Esztergom és Vidéke, 1935

1935-10-03 / 77.szám

FS7TÍRfift1„/l)thE ÖTVENHATODIK ÉVF. 77. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1935. OKTÓBER 3 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Az igazi gazdavédelem A gazdaadósságok rendezéséről kiadott kormányrendeletnek és ezzel együtt a gazdavédettségnek határideje tudvalévőleg október hó 31-én lejár. Hogy ez a határnap minden zökkenő nélkül múljék el és a védettség új rendszere simán léphessen életbe, a kormány közbeszóló rendeletet adott ki, arnely október hó 31-ig úgyszólván minden olyan eljárás felfüggesztésére módot ad, amely védett gazda ellen indul meg. A régi rendelet hatályának lejártáig és az új rendelet életbeléptéig tehát semmi zavaró körülmény fel nem merülhet, senkit semmiféle károsodás, vagy méltánytalanság nem érhet. Ennek ellenére egyes politikusok még ma is arra törekszenek, hogy a gazdaadósságok kérdését agitációs anyagnak aknásszák ki. Folyton sürgetik a gazdaadósságok rendezését, sürgetik az új rendelet kiadását és azzal ijesztgetik a legközvetlenebbül érdekelt gazdákat, hogy a védettség hatályának naptárszerű határidőhöz kötött megszűnte legalább is bonyodalmakat és kellemetlenségeket fog okozni. Helyes volt ezért, hogy Szolnokvármegye legutóbbi közgyűlésén szóvátették a gazdaadósságok ügyét, mert ezzel módot adtak Antal István államtitkárnak, mint vármegyei bizottsági tagnak arra, hogy ebben a kérdésben tájékoztassa nemcsak a vármegye közgyűlésén jelenlevőket, hanem az összes érdekelteket. Bizonyára örömmel veszi tudomásul az egész ország gazdatársadalma az államtitkárnak azt a felvilágosító kijelentését, hogy a kormány a gazdaadósságok rendezését legsürgősebb és legfontosabb feladatának tartja és annak megoldását, annyira előkészítette, hogy remélhetőleg már a régi rendelet hatályának lejárta előtt olyan megoldással léphet az illetékes tényezők elé, amelyet bizonyára megelégedéssel fognak fogadni az érdekeltek. Olyan megoldást kíván a kormány foganatosítani, amely a gazdaadósságok kérdését nyugvópontra juttatja. Elhangzott ezen a vármegyei közgyűlésen olyan i felszólalás is, amely a gazdaadósságok rendezéséről szóló rendelet sürgős kiadását kérte a kormánytól és egyúttal azt, hogy erőteljesen támogassa a gazdákat mai súlyos helyzetükben. Helyes, ha a gazdák jogos érdekeik sérelmét kérik a kormánytól. Ezt megteszi adott alkalmakkor a társadalomnak más rétege is és senki sem ütközhetik meg azon, hogy jogos érdekeik védelmét a felelős kormány figyelmébe ajánlják. Vannak azonban kérdések, amelyeknek sürgetése bizonyos időpontban — hogy úgy mondjuk — nem időszerű. Ilyen nem időszerű ma a kormányt arra ösztönözni, hogy" védje a gazdaérdekeket. Azt ugyanis, hogy a mai kormány ezen a terén mindent megtett, amit megtenni módjában állott, az ellenzéknek olyan nagy súlyú vezéríérfiai elismerik, mint amilyen Zichy János gróf, aki egyik legutóbbi nyilatkozatában azt mondotta, hogy a kormány eddigi működése során a gazdatársadalom védelme tekintetében tette a legszámottevőbb intézkedéseket. A gazdatársadalom minden tényezője egészen nyugodtan várhatja a kormánynak ezen a téren hozandó további rendeleteit. Senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy ezek a további rendeletek is annak az agrárszellemű gazdasági politikának jegyében születnek meg, amelyet a kormány folytat. A gazdavédelem rendszere ennek a gazdaságpolitikának legkiemelkedőbb alkotása és felelős tényezők ismételten kijelentettek már, hogy a védelem hatályának letelte után a régi szellemben következik ennek a rendszernek továbbépítése. Minden esetre következik a további nyugalmi állapot, amely módot ad a gazdáknak arra, hogy a végrehajtás és a tönkremenés Damokles-kardjától való rettegés nélkül dolgozzanak és termeljenek tovább. Hogyan dolgozik a MOVERO? Uj gépet épít, hangárt bővít, motorról gondoskodik, repülőteret akar és tagokat gyűjt Városunk egyik legfiatalabb, de bátran állíthatjuk, hogy a legtöbbet dolgozó és produkáló egyesülete, nem állt meg munkájában az augusztusi jól sikerült repülőnap megrendezése után, hanem tovább dolgozik a szebb, jobb magyar jövendőért. A minap egy szürkeruhás, fekete kis böröndös férfi szállt le az autóbuszról: Rabik Ernő, a műegyetemisták és az esztergomi MOVERO műhelyfőnöke. Hozzá csatlakozunk és beszélni kezdünk vele a magyar aviatikáról, főleg azonban az esztergomi MOVERO-ról. Megtudjuk tőle, hogy most hivatalos úton van és mint ellenőrző mérnök jött le a szentgyörgymezői műhelybe felülvizsgálni a most épülő „Zögling 1." tipusú siklógépet. Megkérdezzük tőle, mit tart a vitorlázásról? Válasza igen érdekes! A vitorlázó repülés elsősorban sport! Sport azért, mert később, amikor Magyarországon is teljes mértékben megismerik a légviszonyokat, akkor pl. szombat este az a vitorlázó géptulajdonos meghalgatja a meteorológiai jelentést, mely a következő 24 órára élénk észak-északnyugati szelet jelez erős „gomolyfelhő" képződéssel, — elhatározza, hogy másnap, mondjuk, Szegedre fog „légi turisztikázni". Ez egyenlőre fantasztikusan hangzik, azonban, ha Rotter Lajosra gondolunk, aki Budapestről a közel múltban Jugoszláviába repült — elhiszszük neki. Közben a műhelyhez érünk, ahol már várja őt a félülvizsgálandó anyag. Egy csomó 6 méter hosszú 10 cm széles és kb. 2 cm vastag deszka. Később tudjuk csak meg, hogy ezek a deszkák az úgynevezett „főtartók, amikre a bordák fel lesznek fűzve és igy együtt alkotják a szárnyat. Előkerült a piros ceruza s ebből a 10—12 drb. főtartóból kiválogat négyet. Ezt a válogatást! Merjük állítani, hogy minden centimétert átnéz, „itt gyantafészek", „itt a szálak nem hosszába, hanem keresztbe futnak", „itt a törés kagylós és nem hosszanti" s a piros ceruzával már is át van húzva a kivágandó rész. Amikor megkérdezzük, hogy mire való ez az alapocság, azt feleli: „kérem, itt emberéletről van szó". Míg a közönséges házépítésnél mondjuk az 1 cm

2-re eső súly kb. 200 kg kell, hogy legyen, addig itt a szárnyakon a levegőben 600— 800 kg. súlyt kell kibírni. Tehát az alaposság helyén való. Most aztán megszűnik „hivatalos közegnek" lenni és mint műhelyfőnök intézkedik. Kéri a munkajelentést, amiben óráról-órára benne van, hogy az asztalos min és mit dolgozott. Közben bepillantunk egy fekete könyvbe s az egyik tétel alatt a következőket olvassuk: Megrendelő : Esztergomi MOVERO. Megrendel egy „fiols der Teufel" iskola vitorlázógép-javitást. Munka kezdete: szeptember 16, vége szeptember 20. Beépített anyag: 35 P. Munkabér 15 P. összesen 50 P. Dolgozott órák száma 30... és igy tovább, minden a legpontosabban, a legprecízebben lefektetve, kiszámítva, ellenőrizve s olyan pontos költségvetés, mint egy gyárban. Utánna kiadja az utasítást egy hétre, mert egy hét múlva ismét eljön, hogy számonkérje az elvégzett munkát. Minden héten itt van és lelkesedéssel, szakértelemmel foglalkozik nagy elfoglaltsága mellett is az esztergomi repülő ügyekkel, mert mint később kiderült, szereti Esztergomot és az esztergomiakat. Elindulunk visszafelé és beszélni kezd a jövőről, a MOVERO jövőjéről. Most épül a siklógép Tokod jóvoltából, ami október közepén kész lesz. Megkérdezzük tőle, hogy mi igaz abból, hogy egy nagy teljesítményű vitorlázó gép építése van tervben, ami segédmotorral lesz ellátva. Kissé haragos, mert ezt titokban akarták tartani, de ha már tudod — mondja —, akkor igaz, egy nálunk egészen új tipus, amit itt akarok megépíteni, s ha a megfelelő anyagiak állnak a rendelkezésemre, úgy a jövő hóban neki is fogok. Tudod mibe fog az a gép nekünk kerülni ? Igy mondja „nekünk". Kb. 6—7000 pengőbe ... Ez elé a szakkörök is nagy várakozással tekintenek. Előkerül a szó az esztergomi motoros repülőtérről, amihez Esztergom város is előzékenyen sietett a MOVERO segítségére, s aminek a nagy fontosságát csak akkor fogja teljes mértékben látni a város, amikor az első idegen gép leszáll az esztergomi „repülőtéren". Szó van még a hangár kibővítéséről is a Strázsahegyen, amihez szintén a közel jövőben fog hozzá az egyesület. ütánna melegen elbúcsúzunk tőle, s megkérjük, hogy idegen létére, — erre erősen tiltakozik, hogy ő nem idegen Esztergomban — szeresse az egyesületet s munkásságával tegyen meg mindent, hogy ezeket a szép és nemes célokat az egyesület elérhesse. A repülő egyesület tagokat akar toborozni, növelni, duzzasztani akarja a szépen fejlődő egyesületet. Lengyel-és németországi példák lebegnek szemük előtt, ahol a tagok repülőezredeket tartanak fenn, halmokat hordanak össze — a repülés érdekében. A mi áldozatkészségünk ennyit jelenleg nem tud produkálni. Arra kérjük Esztergom közönségét, a jövendőbeli MOVERO tagokat — a belépési nyilatkozat ne maradjon aláiratlan. Nekünk repülnünk nem szabad, mi a „sport"-repüléssel szolgáljuk azt, amit szolgálnunk létérdekünk a jövőben . .. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó iroáája Esztergomban, Deák Ferenc u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Intézeti ruhaszövetek, csikós és sima bluz vásznak legolcsóbbak Illés Sándor divatárú üzletében.