Esztergom és Vidéke, 1935
1935-10-17 / 81.szám
Hogy az idei fürdőidény úgy a fürdőtulajdonos Esztergomi Takarékpénztár, mint a közönség szempontjából kielégítő volt, arról a fürdőigazgatóság szívességéből alkalmunk van néhány beszédes statisztikai adatot ezúttal felsorolni. Ebben az évadban, dacára annak, hogy vasárnapokon, mint a legforgalmasabbnak remélt napokon csaknem következetesen hűvös, szeles időjárás volt, a fürdőzők száma túlhaladta a 43 ezret, miből a helybeli fürdőzők száma cca 10.300 volt. Szinte meglepően nagy számok ezek, jóllehet ez idén a Ludovika Akadémia növendékei is nem Esztergomban, hanem másutt tartották a szokásos terepgyakorlatokat s a tiszti üdülőben is az üdülők száma jelentősen csökkent. Nagy számban keresték fel azonban a fürdőtelepet a dunamenti nyaralóközségek, továbbá Klotildliget nyaralói, sőt mindennaposak voltak ideát a párkányiak is. örvendetesen emelkedett még az Esztergomban tartósan nyaraló vidékiek száma is. De nagyban emelte a forgalmat a fürdő ügyes reklamirozása is : a budapesti villamosokon, autóbuszokon, vasút- és hajóállomásokon művészi plakátok s az Oktogon-téren egy szembetűnő fényreklám hirdette az esztergomi strandfürdő előnyeit' s A kormánynak a gazdaadósságok rendezése tárgyában kelt új rendelete a végleges rendezést a következő főbb alapelvekre épiti fel: A védettség hatályát általában két évvel meghosszabbítja, azonban úgy, hogy a védettséggel járó szolgáltatások mértékét leszállítja. Leszállitja pedig a kedvezményt igénybevevő védettek ^a,ma£szoJgáltatását 4 % ról 3V2 7o ra, továbbá mentesiti őket annak a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után járó 10 fillér nek fizetése 'alól, amelyre eddig kötelezve voltak. Leszállitja ezenkivül a nem védett gazdáknak a régi tartozások után járó kamatfizetési kötelezettségét az eddigi 5 1 /» %-ról 5 7o-ra. Valamennyi védett birtoknak a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeres szorzatán felüli [tartozása könyvjóváirással nyer kiegyenlítést. A kincstár és a könyvadósság öszszeget a többi negyvenszeresen felüli terhek törlése után telek adósságként kebelezi be az ingatlanra, ez után a gazda 3 évig nem fizet, 3 év múlva a fizetést évről-évre, a mindenkori gazdasági helyzethez mérten a kormány állapítja meg. Az átvállalásnál a 40 és 60- szoros szorzat közti terhek 100 százaléka, a 60—100-szoros szorzat közti terhek 20 százaléka, a 100 és 200 szorzat közti terhek 10 százaléka az átvállalt összeg, amivel azonban a követelések teljes kiegyenlítést nyernek. Húsz holdon aluli birtoknál a 60—-100-szoros szorzat közti terhek 40 %-át, a 100—200szoros szorzat közti terheknek pedig 20 % át vállalja a kincstár könyvkövetelésként végleges kiegyenlítésül. A tizholdnál nem nagyobb, vagy 100 korona kataszteri tiszta jövede jövedelmének . 40 szeres szorzatán belüleső' rövidlejáratú tartozások hosszúlejáratú, 50 éven át évi 5 % fizetésével törlesztendő tartozásokká alakulnak át. A húsz holdnál nem nagyobb birtokokra kiterjeszti a rendelet azokat a kedvezményeket, amelyeket az állam készpénztörlesztéssei és könyvjóváirással a régi rendelet szerint eddig csak a tíz holdon aluli védett birtokoknak nyújtott. Nincs átvállalásnak helye, ha a (eher a kataszteri tiszta jövedelem értékét. Ha még felemlítjük, hogy az ez évben Budapesten rendezett országos balneologiai kongresszusnak mintegy kétszáz tagja is itt volt tanulmányi kiránduláson s hogy a fürdőtelepen szinte mindennaposak voltak osztrák, angol, francia, német, svéd, eszt kirándulócsoportok, sőt amerikai világjárók is, akkor megértjük, hogy mit jelent Esztergomnak ez a fürdőtelep ... * De véget ért a nyár, véget ért a fűrdőévad, csak a föld sötét, meleg testéből tódul fel véget nem érő bőségben az áldásos, gyógyító melegvíz, pillanatnyi szünet, percnyi megállás nélkül. Jól esik szürke téli délelőttökön egy pohárnyi ilyen forrásvíz kortyolgatása közben leülni a forrás meleg beton kútgyűrűjére s hallgatni a mélyből feltörő víztömeg tompa bugását, merengő elmélyedéssel, mint ahogy az unokák hallgatják öreg nagyanyó monoton, pötyögő mesemondását életének szép, napsugaras emlékeiről, ott a r duruzsoló kályha közelében .., És élni nap-nap után az eljövendő tavasz, az elmúlt kedves nyár utáni örök, sóvárgó, visszaváró vágyakozásban ... Sa. R. 200-szoros szorzatát meghaladja. Az ilyen túlterhelt birtok védettsége 1936 október 31-én megszűnik. Még egy évre meghosszabbítható a védettség, esetleg könyvadósság átvállalásának is helye lehet, ha az adós kimutatja, hogy hozzátartozóinak egyedüli megélhetési alapja a föld. Ebben az esetben a 200-szoros szorzaton felüli terhek megszűnnek. További lényeges intézkedései az új rendeletnek a teherhatárok helyesbítésére, a védettség megszüntetésére és a kezesek és adóstársak jogviszonyára vonatkoznak. A 15 koronánál nagyobb holdanként! kataszteri tiszta jövedelmű ingatlan tulajdonosa már 30 szoros terhelés esetén kérheti azokat a ked vezményeket, amelyeket az alaprendelet 40-szeres terhelés esetén ir elő, ha kimutatja, hogy a 40 szeres szorzat az ingatlan értékét és hozadékát tekintve, nem megfelelő alap. Fordított esetben a helyesbítést a hitelező is kérheti. Elrendelhető a helyesbítés, ha ezzel a kataszteri tiszta jövedelem legalább 20 % al emelkedik, vagy 15 °/o-al csökken. Több irányban korlátozza a rendelet a védettség telekkönyvi feljegyzésének törlését és ha elemi csapás cimen a törlési eljárást a biróság már felfüggesztette, ez a felfüggesztés 1936, évi október 31-ig meghosszabodik, vagyis a felfüggesztés még egy évig érvényben marad. Uj törlési kérelmeknél a biróság a következő gazdasági év végéig függesztheti fel az eljárást és részletfizetési kedvezményt adhat az adósnak. A gazdaadós érdekében még a megszüntetett védettség visszaállítására is módot ad a rendelet. Az 1000 holdon vagy 200 szoros megterhelósi határon aluli volt védett gazdaadósok visszanyerhetik a vé dettséget, ha legalább egy évi elma radt szolgáltatást utólag teljesítenek, a hátralék lefizetésére pedig a biróság 6 havi határidőt adhat és részletfizetéseket állapithat meg. Végül orvosolja a rendelet azokat a panaszokat, amelyek eddig a kezesek és adóstársak részéről felmerültek. Ha a főadós, vagyis, aki a hitelt gazdasági értelemben igénybevette, védett gazda, a biróság a kezesnek, vagy adóstársnak részletfizetési kedvezményt adhat. Ha pedig a gazdaadós bejelentette a védettségből folyó fizetési kötelezettségét, a hitelező ezen felüli kamatot, vagy teljesítést a kezestől, vagy adóstárstól sem követelhet. Ha pedig a kezes, vagy adóstárs maga is 50 kataszteri holdon aluli gazda, akkor a tőkekövetelés behajtásának korlátoA közelmúlt egyik társadalmi eseménye íratja velünk ezeket a kemény szavakat. Mi is történt tulajdonképen? Egy a feneketlen önzés kiábrándító korszakában is fiatalos idealizmusát megőrzött ifjúság: az öreg Hollók és az ő szellemükben osztozó többi fiatalok a sok szép sikert aratott műkedvelői gárda országos versenyelőadásának jövedelmét felajánlották a Stefánia Szövetség helyi fiókjának. Aztán összeültek és egy hónapi kemény munka után előadták Herczeg Ferencnek egy Nemzeti Szinházi rendkivül nehéz színművét. A Műkedvelő Szövetség zsűrijének tagjai, akik hónapok óta járják az országot és bírálják a műkedvelők teljesítményeit — a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak az előadásról. „Minden várakozásunkat felülmulta ez az előadás, pedin féltünk, hogy a feladat nagyságának próbáját nem tudja megállani még ez — az ország egyik legjobb műkedvelői gárdája. A legörömteljesebb csalódás volt, amit kaptunk és főleg a második felvonás a leg n agyő bbszerű műkedvelői teljesítmény, valamennyi között, amit csak az idei versenyek folyamán láttunk* — mondotta a zsűri elnöke. És ezt az előadást olyan megdöbbentő részvétlenség kisérte, hogy valóban azt kell gondolnunk, hogy Esztergomból, vagy legalább is annak egy igen nagy részéből kiveszett az érző, megértő lélek. „Boldogok, akik nem jöttek el — jegyezte meg valaki — mert nem tudják, mi a legszörnyűbb dolog: a nincs*. És most eszünkbe jut ennek a léleknélküliségnek számos, jele melyeket a múltban láttunk: Kormányzóját ünnepli kitörő lelkesedés sei az ország; az esztergomi helyőrség Ünnepi diszfelvonulásán a hivatalok képviselőin kivül úgyszólván egy lélek sem jelenik meg a Széchenyi téren. Országzászlót avat Esztergom „végvára" ragyogó, nap" sugaras vasárnap délelőttön; s gondoljunk csak vissza mennyien lettek volna ezen az ünnepségen, amely pedig még a legkisebb határfalucskában is mindenkit a félárbocra eresztett trikolór alá vonz, mennyien lettek volna Esztergomban, ha a gyermekek, a diákok nem vonulnak ki ? Csak gyermeklábak meneteltek csonkaságunk szomorú szimbóluma előtt, — a Várhegyen európai jelentőségű és hírű ásatások folynak; hány százan vannak azok az esztergomiak, akik azt sem tudják vaj jon sírokat, templomot, házat vagy kutat ástak-e ki a 'mindennap szemükbe ötiő várbástyán; lélektelenül élnek nem érdekli őket semmi. De betetőzése ennek a léleknélküliségnek, amikor a családvédelem küzdelmes napjaiban a gyermeknek szentelt katolikus nagygyűlés után két héttel, amikor még élénken élnek emlékezetünkben a gyermek vedel mében elhangzott nagyszerű szó nokiatok ; amikor az újságok hetek óta előre jelezték azt, hogy a „Fekete lovas* előadásának jövedelmét a csecsemők kapják s jegyelővétel révén azok is támogathatják ezt a megmozdulást 50—100 fillérekkel, vagyis igazán csekély összeggel — akik nem szeretik a műkedvelői elő aáásokat, akkor olyan kevesen vásárolják meg jegyeiket s jelennek zása a követelés hosszúlejáratú tartozássá való átalakítása, illetőleg a könyvadósságvállalás megszüntető hatálya az ő kötelezettségére is kiterjed. A rendeletben foglalt kedvezmények megilletik a védett ingatlanhoz tartozó házas beltelkeket is, tehát ilyen belteleknek tekintendő a házadó alá eső beépített ingatlan. meg az előadáson, hogy csak a derék műkedvelő színészek lelkierejét csodáljuk, akik ennek ellenére ilyen kitűnő előadást tudtak nyújtani, mert nincsen károsabb, mint a részvétlenség. Az öreg Hollók szerencsés kézzel felfrissített gárdája megtette kötelességét. Varjas Rudolfnét újra láttuk egy rutinos alakítással. Heincz Éva és Fuchs Emmi olyan bájos két lehelletszerű jelenség volt a sok mord katona között, mint két erdei virágszál s emellett kitűnő színésznők. Kemény Miklós a sváb parasztok élén — valamennyien karakter figurák, Jedlicska Pista mosolytfakasztó falusi orvos-borbélya, Etter Kálmán dr. erőteljes Hofferja, Bárdos Miklós Petőfit idézővé vált Goethe imádója, Katona Gábor dr. gyújtószavú honvédszázadosa, szóval valamenynyi szereplő játéka, mind kiforrott alakítás. Külön ki kell emelnünk Vértes Gusztáv sok tapsot kapott Rózsáját és Korbély Rezső öreg betyárját, valamint az „érettségizett kisfiút" Kőhalmi Gézát, aki kiváló gyermekszinésze lesz a gárdának. Az új műkedvelők bemutatkozása is élményszerű. Közöttük ez édesapjától — a Nemzeti Szinház nagy művészétől — szí nesz vért örökölt Hajdú György kellemes meglepetés és nagy ígéret, vitéz Környei László és Kovács József • máris kész műkedvelő színészek, Farkas Károly Mitája pedig hátborzongató drámai figura, de a többiek mint Magas, Lahucsky, Kührner, Vihar, Fritscher, Szabó, Baross, Dudás, a három martalóc: Marosújvári, Csiszér és Korbély valamennyien elsőrangú műkedvelő teljesítményt nyújtottak. A hatalmas együttest Merényi Gyula és Katona Gábor dr. gyakorlott rendezői kézzel alakították képessé a „Fekete lovas" előadásának súlyos feladatára s ugyancsak Merényi Gyula végezte áldozatos lélekkel a legnehezebb munkát a súgást is. Köszönjük valamennyiüknek, amit tettek és gratulálunk a legteljesebb erkölcsi sikerhez. {dr.) Tatarozási adókedvezménysérelmek orvoslása A háztatarozási adókedvezmények igénybevételét megnehezíti az a kö rülmény, hogy sok tekintetben véleményeltérés van a felek és az érdekképviseletek, másrészt a pénzügyi hatóságok között. A panaszok folytán a pénzügyminiszter elrendelte, hogy a tatarozási adókedvezményekkel kapcsolatban fölmerült vitás kérdések elvi elintézése a legközvetlenebb módon úgy történjék, hogy a budapesti pénz ügyigazgatóság tartson országos szakértekezleteket. Az első ilyen értekezlet most a napokban volt és azon résztvettek az érdekeltségek, a kereskedelmi-és iparkamarák, az érdekelt ipartestületek, a háztulajdonosok szövetségei, a mérnöki kamara, a mérnökegylet, a hatóságok, a főváros és a közmunkatanács képviselői. A győri kereskedelmi- és iparkamarát Meixner Ernő dr. főtitkár képviselte. Az értekezleten a budapesti pénzRendezték a gazdaadósságokat iiiiiiiiMimmiiiiiiiiMi>tMiiiiiimm>ww»H Esztergom, a léleknélküli város