Esztergom és Vidéke, 1934

1934-07-05 / 52.szám

Vida Jenőt, a MÁK vezérigazgatóját, Csanády László tokodi bányaigazgatót, Etter Ödön és Gróh József bankigazgatókat, Glatz Gyula és Alapy Gáspár polgármestereket és sok tekintélyes törvényhatósági tagot láttunk a közgyűlésen. Kánya Kálmán külügyminiszter kíséretében vitéz Marton Béla, Zsigmond Gyula dr., Schandl Károly, tiéjj Imre, Szabóky Jenő, Hackenberger Konrád, Szinnyei-Merse Jenő, Szűcs István, Csikvándy Ernő, Kocsán Károly, Brandt Vilmos és Brogli Jenő országgyűlési képviselők jelentek meg. A Hiszekegy elmondása után Karcsay Miklós vármegyei főjegyző üdvözölte a megjelenteket, elsősorban Kánya külügyminisztert. Az üdvözlés után Reviczky Gábor II. főjegyző felolvasta a miniszteri leiratot Radócsay László kinevezéséről. Ezután Jeszenszky Kálmán prelátus vezetésével küldöttség ment az uj főispánért. Reviczky Elemér központi főszolgabíró jelentette Radócsay László belépését. Karcsay Miklós alispánhelyettesi minőségben mondott üdvözlő szavakat. Olyan férfiút üdvözölnek a főispáni szék elfoglalásakor Radócsay Lászlóban, aki megértéssel és megbecsüléssel viseltetik az autonómia iránt, akit puritánság, egyszerűség és pártatlanság vezet. Az az óhajtása, engedje meg a Mindenható, hogy az elveszített túloldalnak is főispánja legyen Radócsay László. E hivatalos üdvözlés után az új főispán letette az esküt, majd nagy éljenzés közben elfoglalta a főispáni széket. Reviczky Elemér, Reviczky Isván, Mihály Géza és Thaly Dezső főszolgabírók emelték fel háromszor az új főispánt. Nagy figyelem közben kezdte székfoglaló beszédét Radócsay László. Első gondolata az volt, hogy a Mindenható adjon erőt kötelességteljesitésében. Mélységes hódolattal emlékezett meg a kormányról, köszönetét fejezte ki a kormány bizalmáért, majd azért a kitüntetésért, hogy a külügyminiszter a beiktatáson megjelent és ezzel az ünnepség fényét és jelentőségét emelte. A törvényhatóság minden egyes tagját magyar testvéri szeretettel köszönti. Székfoglalójának vezető gondolatai azok voltak, hogy mindenek előtt hiven és odaadással kívánja szolgálni azt a politikát, melyet Gömbös Gyula miniszterelnök képvisel. Ennek a politikának helyességéről és szükségességéről a legmélyebben van meggyőződye. A cél: mindent a nemzetért. Ezt a gondolatot min den emberbe bele kell plántálni. Ta gadja azt a tételt, hogy a magyar nem tud összefogni, a turáni átok is csak jelszó, mert nem lehet el taszított az a nemzet, melynek Nagy boldogasszony a pártfogója. Lehet a magyar kisebb kérdésekben más és más véleményen, nagy kérdésekben azonban egységes. Egyek vagyunk igy a hagyományok tiszteletében, a magyar szent korona erejében, egyek vagyunk abban is, hogy a magyar igazságot diadalra kell vezetni, hogy a kormányzó iránt hódolattal és hűséggel viseltetünk (nagy taps) és mindazokban a nagy kérdésekben, melyek Magyarország életét és ere iét jelentik. Ezután a nemzeti egység gondolatát fejtegette az új főispán. Taps kisérte szavait, amikor azt mon dotta, hogy a hivatalának az ajtaja és a szive mindenkor nyitva van felekezeti, társadalmi és pártkülönb ség nélkül, kis ember és nagy em ber előtt egyaránt. Különös gondja lesz arra, hogy a szegényebbek tá mogatásban részesüljenek. Vezérelve lesz az is, hogy szociális igazságo kat érvényesítsen, de megköveteli mindenkor az erkölcsi alapot, mert erkölcsi élet nélkül jogrendet fenn tartani nem lehet. Boldog lesz, ha segítségére lehet mindenkinek. Szívbeli ügye az ifjúság nevelése is. Az az óhajtása, hogy a felekezetek között harmónia legyen, hogy a társadalmi béke mindenkor éltesse ezt a vármegyét. Minden lehetőt elkövet, hogy gazdasági téren javulás következzék be a vármegyében és hogy harmóniába hozza a gazdasági ágak érdekeit. Nagy taps fogadta Radócsay László szavait akkor is, amikor azt mondotta, hogy szereti a vármegyét, szereti különösen a modern vármegyét. Tiz éves közigazgatási mult áll mögötte, közgazdasági téren igen sok tapasztalata van, így arra kéri a törvényhatóságot, hogy ne tekintsék idegennek és legyenek hozzá bizalommal. Egy kötelessége lesz: a vármegye javát szolgálni. A Mindenható nevében foglalja el főispáni székét. Percekig tartó lelkes taps fogadta a főispán beszédét. A törvényhatóság részéről Gróh József dr. és Löke Károly üdvözölte Radócsay Lászlót. Szép és tartalmas beszédjüket jegyzőkönyvileg megörökítették. A tisztviselői kar nevében Divéky István főügyész köszöntötte az új főispánt. Ezzel véget ért az impozáns főispáni installáció. Radócsay László ezután következő sorrendben fogadta, a küldöttségeket: A katolikus Egyház küldöttségét Lepold Antal dr. prelátus-kanonok vezette, a ref. egyházét Löke Károly felsőházi tag, az ág. h. ev. egyházét Kovács Sándor lelkész, egyetemi tanár, az izr egyházét Spiegel Ármin dr. főrabbi. Majd sorban tisztelegtek a katonaság, a a hatóságok, állami hivatalok, társadalmi egyesületek stb. küldöttségei. A katonaság küldöttsége vitéz Lánghy Emil alezredes vezetésével, Vitézi Szék és Frontharcos Szövetség vitéz Pongrácz Bartha Ede ez redes és Makay Gyula ny. ezredes vezetésével, a társtörvényhatóságok Fáy István főispán vezetésével, a vármegyei és városi tisztikarok és közönség Karcsay Miklós h. alispán vezetésével, az Államrendőrség Horváth György dr. rendőrtanácsos vezetésével, az állami hivatalok Czirják Mihály kir. pénzügyigazgató, a községi jegyzői kar Halmos Antal tóvárosi községi főjegyző vezetésével, a Nemzeti Egység Pártja Perger Kálmán ny. rendőrfőtanácsos vezetésével, az ipari üzemek képviselői Réhling Konrád igazgató vezetésével, a Stefánia Szövetség Hamza József dr. főorvos vezetésével, a Gyümölcstermelők Egyesülete Szlabey ny. ezredes vezetésével, a pénzintézetek Etter Ödön elnök-vezérigazgató vezetésével,' a társadalmi egyesületek és testületek vitéz SzivósWaldvogel József ny. tábornok vezetésével. Délután 2 órakor nagy bankett volt a Fürdőben. Mintegy háromszázan jelentek meg az ebéden. Az első beszédet Radócsay László főispán a kormányzóra, Karcsay Miklós a külügyminiszterre, Lepold Antal dr. prelátus az új főispánra és Mike Lajos közjegyző a vendégekre mondotta. Beszédet mondott még Marton Béla orszgy. képviselő is. Lepold prelátus beszéde óriási elismerést váltott ki. Valóban szép és nagy tudásról tanúskodó beszédet mondott. Az esztergomi főispáni állásra vonatkozólag azt mondota, hogy ne legyenek vándorfőispánjai Esztergomnak. Azt szeretnők, ha állandóan itt lakna a főispán, igy könnyebben elkerülhetők a félreértések és eredményesebb lenne a közvetítés a vármegye és az államhatalom között. Nagy taps kisérte Lepold Antal szavait, amikor a titkos választásról beszélt. Semmi sem fontosabb mint, hogy a főispán a főispán a nép között legyen és a népet érettségben nevelje. Mindenki azzal az érzéssel távozott, hogy Radócsay László főispánságában senki sem fog csalatkozni. Állandó nagy érdeklődés mellett folynak a Katolikus Nyári Egyetem előadásai Az Esztergomi Katolikus Nyári Egyetem előadásai iránt naprólnapra fokozódik az érdeklődés és mind többen jelennek meg az órákon. Anélkül, hogy bármelyik előadó előadásának értékét csökkentenénk, azt mondhatjuk, hogy Angyal professzor után Tóth Tihamér előadásai kötötték le legjobban a hallgatóság figyelmét. Legutóbbi számunkban közöltük Tóth Tihamér előadásait, most még néhány befejező gondolatot hozunk. Azt mondotta Tóth Tihamér, hogy a sterilizációt három ok miatt vezetik be; 1. a házassági tilalom, 2. eugénikai szempont és 3. büntető célzattal. Mit szól ehhez az egyház? Nagyon világos a felelet. Kárhoztatja, elitéli az egyéni szabadság jogtalan korlátozását. Az emberek nem elsősorban a földnek születnek, hanem az égnek. A fenti pont szerint/ ha terheltek, betegek kötnek házas-' ságot, az egyház azt mondja, hogy ez a házasságkötés harmóniát, lelki megnyugvást jelenthet és elősegítheti a mennyei boldogságot. Tehát nem állít házassági tilalmat eugénikai szempontból. Ha a terheltek gyermekeire gondolunk, nem azt mondhatjuk kontraképpen, hogy nagy embereknek értéktelen gyermekei születnek? ! A büntető célzattal (gyilkosok, gonosztevők) történő sterilizációval szemben szemet huny az egyház. Annál határozottabb az eugenikus sterilizáció ellen. Azt mondja, hogy nincs joga az államnak, hogy népesedési feladatokat természetjog ellen oldjon meg. Ha bevezették volna az eugenikus sterilizációt, kérdezni lehet, hogyan születhetett volna egy Perikies, aki púpos volt, egy Gounod, aki béna volt, egy Dickens, aki paralizisben szenvedett, egy Verlain, aki szintén nyomorék volt, egy Napoleon, aki mindössze 152 cm „magas" volt? Ezeknek nem lett volna szabad megszületniük? Nem áll meg az a mondás, hogy ép testben ép lélek! Ha ez igaz lenne, akkor a legjobb Íróinknak akrobatáknak kellene lenniök és a Petőfi-társaság tagjai csupa tornatanárokból kerülne ki. összegezve tehát a kérdéseket, az egyház elitéli az eugénikai sterilizációt, mert azt tartja, hogy maga a természet végzi a legjobb sterilizációt. Tóth Tihamér előadásait nagy elismeréssel fogadta a közönség Befejezte előadásait Huzella profeszszor és asszisztense, Lengyel Julia is. Előadásuk az eugénikai kérdések természettudományi alapját adták Hétfőn új előadók következtek. Gimesi Nándor, Kecskés Pál, Koudela Géza és Ábrahám Pál, akik a kedd, szerda és csütörtöki tanrendet egészen kitöltik értékes és tanulságos előadásaikkal. Gimesi Nándor „Bevezetés az örökléstanba" cimű elő adását kezdte meg hétfőn, amelyet pénteken fejez be. Kecskés Pál az „Egyén és közösség a fajkérdésben" c. igen érdekes előadásával vonzza hallgatóságát, Ábrahám Ambrus „A származástan és a mai biologiá"-ról tartja előadásait, melyeket ma, csütörtkön fejeznek be. Koudela Géza „A katolikus egyházi zene" korszerű kérdéseit adja elő igen élvezetes előadásokban s ma, csütörtökön fejezi be azokat. Társadalmi kérdések szempontjából érdekes és tanulságos előadása volt Koudela Gézának. Ebből az előadásból igen sok tanulságot von hattunk le. Ezeket a tanulságokat a magyar Sionban különösen érvényesíteni kell. Azt mondja Koudela, közhangulatot kell kitermelni, meg kell nevelni a közönséget, hogy milyen igényű legyen az egyházi zenében. Az egyházi muzsika elsősorban szent, igaz művészet és egyetemes legyen. A szövegre is nagy súlyt kell helyezni. Ehhez sem szabad nyúlni profán kézzel. Nagyon megszívlelendő, hogy nem helyes és nem szép, ha a templomban sok a latin ének, ha a kántor gyakran szólózik. Sok gondot kell arra fordítani, hogy a templomi ének hasson, hogy felemelje a lelkeket. Szólott Koudela arról is, hogy Magyarországon nagyon sok a nagymise és alig veszik valamibe a kismisét. Nagymisét csak akkor tartsunk, amikor az egyház előírja. A mult heti előadásokból ki kell emelni Lepold Antal dr. prelátuskanonok előadását az esztergomi vár és a bazilika történetéről. A hallgatóság mindvégig nagy figyelemmel hallgatta a szrp és sok történelmi érdekességet tartalmazó előadást. Áz előadások sorrendje: Csütörtökön : 9—10 óráig Gimesi Nándor: Bevezetés az örökléstanba10— 11 óráig Kecskés Pál: Egyén és közösség a fajkérdésben. 11— 12 óráig Ábrahám Ambrus : A származástan és a mai biológia. 5— 6 óráig Koudela Géza : A katolikus egyházzene. Pénteken • 9—10 óráig Gimesi Nándor: Bevezetés az örökléstanba. 10— 11 óráig Ibrányi Ferenc dr: Prohászka Ottokár. tl—12 óráig Ábrahám Ambrus: A származástan és a mai biológia. 5—6 óráig Ibrányi Ferenc dr.: Prohászka Ottokár. 6— 7 óráig Gereuich Tibor: Egyházművészet. Szombaton: 9—11 óráig Dudich Endre : Az ember származása. 11— 12 óráig Bartucz Lajos : Az emberfajták és a magyarság faji összetétele5— 6 óráig IbrányiFerenc dr.: Prohászka Ottokár. 6— 7 óráig Gereuich Tibor: Egyházművészet. Vasárnap tartották meg a Sobieski evezős-emlékversenyt Vasárnap délután, igen kedvező időben folyt le a Magyar-Lengyei Egyesület rendezésében Sobieski János lengyel király esztergomi győzelmének emlékére megtartott evezős-emlékverseny az Esztergom— budapesti Duna-szakaszon. A Serédi-parkban felállított Sobieski szobor előtt álltak fel startra az evezősök s bár ez az esztergomi közönség számára nem igért nagy látványosságot, mégis szép számú érdeklődő közönség jött össze az indulás megtekintésére. A város képviseletében Brenner Antal dr. főjegyző jelent meg. Ott láttuk vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornokot, Horváth György dr. rendőrtanácsost, Keplinger Géza rendőrfelügyelőt és másokat. Félkettőkor volt a start. Tizenhat csónak indult. Az indításra nagy lendülettel kezdték meg a küzdelmet, amely mindvégig lankadatlan erővel folyt. A verseny célja Budapesten, az Erzsébet-hidnál volt, ahol 4 óra tájban már nagy tömeg gyűlt össze és várta az érkezőket. Nem kellett soká várni. 4 óra 38 perckor futott be az emlékverseny győztes csónakja, amelyben Fischer Zoltán, Lajos és Gubliánszky Zoltán foglalt helyet (Danubia csónakház). Utána 200 méterrel futott be a má'