Esztergom és Vidéke, 1935

1935-04-28 / 34.szám

Idegenforgalmi kérdéshez Városunk szerencsés adottságai­hoz a mult évben megindított vár­ásatás oly nagyarányú mozgató erő­vel csatlakozik, hogy az e réven várható számottevően nagyobb ide­genforgalom ellátására jó eleve kell, hogy külön berendezkedjünk. Váro­sunk ez új nevezetessége százával fogja ide vonzani a tudományos és művészi világ tagjait, valamint az újdonságra kíváncsi turistákat. En­nélfogva gondoskodni kell előre ar­ról, hogy az idegenből érkező láto­gató itt úgy szellemiekben, mint anyagiabban kielégítő fogadtatásra találjon és mindkét irányban meg­elégedve, jó emlékekkel eltelve tá­vozzon körünkből. Tehát úgy a vár­ásatások- mint egyéb látniva­lóknál hozzáértő idegenvezetőkről ezek részére történelmi és mű­vészeti tárgykört felölelő ismeret­szerző tanfolyamról kell gondos­kodni, hogy az ezen kérdésekben járatlan idegen, megbízható hiteles adatok közlését kaphassa. Ugyancsak fontos tényezője e kér­désnek az is, hogy az ideérkező ide­gen barátságos fogadtatásban része­süljön, kérdezősködéseire határozott és kedvező választ kapjon és végül — de nem utolsóként — az, hogy jó ellátásban részesüljön. Ez utóbbi kérdést a vendéglősök saját érde­kükben tegyék komoly megfontolás tárgyává, jutányos áron, jó étkezést, ügyes és gyors kiszolgálással jut­tassanak. Vegyék megfontolás tár­gyává, hogy az idegen nem költe­kezni jön ide s ha költ, azon bo­szúságot nem akar vásárolni s fő­leg nem azért jött, hogy itt étkez­zen, mert ez csak szükséges tarto­zéka a kirándulásnak. Itt említjük még meg azt a kö­rülményt is, hogy Gerevich Tibor Rómában is ismertette már az esz­tergomi várásatást és az ottani tu­dományos körök szinte hihetetlen­nek találták, hogy ilyen felette érté­kes lelet került napvilágra nálunk abból a korból. (r.) « • ••••••••••IMIIIMIOIIHH Tizenötévi mnnka a sport szolgálatában A nagyon elfoglalt riporter igy foglalná egybe az esztergomi MOVE Sport Club eseményét a sportrovat első hirei között: „Dr. Darvas Géza az esztergomi MOVE Sport Club agilis ügyvezető elnöke a hivatásá­val reáháruló nagy elfoglaltságára tekintettel az elnöki tisztéről lemon­dott. Kiváló sportérdemeit a MOVE közgyűlése jegyzőkönyvileg fogja megörökíteni." E sportrovat közieménnyel szem­ben a kötelességen túl a sportszere­tet és hála vezet bennünket, amikor dr. Darvas Gézától, a sportvezértől elköszönünk. Tizenöt esztendővel ezelőtt állott élére annak a munkának, melyet a MOVE esztergomi osztálya e más fél évtized alatt az országos szerve­zet jelszavához hiven teljesített is : Becsülettel a hazáért I Rajongó sportszeretete alakítja meg már az első év tavaszán a football, az athletika és úszószakosztályokat és fáradtságot, időt és anyagi áldo­zatot nem tekintve, gyűjti táborába a sport aktiv szereplőit és barátait. Kitűnő munkatársaival együtt rövi­desen igen figyelemreméltó, orszá­gos viszonylatú eredményeket ér el s a nehéz munkában nincs nagyobb öröme, nem vágyik nagyobb ér­demre, mint az elért sportsikerek. A MOVE szigeti sporttelepe vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábor­nok törhetetlen akarata mellett az ő fáradhatatlan és kitartó munkájának gyümölcse. Nem szegi munkakedvét az — a sportember szemében szo­morú tény — hogy Egyesülete csak a nevelés területe, a tudás, a ké­pesség csak rövid ideig csilloghat az Egyesület színeiben, mert a sport­ból megélni nem tudó fiatalság el­hagyja az Egyesületet, városunkat és felszívódik a munkaalkalmat nyúj tani tudó vidéken, vagy a főváros­ban, mint Esztergom neveltje. 1929 ben az ő irányításával alakul meg a MOVE Szent István Lövészcsapat mely hírnevet, dicsőséget szerez még ma is városunknak. A MOVÉ arató­ünnep megszervezése az ő gondo lata, mely a nagyboldogasszonynapi ünnepünk kiemelkedő eseménye. A munkás sportember szervező képessége mellett az Egyesület belső életében a közvetlen szivesmodorú vezér, aki megértéssel és szeretettel támogat munkatársat, sportolót egy­soránt. Amikor hivatásával járó nagy el­foglaltsága miatt sportéletünket irá­nyító nehéz tisztjétől megválik, fájó szívvel és szorongó érzéssel köszö­nünk el a vezértől. Nehéz belenyu­godnunk, hogy aki tizenöt eszten­deig jóban, rosszban élünkön, kö­zöttünk állott, visszavonuljon. Itt­hagyja a teret, melyet becsült, me­lyért annyit fáradt, melyet nagyon szeretett. Legyen ez az őszinte sporttiszte­let és mélységes hála, — melyet ezúton küldenek munkatársai és sportfiai — a legméltóbb jutalom munkásságáért és éljen a magyar sportot szerető lelkében mindig a tudat, hogy egyesülete jelszavát tisz­tán adja át: „Becsülettel a hazáért!" C»l#L»i»J»jO»»Üfc»-»-» ••••• •• Aki a legtöbb tapsot kapta... Beszélgetés a búcsúzó színtársulat népszerű művészével, Siménfalvy Sándorral. „Thália papjai" felszedték „sátor fájukat", s mire e sorok az olvasó elé kerülnek, a Darvas-színtársulat már a pápai premierre készül az „Én és a kisöcsém" előadásával. Körül­belül egy hónappal ezelőtt jöttek ide, Szekszárdról, ahol kilenc hétig ját­szottak. Nálunk a választás előesté­jén mutatkoztak be, Horváth Gyula, a társulat egyik tagjának szerzemé­nyével, a „Tavaszi mámor"-ro\. Négy hétig voltak itt és játszottak estén­kint, kedvvel, jó arcot mutatva ak­kor is, mikor belül fájtak az üres széksorok . . . Csütörtökön búcsú­előadás volt, zsúfolt házzal. A finálé szép volt. Lelkes volt. A társulat esztergomi emlékei ? Néhány keserű szóban az intervju folyamán . . . Az együttes legnépszerűbb tagja határozottan Siménfalvy Sándor lett, a társulat komikusa. A színpadon minden mozdulatát taps, kacagás kisérte. A szürke köznapi életben annál komolyabb, elgondolkodóbb, aki annyit mulattatta a kevés számú álladó színházlátogatót. — Mondj valamit életedről, pá­lyádról, terveidről, a színpadról, a vidéki színészetről — kértük a bú­csúzás pillanatában. — Erdélyből, Háromszék várme­gyéből származom. — Vallásod? — Unitárius vagyok — Hogy lettél színész ? — Mint székelykeresztúri gimna­zistának csak egy álmom volt: a színpad. Szüleim ellenezték. Hato­dikos gimnazista voltam, mikor egy nagy külföldi cirkusz járta az erdé­lyi városokat. Brassóban is vendég­szerepelt egy alkalommal, és mikor távoztak, én is velük mentem — mondja, meghatottan emlékezve vissza a pálya „kezdetére" — Vol­tunk egy-két városban, aztán kül­földre mentünk. Galíciába, Orosz­Lengyelországba, Oroszországba, az­tán Varsóba is ellátogattunk. Félév alatt én állatszeliditő lettem. Egy oroszlánnal, két farkassal és egy hiúzzál „dolgoztam". Itt vett fordu latot az eletem. Egyik előadáson a tü­zes karikát — melyen a farkasnak kellett keresztülugrania — kissé ma­gasabbra tartottam, az állat felette ugrott el és a fejemre esett. Elterül­tem a földön, mire a fiatal orosz­án nekem rontott, balkaromat fel­szaggatta és csak a berohanó segít­ségnek köszönhetem, hogy ma Esz­tergomban a színpadon játszhatom. Kórházba kerültem és ekkor irtam haza másfélév óta először. Haza­hívtak, megengedték, hogy színész lehessek. Pestre mentem, ahol azon­nal letettem a színészi vizsgát, igy lettem színész 1912 ben — Milyen társulatokban szere peltél ? — Legtöbbet vidéken, de sokat játszottam a fővárosban is. Legked­vesebb emlékem Hevesi Bandi tár­sulatához fűz. Hej, azok a szép bé­kebeli idők I . . . Jól kerestem, jól éltem, csak kedves emlékeim marad­tak. A háború kitörése Szepesen ért, innét vonultam be. Mint katona ját­szottam hat hónapig a tábori színé­szeknél, is, játszottam Skutariban, azután a fronton voltam és csak akkor szerepeltem, amikor tüdő- és haslövés útán betegszabadságon vol­tam. A háború befejezése után új ból vidékre, majd a fővárosba és megint a vidékre kerültem. Azóta járom az országot, élek hivatásom­nak, eszem a vidéki, a mai színé­szet nem nagyon fehér kenyerét . . . — Milyen impressziókkal hagyoá el Esztergomot? — Itt nem volt jó a szezon. Állí­tom, ilyen rosszul sehol sem ment a szinház. Pedig Esztergom nagyon kedves hely, szép város, nagy kö­zönségre számítottunk. Itt még szín­pártoló egyesület sincs. Épen ebben rejlik a vidéki színészet nehéz hely­zete. Mi csak a kultuszminisztérium tói kapunk némi támogatást, telje­sen a vidékre vagyunk utalva. Esz­tergomban különben is nehéz a hely­zet, Pest közelsége miatt. Itt majd­nem minden színházlátogató ember egyszer-kétszer felruccan Pestre, és mindent ahoz viszonyít, amit ott lát. Fáj egy-két elfogult birálat, amit esztergomi urak kollégák jelenlété­ben tettek. No, de ez a mi sor­sunk . . . — Mi az oka, hogy nincsenek jó operettek ? — Nem kapunk Pestről. A Király Szinház megbukott, az egyetlen ope­rett színpad bukása után a színpadi írók nem dolgoznak. Talán most, hogy Sziklai Jenő Szegedről próbál­kozik Pesten és eddig igen szépen indul. Vidéknek próza nem igen kell; azért bizunk, hogy Sziklai sikeres szereplése újabb operetteket hoz . .. — Jövő tervek ? — Pápa öt hét, utána Pesterzsé­bet, ahol mienk a nyári színpad. Négy hónapig ott játszunk. Most augusztusban lejár a szerződésem, nem tudom még hova kerülök. Er dély . .Felvidék ... — Addig pedig játszunk, járjuk az országot, mulattatjuk a közönsé­get, mig egyszer ajkunkra fagy a ránkerőszakolt mosoly... Ne hara­gudj, sietek, próbám van, este búcsú előadás, viszontlátásra, üdvözlöm az esztergomi közönséget... * * * Markáns arcán most átvibrál a mosoly. Színész, igazi művész, bo­hém, tudja kacagtatni a közönséget, s közben azon spekulál, miből fizeti ki a szállást, hogy podgyászát ma­gával vihesse ... (p.) Menhely! két testvér leányka ref. nevelő szülőkhöz azonnal is elhe lyezhető. Érdeklődők jelentkezhetnek a telepfelügyelőnőnél Simor-u. 6. szám alatt. Az öregcserkész-sorsjáték hirei A húsvéti ünnepeken nagy feltű­nést keltettek az öregcserkész tárgy­sorsjáté knak a Széchenyi-téren kiál­lított főnyereményei s nagyban fo­kozták a szorsjegyek kelendőségét. Most ujabb nyeremény érkezett a csapat parancsnokságához I kiváló művészünk, vitéz Bajor-Bayer Ágost egy pompás szenttamási rézkatcot ajánlott fel a jótékonycélú sorso­lásra. A kiállított főnyereményeken kivül még kilencvenkilenc (99), összesen tehát 101 nyereményt fognak kisor­solni május hó 19 én s igy ez a sorsjáték a legnagyobb esélyű vala­mennyi jelenleg hirdetett országos jellegű sorsolás között s emellett a sorsjegyek ára mindössze 50 fillér, ami viszont annyit jelent, hogy nem­csak esélyben, de árban is vezet az Öregcserkész tárgy sorsjáték. Sorsjegyek a helybeli úrleányok­nál, a fiatal és öregcserkészeknél és a cserkészboltban vásárolhatók. HIBEK A héten a Kerschbaummayer­gyógyszertár tart éjjeli szolgá­latot. Főpásztorunk születésnapja és névnapja. Serédi Jusztinián dr. biboros hercegprímás születése nap­ját és névnapját minden évben csen­des visszavonultságban ülte meg esztergomi palotájában. A mostani római tartózkodása alatt a primási palotában kitett iven azért sokan fejezték ki jókívánságaikat mind Esztergomban, mind Budán, Rómá­ban a Főpásztor tisztelői és ismerősei ezúttal örömmel ragadták meg az alkalmat, hogy üdvözölhessék az ott tartózkodó kiváló magyar Egyház­fejedelmet és jogtudóst. Gyászhír. Kaszás Mária f. hó 24 én életének 76-ik évében hosz­szas betegeskedés után elhunyt. Te­metése pénteken délután volt meleg részvét mellett a belvárosi temető­ben. — Dr.. Teutsch József tóvárosi oki. gyógyszeres 49 éves korában szívszélhűdés következtében hirtelen elhunyt. Büchner Antal Ünnepi nyitá­nya rádióban. F. hó 27-én szom­baton d. u. 5"50 kor a M. kir. Ope­razenekar rádióhangversenyén Büch­ner Antal nagyzenekarra irt „Ün­nepi nyitány" át adja elő. A szerző ezen nyitányát még 1908. évben komponálta és a nagyhírű Kerner István, az ope raház v. főzeneigazga­tója, a Filharmonikus Társaság v. elnök igazgatója mutatta be először a budapesti zeneakadémiai hangver­senyen az operazenekar előadásában igen szép sikerrel. Azóta többször került előadásra a hatalmas mű, maga a szerző is többször vezényelte az operazenekarral úgy Budapesten, mint Esztergomban. 1933. dec. 8-án a rádióban Rajt er Lajos karnagy vezényelte, 1934 május 27-én a Ze­neegylet 25. jubileumi hangversenyén opera zenekarral Berg "Ottó kiváló opera karnagytól kitűnő előadásban hallottuk. Most Friedl Frigyes rádió karnagy vezényli. Névmagyarosítás. A m. kir. bel­ügyminiszter engedélye alapján Weisz Károly cukrász családi nevét „Fe­hérvári"-ra változtatta. Az Úriiányok Mária Kongre­gációja legközelebbi gyűlését április 27-én d. u. 6 órakor tartja a vízi­városi zárdában. Eljegyzés. Stein Kató Dorog és Halm Iván gyógyszerész Tát je­gyesek. Kajakot 50 fillérért csak az Öregcserkósz sorsjátékon nyerhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom