompájában ékeskedő, gyö­nyörűen restaurált templomba. Megáldás után csendes szentmisét mondott a hercegprímás. Mise köz­ben dr. Drahos János prelátus-ka­nonok lépett a szószékre és gondo­latokban gazdag, megható szentbe­szédben szólott az ünneplő hívek­hez. Szentbeszédét az Evangéliumok­ból vett idézetre építette fel: „Öl­tözzetek új ruhába" ti is — mon­dotta a főpap, — öltsetek fel lelke­tekre új ruhát, hogy méltóképen di­csőítsétek a nagy Istent, akinek háza immár méltó pompában ragyog. A szent mise alatt a hivek éne­keltek szép egyházi énekeket, a Szentgyörgymezői Kat. Olvasókör ifjúsági énekkara pedig több ének­számmal szerepelt. Igy az érkező főpap fogadásakor ők énekelték az „Ecce Sacerdos"-t, a megáldás alatt pedig a szép gregorián éneket, az „Asperges"-t. Különösen ki kell emel­nünk az Offertorium alatt előadott betétet, „Tu es Petrus"-t, melyet ä capella énekeltek precízei., kiváló finom előadásban Nyári József ta­nitó vezénylésével gyönyörű össz­hangban. Minden dicséretet megér­Olaszország abesszíniai hadjárata kulturális jellegű

Next

/
Oldalképek
Tartalom