Esztergom és Vidéke, 1934

1934-10-21 / 82.szám

Mennyit csökkentek a fizetések? gedő harcosáról. Azután átveszi a Palkovics-padot, fogadalmat téve, hogy a város nagy szeretettel őrzi meg a kegyeletes emléket... Dr. Frey Viimosné és dr. Glatz Gyuláné szép csokrot helyez a padra, majd a Himnusz eléneklésé­vel ért véget a bensőséges családi ünnepség. Ünnepelt a Nagydunapart... Hang­talanul csendben. Egy pillanatra A búcsúzásnál elhalkul minden és előtérbe nyomul a szeretet. A volt főispán baráti búcsúztatásánál meg-i nyilatkozó lelkesedés és szeretet családiassá, meghitté tette az elvá­lást és elszakíthatatlanná a szeretet kötelékeit. Azt hisszük, ez a búcsúz­tatás elégtétel volt Lingauer Sán­dornak . .. Szerdán két ünnepe volt a vár megyének és a városnak. Délelőtt avatta fel a Palkovics-emlékpadot, az 1 órakor tartott kilencven terí­tékes banketten pedig elbúcsúztatta volt főispánját: Lingauer Sándort. A búcsúebéden jelen voltak: Frey Vilmos dr. alispán, Meszlényi Zol­tán dr., Lepold Antal dr., Drahos János dr. prelátus-kanonokok, gróf Eszterházy Móric volt miniszter­elnök, Glatz Gyula polgármester, v. Szivós-Waldvogel József ny. tá­bornok, Etter Ödön takarékpénztári elnök-vezérigazgató, üföh József dr. az Iparbank igazgatója, Reviczky Elemér, Reviczky István dr. főszol­gabirák, Reviczky Gábor vm. másod főjegyző, Lm Kálmán dr. egyetemi }anár, Perger Kálmán dr. ny. rendőr­főtanácsos, Mihályi Géza dr. fő­szolgabíró, v. Szabó István kir. tan­felügyelő, Béres István szemináriumi tanár, Darvas Géza dr. orvos, a vár­megyei és városi tisztviselők, az ipartestület és a kisgazdák képvi­selői és sokan mások. Az érkező volt főispánt számosan és igen melegen üvözölték. Az első felköszöntőt Gróh József dr. mon­dotta, aki a törvényhatóság nevében igen meleg szavakkal mondott bú­csút a volt főispánnak. Fehér ken­dővel jntenek búcsút az esztergo­miak — mondotta — a távozó Lin­gauer Sándornak, és kérik, hogy ne feledje el a várost, az esztergomiak mindig szeretettel emlékeznek vissza közöttünk lefolyt életére. Reviczky Gábor dr. a vármegyei tisztviselői kar nevében búcsúzott. Vigye magával — mondotta — nemcsak a város, hanem a várme­gye nagyrabecsülését és szerete­tét is. Etter Ödön a Kaszinó diszelnökét búcsúztatta Lingauer Sándorban. Rudolf Béla a MOVE Hajósegylet, Perger Kálmán dr. a Nemzeti Egy­ség Pártja nevében búcsúzott a volt főispántól. Lingauer Sándor válaszolva, meg­hatódottan köszönte meg a meleg szavakat és többek között ezeket mondotta: — Amit e percben érzek, az a legnagyobb és legtisztább érzés, a hála érzése. Hála és köszönet a ra­gaszkodás és megbecsülés spontán megnyilatkozásért. Ez a megnyilat­kozás erősiti meg bennem azt az érzést, hogy esztergomi főispánsá­gom alatt mindig a legjobb tudás­sal és becsülettel szolgáltam a vár­megyét. Hitet tett a nemzeti egység mel­lett, kijelentette, hogy ha meg is áált az állástól, az nem jelenti azt, hogy szakított a párttal. Kéri a vár­megdermedt az ősz és az elsárgult levél fennakadt a fán . .. Mert az Élet, az emlékezés szárnyán az örökkéélés csodás hangulata keresz­tül húzott a kopaszodó fák száraz ágai között és életről muzsikált .. . Az emlékpad Gáthy Zoltán do­rogi épitész-mérnök tervei szerint Vodicska István jónevű helybeli épí­tési vállalkozó kitűnő alkotása. p l. megyét, tartsanak ki a nemzeti egy­ség gondolata mellett. Beszédét ezzel fejezte be: „Min­dig büszke leszek arra, hogy főis­pán voltam ebben a vármegyében. 11 A megjelentek felállva, hosszan ünnepelték a távozó Lingauer Sán­dort. Frey Vilmos dr. alispán a Radó­csay László dr. főispán üdvözletét tolmácsolta. Sajnos, a főispánnak távirati meghívásra a belügyminisz­tériumba kellett utaznia. Végül Lux Kálmán dr. egyetemi tanár üdvözölte Lingauer Sándort meleg szavakkal. Megemlékezett az esztergomi ásatásokról és azt mon­dotta, hogy jelentősége túlterjed az az ország, határain és nagy jelentő­ségéről nem a magyar lapok fog­nak méltókép megemlékezni, hanem a londoni News, A banketten résztvevők sokáig igen lelkes hangulatban maradtak együtt. Az ebéddel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy Sörös Ede bérlő mindenben elsőrangú ebédet adott, kifogástalan kiszolgálással, ami a sok esztergomi vendéglői kritika után mindenkinek nagy megnyug­vására szolgált. Uj rend a nyilvános tánciskolákban A belügyminiszter körrendeletet adott ki, amely a nyilvános táncis­kolákban tartani szokott közös lecke­órákra, vagy, amint a tánciskolákban nevezik, az „össztánc"-ra vonatkozó eddigi rendelkezéseket módosítja. Az uj rendelet értelmében ezeken az úgynevezett össztáncokon ugy a városokban, mint a községekben a tánciskolának azok a növendékei, akik a 17-ik életévüket még nem töltötték be, csak szülők, vagy fel­ügyeletre alkalmas hozzátartozók kí­séretében jelenhetnek meg, és a táncis kola helyiségét csak ezek kíséretében hagyhatják el. A leányoknak azon ban — akár növendékei, akár nem növendékei a nyilvános tánciskolá­nak — az úgynevezett össztáncról csak szülő, vagy a felügyeletre alkal mas hozzátartozók kíséretében sza­bad távozniok. Annak a nőnek, aki a tánciskolá­nak nem növendéke, az Össztánco­kon csak akkor szabad résztvennie, ha már a 17 ik életévét betöltötte. Ez a közös gyakorló leckeórákon kiséret nélkül is részvehet. I iiiimttcitiimiiiiiiiiiH Magénnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyeló m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter mészetü ügyekben nyomoz, okmányo­kat beszerez, ismeretlen helyen tar­tózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. Érdekes cikket közölt az egyik pesti lap az 1931. okt. elseje óta végrehajtott fizetéscsökkentésekről. A négyszeres fizetésleszállitás után a miniszterek fizetése 1760 pengő helyett 1196 pengő lett. Az V. fize­tési osztályban 650 pengőről 487-re esett a fizetés. A VI. rangosztály­ban 555 pengő helyett 421, a VÍI.­ben 400 helyett 312, a VIIL-ban 290 helyett 232 pengőt utalványoz­tak. A IX. rangcsoportba tartozó tisztviselők 200 pengős jövedelme 162 pengőre redukálódott. A X. fize­tési osztály 170 pengős jövedelmé­ből 141 pengő lett, a XI. rangosz­tályban pedig 144 pengő helyett 119 pengő 50 fillért utaltak az alkalma­zottaknak ki. A főiskolás gyakornokok 134 P helyett most már csak 113 pengő, az érettségisek pedig 115 pengő he­lyett 100 pengő javadalomban ré­szesülnek. A birák kezdő fizetése 387 pengőről 301 pengőre esett Körülbelül egy hete jelentek meg az utcákon a plakátok, melyek a hindu grafológusnak és asztro­lógusnak esztergomi megérkezését hirdették, Miután több pesti újság­ban, sőt a rádióban is szerepelt a neve, felkerestük Szent Anna­utcai lakásán, ahol érdekes dol­gokat mondott el olvasóink szá­mára. Prof. Krishna Ramah Behari dr. író, az indus okkult tanács tagja, körülbelül négyhónappal ezelőtt ér­kezett Budapestre, tanulmányúton van és a The Hindustan Times lapban számol be tapasztalatairól. Okkult tudósnak és egyetemi tanárnak mondja magát. Körútján az „európai viszonyokat" tanulmányozza, s küzd az angol propaganda ellen, amely azt híreszteli, hogy a hindu szabad­sághős Gandhi népszerűsége csök­kent, holott ép az ellenkezője igaz. — Általában a hindu viszonyok­ról hamis fogalmakat alkotnak ma­guknak az európaiak. Igy a fakirok­ról és a dervisekről is. A fakir, az koldus, semmi más. Amit itt fakir alatt értenek, az sadu, igen komoly emberek, vallási megszállottság rab­jai, önmagukat sanyargató lelkipász­torok. Az emberek megjavítását te kintik életcéljuknak és tanítják a hozzájuk sereglőket. Mások a ma­gányt keresik, emberekkel nem akar­nak érintkezni, ezeknek a szelleme sincs a földön, hanem a „szférákban lebeg." Elvonult életük miatt misz­tikus hírük van. Csodákat tudnak tenni, betegeket gyógyítanak .. . Ezek a hindu vallás szentjei. — És kik a dervisek ? — A mohamedán vallás szentjeit nevezik derviseknek — beszél to­vább a professzor német nyelven. — Csodás hatalmuk van. Cangax sah a legkiválóbb dervis, Gwalior­ban él, egyetemet végzett, ügyvéd volt. Később elvonult és csodás erőre tett szert. Autókat állit meg az ut­cán, egyetlen érintésére mindenki megáll, még a maharadzsát is meg­állítja és árkot ásat, vagy egyéb „tisztátalan" dolgot végeztet vele. A dervisek akaratával szemben min­denki tehetetlen. — Hol tanulják az „istenes" dol­gokat ?, — Kolostorokban, ahol nyolc éven át elvonulva, csak az okkultizmus­sal kapcsolatos dolgokat, grafológia, astronómia, telepátia stb. tanulják. A kolostor messze van a várostól, igen magas hegyen, erdőben. Én a Benares melletti — Ganges partján —- kolostorban éltem. vissza. Az államvasutaknál a kezdő illetményt 165 pengőről 136-ra csök­kentették. A VII. fizetési osztályban 260-ról 218-ra zsugorodott a vasúti illetményösszeg. A segédtisztek kezdő jövedelme ezelőtt 124 pengőt tett ki. a csökkentések után 105 pengő lett. A postai műszaki személyzet kezdő fizetése 91 pengő helyett ma 81 pengő 50 fillér. Az állami kezdők fizetése azelőtt 100 pengőnél kez­dődött, ma csak 90 pengőt kapnak havonta. Ezenkívül súlyosan csökkentették a nyugdijakat, lakáspénzt és családi pótlékot, az államvasutiak üzemi jutalékát, amivel súlyos kár jelent­kezett a gazdasági vérkeringésben. Ezenkívül megnehezült a köztiszt­viselők előlépési, kinevezési lehető­sége, most meg ujabban az iskolai tandíjkedvezményeket szüntették be. Ime — irja a cikk — ezeknek, a veszteségeknek részben való pótlá­sára, rendezésére volna szükség I Beszél a napirendről, kolostori élet­ről, azután kérdésünkre tájékoztat az irodalmi és zenei műveltségről, majd a politikára térünk át. Nagy hive Gandhinak. — Igaz, hogy Gandhi visszavonult a politikától? — Egyáltalán nem. Most is Dél­Indiában volt propaganda úton és küzd a páriák felszabadításáért. Nehru és Malvija a legkiválóbb se­gítő társa, Sirajni Naida a nőmoz­galom vezére, akit ismételten be­börtönöztek az angolok. Általában igen nagy az angol­gyűlölet, mint mondja: Anglia belő­lünk él! Végül még egyszer visszatér a dervisek csodatévő hatalmára, akik mangófát — gyümölcse a legkedvel­tebb a hinduk között — tudnak elő­varázsojni az aszfaltból . . . . . . Érdekes ember. Vékony, tö­rékeny, európaiasan öltözködik. Cso­dás hatalommal rendelkezik, jövőt jósol. Közben a hindu páriák fel­szabadításán álmodozik . . . Piles Lássló. iiiiiiiiiiiimiiimiiiiiii A mezőgazdasági cselédek szegődési f felmondási és költözködés! ideje A „Függetlenség" vasárnapi szá­ma hozta a hirt, hogy a m. kir. földmivelési miniszter egyöntetűen szabályozta a gazdasági cselédek költözködési idejét az egész ország­ra nézve kötelező kormányrendelet tel, mely hivatva lesz évtizedes jo­gos panaszokat orvosolni. A rendelet egyöntetűen március 31-iki határnapban állapítja meg az éves gazdasági cselédek szolgálati idejének lejáratát, tehát arról gon­doskodik, hogy a többnyire családos, néha többgyermekes gazdasági cse­léd ne kényszerüljön télviz idején családjával elköltözni. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy az ország legtöbb részében a tdl közepén, január hó 1-én kellett az éves gazdasági cselédeknek régi munkahelyükről távozniok. Szociális és egészségügyi érdekük tette szük­ségessé, hogy az időpontot megvál­toztassák. Az új időpontok lehetővé teszik, hogy a gazdasági cseléd akkor köl­tözködjék, amikor jobbak az útvi­szonyok és amikor a gazdasági cse­lédnek már aránylag kevesebb szál­mmmmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm „Mindig büszke leszek arra, hogy főis­pán voltam ebben a vármegyében..." E szavakkal búcsúzott Lingauer Sándor dr. volt főispán a szerdai búcsúebéden Beszélgetés B. Krisna professzorral, az indus okkult tanács tagjával

Next

/
Oldalképek
Tartalom