Esztergom és Vidéke, 1934

1934-07-05 / 52.szám

sodik helyezett cserkészcsónak, Mül­ler Lajos, Jakabos Endre és József­fel. A harmadik helyezett Csiba Ká­roly, Timothy Antal és Altwer Ri­chárd (Indián csónakház) lett. A díjkiosztáson Chelmisky Zdislav dr. lengyel konzul felesége adta át a győzteseknek a dijakat. A verseny első diját a lengyel állam adta. Este a Bristol-szállóban bankett volt, ahol a Magyar-Lengyei Egyesület elnöke, Okolicsányi László dr. meleg hangú köszöntőt mondott, amelyben a ma­gyar-lengyel barátság és testvériség ápolásának szükségességét hango­tatta. Budapest-belvárosi főplébánia-templom énekkará­nak egyházzenei hangversenye A Katolikus Nyári Egyetem má­sodik hetét ünnepélyes nagy egy­házzenei hangverseny nyitotta meg vasárnap délután 5 órakor a tanító­képző intézet dísztermében. Erre az alkalomra a Budapest belvárosi fő­plébániatemplom énekkara jött vá­rosunkba fiarmath Artúr karnagy vezetésével. Bevezezető beszédet mondott dr. Koudela Géza egyetemi egyházzenei igazgató s ebben az egyházmuzsi­kusok köszönetét tolmácsolta a nyári egyetem rendezőségének, hogy ezen hangverseny beállításával dokumen­tálta azt a tényt, hogy az egyház­zene nem a muzsikusok magán­ügye, hanem egyetemes katolikus ügy, hiszen célja ugyanaz mint az egész katolicizmusé: Isten dicsőítése az emberek megszentelése által. Az elhangzott műsor minden egyes száma fényesen igazolta a tételt. A kiváló egyházi szerzők (Palestrina, Orlando Lassó, Mozart, Liszt, Kersch, Demény, Büchner, Koudela, Bárdos, Dusinszky) műveinek mély átélés­ből fakadt előadása által templommá alakult a hangversenyterem. A hall­gatóság lelke szinte szent extázis­ban emelkedett a zene szárnyain Istenhez. Külön ki kell emelnünk Liszt Kyriejét a „Missa Coralio"-ból, Kersch Dextera Domini és Palestrina Laudate Dominum cimű műveinek tökéletes művészi előadását. A termet zsúfolásig megtöltő hall­gatóság minden szám után szűnni nem akaró ovációval köszöntötte a legkiválóbb magyar templomi együt­test. A hangverseny végén a nyári egyetem vezetősége és a hallgató­ság nevében dr. Lepold Antal prel.­kanonok mondott köszönetet szép beszédben tiarmath Artúrnak és együttesének kívánva nekik, hogy mindig siker koronázza Jnemes tö­rekvésüket. Köszönetet mondott dr. Koudela Gézának is a tiszta nemes egyházi muzsika lelkes vándorapos­tolának, végül kedves szavakkal kö­szöntötte a magyar egyházzenei mu­zsikusok jelenlevő nesztorát Demény Dezsőt. Az énekkart ezután a nyári egye­tem vezetősége látta vendégül, mely alatt az énekkar szónoka hálájukat tolmácsolta a lelkes fogadtatásért, amely azt bizonyítja, hogy Eszter­gom vezetői és közönsége megértő lelkes híve a komoly egyházi mu­zsikának és ez további lelkes mun­kára ösztönzi, őket. Az énekkar az esti vonattal egy kedves nap emlé­kével távozott városunkból. Huszonöt éves jubileumi ünnepséget tartott Komárom-Esztergomvármegye tűzoltószövetsége Szent Péter és Pál napján délelőtt nagy ünnepség színhelye volt a do­rogi sporttelep. Itt tartotta Eszter­gom-Komárom Vármegye Tűzoltó Szövetsége a huszonötödik közgyű­lését. Ez alkalommal nagy ünnep­séget rendezett. Az ünnepségen meg­jelent Radócsay László dr. főispán számos vármegyei vezetőember kísé­retében. Az új főispán vonaton ér­kezett Esztergomból Dorogra. Vele utazott Karcsay Miklós alispán­helyettes, Reviczky Elemér központi főszolgabíró, Frey Vilmos orszgy. képviselő, Reviczky István tatai és Mihályi László komáromi főbiró László István vármegyei tűzrendé­szeti felügyelő, Berencz György já­rási felügyelő, Szegedi József dr. ügyvéd és mások. Radócsay László főispánt a dorogi állomáson nagy fogadó küldöttség élén Schmidt Sándor dr. bányaügyi főtanácsos fogadta ez alkalomnak megfelelő szép beszéddel. Az új főispán elő­ször jelent meg Dorogon. Schmidt Sándor dr. főtanácsos elsősorban is Dorog ragaszkodásáról és hűségéről biztosította az új főispánt és egy­ben felajánlotta Dorog támogatását a Nemzeti Egység munkájában. A főispán hálásan köszönte meg a fo­fogadtatást. A dorogi bányászzenekar hangjai mellett vonult be a főispán és kí­sérete a sporttelepre. Schmidt Sán­dorral együtt láttuk a fogadtatáson Prouza igazgatót, Trinkt Kálmán dr. plébános, érseki tanácsost, Szomszély Antal bányalelkészt, Morva Izidor főjegyzőt és többeket a bányatiszt­viselők közül. Az ünnepség a Komárom-eszter­gommegyei tűzoltótestületek bevonu­lásával kezdődött. 28 testület 408 legénnyel és 60 tiszttel vonult fel. Az esztergomi járásból felvonult: Bajót: Kraszlán Béla fmv., Bajna: Gáspár Sándor tanitó, Csév : Hal­may Gyula főjegyző, Csolnok: Me­zei Mihály adóügyi jegyző, Dorog: vitéz Sághy Antal felügyelő, Dömös: Korpás Pál aljegyző, Epöl: Korpás Ferenc fm., Kesztölc: Laborczai Vince aljegyző, Kirva : Klinger József föld­műves, Lábatlan: Einbeck László al­jegyző, Leányvár: Markó Aurél fő­jegyző, Mogyorósbánya: Dániel Fü­löp földbirtokos, Nagysáp: Horváth Sándor segédjegyző, Nagysáp: Hor­váth Sándor segédjegyző, Nyerges­újfalu : Krakker Ödön aljegyző, Eternit-művek : Homoki István, Pilis­marót: Búzás Rezső tanitó, Piszke: Csomor Gyula főjegyző, Sárisáp: Kégly László dr. segédjegyző, Süttő : Kicsindy Kálmán állami tanitó, Tát: Zettler Ede kántor-tanitó, Tokod: Steiner György tanitó, Tokod-Üveg­gyár : Szoleczky Sándor tanitó, Tokod-Altáró : Molnár Ferenc tanitó, Úny: Bendessy Béla jegyző vezető­ségei. A tatai járásból Felsőgalla és Kocs tűzoltótestülete jelent meg. Felső­galla Hamburger György aljegyző, Kocs Vincze Imre igazgató-tanitó vezetésével. A bevonulás után tábori mise volt. Szomszély Antal bányalelkész tar­totta. A szentmise után megkezdődött az ünnepi közgyűlés, amelynek egyik szép aktusa volt Reviczky Elemér elnök huszonötéves tűzoltói műkö­désének méltatása és megünnep­lése. A résztvevők sorában láttuk ekkor Marinovich országos elnököt, Glatz Gyula polgármestert, Vida Jenő székesfehérvári elnököt is és többe­ket. Kiemelkedett a közgyűlésben Reviczky Elemér elnöki beszédje és László István felügyelői jelentése. A közgyűlés után gyakorlatok be­mutatása volt igen szép eredmény­nyel. Ezek közül több csapat kitűnt, legfőképpen Dorog tűzoltócsapata kapott tapsot. Budapestről hivatásos tűzoltók jöttek el és mutatták be modern harmincöt méter magas tűz­oltólétrás autófecskendőjük bámula­tos működését. Ezután tűzoltóink nagyszerű bemutatásában szórako­zott a közönség. A bemutatások után Marinovich országos elnök tűzoltói emlékérem­mel tüntette ki Reviczky Elemér főbírót abból az alkalomból, hogy huszonöt éve áll a szövetség szol­gálatában, továbbá Zettler Ede igazgató-tanítót, aki harminc éve és vitéz Sághy Antal bányafelügyelőt, aki húsz éve áll a tűzoltóság szol­gálatában. Schwetz Ferenc dorogi tűzoltó tiz éves szolgálatért kapott emlékérmet. Több tűzoltó kisebb emlékérmet kapott szolgálatának el­ismeréséért. A szép ünnepség után díszebéd volt a Munkásotthonban. mmmmmmmmmmm Jogvédelem a közterhek kivetésénél A statisztikai adatok szerint a közterhek a nemzeti jövedelemnek mind nagyobb és nagyobb részét veszik igénybe. Hozzávéve ehhez még azt, hogy a jövedelemszerzés lehetőség viszont folyton zsugoro­dik, adódik az a helyzet, hogy min­denkinek fokozott gondot kell for­dítania arra, hogy köztartozások cimén csak annyit fizessen, mint, amennyit a fennálló szabályok sze­rint feltétlenül fizetnie kell. A pénz­ügyi jog terén tehát állandóan fo­kozódik a jogvédelem szükségessége melyre kizárólag a szakképzett ügy­védség hivatott és jogosult. Ma a helyzet sajnos az, hogy ezekben a kérdésekben a közönség jórészt az egy, vagy más cimen magukat pénz­ügyi zugiráskodásra hivatottnak érző egyénekhez fordul, akik értenek ahhoz, hogy vélt hivatottságukat a pénzügyi jogvédelemre szoruló kö­zönségnek tudtul adják, vagy pedig házi gyógymóddal és rosszul alkal­mazott takarékossággal önmaga véli elintéztetni adóügyét. Fel kell vilá­gosítani tehát a közönséget, hogy a pénzügyi jog gyakorlati alkalma­zása semmivel sem egyszerűbb, mint bármely magánjogi, vagy bün­tetőjogi eset, tehát a pénzügyi jogi esetekben ép úgy az ügyvédhez kell fordulni, mint minden más jogi kérdésben. Természetesen nemcsak I akkor, amikor már baj van, mert a megelőzés itt is fontosabb, mint a j védekezés. Át kell mennie tehát a] köztudatba, hogy mindenkinek aki- j nek adó, vagy illeték ügye van, le- [ gyen az akár adóvallomás elkészí­tése, vagy bármely más természetű pénzügyi jogi kérdés, ügyvédhez kell fordulnia. Ezen sorok megírásának aktuali­tást ad az, hogy most jelent meg a Magyar Kir. Közigazgatási Bíróság kiadásában egy kb. 1200 oldalas vaskos kötetben az adó és illeték­ügyekben hozott elvi jelentőségű birói határozatok gyűjteménye. Ha a nagyközönség ebbe a gyűjte­ménybe betekintene és látná, hogy milyen széleskörű speciális szaktu­dás szükséges a pénzügyi jog gya­korlati alkalmazásához, megborzadna attól a könnyelműségtől amellyel a ma sokszor existenciális fontosságú adó, vagy más hasonló ügyének in­tézését szakképzettséggel nem biró zugirászokra bizza, vagy maga pepe­csel vele. De ezen joganyag isme­retében talán még maguk a zúg­irászok is visszarettennének attól, hogy mily avatatlanul avatkoznak bele nehéz jogkérdésekbe, annak a bizonyos juhásznak a példája sze­rint, aki a gondjaira bízott birkák szemén képződött hályogot addig operálta eredményesen, mig ennek hire futott és emberek is jelentkez­tek nála, hogy rajtuk is hasonló „műtétet" végezzen el. A juhász szemorvosi praxisa fülébe jutott a budapesti egyetem európai hirű sze­mészprofesszorának, aki kíváncsi volt a kiválóan ügyes „Operateur" hírében álló juhászra, magához hi­vatta, elmondatta vele, hogy miként végzi emberek szemén a hályog el­távolítását, majd pedig végignézetett vele egy a klinikán végzett hályog­műtétet. A műtét befejezése után a juhász jajveszékelésben tört ki, majd pedig megfogadta, hogy — miután látta, hogy milyen bajt okozhatott volna „pacienseinek" — soha töb­bet ember szeméhez nyúlni nem fog Ha a pénzügyi zugirászoknak akár csak halvány fogalmuk volna az ál­taluk „alkalmazott" joganyagról és hogy szakképzettségük teljes hiánya folytán milyen bajokat okozhatnak a hozzájuk forduló közönségnek, bizonnyara ők is visszarettennének avatatlan beavatkozásuktól. Az Esztergomi Kereskedelmi Ipar­bank az Oreg Hollókért A cserkészek barátai előtt tudva­lévő dolog, hogy az esztergomi 14. sz. Holló cserkészcsapatok az or­szágos vizicserkész életben vezető szerepet játszanak, aminek elisme­részeül rendezte meg 1932-ben a Szövetség városunkban az országos viziversenyeket is. Azoknak a cser­készeknek, akik kikerülve a gimná­zium padjaiból, az öreg Hollók lo­bogója alá tömörültek, igen hiány­zott a pompásan felszerelt vizitelep, amelyen fiatalabb cserkészkorukban a primáskerti sporttelepen dolgoz­tak. Mivel azonban színdarabjaik és mulatságaik jövedelmét évek hosszú során át gimnáziumi fatalabb test­véreik támogatására fordították s csak a legutóbbi időben kezdték tar­talékolni azok egy részét „Fészek­alap"-jukra, telek és pénz hiányá­ban nem tudtak vizitelepet létesí­teni, fészket rakni. Mult hó 16-án az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar­bank nemeslelkűsége megoldotta az Öreg Hollók nagy problémáját. A bank ugyanis egyik szigeti kertjét teljesen díjtalanul engedte át hasz­nálatra az öreg Hollóknak. Az öregcserkész-csapat parancs­noksága ezúton is hálás köszönetet mond a Kereskedelmi és Iparbank igazgatóságának a nagylelkű és ér­tékes támogatásért, mellyel lehetővé tette a vizitelepnek megalapítását. E helyen azzal a kérelemmel for­dulnak barátaikhoz, hogy a nemes példa nyomán szíveskedjenek termé­szetbeni adományokkal lehetővé tenni, hogy a csónakház és otthon felépülhessen. A tervek szerjnt fá­ból szeretnék megépíteni a szüksé­ges épületeket és e célra kérnek épület lebontásból, avagy építkezés­ből fennmaradt építési és faanyago­kat, ablakokat, deszkákat, fenyő­oszlopokat stb. azoktól a kegyes­szivű barátainktól, akiknek módjá­ban van ilynemű támogatást nyúj­tani. A legcsekélyebb adományt is hálás köszönettel fogadják. Az idei Annabál — július 21 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom