Esztergom és Vidéke, 1935

1935-10-17 / 81.szám

SZTERGftHÄKE ÖTVENHATODIK ÉVF. 81. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK. 1935. OKTÓBER 17 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. 53.000 kisgazda Á mult napokban jelent meg a kormány rendelete, amely végérvényesen rendezni akarja a kisgazda-adósságok kérdését. A védettség rendszere, a védett birtokok létesítése csak ideiglenes megoldást hozott, csak egy időre hárította el éppen a kisbirtoka gazdatársadalom feje fölül a közvetlen veszélyt. A mostani rendelkezés azonban végleges megoldást hozott számukra. A kisgazda megszabadul nyomasztó adósságaitól, elhárul róla a csődbejutás és elárverezés veszélye, újból fellélegzik, újból érdemes gazdálkodni, ime a termelés kifizetődik s meg lehet élni belőle. Nincs ugyanis kevesebbről szó, minthogy az ország 82.000 eladósodott kisgazdája közül 53.000-nek a helyzetét rendezte a kormány a jelen alkalommal. A többire későbbi időben kerül majd a sor. Ezt az 53.000-t azonban most mentette meg az eladósodottság fullasztó veszedelméből s állította ismét talpra őket. Az előző kormányok földbirtokreformja már megkísérelte a gazdakérdés megoldását, de az sehogyan sem sikerült. Gömbös Gyulának és kormányának kellett jönnie, hogy tervszerű programmal necsak hozzányúljon a kérdéshez, hanem azt sikerrel meg is oldja. A védettség kimondása megmentette a kisember kisbirtokát az elárverezéstől és pusztulástól. A kamatláb leszállítása jelentékenyen csökkentette a terhek nyomasztó súlyát. A gabona árának felemelése nagyobb jövedelemhez juttatta a termelőket, a termelés eszközeinek olcsóbbá tétele pedig csökkentette a gazdák termelési kiadásait. Most pedig azzal, hogy a kormány a gazdaadósságok egy részét teljesen átvállalja, másik részét pedig hosszú lejáratú és könnyebben törleszthető tartozássá alakítja át, ismét üzemképessé és jövedelmezővé teszi a kisbirtokokat s ezzel a kisgazdák tömegének boldogulását ismét biztosítja. Énnek folytatása lesz az az egészséges földbirtokreform, amely véglegesen megoldja ezt a részt is s amely a magyar földet annak juttatja, akinek kezébe az igazán való. A tervezet már erre is elkészült, nemsokára a megvalósítás elkezdésére is sor kerül. Minden említett lépés szervesen kapcsolódik egymásba s egyetlen nagy célt szolgál: a magyar kisgazdatársadalom talpraállítását és megerősítését. Gömbös Gyula és kormánya nagyon jól meggondolta, amikor minderre elhatározta magát. Nagyon jól látta, hogy a háború é* az utána bekövetkezett idők mily nagy kárt okoztak a kisgazdatársadalomnak, annak a rétegnek, amely minden áldozatból amúgy is derekasan kivette a maga részét. Jól tudja a kormány emellett, hogy a magyar nemzet igazi gazdasági alapja a magyar kisgazda boldogulásával él vagy bukik. Ha a magyar gazda boldogul, megél az iparos és a kereskedő is, viszont a gazda romlása pusztulásba sodorja azokat is. Ezért volt az, hogy mások minden eddigi hiábavaló Ígérgetése és eredménytelen próbálkozása utan Gömbös Gyula és a Nemzeti Egység kormánya alaposan hozzálátott a kérdés megoldásához és meg is találta a módot rá. A miniszterelnök ugyan kijelentette, hogy nem helyesli a tartozásoknak ily módon való rendezését, mert az az adómorál súlyos sülye déséhez vezet, de most az egy szer megteszi, mert a kényszerítő szükség sürgetően követeli ezt. Magyarország eladósodott kisgazdái közül 82.000-en kérték birtokuk védetté nyilvánítását, ebből most 53,000-nek adósságait rendezi a kormány. Ez több mint 50 százalék s anynyit jelent, hogy Magyarország birtokosai közül több mint a fele rendezett anyagi viszonyok között láthat hozzá a gazdálkodáshoz. Különösen nagy dolog ez mostanában, amikor más, győztes európai államokban roskadoznak a gazdák a közterhek és magántartozások súlya alatt s amikor ott sorvad az ipar és bénul a kereskedelem. Nálunk pedig a megcsúfolt és legázolt kis nemzetben 53 ezer kisgazda megindult a magyar feltámadás felé, a többi árva magyar pedig sugárzó arccal, bizakodó szemmel reménykedve nézi őket 1 ... Kapuzárás a Szent István fürdőtelepen Amint a nap lebukik, — sajnos már délután >5 órakor — a párkányi tarlók mögött, savanyú szél kerekedik a Duna túlsó oldaláról s a topeka platánjairól sűrű egymásutánban hull alá a rőt levél a Kisduna szennyesszürke vizébe. A sziget gesztenyefáiról egyhangú koppanással hull alá a kihámlott mag s kopogása olyan gyászos, olyan tompa, mint koporsószegen a kalapácsütés Bár még derűs és meleg déli órák napsütése aranyozza be bágyadt verőfénnyel a város utcáit, meghalkult, meglassúbbodott a zajongó nyári élet a dunakorzó árnyas fái alatt. Elköltöztek nyári éneklőmadaraink, elbúcsúztak fekete frakkos csicserékelő fecskéink s hazautaztak kedves otthonaikba a fess, mosolygószemű nyaralóasszonyok, a vidám kacarászókedvű, bájos kicsi lányok ... Itt az ősz, hajh ! — visszavonhatlanul itt az ősz. Síró nyikorgással fordul sarkában a fürdőtelep rácsos vaskapuja is s a strandmedence zsilipjén surranva tódul ki a drága jó langyos fürdővíz a szabadba. Hát bezárták a strandfürdő kapuit is s valami olyan érzés fut át ez aktus láttán idegeinken, mint mikor egy kedves jóbarátunk sírjára ráborítják a nehéz kriptakövet.. A Szent István artézi fürdőtelep strandján és uszodáiban megszűnt a nyári, vidám fürdőélet élénksége, mozgalmassága s a csendes kabinfolyosók sikátorai közt halk őszi szél dudorász. Nincs már verejtékező, lihegő ember, ki sóvár vágyódással vesse magát az enyhülést kínáló kékesfehér víztükör puha, simogató karjaiba, honnan felfrissülve, megerősödve indulhatott ismét vissza az élet nehéz robotjába, a kifáradt idegzetű és izmű gályarab,.. Valami csodásan megpihentető, megfiatalító, felfrissítő hatása van ennek a negyedfélszáz méter mélyből nagy bőségben feltörő thermálviznek, mely ritka adományként buzog fel itt a város közepén egészségesek üdülésére és betegek gyógyulására. Olyan ez a viz az egészségeseknek, mint a jó puha ágy a fáradt embernek s olyan a betegeknek, mint a lágy anyai kéz csillapító, fájdalomoszlató simogatása. Azt mondják az idejáró neuraszténiás betegek, — s jaj! annyi ma a neuraszténíás ember, — hogy az összes gyógytényezők között, melyet kipróbáltak, ez az esztergomi hévviz, a 29 C hőfokával a leghatásosabb gyógyító eszköz neuraszténiájuk ellen. A pihenés, a csend, a környezetváltozás, a könnyű szórakozás lehetőségei ugyanis másutt is megvolnának, nemcsak Esztergomban, de ez a 29 fokos viz, ez csak Esztergomban van meg. Ezeknek a túlérzékeny betegeknek a Duna és Balaton vize hideg, Hajdúszoboszló, Debrecen, Buda hőforrásai melegek, de Esztergom vize mindezek fölött a legjobb. Es mennyi tömérdek viz! 200.000 hektoliter kénes, langyos, kristálytiszta viz huszonnégy óra alatt. Hát minden fürdővendégre jut naponta vagy háromszáz hektoliter absoluttiszta viz. Itt nem kell a vizet kádankint venni s félórákig várni az újabb kád vizre. Itt már az a tudat is felfrissítő és kedvderítő, hogy a fürdővízben, — mert a dunavizfertőzöttsége bizony köztudomású, — nincs csatornaszenny, állati hulla s korhadó növényi szerves méreg. Tiszta ez a víz, mint a havas hegycsúcsok levegője, vagy mint a bazaltsziklából előtörő hegyi forrás vize. * * Esztergom idegenforgalmát történelmi emlékeinek, Európa-hírű bazilikájának s páratlan fürdővizének köszönheti. Ezzel a három idegenforgalmi értékünkkel azonban úgy vagyunk, hogy aki érdekesetés művészit akar látni, az megnézi az esztergomi ásatásokat, meg a gyönyörű bazilikánkat egyszer, megnézi esetleg kétszer, de aki jól fürdött az esztergomi hévvizben s jól szórakozott a fürdőtelepen, az viszszajön ide legalább is minden nyári vasárnapon, vagy minden évben néhány hétre. És itt jutunk tudatára az esztergomi fürdőtelep nagy idegenforgalmi értékének és itt kell vállvetve, közös erővel közreműködnie: fürdőigazgatóságnak, a város vezetőségének, sajtónak, szállodáknak, szállásadóknak s minden esztergomi polgárnak, hogy ez az idegenforgalmi tényező megmaradhasson kedves és kellemes vonzóerőnek minden idegen szemében s ne válhassék az netán rideg üzleti objektummá, vagy esetleges magánérdekek kielégítő forrásává. Ennek a fürdőtelepnek felkarolása, jó hírének biztosítása, közkedveltségének, népszerűségének megőrzése minden esztergomi polgárnak eminens érdeke, mert ha ez a fürdőtelep bármi okból egyszer megszűnnék s kapuit véglegesen kénytelen volna bezárni, akkor Esztergom igen-igen sokat veszítene a megszűnő, vagy csökkenő idegenforgalom miatt, * Ettől azonban egyelőre nem kell félnünk. A fürdő vezetése a legjobb kezekben van, s gondos felügyelet, áldozatkészség és jóakarat biztosítják jövőjét, a mindegyre jobbban észrevehető konkurrencia, a szeszélyes nyári időjárás s — mondjuk, viszonylagos drágasága dacára is. A fürdő látogatottsága és forgalma az 1935. év szeszélyes nyarán is teljesen kielégítő volt. A fürdőző közönség jól érezte magát itt s szívesen jött vissza többször is a már megszokott fürdőtelepre. Volnának ugyan apróbb kívánni valók a közönség szempontjából, de ezekről most, kapuzárás után céltalan dolog volna beszélni. Majd a jövő idény megnyitása előtt talán lesz alkalmunk ezekre is kitérni. Ezek ugyan javarészt a fürdőigazgatóság ingerenciáján kivül eső dolgok, de a fürdőző közönség érdekében nehezen mellőzhetők.