Esztergom és Vidéke, 1935

1935-04-04 / 27.szám

ESZTERGOOKKE ÖTVENHATODIK EVF. 27. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. ÁPRILIS 4 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Választások utan.. Lezajlottak már legnagyobb­részt országszerte a választá­sok s amint az eredményből megállapítható, mindenütt a Nemzeti Egység gondolatának hatalmas győzelmével végződ­tek. Az ország közvéleménye megnyilatkozott s ez a kormány iránti legteljesebb bizalomról szól s kifejezésre juttatja azt, hogy az egész nemzet hasonló bizalommal néz a kormány re­formpolitikája s a megvalósí­tásra váró reformprogramm si­kere elé. A választások lezajlása után, most már megállapítható, hogy nagy küzdelem előzte meg őket. Minden párt teljes erőfeszítés­sel igyekezett jelöltje számára a mandátumot megszerezni. Ez a plakátharcban és a programm­beszédekben is jellemzően meg­nyilvánult. Ebben a roppant zűrzavarban az egész ország­ban csak úgy kavargott a ren­geteg jelszó, programmpont, amellyel mind a magyar nem­zetet akarták boldogítani. Mind­egyik a maga módja szerint. Ebben a küzdelemben fel­tűnő volt, mennyire az általá­nos elvek s követelések han­goztatásánál maradt meg min­den párt s ebben a szélsősége­sek is mennyire megegyeztek egymással. Talán azért, hogy mindenki tetszése szerint talál­hassa meg benne mindazt, amit csak szeretne. Ott szerepelt a jövedelmek fokozása, a gazda­sági túlkapások megszüntetése, az egyenlőtlenségek arányosí­tása, uj lehetőségek teremtése és még sok egyéb. Ebben az egész választási küzdelemben azonban nemcsak az előkészítő mérkőzés volt a fontos. A kérdés lényege in­kább abban volt, hogy hogyan és kik akarják a hangozta­tott reformokat megvalósítani. A gazdasági kiegyenlítés és az aránytalanságok megszüntetése nagyon jól hangzik, de ha ezt úgy akarják csinálni, mint 1918—19-ben, akkor köszön­jük, nem kérünk belőle. Ha pedig az alkotmányosság meg­őrzése és a jogfolytonosság fenntartása csak néhány kivált­ságos ember jólétének es egy pár merev papírformának fenn­tartását jelenti a dolgozó ezrek kárára, igy ezt is köszönjük, de ebből sem kérünk. Mert ha alaposabban a kér­dés mélyére nézünk, egészen más körvonalak bontakozódnak ki, mint ahogy első pillantásra látszott. Láttunk most olyan pártot követelődzni, amelynek már egyszer kezében volt a hatalom, de akkor r-gészen más­ként értelmezte mostani köve­teléseit, mint ahogy akkor tette. Visszaemlékezünk olyan hely­zetre, amikor meglett volna az alkalom mindannak megvalósí­tására, amit most hangosan kö­veteltek; épen azok nem való­sították meg őket, akik most olyan hangosak voltak. S tud­juk azt is, hogy volt olyan pillanat, amilyent keveset pro­dukál a történelem, amikor minden keresztülvihető és meg­valósítható lett volna, de ezt elmulasztották éppen azok, akik most másokat igyeksze­nek érte felelősié tenni. Nem szólva arról, hogy miíy sokan til lakoztak most amiatt; ami pedig akkoriban az ő alapel­vük és eljárásuk módja volt. A választások során voltak sokan olyanok, akik személy szerint is nagyon meglepték a jámbor szavazópolgárt. Olyanok, akik elíeledve multat, most fe­dezték fel magukban ;a szuny­nyadó közéleti kiválóságot, olya­nok, akik egyszerre rájöttek arra, mennyire fáj nekik egyes osztályok, rétegek sorsa, holott mindeddig semmi érzelmi kap­csolatuk sem volt velük, iga­zán nem törődtek velük, pedig tehették, sőt kötelességük lett volna. A legtöbbjükről mindig kisült, hogy a saját érdekeik rozoga hajóját akarják emide, vagy amoda odakötni, innen egyszerre az a nagy szeretet és igyekezet. Egy bizonyos: a nemzet már megunta a meddő ígérgetéseket és az üres követelődzeseket. Rájött arra, kik azok, akik meg­maradnak az Ígérgetésnél, mert nem tudnak, vagy nem akar­nak semmit sem adni. Arra is rájött, kik azok, akikben nem bizhat meg, mert csak áltat­ják és felre vezetik őket. Ezek­től elfordult, ezeknek nem adta szavazatát, mert nekik nem hisz és tőlük nem vár semmit. De az is biztos, hogy a nem­zet felismerte, melyik párt adja a legátfogóbb és legkimeritőbb programmot, melyik párt ter­veiben van a legtöbb érték, szándékaiban a legtöbb becsü­letesség. A lejárt erők mellett felismerte a frisseket, a med­dők és rombolók mellett az al­kotókat. És ezt a pártot tün­tette ki bizalmával, emelte ki szavazataival. Gömbös Gyula miniszterel­nök, a Nemzeti Egység partja a választásokon döntő győzel­met aratott. Az ország népe benne bizik, neki hisz és re­méli azt, éppen ilyen szépen és jól meg is valósítja a közel­jövőben a tervbe vett reformo­kat, a nemzet egyetemességé­nek igazi boldogulására. Fényes eredménnyel győzött Túri Béla a választáson Túri Béla 3572, dr. Lukács György 1917 szavatot kapott Esztergom város szavazó polgár­sága vasárnap járult az urnák elé. A kora reggeli órákban már moz­galmas volt a város képe. Autók, mo­torkerékpárok száguldtak, konflisok és egyéb alkalmas járművek hajtat­tak az egyes pártirodák elé, hogy kellő időben rendekezésre álljanak a szavazók szállítására. Ünneplőbe öltözött szavazók jöttek-mentek a szavazóhelyiségek felé. A szeles, hű­vös idő dacára a szavazó helyiségek előtt állandóan sok volt az érdeklődő. A választás kimenetele előre lát­ható volt A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt szervezettsége mintaszerű volt. Ennek a szervezett­ségnek köszönheti nemcsak a vá­lasztás nyugodt és méltóságteljes lefolyását, de fényes győzelmét is, melyhez hasonló eredményre keve­sen emlékeznek városunkban. Min­denki a helyén volt, mindenkinek meg volt a beosztása és főleg nagy volt a fegyelem. A Kisgazda Pártnál.a szervezett­ség' es a fegyelem hiányzottak. Már pénteken érezhető volt bizonyos fokú idegesség á Kisgazdáknál. Égy kő­nyomatos röplapot adott ki a párt és juttatott el a szavazókhoz. Szómba ton pedig az esti órákban szines kis röpcédulák ezrei mutatták, hogy a Kisgazda Pártban a bizonytalanság ütötte fel a fejét. Ez volt a szerve­zetlenségnek első szembetűnő jele. Sőt meghasonlások is történtek a földmivesek között, melyek azután előidézték a kudarcot oly mértékben, aminőre igazán senki sem számított. A választás eredményét Esztergom­ban általában úgy tippelték, hogy nehéz küzdelem lesz és a Keresz tény pártnak diadala száz-százhúsz szótöbbséget eredményez csupán. A kiváló szervezés erdeme tehát a nem remélt óriási győzelem a Keresztény Pártnál. A Kisgazda Párt részéről kiadott kőnyomatos röplap a választókat bizonyos kulisszatitkokról akarta tá jékoztatni, hogy ezáltal többeket az utolsó pillanatban a párt részére megnyerjen. Már késő volt. Nem érte el a kívánt eredményt. A röplapra vonatkozólag különben kéidést intéztünk Gróh József dr. ügyvédhez, az Esztergomi Kereske­delmi és Iparbank elnökigazgatójához, aki azonban kijelentette, hogy az ab­ban foglalt, személyére vonatkozó köz leményre nem kivan nyilatkozni. Egyébként más körülmény nem zavarta meg a választás előkészüle­teit. Vasárnap reggelre ezt is elfe­ledték. Nyugodtan indultak az urnák elé. Nyolc órakor indult meg a sza­vazás minden szavazó körzetben. Se­hol sem volt semmiféle zavaró ince­dens. Sokan még az értük jelent­kező kocsikat sem fogadták el. Lel­kes öntudattal mentek szavazni. Már dél felé nyilvánvaló volt Túri Béla fölényes győzelme. A választáson túlestünk. A város képviselője Esztergom szülötte, aki — hisszük — szülővárosa érdekeit szivén fogja viselni és annak felvi­rágoztatását és boldogulását teljes erejévé! elősegíti, hogy „megszolgálja azok bizalmát, kik a mandátummal őt megtisztelték és kiérdemelje azok bizalmát, akik most még nem álltak melléje." Ez a tudat és városunk érdeke hozza meg a megnyugvást, hozza egy táborba a polgárokat és ennek összefogásnak legyen záloga Esz­tergom fejlődése, polgárainak boldo­gulása. A választás lefolyásáról tudósítónk az alábbi választási kis képekben számol be : Folyik a választás, rójuk az ut­cákat a hűvös időben. A napsugár ugyan szépen csillog, de a szélnek foga van. Emberek járkálnak kisebb nagyobb csoportokban. Csendesen beszélgetnek, nyugodtan ballagnak, vagy nézelődnek, csődület, nyugta lanság nincs sehol. Esztergom vá­laszt ... Csak a pártok emberei sietnek jobban, autók és kocsik robognak. Jellemző, hogy mindegyiken ül leg­alább egy-két gyerek, némelyiken nincs is más. Volt szülő, aki addig nem ment szavazni, amig autót, vagy legaláob kocsit nem küldtek érte. A gyerek kedvéért. A korteseknek ez volt a legbiztosabb fogásuk. A gye­rek szivén át a szülők, a szavazók szivéhez- A gyerekeknek jutott az egészből a legnagyobb és a legtisz­tább öröm. Folyik a szavazás. Általában nem ngay a tolongás, lehet beszélgetni, szemlélődni. Az összes körzetekben mindenütt Túri Béla, ellenfelének so­ha sincsen annyi szavazata, hogy az övéinek felét kitegye. Látszik, hogy a közfelfogás kiforrott, a han­gulat nyugodt, általános. Érdekes a szavazókat figyelni. Lu­kács György szavazói mintha han-

Next

/
Oldalképek
Tartalom