Esztergom és Vidéke, 1935

1935-04-28 / 34.szám

2 ESZTERGOM is VIDÉKE 1935. április" 28 A vakok „Homeros" énekkarának hangversenye városunkban kell beültetniök. A miniszter elgondolása szerint a telepíteni óhajtók birtokuk egyharmadrészén kell, hogy foglalkozzanak termeléssel. Magából a termelésből kezdetben megélni nem igen lehet, hínterlandra, mezőgazdaságra is szükség van. Viszont a tömegesítés érdekében szükséges legalább három holdnak a beültetése. Ennek köszönheti Kecskemét és Jánoshalma — mely évenkint 1000 vagon almát szállít külföldre — hatalmas eredményeit. A rendelet csak olyan területekre ad kölcsönt, amelyeknél a természetes termesztési tényezők rendelkezésre állanak. Talaj, éghajlat, csapadék. Ki vannak zárva az akcióból a védett birtokosok. A minisztérium holdankint 200 pengő kölcsönt folyósít, még pedig vármegyénk területén kizárólag téli almára. A kölcsön törlesztését 1946ban kell kezdeni 8 pengővel, utána évenkint fokozatosan többet, az utolsó évben 45 pengőt. Tizennyolc évig tart tehát a törlesztés. A kölcsön kamata 5*5 százalékos. Csak a minisztertől engedélyezett almafajtákat szabad termeszteni. A kérvényeket májas 25-ig kell beadni a földmivelésügyi minisztériumba, ahol azokat felülvizsgálják és a legnagyobb jóakarattal bírálják el. Az 5'5 %-os kamatból 2'5 %-ot készpénzben kell fizetni, a többit a tőkéhez lehet csatolni. Ez az akció — fejezte be előadását — nem kísérletezés, itt igen komoly munkáról van szó. Esztergomnak kitűnő talaja van a gyümölcstermesztésre, itt vannak a Dunaszigetek, ha a jég ellen védve vannak, ideálisabb gyümölcsös területet nem is lehet elképzelni. Kapcsolódjon be a kettős vármegye ebbe a kölcsönakcióba, fogadja el a segítségre nyújtott kezet, a földmivelésügyi minisztérium segíteni akar azokon, akikben hajlandóság van, komoly szándék a magasabb intenciók befogadására. A nagyszerű előadást Hajdú István jószágigazgató köszönte meg, megnevezve azokat a községeket, amelyek különösen alkalmasak lennének téli alma termesztésre. Schalkház Ferenc főintéző az esztergomi helyzetet világította meg, az értékesítés lehetőségének a kérdését is felvetette. Pataki Endre főjegyző pedig a javadalmi földek betelepítésének mikéntje iránt érdeklődött. A válaszok tudomásul vétele után a gyűlés véget ért. Esztergomban az érdeklődők a városi gazdasági hivatalban Schalkház Ferenc főintézőnél kaphatnak felvilágosítást. Vármegyénk közigazgatásának racionalizálása Mint már megírtuk, a budapesti Vakok „Homeros" énekkara május 5-én, vasárnap délután fél 5 órakor nagyszabású hangversenyt tart a Katolikus Legényegyletben az Esztergomi Zeneegylet rendezésében. Vezetőjük Schnitzt Gusztáv kiváló igazgató karnagyuk. Az énekkar tagjai a Vakokat Gyámolító Orsz. Egyesület által gyámolított és az egyesület ipari műhelyeiben dolgozó vak munkás és vak munkásnők. Műsoron a következő szerzők művei szerepelnek: Bach, Bachner, fiollósy, Huszka, Kodály, Liszt, MikusCsók, Palesztrina, Schumann és Verdi. Belépődíjak: I. hely 1*20 P, II. hely 80 fii., állóhely 50 fii. Ifjúsági hangverseny helyárai 20 fii. A „Homeros" 80 tagú vegyeskara 1930 óta évenkint önálló hangversenyeket rendez a Zeneművészeti Főiskolán és a Rádióban is többször énekeltek. Az 1931-iki dalosversenyen megnyerte a vegyeskari csoport első dijat. Az 1932-iki válogató versenyen első lett. Az 1933iki országos dalosversenyen megnyerte a kormányzói első díjat és az aranyérmet. Kritikai szemelvények a vakok „Homeros" női és vegyeskarának művészi teljesítményeiről: „...Nemcsak meglepett az énekkar tisztasága, ritmikája, precizitása, egyszóval gyönyörű előadása, hanem nagy művészeti élvezetet is szerzett nekem. Magyarországon úgyszólván páratlanul áll és csakis az olasz sixtinai karegyesülettel hasonlíthatnám össze." (Dr. tlubay Jenő.) „...Az énekkar tagjai nemes, tiszta és átütő erővel biró hanganyaggal rendelkeznek, melyen hihetetlen fegyelem uralkodik. Minden fenntartásnélküli elismeréssel kell adóznunk Schnitzl Gusztáv igazgató karnagynak, aki lankadatlan türelemmel választotta ki az énekeseket, azokat összehangolta, oly pontosságra és precizitásra tanította, mely a legnehezebb feladatok megoldására is képesíti a kart." (Pester Lloyd, 1930.) „.,.Mint egy csodálatos emberi orgona, úgy muzsikál a vakok vegyeskara. Egészen megdöbbentő precizitással énekli a legnehezebb, legkomplikáltabb vegyeskarokat. A fokozások brilliánsak. Csodálatos művészettel, hajszálfinom muzikalitásA két év előtti kormány, annak földmivelésügyi minisztere elhatározták, hogy az ország gyümölcstermesztésének emelése érdekében kölcsönt bocsátanak azon termesztők részére, akik a feltételeknek megfelelnek. A cél: Magyarországot Európa gyümölcsös-kertjévé tenni. Az esztergomi gyűlés a kettős vármegye bekapcsolódásáról volt hivatva dönteni. A gyűlésen jelen volt Gergely István magyar kir. gazdasági tanácsos, a földművelésügyi miniszter kiküldötte, Glatz Gyula polgármester, Reviczky István dr. tatai főszolgabíró, Maros Antal esztergomi szolgabíró, Schalkház Ferenc főintéző, Vi rágh Zsigmond dr. ügyvéd, Cselei Lajos ny. ezredes, Ripka Lajos főintéző, a mezőgazdasági kamara győri kiküldöttje, Pataki Endre főjegyző és többen mások. A gyűlést négyed tizenegykor nyitotta meg Zsiga János dr., üdvözölte a pesti vendéget és a megjelenteket. Majd felkérte a minisztérium kiküldöttét előadása megtartására. sal hozzák ki a dinamikai árnyalatokat." (Uj Nemzedék, 1930.) „...A kritikák és a riportok, a szakértők, karnagyok, tanárok és dalárdisták egyértelműleg megállapították, hogy a vakok kórusa egyszerűen meghódította és tapsviharra ragadta a közönséget." (Rádió Krónika, 1931.) A ritka szép és különleges hangversenyre igen nagy az érdeklődés, amelyen dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás is megjelenik. Jegyek kaphatók Buzárovits, Kemény, Tatarek és Scheiber üzletében. Az „Öreg Holló" műkedvelők nag? erőpróbája Az öreg Hollók műkedvelőinek május hó 4-ihi országos versenyelőadását nemcsak helyben előzi meg nagy érdeklődés, hanem a Műkedvelők Szövetségében és a többi versenyző egyesületek között egyaránt. Tudvalévő ugyanis, hogy ez a lelkes csapat céltudatos munkájával indult el az ismeretlenségből az országos versenyeken a harmadik, majd a második helyre és vált igy legerősebb ellenfelévé a fővárosi és pestkörnyéki műkedvelőknek az idei versenyen. A Szövetség igy a legkiválóbb kritikusait küldi ki eye az előadásra, melyre ismételten felhívjuk városunk közönségének figyelmét. Az előadás nagy jelentősége folytán a gárda szorgalmasan készül a nagy erőpróbára s bízunk benne, hogy ismét a tőle megszokott magas nívójú és művészi előadást fog produkálni, A versenyelőadás után tánc is lesz a Fürdőben, a fiatalság nagy örömére. A második előadást nem — miként jeleztük — 5-én tartják meg, hanem 12-én, mert az előbbi dátum egybeesne a „Homeros" énekkar esztergomi fellépésével. Az öreg Hollók ezúton is felkérik . Esztergom város közönségét, hogy a nagysikerűnek ígérkező versenyelőadáson minél nagyobb számban szíveskedjenek megjelenni, a fiatalság figyelmét pedig már most felhívják az előadás utáni tánc alalkaiomra. Gergely István bevezetőben kijeién tette, hogy örömmel jött Esztergomba, ebben az ügyben először. A kormány két évvel ezelőtt elhatározta, hogy nagyobb kölcsönnel járul hozzá a gyümölcstermeléshez, mert bizonyos visszaesés volt tapasztalható, nem a nagyközönség érdeklődéscsökkenése miatt, hanem azért, mert a telepíteni szándékozóknak nem állt mindig rendelkezésükre az elengedhetetlen anyagi segítség. A Károlyi-konvány ötszázezer pengőt eszközölt erre a célra az úgynevezett transzferpénzekből. A segítség nyújtás szociális célokat is akar szolgálni, a tiz—ötven holdas kisközép birtokosok jövedelmét akarják ezúton felfokozni. A miniszté rium erre vonatkozó rendeletét megküldötte Esztergom polgármesterének, a járás, továbbá a tatai és komáromi járások főszolgabiráinak is, A gyümölcstermesztésre — különösen Esztergom dombos területe — a téli alma termesztésre kiválóan alkalmas. A rendelet értelmében a kölcsönt igénylőknek legalább három holdat Még a nagyhéten történt, hogy vármegyénk alispánja értekezletre hivta az Esztergomban székelő különböző hatóságok, így az államépitészeti hivatal, tanfelügyelőség, m. kir. gazdasági és erdőfelügyelŐség, vármegyei számvevőség, a vm. t. főügyészi, főorvosi és főállatorvosi hivatal vezetőit, az alispáni hivatal referenseit és ezen az értekezleten több tisztán a belső adminisztrációt érintő és a tisztviselőket érdeklő rendelkezéseken kivül egy oly intézkedésről számolt be, amely a nagyközönséget is közelről érinti és érdekli. Nevezetesen arról van szó, hogy a jövőben minden hónap negyedik keddjén az alispáni és a fenti hivatalok vezetői és referensei székhelyükön hivatalukban fognak tartózkodni és az ügykereső feleknek — különösen a vidékieknek — az egész hivatalos órák alatt rendelkezésükre állnak. A múltban ugyanis előfordult hogy a vidéki hatóságok, vagy magánfelek ügyes-bajos dolgaiknak személyes elintézése végett Esztergomba jöttek és itt értesültek arról, hogy akit keresnek, hivatalos kiszálláson, külszolgálaton van, ezáltal útjuk hiábavaló volt. Az óvatosab bak ugyan előzetesen informálódtak telefonon vagy irásbelileg, de ekkor sem értek el mindig teljes eredményt, mert például, ha egy vidéki jegyzőnek több hivatalban is volt dolga, egy vagy két helyen talán el tudta intézni, de már a harmadik hatóság vezetőjét vagy referensét nem találta hivatalában. Ennek folytán útja részben eredménytelen volt. Ez pedig annál nagyobb hátrányt jelentett, mert a manapság kötelező takarékosság mellett a hivatalos utazások száma is nagyon korlátozott. Mint közismeretes, minden hó második keddjén a vármegyei kisgyűlés, közigazgatási bizottság és ennek egyes albizottságai üléseznek és ezen a napon az alispán és referensei és a fenti hivatalok vezetői már eddig is feltétlenül Esztergomban voltak. Ez jövőben is igy marad, igy tehát az alispán újabb! rendelkezése folytán a jövőben havonkint két nap: minden hó második és negyedik keddje lesz az a nap, amikor az esztergomi hivatalok — hogy úgy mondjuk — teljes permanenciában lesznek. Mint említettük, a hó második keddjén különböző gyűlések vannak, tehát a vidékieknek ajánlatosabb a negyedik keddet választani, mert ezen a napokon egész délelőtt az ügyfelek rendelkezésére állanak a hivatalok vezetői. örömmel közöljük e hirt a vármegye közönségével, mert rendkívül üdvösnek tartjuk az alispán intézkedését. Az olvasóközönségünk nevében hálás köszönetüket nem is mulasztjuk el tolmácsolni Prey Vilmos dr. alispánnak, aki úgy látszik megérzi és tudja a közönség óhaját és sokszor nehéz helyzetét, segíteni akar azon — lehetőleg a hatóságokkal való közvetlen érintkezés által, ha ann<jk szüksége felmerül. Scbioppa volt budapesti nuncius meghalt Schioppa Lőrinc hágai pápai követ, volt budapesti nuncius kedd délelőtt Hágában elhunyt. A nuncius az utóbbi évben állandóan betegeskedett. Schioppa Lőrinc c. érsek halálával nagy veszteség érte csonka ha zánkat, amelynek ő őszinte és igaz barátja volt. Hosszú idők óta ő volt az első legátusa Magyarországon a római szentszéknek. 1919 őszén, még az oláh megszállás alatt érkezett a magyar fővárosba, s az akkor fellendült keresztény nemzeti irányzat fejedelmeknek kijáró ünnepléssel fogadta. Csakhamar megszerette a magyarokat, megtanult nyelvünkön beszélni, lelkesedésében odáig ment, hogy egy katolikus demonstráción megcsókolta Cegléden a magyar zászlót. Kétségtelen, hogy a magyarok iránti szeretetét nem látták szívesen az újdonsült hatalmak diplomatái, akik nagyon sokat igyekeztek kellemetlenkedni neki. Irántunk való nemes érzéseit távozása után is megtartotta, s mindig szívesen emléke•zett vissza a Magyarországon eltöltött időkre. A kiváló főpap halála országos ! részvétet keltett, * Gyümölcsös telepítésére kölcsönt nyújt a kormány