Esztergom és Vidéke, 1935

1935-10-24 / 83.szám

mmim ÖTVENHATODIK ÉVF. 83. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai ós társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. OKTÓBER 24 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Élen a kocka. Nem titok az orosz szovjet­nek Csehországgal kötött szer­ződése, csupán az a titok, hogy ennek ránk nézve a közelgő európai bonyodalomban milyen következményei lehetnek. Jó lesz efölött elmélkedni, mert sokaknál ezen a téren nagy a tájékozatlanság és mint valami isteni csodát, baj esetén meg­védelmezésünket a minden ol­dalról szorongatott Olaszország­tól vájják. E pillanatban a kocka élen áll, de ha rivális államok hely­zetét és a helyzet okait kissé behatóbban vizsgáljuk, meg kell látnunk, hogy az egész bonyo­dalomban ma Németország van a legkedvezőbb helyzetben és most nem kell egyebet csele­kednie, mint várni, hogy örök riválisa Franciaország merre angazsálja magát véglegesen. Ha Franciaország Anglia olda­lán fog fegyvert, akkor szinte létkérdése lesz ugy Angliának, mint Olaszországnak Nemetor­szág állásfoglalása. Kézenfekvő, hogy mindegyik fél igyekszik a lehető legtöbb kedvezményt igerni a német állásfoglalás fejében Hitlernek. Ha már most azt is tudjuk, hogy mik a céljai Németor­szágnak, akkor világos lehet előttünk, hogy Németország arra az oldalra fog állni, ahonnan céljait biztosabban elérheti. Az sem titok, hogy Német­ország Bagdad fele tor évtize­dek óta és átjárót keres az északi tengertől a Fekete-ten­gerre, de Hitler szeme rajta függ minden területen, ahol németek laknak. Ezek a terü­letek pedig nemcsak a Szudé­ták deutschböhm népessége, hanem Ausztria és — evés közben jön meg az étvágy — Deltirol, továbbá az elszakított Nyugat-Magyarország is. Kérdés most már, kinek na­gyobb érdeke e célokat meg­akadályozni : Angliának-e, vagy Olaszországnak ? Mert Francia­ország tisztán a szekundáns szerepet játsza Anglia mellett, hiszen Abesszínia elfoglalásától egyedül Angliának lúdbőrzik a hata és a bagdadi út, a drang nach Osten is Anglia keleti gyarmatait fenyegetné. A fran­ciáknak pedig valami tit­kos sejtelem azt súgja, hogy ha a német terjeszkedés kelet felé utat találna, felengedne a Parist fenyegető nyomás, ő tehát kevéssé érdekelt. Most, hogy Franciaország Anglia felé látszik hajolni, az a hiedelem, hogy a Népszö­vetség „szent" ügyét szolgál­ják, s a békét biztosítják, ho­lott tisztán az angol érdekek védelmére használják föl a Népszövetség köpönyegét, ami sohasem volt és nem is lesz más, mint a győztes államok háborús zsákmányának védel­mezője és az elkövetett igaz­ságtalanságok takarója. És mi lesz, ha megszület­nek a szankciók, melybe bele­ugratták a hiszékeny világ leg­több államát ? Lehet, hogy legyűrik Genf­ben Olaszországot, de akkor uj erőcsoportosulást hoz létre Mussolini erős akarata, hogy a megtorlást sikerre vigye. Meg­hoz minden áldozatot, vállalja a Németbirodalom szomszéd­ságát, csak megnyerje Német­országot és akkor kezdődik a leszámolás Európa új térképé­ért, melyről Csehország hiá­nyozni fog. A magyar miniszterelnök ber­lini útja azért nem volt hiába­való, ha sokan kifogásolták is, mert a közeljövő megmutatja, hogy ebben a kérdésben Göm­bös Gyula állásfoglalása telje­sen korrekt és előrelátó. Ez a közeljövő meg fogja mutatni, hogy nekünk Németországgal ujjat húzni nem tanácsos, de ez a közeljövő csak akkor lesz némi reménytkeltő ránk nézve, ha Németország Olaszországgal tart, mert a francia-angol du­etthez való csatlakozása esetén gát nélkül megy le az Adriára és Erdélybe. De itt van az orosz-eseh szövetség, amely a legnagyobb veszedelmet rejti magában, hi­szen Oroszország nem hiába sürgette és pártolta a szankci­ókat. Tudja, hogy ebből viiág­felfonlulás lehet és akkor világ­forradalmi céljait megvalósít­hatja. Es ennek elhárítása céljából van szükség a Kárpátok ge­rincére és Magyarország tör­ténelmi határainak védelmére, ha kell német vagy olasz se­gítséggel. Mert immár a szov­jet lekötötte magát a szank­ciók mellé. Ha ebből bonyoda­lom lesz, akkor Németország, Lengyelország, s Magyarország és Ausztria helyzete adva van egy uj központi hatalmak ke­retében az orosz veszedelem elhárítására. Egyedüli — de halvány — remény e bonyodalom elhárí­tására Olaszország behódolása a szankciók előtt. Ebben hirint igen nehéz és bizonyára "nem hisz benne maga Anglia és szö­vetségesei sem. B. Sm. Ujabb és ujabb dolgokat fedeztek fel a várásatásoknál f&Körülbelül egy éve, hogy az esz­tergomi Várhegyen feltárt királyi palotáról az első hirek világgá röp­pentek. Azóta már a művelt világ bőven szerzett tudomást az új ma­gyar értékekről, amelyek szinte egye­dülállanak a világon. Rengeteg idegen és hazai elő­kelőség, miniszterek, főpapok^ ve­zetőférfiak zarándokoltak az Árpá­dok királyi várába, melynek ezer­éves multat őrző szelleme megra­gadta a magyar miniszterelnököt, csodálatba ejtette és arra indította, hogy a helyreállítást a kormány kötelességévé tegye. A munka állandóan halad karöltve a hegy rendezésével. Egyre új ré­szeket tárnak fel, a meglevőket, a festményeket kiváló restaurátor, mű­vészek mentik át a sokszázéves múlt­ból a jövő számára. A vár nyugati falát a közelmúltban hozták nap­világra. Megtalálták az eredeti négy­szögletes, majd az átépített köríves falat, mely hadiszempontból jobban megfelelt. A kápolna alatt uj helyiséget fe­deztek fel, amelyben római építke­zés nyomaira bukkantak. A háló­szoba erkélye alatt puskaporral telt hordót találtak, eléggé exponált he­lyen, valószínű akna volt. A fest­mények megvédése céljából a hiá­nyos részeket befalazzák, ajtókat, ablakokat nyitnak, hatalmas kály­hákat szereztek be, melyeket fűrész­porral fűtenek, igy a levegő eléggé temperált és lehetővé teszi a téli munkálatokat is. Várnai Dezső, az ásatást vezető mérnök egyre újabb dolgokat fedez fel. Most találták meg az egyik kaputorony maradványait, melynek kiásása valószínű a ta­vaszra marad. Bent a termekben a festmények konzerválását végzik kiváló restau­rátorok. Magyari-Németh Gábor fes­tőművész, Bellicoli Cav. Mauro, a világhírű milánói restaurátor egy hétig tartózkodott városunkban és ujabb festményeket fedezett fel a kápolna külső vakolata alatt. Jelen­leg kitűnő adjutánsa, Pigaccini ta­nársegéd dolgozik a kiváló Dex Fe­renc restaurátorral együtt. Jelenleg a négy erény képén dolgoznak. Ér­dekes az eljárási mód. A festmé­nyek alatt üregeket találnak, így ki vannak téve annak a veszélynek, hogy bármikor leszakadhatnak, Ezért a lyukakat és üregeket hig cement­tel töltik meg és igy fixálják. Dex Ferenc bemutatja az érdekes eljárást, mellyel a salétromos falak­ról megmentik a gyönyörű festmé­nyeket. Forró enyvvel bekent vász­nat ragasztanak a falra, majd erre újabb vásznat és lehúzzák. Azután lepucolják, kifeszítik és sokkal erő­sebb kötőanyaggal, kazeinnel bekent finom vászonnal ragasztják be, majd meleg vízzel lemossák az enyvet és a festmény elpusztíthatatlanul rög­ződik a vászonra. Ezt aztán kivág­ják és a falra ragasztják. A kiváló restaurátorok így őrzik meg azokat a festményeket, melyek az ásatások nyomán napfényre kerülnek. A kápolna baloldali szentélyének a bejárata fölött az előkerült kövek­ből összeállították a boltivet és két gyönyörű oszlopfőt. Az oszlopfőket 19 darabból ragasztották össze. A szentélyben köröskörül r újabb fest­ményeket fedezett fel Bellicoli res­taurátor. Köralakú festményen orosz­lántest látható, melyen átvonul skita istenfa díszítés. Az egyik ké­pen hitlerkeresztet látunk karcolva — a tizenkettedik századból. Hogy a munkálatok ilyen arány­ban haladnak, az Lepold Antal prel. kanonok érdeme. Lankadatlan lelke­sedéssel küzd, hogy a rossz idő be­állta előtt megmentsék a művészi értékeket, fia a várkaput is sikerül kiásni, előtte a hat méter mély Vár­árokkal, a szentistváni jubileumra az eredeti királyi várat, minden pompájával mutathatjuk be a' kö­zönségnek. Frontharcosok az országzászlónknál A helybeli országzászló bizottság felkérésére a mi frontharcos főcso­portunk is vállalta a váltakozó dísz­őrség-adást. Vasárnap került először rájuk a sor, mely alkalommal sze­rény kis ünnepély keretében foglalta el két frontharcos az őrhelyet. Reg­gel 9 órakor kivonult harminc főnyi formaruhás csapat Magoss Sándor ny. őrnagy parancsnoksága alatt. A zászló hivatását és az őrtálló front­harcosok érzését vitéz Zsiga János dr. vezető tiszt tolmácsolta rövid beszéd kíséretében, majd díszmenet volt. Szép és követésre méltó példát adtak ezalkalommal is frontharco­saink, akik dicsőséggel küzdöttek végig a világháború véres harcait s becsülettel állják meg helyüket a trianoni magyar életben. Most ismét tanújelét adták annak, hogy őket nem tette fáradttá, közömbössé és fásulttá sem a harcterek fáradalmai, sem az ú. n. békeévek nélkülözései, mellőztetései, csalódásai, ők ma is áldozatkész hazafiak, akik aZzal a lelkesedéssel vesznek részt ma ,; is minden hazafias megmozdulásban, mint amilyen türelemmel és önzet­lenséggel viselték el a háború tenger­nyi nyomorúságát és szenvedését

Next

/
Oldalképek
Tartalom