Esztergom és Vidéke, 1935

1935-10-10 / 79.szám

a Szózatot, majd az összes leány­és fiúiskolák, leventék és cserké­szek díszlépésben elvonultak az Or­szágzászló előtt a leventezenekar indulóira. Gyönyörű őszi időben avatott szimbólumot Esztergom a Dunapar­ton. A szellő meg-meglobogtatta a trikolórt, nagy csend honolt a má­sik parton s csak néha villámlott meg az erősen tűző napfényben a párkányi „partőrök" fegyvere... Készül az új tanoncképző rendelet Bornemisza Géza iparügyi minisz­ter most küldötte szét vélemény­nyilvánításra a kereskedelmi- és iparkamarának az új minisztérium első reformját, amely a tanonckép­zést kivánja szabályozni. A miniszteri kisérő irat szerint a közönség és az iparosság körében sokszor hangzott el az utóbbi évek­ben az a-panasz, hogy az iparosok közül számosan nem rendelkeznek a kellő szakismeretekkel. Erre való tekintettel készült el az új rendelet­tervezet, amely módot ad arra, hogy a miniszter legfeljebb 5 évre emel­hesse fel a szükséghez képest a tanoncidőt. fia a tanonc a segédvizsgálaton kellő eredményt nem mutatott fel, a vizsgálatot 6 hónap eltelte után, de egy év eltelte előtt meg kell is­mételni, fia a tanonc a segédi vizs­gálatot másodszor sem teszi le ered­ményesen, vagy a vizsgálat megis­métlésére nem jelentkezik, az ipar­hatóság kiállítja ugyan az érdekelt kívánságára a segédlevelet, de az önálló iparűzéshez megkívánt segédi gyakorlat tartamát legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja. A segédi gyakorlatot a miniszter három évben is megállapíthatja. A miniszter felhatalmazást kap annak elrendelésére, hogy képesítéshez kö­tött ipar gyakorlására csak az kap­hat iparengedélyt, aki a segédi szak­gyakorlat befejezése után az ipari képesítő vizsgát sikerrel leteszi. E vizsga szabályait a miniszter állapítja meg. A kamaráknak október 15-ig kell véleményt mondaniok az ipar­ügyi miniszter rendelettervezetéről. Szombaton lesz a Stefánia-estély Beköszöntött a legszebb ősz, eltá­voztak a nyaralók, elcsendesedett a város, de a halódó természet csend­jébe már belesüvölt a téli gondok kísértete. A gondoké, amelyek leg­jobban azokat a kis csecsemőket sújtják^ akik magukkal tehetetlenül sínylődnek a szegénysorsú szülők hideg hajlékaiban. Ezekért a magyar jövő legértékesebb kis palántáiért küzd a Stefánia Szövetség s ebben a nemes munkában jöttek segítsé­gére a minden szépért és nemesért lelkesülő öreg cserkészfiúk, az Öreg fiollók. A szombat esti Stefánia-estélyt és az azt megelőző „Fekete Lovas" előadását minden magyar embernek meg kell néznie, hogy filléreivel — mert a belépőjegyek igazán fillére­sek — és, ha módjában áll, felülfi­zetésével támogassa a Szövetség nemzetmentő munkáját. Azok a fia­tal emberek, akik az öreg Hollókkal karöltve munkás hetek szórakozást nyújtó estéit áldozzák a próbákra, már megtették kötelességüket leg­apróbb testvéreik iránt, a közönség­nek pedig a kis pénzáldozatért, mely azonban ha mindenki megnézi az előadást, szép összeget juttathat a nemes célra, szórakozást is nyúj­tanak egy irodalmi értékű Herczeg­darab előadásával és egy bizonyára jóhangulatú idénynyitó mulatsággal. A „Fekete Lovas* műkedvelő szí­nészei Varjas Rudolfné, fieincz Éva, Fachs Emmi, Kemény Miklós, Jed­licska Pista, Bárdos Miklós, Etter Kálmán dr., Katona Gábor dr., fiajdu György, v. Környei László, és egész hosszú sora még az áldozatos fia­talságnak a szép célhoz méltó lelke­sedéssel dolgoznak a próbákon a siker érdekében. A szombat esti előadást követő táncra az estélyi ruha nemcsak nem kötelező, de a fiatalság ezúton is megkér mindenkit, hogy ne cifra ruháját, hanem jókedvét hozza ma­gával, mert már szeretnének egy igazán jót mulatni. Megérdemli ezt a mulatságot az a fiatalság, amely ime még a szórakozást is magasabb célok szolgálatába állítja. A „Fekete Lovas" második előa­dása vasárnap d. u. 6 órakor kez­dődik. Mindkét előadás a Fürdő Szálló termeiben fog lezajlani az öreg Hollók mindenre kiterjedő fi­gyelmességű rendezésében. Belépő­jegyek 50-től 100 fillérig előre is válthatók a Stefánia hölgytagjainál és a leányifjuságnál. Igy azoknak is módjukban áll támogatni a csecse­mővédelmet, akik nem szeretik a műkedvelők előadásait, vagy a tán­cos mulatságot. megadóztatták a margarin, margarinsajt, a mes­terséges ételzsir és étolaj készleteket A m. kir. kormány a margarin, a margarinsajt, mesterséges ételzsir és étolaj után fogyasztásiadót vetett ki, melyről az esztergomi pénzügy­őri vezető az alábbiakban értesíti az érdekelt feleket. A most megjelent 6710—1935. M- E. számú rendelet értelmében margarinnak kell tekinteni minden olyan víztartalmú zsiradékot, vagy zsírkeveréket, amelynek állaga a vaj­hoz hasonló, emberi étkezési célokra készült, de nem kizárólag tejből szár­mazik. Margarinsajtnak kell tekinteni min­den olyan sajtfélét, amely a tejzsirt vagy egyáltalán nem, vagy a tejzsir mellett más zsiradékot is tartalmaz. Mesterséges ételzsirnak kell te­kinteni minden olyan zsiradékot, vagy zsirkeveréket, amely állagában, vagy külső tulajdonságában a disz­nó- és a szárnyasok zsírjához ha­sonló, vagy ha állagában attól el is tér, de emberi étkezésre, vagy em­beri étkezési célra szolgáló cikkek előállításához való felhasználásra ké­szült és nem kizárólag disznózsírból, illetőleg szárnyas állat zsírjából ered. Étolajnak kell tekinteni minden olyan olajat, amelyet emberi étke­zésre, vagy emberi étkezési célra szolgáló cikkek előállításához való felhasználásra hoznak forgalomba, továbbá, amelyet a forgalomból ily célra szereznek be és használnak fel. A margarin, margarinsajt, mes­terséges ételzsir és étolaj után fi­zetendő fogyasztási adó mérvét a kormányrendelet a következő ösz­j szegben állapította meg: a margarin és a margarinsajt után kilogrammonkint 40 aranyfillérben, a mesterséges ételzsir után kilo­grammonkint 40 aranyfiílérben, az étolaj után kilogrammonkint 25 aranyfillérben. Mindazok, akiknek birtokában vagy őrizetben a jelen rendelet életbelépésének a napján olyan mennyiségű margarin, margarin­sajt, mesterséges ételzsir és étolaj van, hogy annak súlya nemenkint külön külön 15 kilogrammot meg­halad, kötelesek készletüket az őr­zés helye szerint az illetékes pénz ügyőri szakasznál ezen rendelet ha­tálybalépésétől, vagyis október hó 15-étől számított 48 órán belül irás ban két példányban bejelenteni és ezután járó fogyasztási adót befi­zetni. A bejelentés átvételéről a pénz ügyőri szakasz a feleknek elismer­vényt ad. Azokat a margarin, margarinsajt mesterséges ételzsir és étolaj meny­nyiségeket, amelyek a jelen rendé let életbelépésének napján szállítás alatt állanak és megadózásra még bejelentve nem lettek, az átvevő kö teles a megérkezés utan legkésőbb 24 órán belül bejelenteni. A vasúti gőzhajózási és egyéb szállitmányo­zási vállalatok azokat a margarin margarinsajt, mesterséges ételzsir és étolaj mennyiségeket, amelyeket a jelen rendelet életbeléptetése előtt fu­varozás végett átvettek, de a rende­let életbeléptetésének időpontjáig le nem szállítottak, a küldemények ren­deltetési helyére való beérkezte után azonnal a rendeltetési hely szerint illetékes pénzügyőri szakasznál be­jelenteni kötelesek. Ennek a beje lentésnek a feladó, valamint a cím zett nevét, továbbá a küldemény tel­súlyának a megjelölését kell tártai mázni. Aki a fenti rendelet értelmében fi zetendő fogyasztási adót megrövi­díti, vagy a megrövidítés veszélyé­lyének kiteszi, súlyos jövedéki kihá gást követ el, és a megrövidített vagy megrövidítés veszélyének ki­tett fogyasztási adó négyszeres ösz szegétől annak nyolcszoros össze­géig terjedhető pénzbüntetéssel fog­ják sújtani. A jelen rendeletnek, vagy az an­nak alapján kiadott rendeleteknek egyéb megszegése, mint kisebb jö­vedéki kihágás 2 aranypengőtől 1000 aranypengőig terjedhető pénz­büntetést von maga után. EGYRŐL-MÁSRÓL A gesztenyesütő, kis bádogkályhájával kitelepedett már a Rákóczi tér sarkára s a korán le boruló őszi alkony szürkeségébe, mint emlékeztető mécses, piroslón izzik bele a kályha nyilasain át szénparázs rőt fénye. Az elhunyt nyár ravatala fölött gyúl ki ez a halvány mécses s míg a levegőbe a sült gesztenyének s a forrásba indult mustnak illata vegyül, lelkünk mé' lyén valami melankólia kezdi bontó gatni denevérszárnyait. Elmúlt a nyár, eljött az ősz s esténkint, mikor sétára indulunk, úgy érezzük, hogy elibe megyünk a télnek, ki valahová a város északi végére, honnan egy októbervégi napon, csípős szelek szárnyán be fog repülni a Rákóczi-térre a zord kényúr: a tél. Hej, kicsi gesztenyekályha, fázós lelkünknek fölmelegítő tűzhelye, te leszesz akkor a hideg szél söpörte téren az egyetlen biztató, bátorító, meleg, piros szemeiddel ránk hu­nyorgató régi barátunk, aki feléb­reszted s ápolod szivünkben az apró gondoskodó figyelmességekben meg­nyilatkozó szeretet melegét. Meg­állunk a kis kályha előtt s hazagon­dolunk azokra, kik otthon szeretet tel várnak bennünket s kikhez min­det is a szeret melege fűz. S itt a szélsöpörte hideg utca­sarkon, a sötét, üres utcán hirtelen érezni fogjuk az otthon melegének, a duruzsoló kályha csendes bugá­sának varázsát, érezni fogjuk a hoz­zátartozóink szeméből felénk sugárzó szeretet melegét s mig zsebünkbe gyömöszöljük a meleg papirtasakot, vágyódó hazagondolás siettet majd haza bennünket a kékernyős lámpa nyugodt bűvkörébe, hol egy szelid­szemű asszony és pirosarcú gyere­kek várnak reánk ... S ott csendes gesztenyeropogtatás s teaszürcsölgetés közben fogunk csak rágondolni, hogy ime, a gesz­tenyesütő kályha nem is annyira üzleti eszköz, mint inkább hangulat­keltő, mágikus lámpa, mely irányt mutat nekünk a tél hidegéből a ked­ves otthon melege felé ... Ss. Az első vasárnap minden hónapban a kedves, öröm­teljes viszontlátás napja a vidéki szülők s az itteni internátusokban élő növendékek számára. Már a kora reggeli s délelőtti órákban vidám arcú mamák s gondos, komoly apák jönnek mennek a tanintézetek kapui körül, finom autók s családi hatá­rok, vonatok és autók lépcsőiről kézi­táskákkal és csomagokkal terhelt családtagok lépnek be a város ide­genforgalmi sodrába s tűnnek el sze­líd zárdák és modern iskolapaloták kapui mögött. Ne beszéljetek hát emberek olyan ijedten a családi élet lazulásáról, a szülői szivek szeretetének csökkené­séről, ne fessetek rémképeket a csa­lád széthullásáról, a vérkötelékek bomlásáról, hanem álljatok ki egy ilyen első vasárnapon a vizivárosi, vagy a Bottyán-utcai zárda kapu­jájpa s nézzétek nyitott szemmel s élvezzétek kitárt szívvel azt a sok szép és megható jelenetet, mikor szülő és gyermek a viszontlátás örömében s a csókok özönében összeölelkezik... Mert lehetnek fásult kedélyű szü­lők s rideglelkű gyermekek a nagy embererdőben, kiket nagy élettragé­diák s nehéz félreértések itt-ott el­távolítanak egymástól, de az anyai sziv szeretete, a szülői sziv áldozat­készsége örökéletű, kifogyhatatlan s megmásíthatatlan, mert megváltoz­hatatlan természeti törvény s termé­szetfölötti erő szabályozza azokat. A gyermekére rámosolygó anyai szem, a gyermeke vállát átkaroló apai kéz, a szülő nyaka körül fo­nódó gyermeki ölelés s a hangta­lan, hosszú anyai csók ezeknek az első vasárnapoknak a szent kapcsai, melyeket hónapról-hónapra újra ösz szekovácsol a kölcsönös szeretet. Ha fásultak vagytok az élet apró örömei iránt, ha csalódás, vagy bá­nat ért benneteket, álljatok ki em­berek valamelyik zárda kapujához a hónap első vasárnapján s ott látni fogtok Anyákat, kiknek tiszteletére a huszadik század cinikus embere is dicsőítő s hódoló ünnepélyeket ren­dez. Mi Esztergomnak, — az iskola­városnak — polgárai, levett kalap­pal s meghatódott szívvel köszöntjük az első vasárnapokon városunk utcáin gyermekeikkel kart-karba öltve sé­táló derék szülőket s az egymástól távol élni kényszerült szülők s gyer­mekek között a mi érdeklődő s gon­doskodó szeretetünk az a huzal, melyen innen oda s onnan ide min­den jó és szent érzés és meleg gon­dolat átáramlik. A mi jóakaratunk és szeretetünk, melyeket a városunk falai között élő növendékek s tiszteie­tünk, melyet a távol élő szülők iránt ér­zünk, kapcsolják im össze egy csa­láddá ennek az iskolavarosnak pol­gárait ezekkel a jó szülőkkel. Azok a meleg könnyek pedig, me­lyeket az anyák s gyermekeik sze­méből a búcsúzás perceibea már sok alkalommal láttunk hullani, hadd termékenyítsék továbbra is ennek a történelmi városnak a kultúra virágai számára rendelt barázdáit, hogy azokból kisarjadhasson a családi összetartózandóság kötelékeit a jövő­ben is ápoló s erősítő generáció. Mert" a család válságáról elhang­zott jövendölések idején mégis csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom