Esztergom és Vidéke, 1934

1934-01-06 / 2.szám

tS/TFRtiftl c/ÄIf KE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 2. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1934. JANUÁR 6. Előfizetési ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. magyar ember magyar név A mai nehéz idők ezernyi kenyérgondja közepette azt kér­dezhetik, kell-e, lehet-e eszmei harcot, olyan nemzeti mozgal­mat folytatni, mint pl. magyar névmozgalom ? Magam, aki a közéleti munkában elsősorban a realitások, a fogható eredmé­nyek híve vagyok és a kenyér­kérdés megoldását sürgetem, azt mondom, kell is, lehet is. Egyrészt, mert a nemzetnek magasabbrendű céljai is van­nak, másrészt olyan fontos nemzeti kérdés ez, amely bé­kereviziós harcunkkal kapcso­latosan összefügg a kenyérkér­déssel is. Az összeomlás után bekövetkezett események kon­zekvenciáit le kell vonnunk. Nagyarányú névmagyarositó mozgalomra van szükség. Három éven át folytatott mozgalmunk a névmagyarosí­tás megkönnyítésére, olcsóbbá, sőt ingyenessé tételére teljes sikerrel járt a kormány felé s ma már nincs semmi akadálya annak, hogy a mozgalom nagy lendületet vegyen. A magyar­ság egyre jobban átérzi a nem­zeti kérdés fontosságát s a ko­rábbi évi 2—3000 névváltozta­tás gyenge eredményével szem­ben azt mondhatnók, hogy fel is lendült a nevek magyarosí­tása, de még a mai évi 30— 35.000-re tehető magyarosítás sem elég, mert ahhoz, hogy a közel három millió idegen nevet és a mintegy egy és fél millió gúnyolódásra alkalmas, vagy a sok zavarokot adó tö­megesen használt nevet szép és jó magyar nevekre átvál­toztassuk, még akkor is kell 2 évtized, ha évente 150— 200.000 névváltoztatás törté­nik. Ezt szeretnénk elérni és a nagyszabású társadalmi mozga­lom kifejlődése érdekében igyekszünk belevinni a köztu­datba, milyen fontos, hogy magyarságunkat nevünkben is kifejezzük és még azok is, akiknél a régi név elhagyása áldozatot jelent, a nemzet jö­vője érdekében hozzák meg ezt az áldozatot. A régóta itt élő idegennevű magyarok nagy részénél a be­olvadás következtében már a lényeggel is ellentétes az ide­gen név, nem is szólva arról, hogy a nemzethez való tarto­zást nem is annyira a vér, mint inkább a lélek és a gon­dolkodás határozza meg. Mihelyt a nemzet kiemelkedő tagja, aki véletlenül idegen ne­vet visel, valamely téren világ­raszóló dicsőséget szerez, mind­járt akad külföldi náció, amely elvitatja tőlünk. A nemzetnek elég sok nagyját elvitatták már, nem engedhetjük meg magunk­nak azt a luxust, hogy erre még a jövőben is lehetőséget adjunk. A vitézek magyar neve! bizonyítéka annak, hogy a nemzet részéről megbecsülést j és kitüntetést jelent a magyar j név, amelyre lehetünk büszkék, j de amely semmi esetre sem j lehet gúnyolódás tárgya. Épp ellenkezően a sok csúnya ésj gúnyolódásra alkalmas név el­tűnése jelent örömet és meg­könnyebbülést sok család szá­mára. De ezek az indokok is eltör­pülnek azok melleit az indo­kok mellett, amelyeket szá­munkra a magyar területek elszakitásának, a magyar ki­sebbség elnyomatásának és a békereviziós harc ellenérveinek konzekvenciái jelentenek. Em­lékezzünk csak vissza bizonyos városok, községek elvesztésé­nél milyen szomorú szerepet játszottak a sírkövek és fejfák idegen nevei. A néma sírkövek az élő magyarság ellen tanús­kodtak s emiatt kerültek az élő magyarok további ezrei is idegen uralom alá. Ha néhány emberöltővel előbb az idegen­nevű magyarok nevükben is megmagyarosodtak volna, eze­ket a területeket nem kellett volna elveszítenünk. A le nem vetett idegen név ma is segít megkeseríteni az idegen impérium alá került magyarok sorsát. Kezdődött ott, hogy az idegennevű magyar ember gyermekét nem enged­ték magyar iskolába, hanem olyan iskolákban kényszeritet­ték, ahol magyargyűlöletre ne­velik őket. Aztán még súlyo­sabb következmények jöttek. A népszámlálásnál elkövetett csalásokat megkönnyítették az idegen nevek s ezzel akaratuk, sőt tiltakozásuk ellenére is hoz­zájárultak ahhoz, hogy a ki­se obségi jogoktól a magyaro­kat megfoszthassák, mert hiába volt valaki magyar, ha idegen volt a neve nem ismerték el magyarnak. Ez a mult hibája, amelyből a tanulságot legalább a jövőre nézve kell levonnunk, de a másik hiba, amelyet szintén ellenünk használnak ki legna­gyobb küzdelmünkben, a reví­ziós harcban, nagyon is a je­lené, az, hogy a csonkaország határain belül is, sok az indo­kolatlan idegen név. Ellensé­geink a csonkaországban élő I idegennevű magyarokat épen | nem ismerik el magyaroknak, j mint az uralmon levő terüle- j tieken és azzal érvelnek elle­nünk a revíziós harcban, hogy mit akar ez az ország, hiszen még a mostani területén is mennyi idegen él. Természete­sen ez ép oly perfid hamisí­tás, mint a népszámlálási csa­lásuk, sajnos, azonban bizo­nyos mértékben mégis gyengí­teni tudják ezzel revíziós kö­vetelésünket. Tehát nemcsak az egyénnek, hanem elsősor­ban az országnak az érdeke, hogy a nemzetbe már teljesen beolvadt magyarok magyar ne­vet viseljenek Ez a legsúlyo­sabb és igazán reálpolitikai lap­ja a magyar névmozgalomnak, mert igen fontos, hogy a Nagy­magyarország visszaszerzése érdekében folyó küzdelmünk­ben ezt az átlátszó érvelést is kihúzzuk ellenfeleink lába alól. Itt kapcsolódik a kérdés a ke­nyérproblémával is, mert hi­szen a nagyobb ország több és nagyobb falat kenyeret tud adni a magyarságnak. S. I. Etessük a madarakat! Szerény igényűek szegénykék, hálásan fogad­nák bármilyen ételmaradékot, zsira­dékot stb. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Az alagi hentes felesége beval­lotta, hogy ő gyilkolta meg és da­rabolta fel az urát. — Pipás Pista, a hóhérasszony kegyelmet kapott. — Turchányi Egon nem mond le man­dátumáról. — Hármas ikreket szült két anya újesztendőre a debreceni klinikán. — Echardt Tibor kemény harcot hirdet a kormány ellen. — Bűzbombákat dobáltak Szilveszter­kor Zalaegerszegen és Zalalövőn a nyilas keresztesek. — Meghosszab­bították az osztrák magyar kereske­delmi szerződést — 6000 üveg pezsgővel köszöntötte az újévet Bu­dapest vidám népe. — Megkezdet­ték Margit-sziget átépítési munkála­tait. — Változások lesznek február­ban a magyar diplomáciai karban. — Ujabb 482 autót állítottak le Bu­dapesten Szilveszter-napján. — Ol­csóbb lesz a tej Budapesten. — Nagyarányú húscsempészésre jöt­tek rá Kispesten. — A kormány­párt győzött a villányi kerületben. — Kettéosztják az egri egyházme­gyét. — A Kereskedelmi Bank és az Magyar-Olasz Bank kiléptek a TEBE bői. — Rothermere fia leg­közelebb Budapestre jön. — Ötmil­lió pengő kártérítést követel az At­lantic^ Trust a magyar államtól. KÜLFÖLD Az angol kormány százezer fon­tért megvette a szovjettől a világ legrégibb bibliáját. — Csökkent a világ milliomosainak száma. — Roo­sevelt lefoglalja az amerikai jegy­bankok aranykészletét. — Agyon­lőtték Duca román miniszterelnököt. — Tizenegy áldozata van a brüg­gei repülőszerencsétlenségnek. — Ezrével tartóztatják le Argentínában a forradalmárokat. — Négyhatalmi paktum készül Balkánon. — Görög­országban kikiáltják a katonai dik­tatúrát. — Merényletet akarnak el­követni a vasgárdisták Titulescu el­len. — A szovjet teljesen kiküszö­böli a kapitalizmust. — Fejedelmi gyászpompával temették el Dúcát. — A szovjetcsapatok lemészárol­tak többezer mongóliait. — Vérvö­rös viz zuhog alá a Niagarán. — Hitler újévkor fogadta a francia nagykövetet. — Az összes politikai pártokat feloszlatja Dollfuss. — Az egész Szlovenszkó visszacsatolását követelik a tótok. — Megőrült a francia halálvonat mozdonyvezetője. — Nagy áremelkedések történtek az ameiikai tőzsdén. — Pujit már­ciusban koronázzák Mandzsúria csá­szárává. — Négyszáz millió frankot harácsolt össze Stavisky párisi ka­landor. — Szigorú takarékosságot vezettek be Vatikánban. — Újra nagy hóvihar tombol egész Romá­niában. Január hó 7-én vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Egy édes kislány kacagtató kalandjai l MOZGÓBAN E

Next

/
Oldalképek
Tartalom