Esztergom és Vidéke, 1934

1934-10-21 / 82.szám

ESZnRfilMJ/IDfM ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 82. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1934. OKTÓBER 21 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. bányász az igazán kemény, nagyon sokszor életveszélyes munka hőse. Mindig nagy tisztelettel gondoltam rá és ugy érzem ez a tisztelet és megbecsülés kijár neki az egyetemes társadalom részéről is. A kétkezi munkások közül a bányász az első sorokban áll s ugy tudom — ez bizonyítja a munkaadók respektusát vele szemben — a régi jó időkben a bányászok bére is magasabb volt, mint az ipari munka sok más vonásában alkalmazottaké. Ezek után mélyen gondolkodóba kell esnünk, ha felállítjuk a tételt: a háború előtt jóval olcsóbb volt a szén ára, mint most, viszont a bányászok bére jelentősen magasabb volt a mainál, ma drágább a szén, sokkal drágább s a bányász bére mégis meg sem közelíti a békebeli nivót. Mi lehet ennek az oka ? Ez elsősorban azok a szerencsétlen, csontig lesoványodott, agyongyötört emberek kérdezik, akik egy héten át folytatták az éhségsztrájkot lent a pécsi szénbánya fekete mélységében s csak azt kérik, hogy a napszámot, amit a száraz kenyér értékéig lesróíoltak már, legalább a hét minden napjára adják meg, ne csak kétszer egyhéten. Nem tudjuk, a bányavállalat igazgatóinak, vezér és aligazgatóinak milyen mértékben csökkentették a fizetését, csak arra volnánk kíváncsiak, hová lesz, mi lesz azzal a különbséggel amivel a mostani szén drágább, mint a békebeli s tetejébe azzal a sokezer pengőt jelentő diferenciával, amivel a mostani bérek alacsonyabbak a hajdan való béreknél? Megmagyarázhatják ezt az illetékesek a konjuktura változásával, a szénpiac helyzetével, a „gazdasági viszonyok" leromlásával, de a kegyetlen igazságot, amely az éhségsztrájk útjára sodorta a pécsi bányászokat, mindez nem indokolhatja, esak egy, a szociális érzés hiánya, hogy ha a tőke csorbitatlanságát meg kell őrizni, ez mindig az ember, a szerencsétlen munkás bőre, élete rovására történik. Az államnak, amely üzemei, vasútja révén a legnagyobb szénfogyasztó, joga van lezárni a sorompókat a külföldi szén konkurrenciája előtt, de ezt a jogát ne csak a bányatársaságok nagyobb profitja, hanem az aknák mélyén görnyedő vájárok kenyere érdekében is cselekedje, mert a munkás és bányaigazgató egyformán polgára ennek az országnak. Végeredményben megjósolhatjuk mi lesz a pécsi éhségsztrájk eredménye. Felemelik a szén árát, fel az egész vonalon s azzal az indokolással, hogy Pécsett egy falattal nagyobb, vagy puhább kenyeret kapnak a munkások, a mindössze havi 4—5 ezer P-s többkiadás fedezetére a kalkuláció 40—50 ezer, esetleg 400—500 ezer pengős bevételi többletet irányoz majd elő s ilymódon a szerencsétlen munkások éhségsztrájkja csak arra volt jó, hogy a fogyasztókat megvámolják, korántsem az éhező munkás, hanem a bányatulajdonos nagytőke javára. Sk. nmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm „Szerény, de tartós megtestesítése szeretetünknek ez a pad .. mondotta Frey Vilmos dr. alispán a Palkovics-pad szerdai felavatásán Egy pillanatra előbújt valahonnét a hegyek közül az októberi napsugár. Ezüstös fénnyel vibrált szemünk előtt és lassan elpihent a volt alispán emlékpadján. Csak egy pillanatra simogatta végig. Félénken, alázkodón, októberi délelőttön. Ez az egy pillanat ezüstös ragyogásba borította a padot, az öreg Duna elpihentető susogása visszaidézte e helyre Palkovics László szellemét egy röpke pillanatra .. . Az emlékpad felavatásához nagy tömegben zarándokolt ki EstergomKomárom megyék emlékező társadalma. Az ünnepelt családja, barátai, mindenki, aki csak ismerte, látta, ha csak egyszer is beszélt vele. A vármegyei tisztviselői kar Frey Vilmos dr. alispánnnal az élén. A város tisztviselőit Glatz Gyula polgármester vezette. A főkáptalan részéről Lepold Antal dr., Meszlényi Zoltán dr. és Drahos János dr. prelátus-kanonok jelentek meg. Az ünneplő közönség soraiban volt vitéz Szivós-Waldvogel József tábornoki díszben, Csanády László bányatanácsos, gróf Eszterházy Móric v. miniszterelnök, Péntek Pál országgyűlési képviselő, Réhling Konrád bányaigazgató, Kolozsváry Kálmán földbirtokos, Lingauer Sándor dr. ny. főispán, Reviczky Elemér esztergomi, Reviczky István dr. tatai, Mihályi Géza dr. komáromi főszolgabírók, vitéz Lánghy Emil alezredes a helyőrség küldöttsége élén, Reviczky Gábor vm. másodfőjegyző, Alapy Gáspár komáromi polgármester, Perger Kálmán dr. ny. rendőrfőtanácsos, Horváth György dr. rendőrtanácsos, vitéz Szabó István ku. tanfelügyelő, a kettős vármegye jegyzői kara, az ipartestület, gazdakörök képviselői és igen sokan Esztergom közönségéből. Frey Vilmos dr. alispán mond költői szárnyalású avató beszédet: — Emlékezni jöttünk ide, megingathatatlan szeretettel. Ez a pad is szeretetünknek emléke, szerény, de tartós megtestesítése. Ez a szeretet, ez az emlékezés megilleti azt a férfit, aki egész életét a köznek szentelte. Azért áll e helyen ez a pad, mert itt pihent meg az ő gondolkodó, alkotó szelleme, valahányszor belefáradt a szürke napok küzdelmeibe. — Kedves Laci barátom, mi, akik itt maradtunk, ugyanazon gonddal, fájdalommal, vággyal terhelten, melyek oly hamar megdermesztették meleg szived dobogását, eljöttünk ide ma, és eljövünk ide még igen sokszor erőt meríteni nehéz munkánkra. Itt vagy közöttünk. Ne hagyj el, erősíts, buzdíts, bátoríts; a Te szellemed eszközölje ki az Istennél, hogy az öreg Duna mielőbb csak magyar partot moshasson és mi boldogan adhassunk hálát az Istennek, hogy teljesíteni engedte e helyen szőtt álmaidat . . . Megőrzésre és gondozásra átadta az emlékpadot Glatz Gyula polgármesternek, majd a következő szavakkal avatja fel az emléket: — Legyen ez a pad csendes pihenteíője az életben elfáradtaknak, a sorsüldözötteknek, a bánkódóknak, erősítője, tanítója az ifjúságnak, kegyeletes gondozója a megértésnek és barátságnak. Glatz Gyula meleg szavakkal emlékezik meg az emlékpad megteremtőjéről, vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornokról, a kezdeményezés és megteremtés sohasem csügHETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Goring, Hitler képviselője, Budapesten keresztül repült a belgrádi királytemetésre. — A pécsi sztrájkoló bányászok istentisztelettel ünnepelték visszatérésüket. — Debrecenben 112 százalékos az adóhátralék. — Kiutasították Rhomberg kékfestőgyárost nemzetgyalázásért. — Bölönyiné Tisza István unokájára hagyta nagy vagyonát. — Deák Ferenc eddig még ismeretlen kéziratgyűjteményét a parlamenti múzeumnak ajándékozták. — Kispesten egy nyugalmazott alezredes agyonlőtte feleségét. — Fürdővárost épitenek a Gellérthegy belsejében. — Egyesitik a budapesti gáz- és villamosüzemeket. — Ausztria nem akarja átvenni a kikötött magyar lisztmeny nyiséget. — Hatalmas gyógypark lesz a budapesti Tabán helyén. — A Kúria 10 hónapi börtönre szállította le Trettina büntetését. — Zalaegerszeg 70 ezer pengőt költ inségmunkára. — Német Istvánt felszentelték görögkeleti püspökké. — A főváros 20 ezer pengőt ad a Rákóczi-szoborra. — Apor Gábor báró vette át a bécsi követség vezetését. — A legitimista néppárt elutasította Eckhardt választójogi tervezetét. — Kiss Menyhért, az ismert nevű költő meghalt. KÜLFÖLD Nagy pompával temették el a meggyilkolt szerb királyt. — Hatszázhatvan lengyel munkást utasítottak ki Franciaországból. — Fuad király meggyógyult. — Tizenötezer új tisztviselőt alkalmaztak Olaszországban. — Észak-Japánt éhség fenyegeti. — Földrengés pusztított Délkaliforniában. — Hatezer letartóztatás történt Belgrádban. — Uj ból fellángolt a harc a spanyol Asturiában. — Poincaré, Franciaország háborús miniszterelnöke meghalt. — Csökkentették a szén árát Lengyelországban. — Németországban menekülnek a márkától. — Ki élesedtek a bajor egyházpolitikai harcok. — Macedón terrorista volt a szerb király gyilkosa. — Uj nemzeti szocialista szervezkedést lepleztek le Bécsben. — Starhembérg herceg megkapta a legmagasabb olasz kitüntetést. — Záptojással dobálták meg az angol földmivelésügyi minisztert és feleségét. — Spanyolországban öt haditörvényszék dolgozik. — Ki na megnehezíti az ezüst kivitelét. — Behozzák az agglegényadót Lengyelországban. — Olcsó cigarettát kapnak az osztrák katonák. — A francia alkotmányt módosítják. — Román orosz gazdasági közeledésről tárgyalnak. — A Fülöp-szigeteken borzasztó tornádó pusztított. — Megfojtottak egy alsóausztriai polgármestert. ••T^ini^^fiivririTriTTfwi^ i Z20S21 Ha én szabad volnék 7 és 9-kor 3,5,7 és 9-kor és „Az igazság bajnokai" BAN