Esztergom és Vidéke, 1935

1935-10-24 / 83.szám

mmim ÖTVENHATODIK ÉVF. 83. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai ós társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. OKTÓBER 24 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Élen a kocka. Nem titok az orosz szovjetnek Csehországgal kötött szerződése, csupán az a titok, hogy ennek ránk nézve a közelgő európai bonyodalomban milyen következményei lehetnek. Jó lesz efölött elmélkedni, mert sokaknál ezen a téren nagy a tájékozatlanság és mint valami isteni csodát, baj esetén megvédelmezésünket a minden oldalról szorongatott Olaszországtól vájják. E pillanatban a kocka élen áll, de ha rivális államok helyzetét és a helyzet okait kissé behatóbban vizsgáljuk, meg kell látnunk, hogy az egész bonyodalomban ma Németország van a legkedvezőbb helyzetben és most nem kell egyebet cselekednie, mint várni, hogy örök riválisa Franciaország merre angazsálja magát véglegesen. Ha Franciaország Anglia oldalán fog fegyvert, akkor szinte létkérdése lesz ugy Angliának, mint Olaszországnak Nemetország állásfoglalása. Kézenfekvő, hogy mindegyik fél igyekszik a lehető legtöbb kedvezményt igerni a német állásfoglalás fejében Hitlernek. Ha már most azt is tudjuk, hogy mik a céljai Németországnak, akkor világos lehet előttünk, hogy Németország arra az oldalra fog állni, ahonnan céljait biztosabban elérheti. Az sem titok, hogy Németország Bagdad fele tor évtizedek óta és átjárót keres az északi tengertől a Fekete-tengerre, de Hitler szeme rajta függ minden területen, ahol németek laknak. Ezek a területek pedig nemcsak a Szudéták deutschböhm népessége, hanem Ausztria és — evés közben jön meg az étvágy — Deltirol, továbbá az elszakított Nyugat-Magyarország is. Kérdés most már, kinek nagyobb érdeke e célokat megakadályozni : Angliának-e, vagy Olaszországnak ? Mert Franciaország tisztán a szekundáns szerepet játsza Anglia mellett, hiszen Abesszínia elfoglalásától egyedül Angliának lúdbőrzik a hata és a bagdadi út, a drang nach Osten is Anglia keleti gyarmatait fenyegetné. A franciáknak pedig valami titkos sejtelem azt súgja, hogy ha a német terjeszkedés kelet felé utat találna, felengedne a Parist fenyegető nyomás, ő tehát kevéssé érdekelt. Most, hogy Franciaország Anglia felé látszik hajolni, az a hiedelem, hogy a Népszövetség „szent" ügyét szolgálják, s a békét biztosítják, holott tisztán az angol érdekek védelmére használják föl a Népszövetség köpönyegét, ami sohasem volt és nem is lesz más, mint a győztes államok háborús zsákmányának védelmezője és az elkövetett igazságtalanságok takarója. És mi lesz, ha megszületnek a szankciók, melybe beleugratták a hiszékeny világ legtöbb államát ? Lehet, hogy legyűrik Genfben Olaszországot, de akkor uj erőcsoportosulást hoz létre Mussolini erős akarata, hogy a megtorlást sikerre vigye. Meghoz minden áldozatot, vállalja a Németbirodalom szomszédságát, csak megnyerje Németországot és akkor kezdődik a leszámolás Európa új térképéért, melyről Csehország hiányozni fog. A magyar miniszterelnök berlini útja azért nem volt hiábavaló, ha sokan kifogásolták is, mert a közeljövő megmutatja, hogy ebben a kérdésben Gömbös Gyula állásfoglalása teljesen korrekt és előrelátó. Ez a közeljövő meg fogja mutatni, hogy nekünk Németországgal ujjat húzni nem tanácsos, de ez a közeljövő csak akkor lesz némi reménytkeltő ránk nézve, ha Németország Olaszországgal tart, mert a francia-angol duetthez való csatlakozása esetén gát nélkül megy le az Adriára és Erdélybe. De itt van az orosz-eseh szövetség, amely a legnagyobb veszedelmet rejti magában, hiszen Oroszország nem hiába sürgette és pártolta a szankciókat. Tudja, hogy ebből viiágfelfonlulás lehet és akkor világforradalmi céljait megvalósíthatja. Es ennek elhárítása céljából van szükség a Kárpátok gerincére és Magyarország történelmi határainak védelmére, ha kell német vagy olasz segítséggel. Mert immár a szovjet lekötötte magát a szankciók mellé. Ha ebből bonyodalom lesz, akkor Németország, Lengyelország, s Magyarország és Ausztria helyzete adva van egy uj központi hatalmak keretében az orosz veszedelem elhárítására. Egyedüli — de halvány — remény e bonyodalom elhárítására Olaszország behódolása a szankciók előtt. Ebben hirint igen nehéz és bizonyára "nem hisz benne maga Anglia és szövetségesei sem. B. Sm. Ujabb és ujabb dolgokat fedeztek fel a várásatásoknál f&Körülbelül egy éve, hogy az esztergomi Várhegyen feltárt királyi palotáról az első hirek világgá röppentek. Azóta már a művelt világ bőven szerzett tudomást az új magyar értékekről, amelyek szinte egyedülállanak a világon. Rengeteg idegen és hazai előkelőség, miniszterek, főpapok^ vezetőférfiak zarándokoltak az Árpádok királyi várába, melynek ezeréves multat őrző szelleme megragadta a magyar miniszterelnököt, csodálatba ejtette és arra indította, hogy a helyreállítást a kormány kötelességévé tegye. A munka állandóan halad karöltve a hegy rendezésével. Egyre új részeket tárnak fel, a meglevőket, a festményeket kiváló restaurátor, művészek mentik át a sokszázéves múltból a jövő számára. A vár nyugati falát a közelmúltban hozták napvilágra. Megtalálták az eredeti négyszögletes, majd az átépített köríves falat, mely hadiszempontból jobban megfelelt. A kápolna alatt uj helyiséget fedeztek fel, amelyben római építkezés nyomaira bukkantak. A hálószoba erkélye alatt puskaporral telt hordót találtak, eléggé exponált helyen, valószínű akna volt. A festmények megvédése céljából a hiányos részeket befalazzák, ajtókat, ablakokat nyitnak, hatalmas kályhákat szereztek be, melyeket fűrészporral fűtenek, igy a levegő eléggé temperált és lehetővé teszi a téli munkálatokat is. Várnai Dezső, az ásatást vezető mérnök egyre újabb dolgokat fedez fel. Most találták meg az egyik kaputorony maradványait, melynek kiásása valószínű a tavaszra marad. Bent a termekben a festmények konzerválását végzik kiváló restaurátorok. Magyari-Németh Gábor festőművész, Bellicoli Cav. Mauro, a világhírű milánói restaurátor egy hétig tartózkodott városunkban és ujabb festményeket fedezett fel a kápolna külső vakolata alatt. Jelenleg kitűnő adjutánsa, Pigaccini tanársegéd dolgozik a kiváló Dex Ferenc restaurátorral együtt. Jelenleg a négy erény képén dolgoznak. Érdekes az eljárási mód. A festmények alatt üregeket találnak, így ki vannak téve annak a veszélynek, hogy bármikor leszakadhatnak, Ezért a lyukakat és üregeket hig cementtel töltik meg és igy fixálják. Dex Ferenc bemutatja az érdekes eljárást, mellyel a salétromos falakról megmentik a gyönyörű festményeket. Forró enyvvel bekent vásznat ragasztanak a falra, majd erre újabb vásznat és lehúzzák. Azután lepucolják, kifeszítik és sokkal erősebb kötőanyaggal, kazeinnel bekent finom vászonnal ragasztják be, majd meleg vízzel lemossák az enyvet és a festmény elpusztíthatatlanul rögződik a vászonra. Ezt aztán kivágják és a falra ragasztják. A kiváló restaurátorok így őrzik meg azokat a festményeket, melyek az ásatások nyomán napfényre kerülnek. A kápolna baloldali szentélyének a bejárata fölött az előkerült kövekből összeállították a boltivet és két gyönyörű oszlopfőt. Az oszlopfőket 19 darabból ragasztották össze. A szentélyben köröskörül r

újabb festményeket fedezett fel Bellicoli restaurátor. Köralakú festményen oroszlántest látható, melyen átvonul skita istenfa díszítés. Az egyik képen hitlerkeresztet látunk karcolva — a tizenkettedik századból. Hogy a munkálatok ilyen arányban haladnak, az Lepold Antal prel. kanonok érdeme. Lankadatlan lelkesedéssel küzd, hogy a rossz idő beállta előtt megmentsék a művészi értékeket, fia a várkaput is sikerül kiásni, előtte a hat méter mély Várárokkal, a szentistváni jubileumra az eredeti királyi várat, minden pompájával mutathatjuk be a' közönségnek. Frontharcosok az országzászlónknál A helybeli országzászló bizottság felkérésére a mi frontharcos főcsoportunk is vállalta a váltakozó díszőrség-adást. Vasárnap került először rájuk a sor, mely alkalommal szerény kis ünnepély keretében foglalta el két frontharcos az őrhelyet. Reggel 9 órakor kivonult harminc főnyi formaruhás csapat Magoss Sándor ny. őrnagy parancsnoksága alatt. A zászló hivatását és az őrtálló frontharcosok érzését vitéz Zsiga János dr. vezető tiszt tolmácsolta rövid beszéd kíséretében, majd díszmenet volt. Szép és követésre méltó példát adtak ezalkalommal is frontharcosaink, akik dicsőséggel küzdöttek végig a világháború véres harcait s becsülettel állják meg helyüket a trianoni magyar életben. Most ismét tanújelét adták annak, hogy őket nem tette fáradttá, közömbössé és fásulttá sem a harcterek fáradalmai, sem az ú. n. békeévek nélkülözései, mellőztetései, csalódásai, ők ma is áldozatkész hazafiak, akik aZzal a lelkesedéssel vesznek részt ma ,;

is minden hazafias megmozdulásban, mint amilyen türelemmel és önzetlenséggel viselték el a háború tengernyi nyomorúságát és szenvedését