Esztergom és Vidéke, 1935

1935-09-08 / 70.szám

trnmrn ÖTVENHATODIK ÉVF. 70. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1935. SZEPTEMBER 8 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Mnnlrsur.fr óc mnnlrsiIroHiloc sem vonhat

i

a ki ma

s

at- Ebbő1 lflUiif\ClJUg üü IllUÍIl\Ctl\t/l UlUo az elvből kifolyólag törvényes Irta : CSIK JÓZSEF országgyűlési képviselő. A munkáskérdés az állam legsúlyosabb problémája, ennek megoldását az állam vezetőtényezőinek kell kezükbe venniök. Az első lépés a munkáskérdés megoldása felé az, hogy azt az egyéni kezdeményezés légköréből ki kell venni és állami feladattá kell tenni. Az államhatalomnak fel kell karolnia a munkásságot, amelyet az osztályharc kiszakított a nemzet élő organizmusából és mint egyenrangú felet, vissza kell hoznia a nemzet jövőjét építő munka műhelyébe. A munka jogának újabb szabályozása szempontjából szükséges, hogy a munka a tőkével egyenrangúvá tétessék. A termelésnek két fontos tényezője van : a munka és a tőke. A nemzeti termelés szempontjából mindkettő egyformán értékes, tehát egyenrangúvá kell tenni. Ma a munka inferioris helyzetben van a tőkével szemben. Meg kell alkotni a munkásság törvényes érdekképviseletét. Majd minden társadalmi osztálynak meg van az érdekképviselete; meg van az iparnak, a kereskedelemnek, az ügyvédségnek, a mérnökségnek, a különböző kamarákban, egyedül az ipari munkásságnak nincs meg. A Felsőházban, amely jórészben érdekképviseleti alapon ült össze, minden társadalmi osztálynak meg van a maga érdekképviselete, csak az ipari munkásoszlályé hiányzik. A genfi munkaügyi hivatalban eddig évről-évre a szociáldemokrata pert képviselte Magyarország egész munkásságát. Nem látok ebben semmi különöset, de kérdezem, vájjon jogosult-e erre az a párt, amely az összmunkásságnak mindössze egy százalékát, az ipari munkásságnak pedig mindössze tíz százalékát tudta beszervezni ? Az egész magyar munkásság nevében ilyen csekély munkáslétszámmal rendelkező párt, nem illetékes képviseletet gyakorolni. A munkajog szabályozása szempontjából fontos a béregyeztető és panaszbizottságok paritásos alapon való létesítése, amelynek feladata, részben, a munka és a termelés terén felmerülő viszályokban igényelt elsőfokú Ítélkezés, részben a munkabér méltányos megállapítása. Igy kiküszöbölhetni a sztrájkot, amely nemcsak a nemzet termelőerejét gyengíti, hanem a munkásság megélhetését is veszélyezteti. Ezzel kapcsolatban ki kellene terjeszteni a munkaügyi bíráskodás hatáskörét is a termeléssel kapcsolatos összes ügyekre, amely mint másodfokú fórum Ítélkezhetnék az ezen téren felmerült ügyekben. Ezeknek az egyeztető és panaszbizottságoknak eszméje nem új a magyar törvényhozásban. A háború alatt, 1915-ben a honvédelmi miniszter adott ki egy rendeletet ilyen bizottságok létesítésére, amelyeket később birói jogkörrel is felruházott. Ezeket a bizottságokat azoknak az embereknek sürgetésére hozták létre, akik a munkás kérdést mindig a szivükön viselték. Hogy nem a szociáldemokraták oíoták ki, arranézve bizonyíték az, hogy 1918-ban, amikor uralomra kerüllek, ők törölték el. Minthogy a munka a nemzeti termeléselőmozdítására irányuló legfontosabb tevékenység, ezért erejéhez képest, az alól senki intézkedést kell hozni a munka kerülés ellen. Amikor örül az ember lelke, hogy, például, a főváros mennyire magáévá teszi munkanélküli embertársaink ügyét és az inségakció révén százezreket fordit azok segélyezésére, ugyanakkor szomorúan kell látnunk, hogy munkakerülők, a munkanélküliség szánalomraméltó palástjába öltözve sajtolják ki a jóhiszemű polgároktól a nyomor aranyát. Végre különbséget kell tenni igazi munkanélküli és munkakerülő munkanélküliek között. Ha ezt a megkülönböztetést megtennők, húsz-huszonöt százalékkal csökkenne a munkanélküliek száma. De a jogtalan szabotázs és sztrájk ellen is kell törvényt hozni. A sztrájk a nemzet termelő erejét gyöngíti, a munkás kenyerét pedig elveszi. Egyetlen kulturáltamban sem megengedett eszköz a sztrájk. A munkanélküliség ma világjelenség, száz százalékig orvosolni nem lehet. Ha azonban a munkanélküliség állami érdek, akkor állami feladattá kell tenni a munkaközvetítés alapos kiépítését is és itt is kérem a kereskedelemügyi minisztert, hogy ebben a tekintetben minden lehetőt kövessen el. Rendelet a vadásztársaságok ellenőrzéséről A földmüvelésügyi miniszter felkérte a vadászati tudósítókat, hassanak oda, hogy a működési területükön működni szándékozó vadásztársaságok a készítendő alapszabálytervezetben az alábbi pontokban foglaltakat belevegyék; a ma már működő vadásztársaságok pedig alapszabályaikat azzal — amennyiben hiányoznának — pótlóan egészítsék ki. Ezek a pontok a következők : 1. A vadásztársaság tagjainak létszáma legfeljebb akkora lehet, hogy egy egy tagra a társulat által bérelt területekből legalább 200-200 kat. hold essék. 2. A vadászterület őrzéséről a vadásztársaság akként tartozik gondoskodni, hogy minden 3000 kat. holdnyi bérelt vadászterületre egyegy szakvizsgázott vadőr essék. 3. A hasznos vad téli etetéséről gondoskodni kell. Vadászterületen, ahol fácán és a fogoly honos, négyzetkilóméterenként egy-egy etetőt kell állítani s ezt a tél folyamán élelemmel rendszeresen ellátni. 4. A szőrmés és szárnyas ragadozók mérgezéssel és lőfegyverrel megfelelő módon irtandók. 5. A vadászterületből eredő vadkár megtérítéséért a vadásztársaság egyenkint és egyetemlegesen felelősséggel tartozik. 6. A vadászterület egyharmada a bérleti idő utolsó évében teljesen tilalom alá helyezendő. 7. A vndászterület albérletbe nem adható, élvezetjegyek kiadása tilos. 8. A vadászterület egyazon részén évenként legalább egy kör (hajtó) vadászat tartható. 9. Minden tag legfeljebb háromszor vihet egy-egy vendéget magával vadászatra. Átvonuló vizi vadra a vendég meghívása nincs korlátozva. 10. A szükségelt vérfelfrissitésről a vadásztársaság másodévenkint és 1000 kat. holdankint 4 nyul, két pár fogoly és ahol a fácán honos, egy-egy fácántörzs kibocsátása által gondoskodni tartozik. A kibocsátás helyén az évben vadászni nem szabad. 11. A vadásztársaság az elejtett, HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A kormányzó Winchkler Istvánt nevezte ki kereskedelmi miniszterré. — A vidéki ügyvédi kamarák a numerus clausus mellett foglaltak állást. — Parraguti olasz tanár faszénnel hajtott autójával Budapestre érkezett. — Palotát vett a budapesti szovjet követség. — Ferencváros futballcsapata 2 : 3-ra vesztett az Újpest ellen. — Magyarország negyedik lett a varsói sakkolimpiászon. — Budapesten véglegesen megoldják a kolduskérdést. — Elkészült Budapesten a második Duna alatti alagút. — Meglopták Sárospatakon a francia filmeseket. — Pestmegyében felemelték a pótadót. — yátékkasziné felállítását tervezi egy angol társaság. — Budapesten minden ötödik gyerek ingyenebédre szorul. — Márkázni fogják az igazi magyar népművészetet. — A színarany 23 százalékkal olcsóbbodott Budapesten. — Kánya és Fabinyi miniszterek Genfben tárgyalnak, — Nagy jégvihar volt Nyíregyházán. — Nagysikerű borhetet rendeztek Balatonfüreden. — Pestmegyében egy 500 éves falu romjait találták meg. —144.000 ingyen tankönyvet osztott ki a főváros. — A hortobágyi csárda udvarát parkírozni fogják. — Megszervezik a külön burgonyatőzsdét. — Leszállították a tandíjat a főváros iskoláiban. — Leleplezték a budapesti kommunisták sajtószervezetét. KÜLFÖLD A szerb miniszterelnök ellen merényletet akartak elkövetni. — A német püspöki kar élesen elitéli a pogány világnézetet. — A lengye lek nagy rombolásokat végeztek a teschen-kerületi cseh iskolákban. — Nagy pompával temették el a szerencsétlenül járt belga királynét. — Nagy hadgyakorlatok folynak Német- és Franciaországban. — Am osztrák kancellár visszautasította a kisantant beavatkozását a Habsburg kérdésben. — Németország kölcsönt kér Angliától. — A román termés mennyisége és minősége gyenge. — Pusztító forgószél söpörte végig Floridát. — Barbusse hires francia iró meghalt. — Roosevelt aláirta az amerikai semlegességi törvényt. — A cseh agrárpárt 30 százalékos devalvációt akar. — Nem kaptak aratási szabadságot a francia katonák. — Hétmillió hektoliterre becsülik az idei román bortermést. — Vdlasztások előtt áll Lengyelország. — Olaszország és Franciaország megegyeztek a dunai egyezmény alapelveiben. — 60 millió schilling devizát forgalmazott az osztrák idegenforgalom. — Ellentétek vannak a kisantantban az osztrák csatlakozás és a Habsburg-restauráció kérdésében. — Gazdasági előnyöket kap Jugoszlávia Franciaországtól a szovjet elismerésének fejében. — Repülőgépeket is gyárt a cseh Bata-gyár. — Gyorshadosztályt létesített az osztrák hadsereg. — Abesszínia angol és amerikai érdekeltségnek eladta talajkincseit.