Esztergom és Vidéke, 1935

1935-10-10 / 79.szám

a Szózatot, majd az összes leányés fiúiskolák, leventék és cserkészek díszlépésben elvonultak az Országzászló előtt a leventezenekar indulóira. Gyönyörű őszi időben avatott szimbólumot Esztergom a Dunaparton. A szellő meg-meglobogtatta a trikolórt, nagy csend honolt a másik parton s csak néha villámlott meg az erősen tűző napfényben a párkányi „partőrök" fegyvere... Készül az új tanoncképző rendelet Bornemisza Géza iparügyi miniszter most küldötte szét véleménynyilvánításra a kereskedelmi- és iparkamarának az új minisztérium első reformját, amely a tanoncképzést kivánja szabályozni. A miniszteri kisérő irat szerint a közönség és az iparosság körében sokszor hangzott el az utóbbi években az a-panasz, hogy az iparosok közül számosan nem rendelkeznek a kellő szakismeretekkel. Erre való tekintettel készült el az új rendelettervezet, amely módot ad arra, hogy a miniszter legfeljebb 5 évre emelhesse fel a szükséghez képest a tanoncidőt. fia a tanonc a segédvizsgálaton kellő eredményt nem mutatott fel, a vizsgálatot 6 hónap eltelte után, de egy év eltelte előtt meg kell ismételni, fia a tanonc a segédi vizsgálatot másodszor sem teszi le eredményesen, vagy a vizsgálat megismétlésére nem jelentkezik, az iparhatóság kiállítja ugyan az érdekelt kívánságára a segédlevelet, de az önálló iparűzéshez megkívánt segédi gyakorlat tartamát legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja. A segédi gyakorlatot a miniszter három évben is megállapíthatja. A miniszter felhatalmazást kap annak elrendelésére, hogy képesítéshez kötött ipar gyakorlására csak az kaphat iparengedélyt, aki a segédi szakgyakorlat befejezése után az ipari képesítő vizsgát sikerrel leteszi. E vizsga szabályait a miniszter állapítja meg. A kamaráknak október 15-ig kell véleményt mondaniok az iparügyi miniszter rendelettervezetéről. Szombaton lesz a Stefánia-estély Beköszöntött a legszebb ősz, eltávoztak a nyaralók, elcsendesedett a város, de a halódó természet csendjébe már belesüvölt a téli gondok kísértete. A gondoké, amelyek legjobban azokat a kis csecsemőket sújtják^ akik magukkal tehetetlenül sínylődnek a szegénysorsú szülők hideg hajlékaiban. Ezekért a magyar jövő legértékesebb kis palántáiért küzd a Stefánia Szövetség s ebben a nemes munkában jöttek segítségére a minden szépért és nemesért lelkesülő öreg cserkészfiúk, az Öreg fiollók. A szombat esti Stefánia-estélyt és az azt megelőző „Fekete Lovas" előadását minden magyar embernek meg kell néznie, hogy filléreivel — mert a belépőjegyek igazán filléresek — és, ha módjában áll, felülfizetésével támogassa a Szövetség nemzetmentő munkáját. Azok a fiatal emberek, akik az öreg Hollókkal karöltve munkás hetek szórakozást nyújtó estéit áldozzák a próbákra, már megtették kötelességüket legapróbb testvéreik iránt, a közönségnek pedig a kis pénzáldozatért, mely azonban ha mindenki megnézi az előadást, szép összeget juttathat a nemes célra, szórakozást is nyújtanak egy irodalmi értékű Herczegdarab előadásával és egy bizonyára jóhangulatú idénynyitó mulatsággal. A „Fekete Lovas* műkedvelő színészei Varjas Rudolfné, fieincz Éva, Fachs Emmi, Kemény Miklós, Jedlicska Pista, Bárdos Miklós, Etter Kálmán dr., Katona Gábor dr., fiajdu György, v. Környei László, és egész hosszú sora még az áldozatos fiatalságnak a szép célhoz méltó lelkesedéssel dolgoznak a próbákon a siker érdekében. A szombat esti előadást követő táncra az estélyi ruha nemcsak nem kötelező, de a fiatalság ezúton is megkér mindenkit, hogy ne cifra ruháját, hanem jókedvét hozza magával, mert már szeretnének egy igazán jót mulatni. Megérdemli ezt a mulatságot az a fiatalság, amely ime még a szórakozást is magasabb célok szolgálatába állítja. A „Fekete Lovas" második előadása vasárnap d. u. 6 órakor kezdődik. Mindkét előadás a Fürdő Szálló termeiben fog lezajlani az öreg Hollók mindenre kiterjedő figyelmességű rendezésében. Belépőjegyek 50-től 100 fillérig előre is válthatók a Stefánia hölgytagjainál és a leányifjuságnál. Igy azoknak is módjukban áll támogatni a csecsemővédelmet, akik nem szeretik a műkedvelők előadásait, vagy a táncos mulatságot. megadóztatták a margarin, margarinsajt, a mesterséges ételzsir és étolaj készleteket A m. kir. kormány a margarin, a margarinsajt, mesterséges ételzsir és étolaj után fogyasztásiadót vetett ki, melyről az esztergomi pénzügyőri vezető az alábbiakban értesíti az érdekelt feleket. A most megjelent 6710—1935. M- E. számú rendelet értelmében margarinnak kell tekinteni minden olyan víztartalmú zsiradékot, vagy zsírkeveréket, amelynek állaga a vajhoz hasonló, emberi étkezési célokra készült, de nem kizárólag tejből származik. Margarinsajtnak kell tekinteni minden olyan sajtfélét, amely a tejzsirt vagy egyáltalán nem, vagy a tejzsir mellett más zsiradékot is tartalmaz. Mesterséges ételzsirnak kell tekinteni minden olyan zsiradékot, vagy zsirkeveréket, amely állagában, vagy külső tulajdonságában a disznó- és a szárnyasok zsírjához hasonló, vagy ha állagában attól el is tér, de emberi étkezésre, vagy emberi étkezési célra szolgáló cikkek előállításához való felhasználásra készült és nem kizárólag disznózsírból, illetőleg szárnyas állat zsírjából ered. Étolajnak kell tekinteni minden olyan olajat, amelyet emberi étkezésre, vagy emberi étkezési célra szolgáló cikkek előállításához való felhasználásra hoznak forgalomba, továbbá, amelyet a forgalomból ily célra szereznek be és használnak fel. A margarin, margarinsajt, mesterséges ételzsir és étolaj után fizetendő fogyasztási adó mérvét a kormányrendelet a következő öszj szegben állapította meg: a margarin és a margarinsajt után kilogrammonkint 40 aranyfillérben, a mesterséges ételzsir után kilogrammonkint 40 aranyfiílérben, az étolaj után kilogrammonkint 25 aranyfillérben. Mindazok, akiknek birtokában vagy őrizetben a jelen rendelet életbelépésének a napján olyan mennyiségű margarin, margarinsajt, mesterséges ételzsir és étolaj van, hogy annak súlya nemenkint külön külön 15 kilogrammot meghalad, kötelesek készletüket az őrzés helye szerint az illetékes pénz ügyőri szakasznál ezen rendelet hatálybalépésétől, vagyis október hó 15-étől számított 48 órán belül irás ban két példányban bejelenteni és ezután járó fogyasztási adót befizetni. A bejelentés átvételéről a pénz ügyőri szakasz a feleknek elismervényt ad. Azokat a margarin, margarinsajt mesterséges ételzsir és étolaj menynyiségeket, amelyek a jelen rendé let életbelépésének napján szállítás alatt állanak és megadózásra még bejelentve nem lettek, az átvevő kö teles a megérkezés utan legkésőbb 24 órán belül bejelenteni. A vasúti gőzhajózási és egyéb szállitmányozási vállalatok azokat a margarin margarinsajt, mesterséges ételzsir és étolaj mennyiségeket, amelyeket a jelen rendelet életbeléptetése előtt fuvarozás végett átvettek, de a rendelet életbeléptetésének időpontjáig le nem szállítottak, a küldemények rendeltetési helyére való beérkezte után azonnal a rendeltetési hely szerint illetékes pénzügyőri szakasznál bejelenteni kötelesek. Ennek a beje lentésnek a feladó, valamint a cím zett nevét, továbbá a küldemény telsúlyának a megjelölését kell tártai mázni. Aki a fenti rendelet értelmében fi zetendő fogyasztási adót megrövidíti, vagy a megrövidítés veszélyélyének kiteszi, súlyos jövedéki kihá gást követ el, és a megrövidített vagy megrövidítés veszélyének kitett fogyasztási adó négyszeres ösz szegétől annak nyolcszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel fogják sújtani. A jelen rendeletnek, vagy az annak alapján kiadott rendeleteknek egyéb megszegése, mint kisebb jövedéki kihágás 2 aranypengőtől 1000 aranypengőig terjedhető pénzbüntetést von maga után. EGYRŐL-MÁSRÓL A gesztenyesütő, kis bádogkályhájával kitelepedett már a Rákóczi tér sarkára s a korán le boruló őszi alkony szürkeségébe, mint emlékeztető mécses, piroslón izzik bele a kályha nyilasain át szénparázs rőt fénye. Az elhunyt nyár ravatala fölött gyúl ki ez a halvány mécses s míg a levegőbe a sült gesztenyének s a forrásba indult mustnak illata vegyül, lelkünk mé' lyén valami melankólia kezdi bontó gatni denevérszárnyait. Elmúlt a nyár, eljött az ősz s esténkint, mikor sétára indulunk, úgy érezzük, hogy elibe megyünk a télnek, ki valahová a város északi végére, honnan egy októbervégi napon, csípős szelek szárnyán be fog repülni a Rákóczi-térre a zord kényúr: a tél. Hej, kicsi gesztenyekályha, fázós lelkünknek fölmelegítő tűzhelye, te leszesz akkor a hideg szél söpörte téren az egyetlen biztató, bátorító, meleg, piros szemeiddel ránk hunyorgató régi barátunk, aki felébreszted s ápolod szivünkben az apró gondoskodó figyelmességekben megnyilatkozó szeretet melegét. Megállunk a kis kályha előtt s hazagondolunk azokra, kik otthon szeretet tel várnak bennünket s kikhez mindet is a szeret melege fűz. S itt a szélsöpörte hideg utcasarkon, a sötét, üres utcán hirtelen érezni fogjuk az otthon melegének, a duruzsoló kályha csendes bugásának varázsát, érezni fogjuk a hozzátartozóink szeméből felénk sugárzó szeretet melegét s mig zsebünkbe gyömöszöljük a meleg papirtasakot, vágyódó hazagondolás siettet majd haza bennünket a kékernyős lámpa nyugodt bűvkörébe, hol egy szelidszemű asszony és pirosarcú gyerekek várnak reánk ... S ott csendes gesztenyeropogtatás s teaszürcsölgetés közben fogunk csak rágondolni, hogy ime, a gesztenyesütő kályha nem is annyira üzleti eszköz, mint inkább hangulatkeltő, mágikus lámpa, mely irányt mutat nekünk a tél hidegéből a kedves otthon melege felé ... Ss. Az első vasárnap minden hónapban a kedves, örömteljes viszontlátás napja a vidéki szülők s az itteni internátusokban élő növendékek számára. Már a kora reggeli s délelőtti órákban vidám arcú mamák s gondos, komoly apák jönnek mennek a tanintézetek kapui körül, finom autók s családi határok, vonatok és autók lépcsőiről kézitáskákkal és csomagokkal terhelt családtagok lépnek be a város idegenforgalmi sodrába s tűnnek el szelíd zárdák és modern iskolapaloták kapui mögött. Ne beszéljetek hát emberek olyan ijedten a családi élet lazulásáról, a szülői szivek szeretetének csökkenéséről, ne fessetek rémképeket a család széthullásáról, a vérkötelékek bomlásáról, hanem álljatok ki egy ilyen első vasárnapon a vizivárosi, vagy a Bottyán-utcai zárda kapujájpa s nézzétek nyitott szemmel s élvezzétek kitárt szívvel azt a sok szép és megható jelenetet, mikor szülő és gyermek a viszontlátás örömében s a csókok özönében összeölelkezik... Mert lehetnek fásult kedélyű szülők s rideglelkű gyermekek a nagy embererdőben, kiket nagy élettragédiák s nehéz félreértések itt-ott eltávolítanak egymástól, de az anyai sziv szeretete, a szülői sziv áldozatkészsége örökéletű, kifogyhatatlan s megmásíthatatlan, mert megváltozhatatlan természeti törvény s természetfölötti erő szabályozza azokat. A gyermekére rámosolygó anyai szem, a gyermeke vállát átkaroló apai kéz, a szülő nyaka körül fonódó gyermeki ölelés s a hangtalan, hosszú anyai csók ezeknek az első vasárnapoknak a szent kapcsai, melyeket hónapról-hónapra újra ösz szekovácsol a kölcsönös szeretet. Ha fásultak vagytok az élet apró örömei iránt, ha csalódás, vagy bánat ért benneteket, álljatok ki emberek valamelyik zárda kapujához a hónap első vasárnapján s ott látni fogtok Anyákat, kiknek tiszteletére a huszadik század cinikus embere is dicsőítő s hódoló ünnepélyeket rendez. Mi Esztergomnak, — az iskolavárosnak — polgárai, levett kalappal s meghatódott szívvel köszöntjük az első vasárnapokon városunk utcáin gyermekeikkel kart-karba öltve sétáló derék szülőket s az egymástól távol élni kényszerült szülők s gyermekek között a mi érdeklődő s gondoskodó szeretetünk az a huzal, melyen innen oda s onnan ide minden jó és szent érzés és meleg gondolat átáramlik. A mi jóakaratunk és szeretetünk, melyeket a városunk falai között élő növendékek s tiszteietünk, melyet a távol élő szülők iránt érzünk, kapcsolják im össze egy családdá ennek az iskolavarosnak polgárait ezekkel a jó szülőkkel. Azok a meleg könnyek pedig, melyeket az anyák s gyermekeik szeméből a búcsúzás perceibea már sok alkalommal láttunk hullani, hadd termékenyítsék továbbra is ennek a történelmi városnak a kultúra virágai számára rendelt barázdáit, hogy azokból kisarjadhasson a családi összetartózandóság kötelékeit a jövőben is ápoló s erősítő generáció. Mert" a család válságáról elhangzott jövendölések idején mégis csak