Esztergom és Vidéke, 1935

1935-10-24 / 83.szám

2 eszTERoom is VIDÉKE 1985. október 24 Kár, hogy kevesen vannak. Igaz ugyan, hogy — sajnos — Sabácnál, Limanovánál, Gorlicénél, Assiagónál sem voltak sokan, s ahogy ennek dacára ott megálltak a helyüket az ellenség légióival szemben, hisszük, hogy most itt is megbirkóznak az érthetetlen közönnyel, az ő lelkesedésük magukkal ragadja a tétovázókat, a habozókat, a ma még csak kritizáló távolmaradottakat. Csak kitartás s előre a megkezdett úton ! Rendezik Esztergom legszebb, de leszomorúbb kilátóhelyét A Várhegyen folyó s az Árpádházi királyok ősi várkastélyát feltáró ásatásokkal kapcsolatosan rendezik a Bazilikát körülvevő Szent István-teret határoló észak-déli irányban húzódó bástyafalakat s az ezek mentén elterülő sétautakat is. A Várhegy déli és keleti lejtőjén felvezető utakat megfelelő s legjobbnak bizonyult, apróra zúzott mészkőtörmelékkel borították s ezzel födték be a Bazilika körül elterülő térés parkrészlet utait is. A hegyen lebontották a romok oldalához támaszkodó régi nyitott, oszlopos kocsiszínt, a mellette lévő vízvezetéki fülkével együtt s planirozták a karnagyi lakásul szolgáló épület oldalán lévő dombokat is. Kiépítették az ásatások nyugati oldalán emelkedő bástyafal hézagos részleteit is ; stílszerű, terméskőből épített mellvéd-falat húztak a Várhegy egész hosszában, mely a régi rozoga léckerítés helyén nagyon emeli a tér előnyeit. A tér rendezésével kapcsolatosan díszítő munkákat is végeztek, így a Várhegy fásított részeit beton oszlopokba erősített vascső-korláttal vették körül, továbbá a Bazilika két oldalán terméskőből igen stílusos díszkutakat építettek, melyeknek csapja vízvezetéki vizet szolgáltat. Lebontották még a régi deszkaillemhelyeket s helyükbe modern, betonból készült W. C.-pavillont emeltek. A térrendezés során úgy a karnagyi épület oldalánál, mint a Bazilika északi felénél húzódó domb mélyén bolthajtásos, fülkékre osztott kazamataszerű építményeket, alapfalakat, míg a várőr lakása mellett apró cellákra osztott épületrészt találtak. A Várhegy legészakibb oldalán, a szemináriumkert szomszédságában emelkedő köralakú magas bástyatömb tetején álló vízházat lebontották, a bástyát mellvéd-fallal vették körül s területét planirozták. Ez a körbástya Esztergom legszebb, de egyben legelszomorítóbb kilátóhelye. Gyönyörű kilátás nyílik innen, s a Dunának Piszkétől Zebegényig terjedő, mintegy negyven kilométer hosszú szakasza fenséges látványt nyújt. A Pilisi hegyek által határolt síkon Dorog, Esztergom szőlőhegyei, a Szentkirályi-földek, a Duna mentén vonuló Gerecse, ennek tövében elterülő községek, gyártelepek, a Duna baloldalán — ez az a minden magyar szívnek fájó kép, — a Kis Magyar Alföld végnyúlványa, a Párkány, Dunamocs, Köbölkút által határolt terület, a Kiscserhát dombjai, lejebb a kövesdi, majd az Ipolyon túl a börzsönyi, zebegényi hegyek, a Duna csillogó tükre s alattuk Esztergom város, a Sziget, a primási palota, a zárdaépületek, jobbról a messzeségben kéklő pilisi hegycsúcsok, a Dobogókő. Ennek a kílátóbástyának megnyitása rendkívül emeli a Várhegyről élvezhető kilátás szépségeit és sokoldalú panorámáját. Ha ez a terület pihenőpadokkal, néhány árnyas fával a jövőben végleges rendezést nyer, úgy Esztergom ismét egy gyönyörű, vonzó sétahellyel gyarapodott. S ha még kiépülhetnének egyszer, — valamikor — a Várhegy nyugati lejtőjén, Vitéz János érsek hires függőkertjeinek helyén azok a szép szerpentinutak és pihenőhelyek, melyeket Simor érsek műépítésze: aradi Lippert József oda, kedves tervezgetései közt többször elgondolt, akkor Esztergom ismét visszanyerné a régi királyok várkastélyát bizonyára körülvevő pompás kertesített helyek varázsát is. De az is felbecsülhetetlen előny már Esztergomban, ami eddig történt egy év alatt a Várhegyen, pedig a végleges rendezés befejezése csak 1938-ra van tervezve. A fokozódó idegenforgalom addig bizonyára méginkább emelkedni fog s Esztergom történelmi kincsei s tájszépségei révén belekerül a világhíres helyek sorába. Erre jogosan engednek következtetni a Várhegyen egy éve folyó s még évekig folytatódó tervszerű munkálatok. Ss. R. Esztergomba látogattak és megtekintették a nevezetességeket, hogy a szükséges tudnivalókat elsajátíthassák. Itt megemlítjük az esztergomi idegenvezetés szegénységét. Itt, ahol annyi a diák és végzett ember nem tudunk megfelelő idegenvezetőket állítani, ha vendégeink érkeznek. Talán jó lenne erről gondoskodni, Esztergom idegenforgalma ezt joggal megkövetelhetné. Lengyel újságírók és a budapesti „gurnló-tanterem" Esztergomban A szép őszi vasárnapon ujabb idegenforgalmi attrakciónak lehettünk szemtanúi. Délelőtt folyamán tizenhárom lengyel újságíró érkezett Esztergomba, magyar kisérőkkel, akiket Glatz Gyula polgármester és Bodor Zoltán idegenforgalmi vezető fogadtak. A bazilikánál a lengyelül beszélő Csonkás Mihály dr. reáliskolai tanár és Kßrnhäber Samu ny. ezredes csatlakoztak a társasághoz. Lepold Antal dr, prelátus-kanonok kalauzolása mellett megtekintették a bazilikát, kincstárt, az ásatásokat és a Keresztény Múzeumot, utána pedig a Fürdő Szállóban ebéden vettek részt. Itt voltak Sciezinsky a lengyel újságírók egyesületének elnöke, Zalesky Sztaniszláv főtitkár, azonkívül a magyar újságíró egyesület vezetői és a külügyi sajtóiroda főnöke. Vasárnap este Pesten dr. Mengele Ferenc adott tiszteletükre estebédet, melyen a lengyel követ is megjelent. A vacsorán a lengyel főtitkár lendületes szavakban emlékezett meg Esztergomról, a délelőtt folyamán látott Árpád-kori emlékekről. Azt az óhaját fejezte ki, hogy a lengyelmagyar barátságot a jövőben is bizalom és bölcsesség hassa át. Meghatottan mondott köszönetet a lengyel újságírók szívélyes fogadtatásáért. A lengyel ujságirók mellett még az u. n. „guruló tanterem" hallgatóinak látogatása volt idegenforgalmi érdekessége Esztergomnak. A kereskedelemügyi minisztérium június hó folyamán huszonöt hallgató részére tanfolyamot hirdetett, melyre igen sokan és előkelő urak és hölgyek jelentkeztek. Igy résztvesznek a tanfolyamon Keglevich Györgyné grófnő, Degenfeld Anna grófnő, Podmaniczky Horacené báróné, Keresztessi Józsefné született Hudenburg komtesz és Bornemissza Adél bárókisasszony. A két utóbbi udvarhölgy volt, most pedig Rohringer Endre dr. és Szentkereszty Pál báró felügyelete mellett idegenvezetést tanulnak. Vasárnap autóbuszukon ők is Zsúfolt a visegrádi antóbnsz Kaptuk a következő sorokat: Igen tisztelt Szerkesztő Ür ! Többször kell utaznom a visegrádi autóbuszon, azért jól megfigyelhettem az ott tapasztalható állapotokat. Nagyon kérem, közérdekből szíveskedjék az alábbiaknak helyet adni nagybecsű lapjában. Gyakran tapasztaltam ugyanis, hogy az autóbusz sokkal több utast vesz fel, mint amennyiit az előirt engedélyezett létszám. Hivatalosan 17 ülőhely és 3 állóhely van ott feltüntetve. Ezzel szemben minden nap 11 iskolásgyerrnek utazik, ezek a helybeli iskolák tanulói. Ez tehát olyan állandó létszám, amellyel az autóbusz vállalkozónak forgalom te kintetében számolnia keü. Emellett többször fordul elő, hogy minden ülőhely el van foglalva és még tiz ember állt, illetve szorongott ott egymás hegyén-hátán, tűrhetetlenné téve az utazást és veszélyeztetve az utazás biztonságát. Arra is tudok példát, hogy szombati napon többen lemaradtak az autóbuszról, mivel semmiképpen sem voltak már bele préselhetők. Gondoljuk meg Szerkesztő Ur, mi történnék akkor, ha — ments Isten — valami előadódik, pl. valaki roszszul lesz, eltörik a kocsi tengelye, kipukkad egy kerékgumi, stb. Lehetetlen az, h ogy ekkora zsúfoltság mellett senkinek ne történjék baja ! Hátha még pánik tör ki az utasok között, ami szintén hamarossan le hetséges. Még rágondolni is rossz 1 Az autóbérlő nem mentheti ezt semmiféle indokkal. A kocsi járatásának hasznát nem a maximális Útszámhoz mérték. A tizenegy iskolás gyerek állandó létszám, emellett tudnia kell a hetivásár, vagy más erősebb nap átlagos forgalmát is. Tessék ehhez méretezni az akkor indított kocsi befogadóképességét, vagy pedig kát kocsit beállítani ! A mostani helyzett türhetetlenségére pedig mind közbiztonsági, mind pedig közegészség szempontjából felhivjuk az illetékesek és a rendőrhatóság figyelmét. Járvány esetén ugyanis kész fertőzési veszedelem egy ilyen utazás. A rendőrség pedig ellenőrizze azt, hogy az előirt létszámnál több utas ne utazhassék, és ne legyen tulzsú foltság sem az ülő-, sem pedig az állóhelyek tekintetében. (Aláírás.) ádjnnk annak, aki életében mindig csak adoti Megtermett robusztus teste, mintha mindig itt járna közöttünk. Súlyos lábdobogását mintha most is hallanánk, szeme jóságos tekintete mintha most is az ő „kis" és „nagy" cserkészein pihenne, — pedig már ő nincs közöttünk. Rég elment, durva erőszak baltája vitte el azoktól, akik szerették őt, akik viszont szeretettel és hódolati csodálattal csüngtek rajjá. Elment, de Ő mégis közöttünk maradt. Paradoxonnak látszik, de vannak olyan esetek, midőn a soha vissza nem térések a teljes közelsé> get alkotják meg. Elment, de itt hagyott sok mindent, mely életben tartja őt a mi számunkra. Csak egy kis körsétát kell végezni. Csak egy kissé nyitott szemmel kell járni és megerőltetni könnyen feledő elménket, akkor látni fogjuk, hogy mit tett, hol forgott, hol működött, hol játszott közre jóságos szive s áldásos atyai keze. Sokan élnek még, talán mindnyájan kevés kivétellel, akik látták Őt, közelségében tevékenykedtek. Néha segítettek is neki a nehéz munkában, melyet mindig derűs, mosolygó arccal végzett el. Ő már az örök életben jár s vár minket. Mi még maradunk, mi még dolgozni akarunk. Megkezdett munkánkat magunk akarjuk befejezni, nem akarjuk azt mi senkire hagyni. Szeretnénk még egy kissé gyönyörködni az itt maradt dolgokban, emlékekben, melyet Ő is oly nagy számban hagyott hátra és amelyért soha nem kért, de nem is fogadott el semmit sem. A jóságot, jóakaratot semmi mással nem lehet megfizetni, mint viszont jósággal, jóakarattal. Most itt az alkalom Esztergom városának, hogy egyszer adjon egy nagy szülöttjének, egyszer legyen nagylelkű hozzá. Egyszer adjunk annak halála után, aki életében nem fogadott el semmit sem viszonzásul. Ne várjunk addig, mig ismét megindul egy kis mozgalom az Ő barátai és tisztelői között. Ne várjunk kérő szavakat és sorokat. Előzzük meg cselekedetüket egy szép úri gesztussal. Nyújtsunk, adjunk jó szívvel. A mángorlót már lebontották. Hozassuk rendbe a helyét. Még ma, mert holnap talán már máskép fogunk gondolkozni. A bokrokat vágassuk ki, azokra úgy sem lesz szükség, mert bizonyára szebb kerül helyükbe. A köveket egyengessék el és így teljes tisztaságában adjuk át azoknak, akik továbbviszik majd a tevékenykedés eket és folytatják azt, amit megkezdték és amely most már a leggyönyörűbb befejezés felé halad. Mindenki által a legismertebb, hogy ez lenne az Ő ércbeöntott alakjának legideálisabb helye. Közel van szülőházához. Pontosan beletekinthetne tekintete az „ Öregek" csónakházába. A túrákra indulókra rámo solyogna, talán éppen úgy, mint, amikor élt. . . Esztergom városára és vezetőségere nemes, úri gesztus vár 1 Vájjon e csekeiyseg.it megadja-e a város. Nagy fiának, a Szív Emberének, Mattyasóvszky Kassziánnak ad-e szülővárosa — egy kis helyet a kéklő Kisduna pariján ? ! Diari. Ml ÜK K A komáromi új templom alapkőletétele. Most tették le Komáromban az új katolikus templom alapkövét fényes egyházi szertartások között. Breyer István dr. megyéspüspök végezte az egyházi funkciót, szentmisét mondott, majd Po korny Miklós pápai kamarás tartott mélyhatású szentbeszédet. A szertartásokon résztvett Radocsay László dr. főispán is. A turisták karácsonyfa-ünnepélye. A Magyar Turista Egyesület, melyek az Esztergomi Osztály is egyik tagja, minden évben karácsonyfát állit körzetébe eső valamelyik szegényebb viszonyok között lévő községben. Ruhát, cipőt, tanszert oszt ki az arra rászoruló iskolás gyermekek között, de megajándékozza a többit is. Ez évben Dömös községre esett a választás. December 15 én lesz az ünnepély. Tekintettel arra, hogy esztergomi körzetben fog lefolyni az ünnepély, melynek anyagi részéhez az Esztergomi Osztály is hozzájárul, szives pénzes tárgyadományokat köszönettel fogad az Osztály titkára. (Kemény Miklós Városháza.)