Esztergom és Vidéke, 1934

1934-09-16 / 72.szám

Horváln Anzelm levele Dél-ámerikából Sao Paulo, 1934. jul. 13., péntek Este van. Szinte már rég bekö­szöntött a sötétség. Hogyisne! Itt most a téli időszak járja s már fél hat felé esteledik. S midőn úgy nyolc felé a „harci" leveleket Íroga­tom, csak valami halk nesz kis „cellám", szobácskám ajtaja alatt; odamegyek: az „Esztergom és Vi­déke" azon száma, amelyben búcsú­zásom irja egy kéréssel zárva: „... legérdekesebb cikkeit ezután irja meg." Hát hogy érdekes s főleg „legérdekesebb" lesz-e, lesznek-e szerény soraim, azt nem tudom, nem merem igérni. De mind e kérés, mind a mult, az „otthon számos kérése bátorít, serkent, hogy most már nem „mindennapi", kevésbbé is­mert életem, életkörülményeim — amelyek egyeznek, összefüggésben lesznek az itteni magyarság életével — egyes mozzanatairól, eseményei­ről értesítsem azon kedves jóbará­tokat és ismerősöket, akik között öt éven keresztül jól, mondhatom, bol­dogan, megelégedetten éreztem ma­gamat s akiknek meghitt, sok te­kintetben bizalmas köréből csak egy magasztos cél, egy erősebb, bensőbb szózat — az Isteni Gondviselés —: a vallásos és hazafias eszme szent erőszaka szólított el ide. S amily igaz, őszinte szív s magyar kebel közli e sorokat, oly készséges, megértő lélek olvassa is azokat. Hogy is volt csak ? Bár éppen ma három hete mult már — akkor is péntek volt — bár az eszmények, benyomások tömkellege vonult át életemen, mégis: most is látom, hal­lom, érzem mindazt, ami „akkor", az elbúcsúzáskor történt. Igen! Vi­rágos kocsi, kedves ismerősök, sze­rető rendtársak 1 Esztergom, Dorog, Budapest — arany — napsugár — szeretet! Fájó, nehéz, könnyes bú­csúzkodás, hosszú-hosszú kendőlo­bogtatás. A Bazilika keresztje még aranysugárban tündökölt, de már közelgett az est, a holdvilágos éj­szaka. „Csak az az óhajtásom, hogy holdvilágos éjjel utazhassam a Ba­laton mentén .. .* És három óhajtá­som teljesíté az Ég, A trieszti gyors hangos zakatolással rohan a „ma­gyar tenger" felé. Felhőbe hanyat­lott — a lemenő, vörösszemű, ki­űzött nap-király. Halvány holdnál tűnik elő a ködös színű Balaton. Tüzek az éjszakában: Kenése — Folyó hó 14-én megtartott városi közgyűlésan első ízben jelent meg Rádocsay László dr. főispán, akit lelkes ovációval fogadtak. A pap­ság majdnem' teljes számban vett részt a gyűlésen, mig a földművelő tagok csekély kivétellel távolmarad­tak. Glatz Gyula polgármester üdvözlő és megnyitó szavai után a főispán dicsérő szavak kíséretében emléke­zik meg a város két önzetlenül, de eredményesen dolgozó polgáráról, v. Szivós-Waldvogel József ny. tá­bornokról és Perger Kálmán dr. ny. rendőrfőtanácsosról, akiknek a vá­ros érdekében kifejtett munkássá­gáért átnyújtja a belügyminiszter elismerő oklevelét. Azután a tanárválasztásra került a sor. Brenner Anlal dr. főjegyző bejelenti a választást, felolvassa a pályázatot, megnevezi a tanügyi bizottság jelöltjeit és megindokolja a jelölést Drahos János dr. prelátus-kano­nok a tanügyi bizottság eljárását ismerteti. A saját lelkiismerete, a Almádi — Füred. Majd Badacsony: mintha csak a teteie látszanék. A A szürke holdfény és a Balaton tük­re együvé olvad össze. Mind jobban és jobban világosodik. A gyenge bá­rányfelhők is eltűnnek. Gyönyörű éjszaka! Egyedül nézek a messze­ségbe. Szeretnék belekiáltani (körü­löttem mindenki alszik !): Isten ve­letek, ti hegyek, völgyek, magyar vizek! Erősen, s mi tagadás — könnyesen — szívom a magyar le­vegőt, hogy szinte sokáig legyen él­tetőm. Közeledik már a határ. Alud­ni nem tudok, de nem is akarok. Hadd menjek, robogjak át ébren egy más, idegen világba. A hold bágyad­tan lemenőben, az óra már éjfél felé. Hazám : Isten veled !!!... Virágok, melyek eddig kisértetek, ki a sza­bad magyar földre; csak egy-egy szál emléknek! Éjfél! A sötét éjsza­kában a vonat egyhangú dübörgését hallom, vagy ... csak azt veszem észre, hogy könnyezem s „nem érez, ki érez szavakkal mondhatót!" A felkelő nap már idegenben me­solygott le rám. Mert nehezen bár, de áttörte a sűrű ködöt, hogy fényt, derűt árasszon a fáradt, nehéz szív­vel utazóra. Olasz világ. Velence — Milánó — Genova. Nem tudom, mi­lyen volt a Mussolini előtti Olasz­ország, de a magyar szem (no meg a szaglóérzék is!) sok kifogásolni valót talál. Lehetnek olasz honnak nagy természeti, istenadta szépségei, a katolikus Egyház által létrehozott, hatalmas — mondhatom, nem egy­szer —, monumentális, igazi művé­szi értékei — hogy csak a velencei Szent Márk templomot, vagy a mi­lanói dómot említsem; de még a legkisebb, egyszerűbb kápolnái is! —, mondom, mindezekben bővelked­hetik, büszkélkedhetik Itália derűs hona — hisz sem tatárjárása, sem törökpusztítása nem volt —, mégis az öntudatos, önérzetes magyar nem szégyenkezik e vidékeket járva, sőt jogos büszkeséggel állapíthatja meg: sok tekintetben — rend, fegyelem, tisztaság, udvariasság, előkelőség stb. — messze fölülmúlják a ró­maiak gőgös unokáit. Igaz, az Ösz­szehasonlítás magyar előnyét csak fokozta a rettenetes hőség és a sok­szor szinte szemtelenül nagy drá­gaság. De nem tartott sokáig, mert közeledett a nagy „csónakázás". (Folytatjuk.) tanügyi bizottság lelkiismerete és az intézet érdeke lebegett a szemük előtt, amikor a jelöléseket végezték. Tanári működések mellett a bemu­tatott információ, a társadalmi és közéleti, valamint irodalmi és egyéb szereplést is mérlegelték. Drahos prelátus után hozzászől­lási jogot más nem kapott. Zwillinger Ferenc dr. az ügyrend­hez szólt és indítványozta a vita elrendelését, mert a törvény azt nem zárja ki választásról lévén szó. A vitát nem rendelték el. Majd sor került a névszerinti szavazásra. Szavazólapokat osztot­tak ki, amelyen a javasolt pályázó neve és a megfelelő szak volt feltün­tetve. Az első szavazással a magyar­latin tanszéket töltötték be, negyven­kilenc szavazat közül hét érvényte­len, a többit a jelölt Tamássi Varga Ferenc kapta. A magyar-francia szakra ötvenkét szavazatot adtak le, amelyből Gratzl Ferenc tizenkilen­cet kapott, a többi a jelöltre Dénes Tibor dr.-ra esett. A rajztanári állást Szörényi Lux Gézával töltöt­ték be, harmincöt szavazatot (35) kapott. A polgármester megválasz­tottaknak nyilvánítja ki őket. Az ügyrend további pontját min­den nagyobb vita nélkül tárgyalták le. Az egyes pontok tárgyalására még visszatérünk. Szombaton tartják meg a Magyar Nóta Bfivész­estet a Fürdő Szállóban Mint már jeleztük, a folyó hó 15-ére kitűzött Magyar-nóta Művész­est folyó hó 22-én, szombaton este 8 órai kezdettel lesz megtartva. A hangverseny műsora is némi vál­tozáson ment át közóhajra és fehér műsor keretében fogják interpre­tálni országosan szeretett és ismert művészek a magyar irredentizmus, hazaszeretet és revízió legszebb, dalbafoglalt, imádságait. A legszebb magyar nóták cigány­zenekar kíséretével csendülnek fel énekművészek ajkairól, hogy gyö­nyörűséget szerezzenek a megjelent hallgatóságnak néhány órára. Esztergom volt háziezredének, a volt cs. és kir. 26-osok Emlékmű­alapját is szolgáló hangverseny-esten minden bizonnyal együtt fogjuk látni városunk társadalmát. Az est részletes műsorát legkö­zelebbi számunkban fogjuk közölni. A Szent István Fürdőszálloda igazgatósága a hangverseny után a megjelent úri közönség részére táncról is gondoskodik. A művész­est propagandamunkálatai már meg­kezdődtek. A Gyümölcstermelő Egyesület közleményei Tagjaink figyelmébe! Egyesületünk ez év őszén is le­hetővé teszi tagjainak, hogy gyü­mölcsfaszükségletüket féláron szerez­hessék be. Kérjük tagjainkat, hogy gyümölcsfaigénylésüket lehetőleg mi­nél előbb küldjék be, nehogy aszal Utasnál fennakadások legyenek. A koncentrált gyümölcsfa karbo­lineumot igénylők, amelyet tagjaink részére ugyancsak féláron tudunk rendelkezésre bocsátani igényüket rövid időn belül okvetlenül jelentsék. Szeptember havi teendők a gyümölcsösben. Hullott gyümölcs összeszedése. So­hase tűrjük, hogy a hullott gyümölcs a fa alatt maradjon. A fa alját lehe­tőleg össze kell gereblyézni, ha azt nem lehet, a gyümölcsöt fel kell szedni és valamilyen módon felhasz­nálni. Ha semmire sem jó, ásuk el jó mélyen, hogy a belőle kibúvó kártevők ne tudjanak a felszínre jutni. Száraz ágnak az eltávolítása. A már letermett fákról vágjuk le a szá­raz vagy letört ágakat és lehetőleg mindjárt égessük el. A sebhelyeket éles késsel faragják simára és ha azok egypengősnél nagyobbak ak­kor az úgynevezett sebkátránnyal, vagy pedig ojtóviasszal kenjük be. Száraz ágak eltávolításával egy idő ben vizsgáljuk meg a fákat és szedjük le esetleg a fán maradt összeszá­radt múmiákat, amely nem más mint elrodhadt gyümölcs. Múmiákat is legjobb elégetni, vagy pedig jó mó­lyen elásni, semmi esetre sem sza­bad a trágyadombra dobni, mert a bennük élő gomba spórái évekig megtartják csiraképességüket. Ajánlatos azután, hogy októberben íennakadás ne legyen, beszerezni a hernyóenyvet és hernyóenyvgyuru­két. Tájékoztatásul közöljük, hogy egy kg hernyóenyv kb. 25—30 drb. közepes vastagságú fához elégséges Ha van gyümölcskamránk akkor azt is jól kitisztogatni, rendbe hozni kikénezni, jól kiszellőztetni, hogy rendben legyen, amikor a gyümölcs­szedés megkezdődik. A gyümölcsszedésnél járjunk el óvatosan, mert a jól és gondosan szedett, osztályozott gyümölcs tovább eláll. Az eladásra vagy szállításra kerülő gyümölcsöt osztályozzuk és és csomagoljuk szabályszerűen, mert igy sokkal nagyobb árat érünk el érte. Csomagolásra nézve hivatalos he­lyiségünkben : (Esztergom, Várme­gyeház) részletes tájékoztatást adunk. B. Felhívás! Vegyünk részt a budapesti gyü­mölcskiállitáson. Megyénk területén is terem országos viszonylatban is I. osztályú minőségű gyümölcs. A jó propaganda jó befektetés. Saját érdekében cselekszik, aki a kiállítá­son részt vesz, mert gyümölcsét a kiállítás végén igen jól tudja értéke­síteni. A kiállítási feltételek a Gyü­mölcstermelő Egyesületben ponto­san megtudhatók. Ugyanott kell a kiállításra is jelentkezni. Vezetőség. Ipartestületi közlemények Hévvizfürdői Iparosotthonba való felvétel. Az Ipartestületek Or­szágos Központja által Hévvizfürdőn megvett és fentartott Iparosotthonba mindazon iparosok felvétetnek, kik orvosuk javaslatára Hévvizfürdőn gyógyulást nyernének. Az Ipartestü­let felhívja összes kebelébe tartozó iparosait, hogy a fürdőbe való beu­talás céljából azonnal jelentkezzenek. Ellátási dij egy napra (ellátás, fürdő) 265 pengő, tiz napi dij, 26 50 pengő előre befizetendő. Kisipari kölcsön. A m. kir. ke­reskedelemügyi és a pénzügyminisz­ter együttes elhatározásával életre­hivott kisipari hitelakcióban része­sülni kívánó iparosok a kölcsön fel­tételeiről bővebb értesítést kaphatnak az ipartestületben minden hétköznap d. u. 4—7 óra között. H 1 m B M A héten péntek estig a Takács gyógyszertár (Víziváros) tart éj­jeli szolgálatot. A Délamerikai Magyar Hirlap és Horváth Anzelm. A pár 1 hónap előtt tőlünk eltávozott Horváth An­zelm bencéstanárról különböző rész­leteket olvasunk a magyarok ottani lapjában. Horváth Anzelm itt fárad­hatatlan munkása volt a közéletnek s ugyanezt folytatja ő most Délame­rikában, de természetesen olyan po­zícióban, ahová az ottani Magyarság messze vidékekről felfigyel. Horváth Anzelmnek vezércikkei jelennek meg a Délamerikai Magyar Hírlapban. Ezenkívül azt olvassuk, hogy Szent István napján a sao-paulo i baziliká­ban a messze vidékekről összesereg­lett magyarok előtt felejthetetlenül felemelő szentbeszédet mondott a magyar föld és fajszeretetéről. Nagy örömmel olvassuk Horváth Anzelm sikereit és Esztergom közönsége meleg szeretettel kivan gazdag sike­reket a lelkes tanárnak, ki pár hó előtt még gyermekeinket tanította. A vendéglősök kongresszusa Vácott. A magyar vendéglősök, szál­lodások és korcsmárosok egyesülete szerdán rendezte Vácott országos ér­tekezletét, az ország minden részé­ből egybegyűlt közel ötszáz vendég­lős jelenlétében. A kereskedelemügyi minisztert Gyulay Lajos miniszteri tanácsos, a földmivelésügyi minisz­Viharos közgyűlésen választották meg a reál­iskola helyettes tanárait

Next

/
Oldalképek
Tartalom