Esztergom és Vidéke, 1935

1935-04-11 / 29.szám

2 ESZTERGOM is VIDÉKE * 1935. áprilisul! Vasárnap és hétfőn választják az OTI önkormányzatát után nem probléma. A repülőtech­nika pedig napról-napra roham­lépésben halad előre s napjainkban már olyan stádiumban van, hogy a levegőben éppen olyan biztosan mozgunk, mint a szárazföldön vagy vizén. A harci repülők között meg­különböztetünk vadászrepülőket és bombavető repülőket. Az előbbiek a a levegőben fegyverrel küzdenek, az utóbbiaknak pedig támadás esetén az a céljuk, hogy a mögöttes or­szágrészekben zavart idézzenek elő. A legújabb tipusú bombavető re­pülőgép tizenkét tonna hadianyagot tud magával vinni ezer kilométeres körzetben anélkül, hogy üzemanya­gért le kellene szállnia. A még újabb rendszerű olasz Caproni-féle gép a súlyt huszonnégy tonnára, a körze­tet ezerkétszáz kilométerre emelte fel. Hazánk a repülés szempontjá­ból kedvezőtlen fekvésű, mert pl. észak-déli irányban egy óra, kelet­nyugat irányban két óra alatt átre­pülhető s akkor bizony nincs egy talpalattnyi biztos területe. — Ez nem ijesztgetés, hanem a helyzet őszinte ismertetése. Azért ezekkel a kérdésekkel törődnünk kell. — A bombák közül: robbanó, gyújtó és gázbombát ismerünk. A robbanó bomba a legveszedelme­sebb fegyver, súlya húsztól kétezer kilogrammig terjed s a magassága a normál embermagasság két és fél­szerese. Egy ilyen bomba egyszerre egy egész utcát tud rombadönteni, mert becsapódásánál veszedelmes légnyomás és szivó hatás keletkezik, amely teljesen lerombolja a robba­nás után még megmaradt épület­tömböket. Támadás szempontjából a kisebb — cca ötven kilogrammos — bombák használata előnyösebb. A gyújtó bomba olyan anyagokból készült, amelyeket oltani nem lehet. Ezek kissúlyúak: húsz dekagramm­tól két kilogrammig mennek. Szá mitások igazolják, hogy tizenöt perc alatt három repülő tizenkétezer gyújtóbombát tud ellenséges helyre szórni. A gázbombák anyaga folyé­kony, vagy szilárd por. Mig a rob­banó- és gyújtóbombáknál fontos a helyi találat, acjdig a gázbombá­nál ez nem jön számításba, mert a becsapódásnál egy ilyen bomba szét­nyílik, mint egy virágszirom s pl. foszgén már nyolc fokos melegben párologni kezd és elgázositja, meg­fertőzi a levegőt. — Most már az a kérdés, hogy ezek ellen hogyan védekezzünk? Aktív védelemmel, úgy, hogy a tá­madást megelőzően felkeressük az ellenséges repülőtáborokat és el­bombázzuk, vagy pedig légiharcban pusztitjuk el. Passzív védekezési mód a földi tűzeszközökkel való védekezés. Ez a légvédelmi tűzőrség dolga. Különféle módok vannak: mesterséges elködösités, elsötétítés, megtévesztés, pl. áttelepíteni egy várost egy síkságra. A franciák meg­csinálták, hogy Parist áttelepítették utcáival, villanyaival egy síkságra s ál-Párist szolgáltattak ki a támadás­nak, mig a város elsötitésben ma­radt. Ilyenkor az ellenség a város helyett annak képét felvett síkságot bombázza. Beváltak a háborúban a léggömbgátak is. Két-háromszáz mé­teres szélességben ezer-ezerötszáz méteren felül láthatatlan acélsod­ronyt feszítenek ki, amelynek a re­pülő nekimegy s vagy lezuhan, vagy kényszerleszállást végez. — A védekezés harmadik módja a polgári légvédelem, amely a tá­madást nem hiúsíthatja meg, ha­nem kell, hogy annak erkölcsi és anyagi hatását csökkentse. A rob­banó bomba teli találata ellen nincs védelem, de van védelem a lég­nyomás ellen. A pincék szolgálnak ilyenkor menhelyül. Azokat tehát úgy kell építeni, vagy a meglévőket megerősíteni, hogy m 2-kínt hatezer kilogrammot bírjon el a felső felü­let. A gyújtóbomba-támadásnál úgy védekezünk, hogy igyekezzünk a tűz terjedését megakadályozni. Azért a lim-lomot eltávolítjuk a padlásról s tetőszerkezetnél, ahol lehet, a fát vassal pótoljuk, vagy a fát bevon­juk a gyúlást megakadályozó újab­ban felfedezett anyaggal. Ezek után előkészítjük a tűz terjedését meg­akadályozó anyagot. Ilyen anyag a finom árpapelyva, amely elfojtja a tüzet, mert nem ég, csak izzik és a száraz homok, amely csökkenti a gyújtóképességet. — A gázbombák anyaga nehezebb a levegőnél tehát lefelé terjed. Leg­alább ezer féle annyaggal próbál­koztak már s ezek közül harminccal sikerült olyan vegyületeket létre­hozni, amellyel megtöltik a gázbom­bákat. Ma nyolc ilyen anyag van, de ezek hatóképességét fokozni tud­ják. Az eddig ismert gázok közül a következők a legveszedelmesebbek: A mustárgáz színtelen, szagtalan, zsíros folt alakjában tapadó anyag. A víz nem oldja, a bőrön átszivá­rog és a sejtek összeroncsolásával pusztít, öt percen belül fertőz, tiz­tizenkét perc után a fertőtlenítés már nem használ. Ha klórmész-pu­derrel bevonjuk öt percen belül a felületet, nincs hatása. Ha ezzel megkéstünk, tíz-tizenöt fokos me­legben két-három óra múlva zsíros folt keletkezik, amelyen égési hólya­gok támadnak. Kezelése nagyon fájdalmas, de nem halálos. Tizenhat fokon gőzölögni kezd s belélegzés sei fertőz, szemgyulladást, súlyo­sabb esetben megvakulást idéz elő. Az utóbbi hatásai ellen gázálarccal védekezünk. — Foszgén. Klórvegyü­lék, a nyálkahártyát támadja meg s köhögést okoz. Ellene kálium-hipper mangános vizzel gargalizálunk. Nagy mennyiségben a tüdőre jutva, meg­fulladást idéz elő. A tüdő megfertő­zése esetén fontos a nyugalom, mert fekvő helyzetben kevesebbet léleg­zünk, ami által a tüdőbe kevesebb mérges anyag kerül. Vizes zsebken­dőt tegyünk a szájra és orra s így védekezzünk. Ingerlő gázok és füs­tök köhögést, ingerlést, görcsöket okoznak. Nem mérgeznek, hanem harcképtelenné teszik az ellenséget. h könnyfakasztó gáz pl. erős köny­nyezést idéz elő, amely a levegőn öt perc alatt elmúlik. — Fontos tehát, hogy úgy az egyén, mint a tömeg a védekezésre elő legyen készülve. A gázálarc, a testvédő öltözet a tapadó gázok el­len és a tömegmenhelyek mind vé­delmet nyújtanak esetleges táma­dások idején. — Törvény készül, amely köz­ponti irányítás mellett fogja a vé­dekezést biztosítani. Az állam ré­széről folyamatban van az előké­szület, a mi részünkről legyen meg az erkölcsi előkészület: az az erős hit és meggyőződés, hogy védekez­nünk kell és lehet! A nagyszámú hallgatóság sokáig megtapsolta a sokat tapasztalt, nagy­nagynevű katona élvezetes és szak­szerű előadását. Brenner Antal dr. főjegyző köz­vetlen és meleg szavakban köszönte meg a nagyszabású ismertető elő­adást. Magénnyomozó irutía. Szabó Albert nyugalmazott detektívfelügyeló m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter mészetű ügyekben nyomoz, okmányo­kat beszerez, ismeretlen helyen tar­tózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. Siessen vásárolni Öregcserkész sorsjegyet, mert csak korlátolt szám­ban árusítják a Cserkészboltban. Annakidején informáltuk olvasó­inkat arról, hogy az Országos Tár­sadalombiztosító Intézet országos és helyi önkormányzatainak választása az eredetileg kitűzött március 31 i és április 1-i dátumról az ország gyűlési képviselő választások miatt, április 14- és 15-ére tolódott el. Ezen az időponton újabb változtatás nem történt s igy vasárnap és hét főn válesztják meg az OTI kebelébe tartozó tagok a következő 5 évre az önkormányzatba kiküldendő képvi­selőket. A választás Esztergomban az in­Vasárnap délelőtt volt az eszter­gomi egyházközségek ünnepélyes körmenete, Krisztus Urunk halálának ezerkilenczázadik 0 évfordulóját ün­neplő jubileumi szentév bezárása al­kalmából. Délelőtt 9 órakor kezdődött az ünnepély a bazilikában tartott szent­misével, s az azt követő ájtatosság­gal a kereszt-oltárnál és a Bakács­kápolnában, majd ismét a főoltárnál. Innen indult el azután az impozáns körmenet a belvárosi, onnan pedig a vízivárosi plébánia-templomokba, a biboros Főpásztor vezetésével. A hatalmas menet a megállapított terv szerint — harangzúgás között — a szerpentin úton indult el a baziliká­ból a Ferenc József-úton végig, a Rákóczi- és Széchenyi-téren keresz­tül a belvárosi plébánia-templomba. A végeláthatatlan egyházi körme­netben egy zászló sem diszlett. A menet élén csupán a feszületet vitte egy ministráns fiú, mellette haladt a rendező lelkész. A kereszt után, tanáraik vezetésével, iskoláink növen-1 dékei, az irgalmas nővérek, a növen- j dékpapság, a káptalan tagjai kano­noki díszben, majd utánuk az asz­szisztencia Machovich Gyula dr. tézeti szákházban (Vörösmarti-utca Központi-kávéház felett) felállított sza­vazatszedő bizottságok előtt történik és a választás mindkét napján reg­gel 8-tól este 8-ig tart a szavazás. A szavazásnál minden csoport más és más szinű szavazó lappal fog szavazni, s a szavazó lapokon min­den esetben az első sorszám alatt vav a Nemzeti Blokk listája, a má­sodik sorszám alatt pedig a demok­rata blokké. Igy tehát mindenki, aki a ^nemzeti blokkra akar szavazni, feltétlenül az első sorszámú lista alatti koskába tegye a keresztet. érseki helytartóval és két szerpap diakónussal (elől felcsatolt kazulá­val), Nádler István pápai kamarás, tanitónőképző-intézeti igazgató vitte a Főpásztor előtt a keresztet, most értünk a menet középpontjához: itt haladt a hercegprímás lila érseki díszben, udvari papjai kíséretében. Nyomban utánuk Radocsay László dr. főispán és Frey Vilmos dr. al­ispán vezetésével a vármegye tiszti­kara, Glatz Gyula polgármesterrel élén a város vezetősége, a katona­ság, a rendőrség és más hatóságok képviselői, majd az egyházközségek plébánosaik vezetésével. A belvárosi templomban ismét három oltárnál volt az ájtatosság. Innen a Csernoch János-úton a ví­zivárosi templomba ment a menet. Imádkozva, énekelve útközben. Itt volt a befejező ájtatosság, Te Deum és áldás. Innen oszlott szét a hivő sereg. Krisztus Urunk halálának a kétezer­éves jubileumán, száz esztendő múlva lesz ehhez hasonló, impozáns és kegyelemteljes szentév, talán több katolikus öntudattal, mélyebben val­lásos lelkülettel és főleg a hivők tömegesebb részvételével . . . tnntmtiiiittiiimiiMMitiiiiiniitiiimiiiittimt EGYRŐL-MÁSRÓL A Sötétkapn alatt Még a választás előtt történt. A szentgyörgymezőiek lelkes han­gulatát akartam látni jelöltjük mel­mellett, de hogy ezt nem érhettem el, nem rajtam s nem Szentgyörgy­mező derék polgárain múlott. A tanítóképző intézet előtt az üdülő sétából hazatérő növendék­papok közé kerültem s velük együtt mély lélegzetvétel között a Sötétkapu alá értem. Amikor az alagút közepe táján szemembetünt a nagy Pro hászka emlékműve, a zsibongó jó kedvet egy hátunk mögül jött kiál­tás némítja el : — Autó, elő a zsebkendőt I Sebesen száguldott el mellettünk a kortes-autó. Hogy ki ült benne ? Lehet, hogy Túri Béla. Szem nem láthatta, mert pillanat alatt éjféli sö tétséget támasztott az összegyülem lett (ki tudja mióta ?) porfelhő. Kö­dössé tette a látást, fullasztóvá a levegőt s belepte az üdülő sétán ki tisztult tüdőt. Prüszkölés, köhögés, fuldoklást okozó lélegzetvisszatartás és rohanás ki az alagútból . . . Nem lenne csoda, ha a fölkavart szennyben tanyázó bacillusot mii liárdjai a hittudományi intézet ifjú harcos seregét a járványos betegsé­gekkel állandóan tizedelné, nem volna csoda, ha az amúgy is nem ideális intézeti életből ezek a lelkes ifjak mind a tüdőbeteg szanatóriumba vonulnának, egész természetesnek találnok, ha a világhíres szeminárium betegszobája és lakóháza lábadozó és súlyos betegekkel állandóan tele lenne. Nem kutatom, hogy kinek a kö­telessége a Sötétkapu alagút tisztán tartása. Ne is provokáljunk ebből vitát. Egy igaz. A város használja az alagutat, mint átjáró közutat. Legyen gondja is, hogy ott az utcasöprők minél gyakrabban, de legalább hetenkint egyszer kiseper­jenek s mindennap egyszer délután megöntözzek a kocsiutat. Értesítés a lövészekhez! A Move Szent István Lövécszcsa­pat parancsnoksága értesíti t. tag­jait, hogy az ezidei Jövészévad meg­kezdődött, tehát minden lövész, de különösen a versenyzők a szokásos lőgyakorlatokon megjelenni szíves­kedjenek és lövész fegyelemmel s szorgalommal fejlesszék tudásukat. A hivatalos lőnapok szerdán dél­után és vasárnap egész nap. A ver­senyzők azonban a hét bármely dél­után gyakorolhatnak a lőtéren. F. hó 14-én, vasárnap reggel 8 órától egész nap pályanyitó osztályozó verseny fesz, melyre minden lövészt szere­tettel meghív a Parancsnokság. Jó gazda a gondját is elveti, ha a vetőmagot Kertésznél veszi. Impozáns volt a szentévi jabilenmi körmenet

Next

/
Oldalképek
Tartalom