Esztergom és Vidéke, 1935

1935-04-11 / 29.szám

ESTERGftHc/lfKE ÖTVENHATODIK EVF. 29 SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. ÁPRILIS 11 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő. 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Szélsőjobboldaltol a szélsőbaloldalig.. A választási harcok érdekes dolgokat vetettek felszínre. Az érdekes dolgok mellett érthetetlen dolgokat is. Ilyen érthetetlen volt a helybeli „Magyar Sión" katolikus politikai i és társadalmi lap ismert és nagy \ meglepetést keltett választási szerepe. A szabadság, a negyvennyolcas eszmékfennséges hónapjának huszonkilencedik napján este szétfutott a hir: ja „legmagasabb nívójú" vidéki kereszténypárti lap, az Actio Catholica hivatalos lapja, s igy egyszersmind az főegyházmegye félhivatalosa, a kereszténypárt jelöltje ellen foglalt állást Dorogon. Nem akarták hinni. A cikk csak a dorogi ezer példányban szerepelt... Miért ? Az esztergomiakat nem érdekelték a dorogi választási események ? Ez nagyon szűk helyzetismeretre vall! Utólag fényesen kiderült. íiogy a cikk megjelentetése helytelen volt, mi sem bizonyítja ékesebben, mint az, hogy a belső embereknek még példányszámot sem volt szabad elvinni, sőt... Miért tették, nem tudjuk, nem is kutatjuk. Csak sejtjük és telkünk mélyén felébredt a szörnyű gyanú ... Lapunk kötelességének tartotta ezt a példátlan eljárást szóvá tenni a dorogi választásról közölt beszámolójában. Erre érdekes válasz jött a héthónapos újság II. évfolyamának 16. számában. Nem is felelet, hanem az újságírás területén szokatlanul modortalan, durva támadás. Mi úri emberek vagyunk, — ki meri állítani, hogy nem vagyunk azok —, de a becsületünket nem engedjük! Nem mintha az védelemre szorulna; egyáltalán nem, mert aki a közhangulatot ismeri, ezt is jól tudja. A lap általunk eddig nagyrabecsült szerkesztősége „méltóságán" alulinak tartja, hogy a „bírálattal

11 polémiába bocsátkozzék. A mi lapunk hasábjain csak tények ismertetésének adott és ad is helyet. Ami pedig a nagyhangú méltóságot illeti... Egy lap méltóságát sohasem az igen tisztelt szerkesztőség állapítja meg, hsnem azok, akik egy és ugyanazon 'számot Dorogon 20, Esztergomban pedig 16 fillérért vették. Talán ez a 4 filléres különbség is a „méltóság"-hoz tartozik?! Azok véleményét pedig nem mi szuggeráljuk beléjük, jön az magától is, illetőleg ilyen botrányosan „méltóságteljes" megnyilatkozásoktól... Most következik a legérdekesebb. A mérgesen biráló lap, az „Esztergom és Vidéke" merészel bírálni egy „lapot"; az az „Esztergom és Vidéke" amely „ű szélsőjobboldaltól a szélsőbaloldalig minden pártot kiszolgált." Ezen igazán csak mosó* lyogni tudunk. Tudják-e egyáltalán, hogy mi az a szélsőbal ? Tudják-e bizonyítani „méltóságteljes" valótlant — állításukat ? Hát volt Esztergomban valamikor szélsőbaloldali párt, melyet egyáltalán támogatni lehetett volna ? Lapozzák csak fel az ötvenhatévé% újságunk minden számát, minderi oldalát; kutassák át minden soráü vizsgálják meg minden betűjét és ha ezt megtették, ha találnak valami felróni valót, úgy kiállhatnak a porondra. Addig azonban mi mélységesen lesajnáljuk és mosolygunk az ilyen naivságokon, otromba, kirívó feleseléseken. A mi lapunkat mindig önérzetes, talpig emberek szerkesztették, bencés tanárok, — nem hivalkodásból irjuk —, kiváló közéleti emberek és nem hangoskodunk, csak úgy súgjuk meg „laptársunk" igen tisztelt szerkesztőségének, hogy a mi lapunk nem követett el olyan csúnya hibát mindjárt az első oolitikai számában, mint a „Magyar Sión" a kisgazdapárttal kapcsolatban Nádler István pápai kamarás, tanítónőképző-intézeti igazgató nevével, a másodikban nem cáfolta az előző súlyos állításait, a harmadikban pedig nem követett el a dorogi esethez hasonló botrányt, hanem mindig hűen kitart a lap a fejlécen hirdetett keresziény po.iükai jellege melleit, 3ohasem vezette félre olvasóit, amit megírt, azzal bátran kiállt mindenkor a porondra. Pedig a mi lapunk csak Esztergomra és vidékére szorítkozik, nem öleli fel az egész országot, mint laptársunk, amint azt propaganda hirdetésébén olvassuk. Olyat írni, hogy a magyar Rómában történő események nem érdeklik a keresztény vidéket és a kereszténypárt vidéki ügye nem érdekli a magyar Rómát, — bocsánat a bírálatért —, egy papi lapnak nem volna szabad. Ami pedig, volt szerkesztőnk „becsületben térdig gázoló" ügyét illeti, tudtára adjuk az igen tisztelt szerkesztőségnek, hogy a budapesti kir. Táblának f. évi március 2-án B. VII. 8902—1934—29. szám alatt elhangzott Ítéletében a kiszabott 15 napi fogházbüntetés végrehajtását a Bn. 1. §-a alapján 3 (három) évi próbaidőre felfüggesztette. Ez igazolja legjobban, hogy a bíróság ebben az ügyben mily számos enyhítő körülményt talált a kérdéses eset elbírálásánál. ...„Szélsőjobboldaltól a szélsőbaloldalig"..., mi mindig verejtékezve, de becsületesen harcoltunk a keresztény elvekért, még akkor is, ha a kisfiú laptársunk ilyen „méltóságteljes" megtiszteltetésben részesít... A „Magyar Sión" a katolikus egyház erőforrásaiból született és tartja fenn magát. Az a rendeltetése, hogy szigorúan, melléktekintetek nélkül a katolikus ügyet szolgálja. De mi minden külső támogatás nélkül, évtizedek óta a magunk és közönségünk keresztény meggyőződésére támaszkodva tartjuk fenn magunkat sokszor igen súlyos, nagy áldozatok árán. Meg vagyunk döbbenve, hogy a mi katolikus meggyőződéssel telített életünk a szemináriumban szerkesztett laptól ilyen meggondolatlan és minősithetlen támadásban részesülhetett. Ezt üzeni az ötvenhatéves „Esztergom és Vidéke" a héthónapos „Magyar Sion"-nak. Piles Lássió. Japán úszók városunkban Az esztergomi MOVE Sportegyesület az idei Nagyboldogasszony ün nepi héttel kapcsolatban augusztus 18 án nagyszabású úszóversenyt rendez. A dunamenti egyesületek és a vidéki legnevesebb versenyúszók vesznek azon részt. Sopron—Győr— Esztergom városok bajnoki tornája lesz ez. Városunk úszói a rendezés mellett, a mai nappal Etter Ödön takarékpénztári elnökvezérigazgató minden köszönetet megérdemelt előzékeny támogatása révén a Szent István fürdő telep férfi uszodájában már megkezdették a tréninget. A bizakodó igyekezet, jókedvű szorgalom azon reménnyel kecsegtet, hogy fiaink az idén ismét az első íelyre kerülnek. • Külön érdekessége lesz az ide úszóversenynek, hogy azon japán főiskolai hallgatók is szerepelnek majd, akiket dr. Brenner Antal h. polgármester, mint a szakosztály elnöke vendégül hivott meg ez alkalomra ősi városunk falai közé. A japán főiskolások a Budapesten augusztus hó 15-ig tartó főiskolai világbajnoki küzdelmek után tisztelik meg városunkat s szereplésükkel emelik egyúttal a Sopron—Győr —Esztergom három város úszóbajnoki versenyének szintjét, fényét s a versenyzők ambícióját. Külön filléres gyorsvonatok szállítják e napon a közönséget az érdekelt városokból s még messzebbről a nem mindennapi látványosságra. Esztergom város nemes közönsége is méltóan viselkedve az önzetlen férfiak áldozatos munkájának sikeréhez a vendéglátó gazda kötelességteljesítésével fog hozzájárulni, hogy az Árpádkori kultúra mellett vendégeink messze földön tanúságot tegyenek Szeressük, támogassuk anyagiakkal is a legegészségesebb sportágat, az úszást ! Hogyan védekezzünk az esetleges gáztámadás ellen? A Nemzeti Munkavédelem Esztergomi Körzetének elnöksége f. hó 7-én, vasárnap délután 5 órakor rendezte meg a Kat. Legényegylet nagytermében gázvédelmi előadását. Az előadás iránt széleskörű érdeklődés mutatkozott. A megjelentek soraiban ott láttuk Radocsay László dr. főispánt, Frey Vilmos dr. alispánt, Jeszenszky Kálmán és Csárszky István dr. prelátus-kanonokokat, vitéz Szivós-Waldvogel József és vitéz Borókay Rudolf ny. tábornokokat, Glatz Gyula polgármestert, Reviczky Elemér főszolgabírót, Brenner Antal dr. városi főjegyzőt, Etter Ödön és Gróh József bankigazgatókat, a tisztikar, a vármegyei és városi tisztviselőkar több tagját és nagy számban az érdeklődőket városunk női és férfi közönségéből. Az előadást Szlabey Imre, a Nemzeti Munkavédelem Esztergomi Körzetének elnöke a „Hiszekegy" elmondásával nyitotta meg, majd üdvözölte az elnökség nevében a megjelenteket, amely után bevezető ismertetésében rámutatott azokra az okokra, amelyek nagyon könnyen előidézhetnek egy nagy háborút, amikor fontos kérdés lesz, hogy arra a hadi felkészültségünkön kivül miként van előkészítve a polgári lakóság. A levegő legyőzésével lehetetlenné váltak azok a védekezési módok, amelyekkél távol tudtuk tartani magunktól az ellenséget. Például Anglia hajdan körülzárta magát hatalmas flottájával s úgy nyújtott védelmet a szigetország polgári lakóinak. Ma ez lehetetlen, mert a repülőrajok percek alatt tönkrebombázhatják a városokat és falvakat. A jövő ! háborújában tehát nehezebb lesz a j védekezés, mert a levegő meghódításán kivül a technika gyors tempóban termelte és termeli ki a legkülönfélébb újabb és újabb hadianyagokat, amelyek közül a legveszedelmesebbeknek a gázokat tarthatjuk. A hágai konferencia eltiltotta a mérges gázok használatát, mégis valamennyi nemzet számol azok rettenetesen pusztító erejével. Fontos tehát, hogy azokat megismerjük s a védekezés lehetőségeit még kellő időben megtanuljuk. Ezekre az ismertető és kioktató feladatokra a Nemzeti Munkavédelmi körzetek és a Leventeintézmények vállalkoztak. A mai gyűlésnek éppen az a célja, hogy szakszerű előadásban ismerjük meg részleteiben is azokat a fontos kérdéseket, amelyek a gázvédelem szempontjából szerepeket játszanak. Az ismertető előadás megtartására állandó éljenzés közben kérte fel az elnök ezután vitéz Némethy D. Károly ny. tábornokot, aki a gázvédelemmel már hosszú idő óta szakszerűen foglalkozik. — örömmel jöttem Esztergomba — kezdte meg nagy beszédét Némethy tábornok —, mert a 14-es honvédeknek, hadviselt bajtársaimnak parancsnoka és atyja voltam (taps, éljenzés). — Majd nagyszabású előadás keretében ismertette meg a hallgatósággal a gázvédelmet s az azzal kapcsolatos kérdéseket és védelmi módozatokat. — A háború óriási lépésekben viszi előre a technika fejlődését, itt elsősorban a hadianyagokra és harci eszközökre

%

kell gondolnunk. A levegő meghódításával a szárazföld és viz után a harmadik világelem is bekapcsolódott a háború szolgálatába. Míg régebben csak korlátolt mértékben tudtuk a harci anyagokat az ellenséges helyre juttatni, ma ez a repülőgépek megépítése