Esztergom és Vidéke, 1935

1935-04-04 / 27.szám

gosabbak, mozgékonyabbak lenné­nek, némelyikük szavából mintha egy kis hetykeség, vagy dac is ki­csendülne. Túri Béla szavazói sze­lídebbek, csendesebbek. Jellemző a házaspárok szavazása. Együtt lépnek be, de a feleség majd­nem minden esetben előre siet, nem várja be a kérdést, hanem izgatot­tan, nekipirultan, hangosan mondja ki a jelölt nevét. Utána látható meg­könnyebbüléssel néz szét. Lehet, hogy gyakorlatlan az idegenek előtt való hivatalos szereplésben, s ide­gességében cselekszik igy, lehet az is,- hogy otthon ezt igy szokta meg ... Magasrangú katonatiszt jön sza­vazni, egyenruhában. Törzstiszt, nyugdíjas. Hangosan, határozottan! mondja ki Lukács György nevét. Utána széttekint, mintha ellenkezésf várna. A pártbizalmi hosszasan szo­rongatja a kezét, melegen köszöni. Látszik rajta, csak azt sajnálja, hogy nem láthatták sokkal többen ezt a jelenetet. Szavazás közben szakszerű meg­beszélések folynak. Legtöbbször per­sze pártpolitikáról van szó. Sűrűn szóbakerül a nyilt és titkos szava­zás kérdése. Egyesek megjegyzik, mennyire feszélyezheti a tisztviselő ket a nyilt szavazás. Mások rögtön hozzáfűzik, hogy a kereskedőnek, iparosnak is mennyire tekintettel kell lennie vásárlóközönsége, sőt még a földmivesnek is szomszédai pártállá­sára. Abban mindnyájan megegyez­nek, hogy olyan teijesen független ember nincs, akinek senkire és sem­mire sem kellene tekintettel lennie. Valaki hozzáfűzi, hogy még a tit kos szavazás is ellenőrizhető, Ő ezt biztosan tudja. Hallatszott nagyon elkeseredett hang is : minek az egész szavazás, a helyzet sem igy, sem ugy nem lesz jobb, legfeljebb csak egyesek­nek, kár minden fáradságért, most sem várhatunk semmi jót, stb. stb. Ilyen hang, — hála Istennek — csak nagyon kevés hallatszott. A többiek mind hittel, bizalommal léptek a sza­vazatszedő bizottságok elé. Igen érdekes volt a nemzeti szo­cialisták magatartása. Legnagyobb részük nem élt szavazati jogával. — Nemzeti szocialista vagyok, nem élek szavazati jogommal. — Bátorság, elnök úr — jelentette ki büszkén az egyik, kezét hitleri módon üdvözlésre emelve. Végeredményben aránylag sokan szavaztak, összesen 5489-en. Leg­utóbb 4810 volt a szavazatok száma. Pedig a régi lajstromot röviddé! az akkori választások előtt állitották össze, igy azok akkor sokkal pon tosabbak voltaic. Mostanig már sok változás történt. A felvettek közül már sokan meghaltak, az új jogo­sultak közül padig sokakat még nem vettek fel. Annál szebb tehát a mos­tani eredmény. A rendfenntartás mindenütt példás volt az egész szavazás alatt. A vá­lasztási elnök fáradhatatlanul járta az egyes körzeteket. Mindenütt tá­jékozódott s ahol kellett, azonnal in­tézkedett, A rendőrség udvarias, elő­zékeny, egy-két tapintatos szóval mindent rendbehoz. Nem is venni észre, hogy ott van s hogy idege­nek is vannak közöttük. Ezt halljuk különben a kettős megye területéről mindenünnen. .Szép volt Túri Béla beszéde az eredmény kihirdetésekor. — Egész Esztergom képviselője akarok lenni, nemcsak egy párté — — mondta — s meg akaróm nyerni azok bizalmát is, akik most nem reám szavaztak. Nem zárkózhatunk el a szükséges reformok elől a nagy kérdésekben, ha azok a nemzet ér­dekeit szolgálják s ezek megvalósí­tásában a nemzet egyetemességének egységesen és vállvetve kell dolgoz­nia, csonka hazánk s benne szegény városunk javára. Az eredmény kihirdetése s Túri Béla beszéde után az egész közön­ség Te Deumra a belvárosi plábánia templomba vonult, hogy megköszönje Istennek, amit mostanig kapott s erőt, oltalmat kérjen a jövőre. Méltó szép befejezése a nagy nap­nak 1 Esztergom leszavazott . . . A szavazatok leadása kerületenkint és óránkint a következő volt: I. 11. III. IV. V. VI. VII. Összesen T. L. T. L. T. L. T. L. T. L. T. L. 1 T L. T. L. VilO 143 28 90 36 105 Q 67 116 27 137 3 100 91 j 74 21 ! 735 273 11 288 71 206 58 227 r i 175 202 45 218 9 244 221 119 26 1504 605 12 303 76 222 62 330*^ >282 246 59 278 13 302 203 164 42 1810 775 1 371 98 275 86 412' 310 280 68 276 18 372 339 170 51 2156 970 2 430 139 316 103 525 397 308 82 296 23 450 393 175 54 2269 1206 3 451 145 361 117 589' 483 336 97 328 26 498 410 186 60 2748 1338 4 586 200 490 174 687­584 468 173 374 34 505 420 196 62 3308 1647 5 — — — — 735 637 I.. II., IV., V. VI., VII. kerületekben a zárás 4 és 5 6 — — — — 8161 /748 óra között. V*7 — — — — 860* 802 Záráskor 600 208 492 174 939 845 467 174 373 34 505 420 196 62 3572 1917 A fenntiekből kitűnik, hogy összesen ieadatott 5489 érvényes szavazat. Ebből Túri Bélára esett 3572 szavazat, dr. Lukács Györgyre pedig 1917 szavazat. Túri Béla kereszténypárti tehát 1655 szavazattöbbséggel győzött. Választási körúton a dorogi kerületben Kosztics 1467 szavazattal kisebbségben maradt Knobbal szemben A hűvös vasárnapon a kora reggeli órákban már mozogni kezd az élet, Esztergomban, mikor autóba szállva kiadjuk az utasítást: irány Dorog felé. Autók, hintók, kerékpárosok haj­tanak el mellettünk, amint Dorog felé robogunk. Itt nagy a csend. Az utca még nem ébredt fel, alig alig látni egy-két embert. A község­háza előtt már ott áll teljes felsze­reléssel a kivezényelt katona. Kilenc óra felé élénkebb lesz az utca képe. Autók tömege szeli át a falut, jönnek a jelentések a közsé­gekben megindult szavazásokról. Mozgási engedélyünket készen­létbe helyezve, Kesztölc felé hajtat­tunk. A Szent Kelemen-téri község­házban már folyik a szavazás. Csupa bányász. A kisgazdák panasszal fo­gadnak : tizig csak Knob Sándor­pártiak szavazhatnak, a többieket a bizottság nem engedi be a terembe; a keresztény pártra a szavazás tiz órakor kezdődött és egy óra hosz­szat tart. Azután újból felváltva tör­ténik a szavazás, h község tót la­kosai csendesek, nem, igen beszél­nek, gondolkodnak. Érdekes meg­figyelni a gondolatokba merült kesz­tölci bajuszos öregeket . . . Innét Csévre megyünk, ahol a községháza előtt igen nagy tömeg van együtt. Megérkezik Kosztics Milán is, aki frissnek, de egy árnya­lattal mintha halványabbnak látsza­nék. Lelkes, hosszas éljenzés fogadja. Az emberek rögtön ellepik panaszuk tömkelegével. Készül a második jegyzőkönyv. Közben elmondják, hogy az egyik hivatalos személy levette a kapura tűzött Kosztics-plakátot. Újból ki­teszik, s ekkor — épen ott tartóz­kodásunk idején — egy dorogi mér­nök jön ki és nagy zúgolódás köz­ben leszedi a plakátot. A helyzet kezd fenyegető lenni. A két kakas­tollas csendőr is közbelép, a zúgo­lódás pedig csakhamar igen lelkes Kosztics-tüntetésbe csap át. Két óra múlva már több Kosztics-plakát dí­szelgett a községháza zöld kapuján magasan kiszegezve. Leányváron is megkezdődött a szavazás, mindkét pártiak felvonul­nak, igyekeznek, hogy párjuknak kedvező jelentéseket adhassanak. Innét Dorogon keresztül — ahol ekkor kezdődik a mozgolódás — újra Kesztölcre megyünk. A tábori országúton egy suhanc szaladva szórja a különböző szinű Lukács­röplapokat, a Matkovics-vendéglő kerítésén pedig hatalmas tábla hir­deti Lukács György pártirodáját. Kesztöicön ekkor már Kosztics­emberek szavaznak. A helyiség aj­tajában egy elkészített tábla — ami különben mindenütt meg volt a következő felírással : Eredmény — órakor: — Knob Sándor dr. — Kosztics Milán — Knob vezet: — Az első választási hírt még nem adták ki. Dorogon Kosztics vezetésről sut­tognak, szaladnak az autók, a bá­nyászok tömegesen adják le szava­zatukat, megcáfolva a híresztelése­ket, hogy ők a bányában maradtak volna. A községen keresztül megy Ernszt Sándor, aki Kapuvárba uta­zik. Koszticsot keresi, de ő közben a vidéket járja . . . Taton feltűnik a sok Kosztics­plakát. öt-hat méter magas cement­oszlopok tetején ott díszelgett a pi­ros—fehér—zöld keresztény párti plakát. Nyergesújfalun már nagyban ment a szavazás érkezésünkkor. Az em­berek a bizalmiak útján állandóan ismerik a szavazatok állását, itt ezekben az órákban 350 :110 volt az arány Kosztics javára. Itt sokat és lelkesen ünneplik Kosztics Mi­lánt. Alighogy befutunk Baj'ótra, hama­rosan megérkezik Kosztics Milán és a dorogi bánya megbízottja is. Az utóbbi panaszkodik, hogy nem jó a szervezés. Bajnán nem mennek sem­mire, igen erős az eddigi képviselő pártja. Dorogon már várnak a vi­déki jelentések, majd megjelenik az első hivatalos állás-jelentés, mely Knob Sándor kétszázas vezetéséről számolt be. Itt értesülünk, hogy Esztergomban Túri Béla nagy előnyben van, meg­választása már a déli órákban el­dőlt, a kisgazdák tartózkodtak a szavazástól. A dorogi kerületben a déli órákig Kosztics erősen állt, úgyhogy a vá­lasztás még egyáltalában nem volt lefutva, mert a falvak szavazatai ed­dig ellensúlyozták a két bányász­község nagy fölényét. A déli órák­ban aztán változott a helyzet, az arányszámok romlottak. Kesztölc, Csév, Leányvár után Esz­tergomon keresztül Pilismaróira ro­bogunk. Itt a szavazóhelyiségben kérünk adatokat. Törvénykönyv fel­ütése, paragrafusok kutatása, saj­nálkozás, de hát... Az éles szem azonban megállapíthatta az asztalon heverő egyik bizalmi jegyzeteiből, hogy az egyiknek körülbelül két­szer annyi a szavazatai száma. Sie­tünk vissza Dorogra, ahol még min­dig nagy tömegek állnak a szavazó urnák előtt. Egymásután jönnek a vidéki sza­vazatszedő küldöttségek, hogy át­adják a jegyzőkönyvet. Kiderül, hogy Kosztics Milán erős nyomás alatt elvérzett a magyar faluért vivott harcában. Tisztán elvekkel harcolt, a keresztény elvekért harcolt, bukása nem csúf bukás. Vasárnapi napnak nagy áldozatai vannak. Egy olyan népszerű ember pedig, mint Kosztics Milán, nem veszhet el egy „kudarc" után, — mely inkább dicső­ségnek mondható. — Hisz az ő fiatal energiájából, nagy tudásából, le nem tagadható páratlan népszerűségéből nagy karrier bontakizik majd ki. Nagyban hozzájárult Kosztics ke­reszténypárti jelölt bukásához egy érthetetlen körülmény, amely sehogy sem menthető. A helyben dr. Lippay Lajos szerkesztésében megjelenő „Magyar Sión" március 31-i száma azonos tartalommal, de mégis a 3-ik oldalon, fent a hasábok élén voltnégy­hasábos hirdetés helyébe iktatott cik­kel külön kiadásban jelent meg a do­rogi választó kerület részére, melyben az egységes párti Knob Sándor GyOSz titkárt ajánlotta be meleg hangon a keresztény párti Kosztics Milán­nal szemben, ugyanakkor, amikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom