Esztergom és Vidéke, 1935

1935-10-17 / 81.szám

Hogy az idei fürdőidény úgy a fürdőtulajdonos Esztergomi Takarék­pénztár, mint a közönség szempont­jából kielégítő volt, arról a fürdő­igazgatóság szívességéből alkalmunk van néhány beszédes statisztikai adatot ezúttal felsorolni. Ebben az évadban, dacára annak, hogy vasár­napokon, mint a legforgalmasabb­nak remélt napokon csaknem követ­kezetesen hűvös, szeles időjárás volt, a fürdőzők száma túlhaladta a 43 ezret, miből a helybeli fürdőzők szá­ma cca 10.300 volt. Szinte megle­pően nagy számok ezek, jóllehet ez idén a Ludovika Akadémia növen­dékei is nem Esztergomban, hanem másutt tartották a szokásos terep­gyakorlatokat s a tiszti üdülőben is az üdülők száma jelentősen csök­kent. Nagy számban keresték fel azonban a fürdőtelepet a dunamenti nyaralóközségek, továbbá Klotildli­get nyaralói, sőt mindennaposak voltak ideát a párkányiak is. örven­detesen emelkedett még az Eszter­gomban tartósan nyaraló vidékiek száma is. De nagyban emelte a forgalmat a fürdő ügyes reklamirozása is : a bu­dapesti villamosokon, autóbuszokon, vasút- és hajóállomásokon művészi plakátok s az Oktogon-téren egy szembetűnő fényreklám hirdette az esztergomi strandfürdő előnyeit' s A kormánynak a gazdaadósságok rendezése tárgyában kelt új rendelete a végleges rendezést a következő főbb alapelvekre épiti fel: A védettség hatályát általában két évvel meghosszabbítja, azonban úgy, hogy a védettséggel járó szolgálta­tások mértékét leszállítja. Leszállitja pedig a kedvezményt igénybevevő védettek ^a,ma£szoJgáltatását 4 % ról 3V2 7o ra, továbbá mentesiti őket annak a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után járó 10 fillér nek fizetése 'alól, amelyre eddig kö­telezve voltak. Leszállitja ezenkivül a nem védett gazdáknak a régi tar­tozások után járó kamatfizetési kö­telezettségét az eddigi 5 1 /» %-ról 5 7o-ra. Valamennyi védett birtoknak a kataszteri tiszta jövedelem negyven­szeres szorzatán felüli [tartozása könyvjóváirással nyer kiegyenlítést. A kincstár és a könyvadósság ösz­szeget a többi negyvenszeresen felüli terhek törlése után telek adósságként kebelezi be az ingatlanra, ez után a gazda 3 évig nem fizet, 3 év múlva a fizetést évről-évre, a mindenkori gazdasági helyzethez mérten a kor­mány állapítja meg. Az átvállalásnál a 40 és 60- szoros szorzat közti ter­hek 100 százaléka, a 60—100-szoros szorzat közti terhek 20 százaléka, a 100 és 200 szorzat közti terhek 10 százaléka az átvállalt összeg, amivel azonban a követelések teljes kiegyen­lítést nyernek. Húsz holdon aluli bir­toknál a 60—-100-szoros szorzat közti terhek 40 %-át, a 100—200­szoros szorzat közti terheknek pedig 20 % át vállalja a kincstár könyv­követelésként végleges kiegyenlí­tésül. A tizholdnál nem nagyobb, vagy 100 korona kataszteri tiszta jövede jövedelmének . 40 szeres szorzatán belüleső' rövidlejáratú tartozások hosszúlejáratú, 50 éven át évi 5 % fizetésével törlesztendő tartozásokká alakulnak át. A húsz holdnál nem nagyobb bir­tokokra kiterjeszti a rendelet azokat a kedvezményeket, amelyeket az állam készpénztörlesztéssei és könyv­jóváirással a régi rendelet szerint eddig csak a tíz holdon aluli védett birtokoknak nyújtott. Nincs átvállalásnak helye, ha a (eher a kataszteri tiszta jövedelem értékét. Ha még felemlítjük, hogy az ez évben Budapesten rendezett országos balneologiai kongresszus­nak mintegy kétszáz tagja is itt volt tanulmányi kiránduláson s hogy a fürdőtelepen szinte mindennaposak voltak osztrák, angol, francia, né­met, svéd, eszt kirándulócsoportok, sőt amerikai világjárók is, akkor megértjük, hogy mit jelent Eszter­gomnak ez a fürdőtelep ... * De véget ért a nyár, véget ért a fűrdőévad, csak a föld sötét, meleg testéből tódul fel véget nem érő bő­ségben az áldásos, gyógyító meleg­víz, pillanatnyi szünet, percnyi meg­állás nélkül. Jól esik szürke téli délelőttökön egy pohárnyi ilyen forrásvíz kor­tyolgatása közben leülni a forrás meleg beton kútgyűrűjére s hall­gatni a mélyből feltörő víztömeg tompa bugását, merengő elmélye­déssel, mint ahogy az unokák hall­gatják öreg nagyanyó monoton, pö­työgő mesemondását életének szép, napsugaras emlékeiről, ott a r duru­zsoló kályha közelében .., És élni nap-nap után az eljövendő tavasz, az elmúlt kedves nyár utáni örök, sóvárgó, visszaváró vágyakozás­ban ... Sa. R. 200-szoros szorzatát meghaladja. Az ilyen túlterhelt birtok védettsége 1936 október 31-én megszűnik. Még egy évre meghosszabbítható a vé­dettség, esetleg könyvadósság át­vállalásának is helye lehet, ha az adós kimutatja, hogy hozzátartozói­nak egyedüli megélhetési alapja a föld. Ebben az esetben a 200-szo­ros szorzaton felüli terhek megszűn­nek. További lényeges intézkedései az új rendeletnek a teherhatárok helyes­bítésére, a védettség megszüntetésére és a kezesek és adóstársak jogvi­szonyára vonatkoznak. A 15 koronánál nagyobb holdan­ként! kataszteri tiszta jövedelmű in­gatlan tulajdonosa már 30 szoros terhelés esetén kérheti azokat a ked vezményeket, amelyeket az alapren­delet 40-szeres terhelés esetén ir elő, ha kimutatja, hogy a 40 szeres szorzat az ingatlan értékét és hoza­dékát tekintve, nem megfelelő alap. Fordított esetben a helyesbítést a hitelező is kérheti. Elrendelhető a helyesbítés, ha ezzel a kataszteri tiszta jövedelem legalább 20 % al emelkedik, vagy 15 °/o-al csök­ken. Több irányban korlátozza a ren­delet a védettség telekkönyvi feljegy­zésének törlését és ha elemi csapás cimen a törlési eljárást a biróság már felfüggesztette, ez a felfüggesz­tés 1936, évi október 31-ig meg­hosszabodik, vagyis a felfüggesztés még egy évig érvényben marad. Uj törlési kérelmeknél a biróság a kö­vetkező gazdasági év végéig függeszt­heti fel az eljárást és részletfizetési kedvezményt adhat az adósnak. A gazdaadós érdekében még a megszüntetett védettség visszaállítá­sára is módot ad a rendelet. Az 1000 holdon vagy 200 szoros meg­terhelósi határon aluli volt védett gazdaadósok visszanyerhetik a vé dettséget, ha legalább egy évi elma radt szolgáltatást utólag teljesítenek, a hátralék lefizetésére pedig a biró­ság 6 havi határidőt adhat és rész­letfizetéseket állapithat meg. Végül orvosolja a rendelet azokat a panaszokat, amelyek eddig a ke­zesek és adóstársak részéről felme­rültek. Ha a főadós, vagyis, aki a hitelt gazdasági értelemben igénybe­vette, védett gazda, a biróság a ke­zesnek, vagy adóstársnak részletfi­zetési kedvezményt adhat. Ha pedig a gazdaadós bejelentette a védett­ségből folyó fizetési kötelezettségét, a hitelező ezen felüli kamatot, vagy teljesítést a kezestől, vagy adóstárs­tól sem követelhet. Ha pedig a ke­zes, vagy adóstárs maga is 50 ka­taszteri holdon aluli gazda, akkor a tőkekövetelés behajtásának korláto­A közelmúlt egyik társadalmi ese­ménye íratja velünk ezeket a ke­mény szavakat. Mi is történt tulaj­donképen? Egy a feneketlen önzés kiábrándító korszakában is fiatalos idealizmusát megőrzött ifjúság: az öreg Hollók és az ő szellemükben osztozó többi fiatalok a sok szép si­kert aratott műkedvelői gárda or­szágos versenyelőadásának jövedel­mét felajánlották a Stefánia Szövet­ség helyi fiókjának. Aztán összeül­tek és egy hónapi kemény munka után előadták Herczeg Ferencnek egy Nemzeti Szinházi rendkivül ne­héz színművét. A Műkedvelő Szö­vetség zsűrijének tagjai, akik hóna­pok óta járják az országot és bí­rálják a műkedvelők teljesítményeit — a legnagyobb elismeréssel nyi­latkoztak az előadásról. „Minden vá­rakozásunkat felülmulta ez az elő­adás, pedin féltünk, hogy a feladat nagyságának próbáját nem tudja megállani még ez — az ország egyik legjobb műkedvelői gárdája. A leg­örömteljesebb csalódás volt, amit kaptunk és főleg a második felvo­nás a leg n agyő bbszerű műkedvelői teljesítmény, valamennyi között, amit csak az idei versenyek folyamán lát­tunk* — mondotta a zsűri elnöke. És ezt az előadást olyan meg­döbbentő részvétlenség kisérte, hogy valóban azt kell gondolnunk, hogy Esztergomból, vagy legalább is an­nak egy igen nagy részéből kive­szett az érző, megértő lélek. „Bol­dogok, akik nem jöttek el — je­gyezte meg valaki — mert nem tud­ják, mi a legszörnyűbb dolog: a nincs*. És most eszünkbe jut en­nek a léleknélküliségnek számos, jele melyeket a múltban láttunk: Kor­mányzóját ünnepli kitörő lelkesedés sei az ország; az esztergomi hely­őrség Ünnepi diszfelvonulásán a hi­vatalok képviselőin kivül úgyszól­ván egy lélek sem jelenik meg a Széchenyi téren. Országzászlót avat Esztergom „végvára" ragyogó, nap" sugaras vasárnap délelőttön; s gon­doljunk csak vissza mennyien let­tek volna ezen az ünnepségen, amely pedig még a legkisebb határfalucs­kában is mindenkit a félárbocra eresztett trikolór alá vonz, mennyien lettek volna Esztergomban, ha a gyermekek, a diákok nem vonulnak ki ? Csak gyermeklábak meneteltek csonkaságunk szomorú szimbóluma előtt, — a Várhegyen európai jelen­tőségű és hírű ásatások folynak; hány százan vannak azok az esz­tergomiak, akik azt sem tudják vaj jon sírokat, templomot, házat vagy kutat ástak-e ki a 'mindennap sze­mükbe ötiő várbástyán; lélektelenül élnek nem érdekli őket semmi. De betetőzése ennek a léleknél­küliségnek, amikor a családvédelem küzdelmes napjaiban a gyermeknek szentelt katolikus nagygyűlés után két héttel, amikor még élénken élnek emlékezetünkben a gyermek vedel mében elhangzott nagyszerű szó nokiatok ; amikor az újságok hetek óta előre jelezték azt, hogy a „Fe­kete lovas* előadásának jövedelmét a csecsemők kapják s jegyelővétel révén azok is támogathatják ezt a megmozdulást 50—100 fillérekkel, vagyis igazán csekély összeggel — akik nem szeretik a műkedvelői elő ­aáásokat, akkor olyan kevesen vá­sárolják meg jegyeiket s jelennek zása a követelés hosszúlejáratú tar­tozássá való átalakítása, illetőleg a könyvadósságvállalás megszüntető hatálya az ő kötelezettségére is ki­terjed. A rendeletben foglalt kedvezmé­nyek megilletik a védett ingatlanhoz tartozó házas beltelkeket is, tehát ilyen belteleknek tekintendő a ház­adó alá eső beépített ingatlan. meg az előadáson, hogy csak a de­rék műkedvelő színészek lelkierejét csodáljuk, akik ennek ellenére ilyen kitűnő előadást tudtak nyújtani, mert nincsen károsabb, mint a részvét­lenség. Az öreg Hollók szerencsés kézzel felfrissített gárdája megtette köteles­ségét. Varjas Rudolfnét újra láttuk egy rutinos alakítással. Heincz Éva és Fuchs Emmi olyan bájos két le­helletszerű jelenség volt a sok mord katona között, mint két erdei virág­szál s emellett kitűnő színésznők. Kemény Miklós a sváb parasztok élén — valamennyien karakter figu­rák, Jedlicska Pista mosolytfakasztó falusi orvos-borbélya, Etter Kálmán dr. erőteljes Hofferja, Bárdos Mik­lós Petőfit idézővé vált Goethe imá­dója, Katona Gábor dr. gyújtószavú honvédszázadosa, szóval valameny­nyi szereplő játéka, mind kifor­rott alakítás. Külön ki kell emel­nünk Vértes Gusztáv sok tapsot ka­pott Rózsáját és Korbély Rezső öreg betyárját, valamint az „érettségizett kisfiút" Kőhalmi Gézát, aki kiváló gyermekszinésze lesz a gárdának. Az új műkedvelők bemutatkozása is élményszerű. Közöttük ez édesapjá­tól — a Nemzeti Szinház nagy mű­vészétől — szí nesz vért örökölt Hajdú György kellemes meglepetés és nagy ígéret, vitéz Környei László és Ko­vács József • máris kész műkedvelő színészek, Farkas Károly Mitája pe­dig hátborzongató drámai figura, de a többiek mint Magas, Lahucsky, Kührner, Vihar, Fritscher, Szabó, Baross, Dudás, a három martalóc: Marosújvári, Csiszér és Korbély va­lamennyien elsőrangú műkedvelő teljesítményt nyújtottak. A hatalmas együttest Merényi Gyula és Katona Gábor dr. gya­korlott rendezői kézzel alakították képessé a „Fekete lovas" előadásá­nak súlyos feladatára s ugyancsak Merényi Gyula végezte áldozatos lé­lekkel a legnehezebb munkát a sú­gást is. Köszönjük valamennyiüknek, amit tettek és gratulálunk a legtel­jesebb erkölcsi sikerhez. {dr.) Tatarozási adókedvezmény­sérelmek orvoslása A háztatarozási adókedvezmények igénybevételét megnehezíti az a kö rülmény, hogy sok tekintetben vé­leményeltérés van a felek és az ér­dekképviseletek, másrészt a pénz­ügyi hatóságok között. A panaszok folytán a pénzügyminiszter elren­delte, hogy a tatarozási adókedvez­ményekkel kapcsolatban fölmerült vi­tás kérdések elvi elintézése a leg­közvetlenebb módon úgy történjék, hogy a budapesti pénz ügyigazgató­ság tartson országos szakértekez­leteket. Az első ilyen értekezlet most a napokban volt és azon résztvettek az érdekeltségek, a kereskedelmi-és iparkamarák, az érdekelt ipartestüle­tek, a háztulajdonosok szövetségei, a mérnöki kamara, a mérnökegylet, a hatóságok, a főváros és a köz­munkatanács képviselői. A győri ke­reskedelmi- és iparkamarát Meixner Ernő dr. főtitkár képviselte. Az értekezleten a budapesti pénz­Rendezték a gazdaadósságokat iiiiiiiiMimmiiiiiiiiMi>tMiiiiiimm>ww»H Esztergom, a léleknélküli város

Next

/
Oldalképek
Tartalom