Esztergom és Vidéke, 1935

1935-10-10 / 79.szám

ES7TI RfilWc/DfKE ÖTVENHATODIK ÉVF. 79. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. OKTÓBER 10 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. m Bírtokegysőg és ottbonvédelem Amikor a kormány a nemzeti munkatervben olyan hitbizományi reformot igért, amely megtartja ebből a birtoklási rendszerből azt, ami nemzeti szempontból helyes és kívánatos, de kiírtja mindazt, amit a mult időkben Bécs magyar földbe plántált, akkor az agrártársadalom egyik legrégibb kívánságának teljesítéséi igérte : a védelmet a kisbirtok szétporlása és a mezőgazdasági proletariátus ellen. Azt mondja ugyanis a- nemzeti munkaterv, hogy túltengő nagy hitbizományok kötöttségét fel kell oldani, a földet a nép számára hozzáférhetővé kell tenni, viszont azonban a nép kezén okkalmóddal rögzíteni kell a íöldet. Több, mint negyven esztendeje, vagyis amióta Magyarországon komoly értelemben vett agrárpolitikáról beszélni lehet, egyik legnagyobb problémája a gazdaságpolitikának az, hogy miként lehetne a reálöröklési rendszer káros t következményeit elhárítani. Állandóan napirenden van ez a probléma. Ezerszer elmondották már az arra valóban illetékesek, a legkiválóbb agrarpolitikusok, hogy a mai öröklési rendszer mellett a hatvanholdas kisbirtok kétharom generáció kezén nadrágszijparcellákra bomlik, aminek következménye az elproletarosodás, a városokba tódulás, az ipari munkanélküliek számának növekedése és — sajnos — a falusi iskolák elnéptelenedésében jelentkező egyke. Mar aíöldreformtörvény igyekezett a íöldmivelő családok számára szilárd kis szigeteket t remteni a családi birtokok kielégítőnek vélt rendszerével. Az ország minden részében alakítani kell olyan kis mezőgazdasági üzemeket, amelyeket nem semmisít meg két-három évtized alatt a reálöröklés rendszere. Ez az elgondolás vezette a kormányt arra, hogy a telepítéssel kapcsolatban kishitbizományok létesítésére kell módot nyújtani mindazoknak, akik erre érdemesek. Vagyis a kishitbizomány legyen az az uj birtoklási tipus, amely a földet az azt megművelő néppel maradandó etikai szálakkal összefűzi. Jellemző a mi viszonyainkra, hogy ezt a tervet és elgondolást, még mielőtt annak lényegét megismerhették volna, ugy állítják be a szélső baloldali radikálisok, mintha a kormány legalább is valami súlyos merényletet tervezne a földmivelők ellen. De hol vannak ma már ezek az idők és hol vannak azok a veszedelmek, amelyeket a bécsi kamarilla magyarországi birtokpolitikája jelentett! A kormány egyébként éppen ezeket a latifundiumos hitbizományokat akarja a kor szellemében megreformálni és kötött földjeik tekintélyes részét a szabadforgalomnak visszaadni, hogy ne állják útját a földmivelő nép terjeszkedésének és a falusi kis porták növekedésének. Nem akarják megérteni, hogy a kishitbizomány nem a reakció csökevénye, hanem éppen ellenkezőleg, ez lesz a jövő Magyarország uj birtok megoszlási térképének alapja. A kishitbizományok sziklákként állják útját a nagy latifundiumok terjeszkedésének, olyan nemzetvédelmi szolgálatot fognak tehát teljesíteni, amilyenre éppen a demokratikus föld birtokpolitikának van legnagyobb szüksége. Fényes külsőségek között, az esztergomi ifjúság jelenlétében avatták fel az Országzászlót Lelkes és kitartó munkának az eredménye az a nemzeti szinű lobogó, melyet vasárnap húztak először a rúdra a sziget nyúlványán a város közönsége és az esztergomi ifjúság jelenlétében. Tiz órakor gyülekezett a közönség a hajóállomás melletti szépen rendezett téren. Az elsők között volt Lieber Endre Budapest alpolgármestere feleségével, dr. Radocsav László főispán, Frey Vilmos dr. alispán, Glatz Gyula polgármester vezetésével a város tisztikara, vitéz Szivós-Waldvogel József és vitéz Borókay Rudolf ny. tábornokok, vitéz Barta-Pongrácz ny. ezredes a vitézi szék küldöttsége élén, Kornháber Samu ny. ezredes, Gácser dános bányaigazgató, Vigh Ferenc bányafőfelügyelő, Makkay László alezredes vezetésével a helyőrség tisztikara, Gróh József dr. bankigazgató Túri Béla országgyűlési képviselő, Jeszenszky Kálmán, prel.-kanonokok, Nádler István pápai kamarás, tanítónőképző-intézeti igazgató, dr. Balogh Albin bencésgimnáziumi igazgató, P. Weiss Richárd szentferencrendi reálgimnáziumi igazgató, Obermüller Ferenc reálgimnáziumi igazgató, Bartal Alajos tanitóképző-intézeti igazgató, dr. Zachár Gusztáv vezetésével az OTI tisztviselői kara, vitéz Leidenfrost Pál és neje, dr. Eggenhoffer Béla, dr. fíoreczky Géza, dr. Darvas Géza, dr. Berényi Zsigmond főorvosok, Gyürke Dezső ny. ezredes, dr. Zwillinger Ferenc, Kerschbaummayer Károly és Ödön, dr. Hegedűs Zoltán rendőrkapitány, dr. Radnay Zoltán rendőrfogalmazó, a Polgári Egyesület, az Ipartestület, a Kat. Legényegylet küldöttsége, a kispapok, az iskolák a tanári karokkal, frontharcosok, egyenruhás bányászok, cserkészek, leventék és igen sokan mások. A közönség jórésze a primási palota előtt kapott helyet, a rendet dr. Székely Ernő felügyelő vezetése mellett rendőrség tartotta fenn. Hangszórókat is sze reltek fel, hogy a hangok a túlsó partra is eljussanak. Tiz óra után néhány perccel érkezett dr. Serédi Jusztinián biboroshercegprimás dr. Hamvas Endre titkár kíséretében, akiket a főispán, alispán, polgármester, vitéz SzivósWaldvogel József és Gróh József dr. fogadtak a diszkapunál. J^. ^ Az emlékmű előtt vizicserkészek álltak őrt, mikor a Turista Dalárda Hiszekegyével megkezdődött az ünnepség. Utána dr. Kőhalmy László szavalta el nagy hatást keltve a Gyula diáknak erre az alkalomra irt gyönyörű költeményét. A szavalat után a Dalárda a Himnuszt énekelte, miközben a zászló lassan felkúszott az árboc közepéig, ahol elkapta a szél, meglobogtatta Párkány felé. Ezután került sor dr. Lieber Endre ünnepi beszédére. — Tengerészeknél — kezdte magasszárnyalású beszédét — szép és mélyértelmű szokás, hogy ha a hajó gyászol, nem a fekete, hanem a nemzeti zászlajának félárbocra eresztésével jelzi gyászát, igy hajtja meg fejét a kérlelhetetlen sors előtt... — Az Országzászló a legszebb és legszimbólikusabb kifejezője a magyar gyásznak. De a gyász mellett jelzi az erőt, elszántságot, hirdeti, h°gy gyász van, de ez a gyász a magyarság gyásza, emellett hirdet aktiv cselekedetet, bizó hitvallást a magyar élet mellett. A szinek is ezt fejezik ki, a lemondás, a fekete szin hiányzik erről a • zászlóról. A magyarnak ünnepi köntöse a gyászruha. — Az Országzászló — az esztergomi közel a 200-ik — halad végig az országon, titkos fonállal köti össze a falvakat és városokat, halad tova és ma eljutott Esztergom partfokára, nemzeti gyásznapon, október 6.-án, hogy hatványozott legyen a mi gyászunk, de a bizakodásunk is. — Itt ez a hatalmas folyam, országút volt, összekötő kapocs idegen nemzetek között. Ma a túlsó oldalon idegen • nemzet partjait mossa. Itt van ez a «-hid, melynek utolsó ive nemrég leszakítva fúródott bele a part fövényébe. Ez a hid ma sem ép, el van zárva csak olyan messze, ahova egy kendővel el tudunk inteni. Itt van helye az Országzászlónak. Itt hömpölyög a Duna árja, itt meg hegy szökell a magasba. — Helyes, még inkább helyes, hogy a magyar Sión tövében áll ez az emlékmű. Esztergom kilencévszázados állami és nemzeti életnek, a művelődésnek bölcsője. Szájrólszájra szálló hagyományok szerint itt született az első magyar király. * Nemrég tárult elénk a régi királyi vár választékos szépsége, a feltárt ré szek az Árpádok lakát engedik megtekintenünk, hogy ezt a szellemet érezzük ki a földtömegben megőrzött királyi várból. — Mikor csendes éjjeken Szent István lelke letekint a vár párkányáról, s ha lelke meg is telik szomorúsággal, itt látja az ő zászlaját, az ő címerét a törhetetlenség jeleképpen. A magyar katolicizmus központja, a hitélet 900 éves védőbástyája, a magyar főpap székhelye méltó arra, hogy itt emelkedjék az Országzászló. — Itt van a hatalmas bazilika, mely az új értékekkel egyre több idegent vonz a városba, akik elmagyaráztatják majd, mit jelent az örökös gyász. Itt áll a Várhegy, mindig ellenállhatatlanul dacol a viharokkal. Ma megerősödött, pedig csak egy zászlórudat emeltek a tövébe. Az Ereklyés Országzászló Nag bizottság nevében ezzel a gon lattal avatom fel az Országzászlót. Hirdesse a mi régi fájdalmunkat, a magyar nép, a Szent István szellem élniakarását, bizakodó reménységét. A zászló ma felfutott az út közepéig, ez az út felvezet a csúcsig, a diadalmas, örömteli, boldog feltámadásig. Esztergom vendégei, Esztergom népe, Esztergom ifjúsága ne feledjétek ezt soha ! A költői szárnyalású beszéd után a Turista Dalárda Huber „Fohász" c gyönyörű irredenta dalát énekelte el a tőle megszokott művészies előadásban Hajnali Kálmán karnagy kiváló vezetésével. A szólókat Kemény Miklós és Zelenyák Ferenc énekelték. Majd vitéz Szivós-U/aldvogel József ny. tábornok a bizottság nevében lendületes szavakkal átadta az Országzászlót a város közönségét képviselő polgármesternek, kérte, hogy őrizzék meg és gondozzák az emlékművet, hogy kőbemeredt néma szóval hirdesse a tiltakozást a trianoni határon, melyet soha sem ismerhetünk el, melyről beszélni sem szabad, de mindig arra kell gondolnunk. Glatz Gyula emelkedett szavak kíséretében vette át az emlékművet, fogadalmat téve, hogy az ifjúság nevelésére minden erejével ápolni fogja az Országzászlót. Végül a Turista Dalárda elénekelte