Esztergom és Vidéke, 1934

1934-01-06 / 2.szám

Megjelent az adóhátralék réssletfize tóséröl szóló rendelet A hivatalos lap közölte az együttesen kezelt közadóhátralékok fizetésére adandó kedvezmények és a közadók behajtásával kapcsolatos rendelkezések tárgyában kiadott kormányrendeletet. A rendelet szerint mindazok az adózók, akiknek 1933. évi együttesen kezelt közadók előírása a 250 pengőt nem haladja meg, külön kérelem előterjesztése nélkül engedé lyezhető kedvezmény alapján 5 év alatt 1

kamatmentesen törleszthetik a folyó év végével fennálló tartozásokat, olyképpen azonban, hogy a folyó adókon felmerült hátralékos tartozásra évenként még a folyó adóknak legalább 25 százalékát kitevő összeget kell befizetniök. Azoknak az adózóknak, akiknél az 1933 évi helyesbített eljárás ösz szege a 250 pengőt meghaladja, a m. kir. adóhivatal, azoknak az adózóknak pedig, akiknél az előírás öszszege az ezer pengőt meghaladja, pénzügyigazgatóság legfeljebb 5 évi részletfizetési kedvezményt engedélyezhet, de 6 százalékos késedelmi kamat mellett. A hátralékra ezeknek az adózóknak is legalább a folyó évi adó 25 százalékát kell évenként befizetniök. Amennyiben a hátralékos nagyobb adózó a fizetési kedvezmények fel tételeinek pontosan eleget tesz, abban a további kedvezményben részesül, hogy a hátralékos tartozás után az év folyamán felszámított 6 százalékos késedelmi kamat felét az év végén tőketartozásra kell átszámolni és igy a feltételeket pontosan betartó ilyen adózó tulajdonképpen csak 3 százalékos késedelmi kamat mellett fogja befizetni hátralékos tartozását. A fizetési kedvezményben részesült adózóknak fontos érdekük, hogy a rendelet alapján kiadott részletfizetési kedvezmény feltételeit pontosan betartsák, mert a fizetési határidő elmulasztása a kedvezmény teljes elvesztését és az egész tartozás azonnali behajtását vonja maga után. Nagy kedvezményt jelent az eddigi állapottal szemben az a ren delkezés is, amely kimondja, hogy a fizetési kedvezmények iránt előterjesztett kérelmek, ha a hátralék terhén fennálló tartozás összege 500 pengőnél nem több, illetékmentesek. Eltérést tartalmaz az eddigi rendelkezésekkel szemben a beszámitás mérve tekintetében, amennyiben megengedi azt, hogy a háztulajdonos által beruházott összeg 60 százaléka 4 évenként évi 15 százalékos részletekben az átalakított épület után fizetett házadó

s

ól, rendkívüli pótlékból és a házadó után járó községi pótadóból levonásba hozassék. A háztulajdonos tehát a beruházott összeg 60 százalékát 4 év alatt adókedvezményben visszakapja. Az általában adómentes épületeknek adóköteles épületekké való átalakítása esetén az átalakított épület egy-egy köbméterre eső minden teljes pengő költség után félévi, de legfeljebb tiz évi, a községi pótadóra is kiterjedő adómentességben részesitik. Felemelték a tatarozási bitéit A kormány a tatarozási hitelt 15 millió pengőre emelte. Ezzel kapcsolatban Fabinyi kereskedelemügyi miniszter nyilatkozott a sajtónak és bejelentette, hogy a tatarozási adókedvezményeket az 1934. évre is kiterjesztik és az igazolt tatarozási költségeknek nem kevesebb, mint hatvan százalékát vonhatja le a háztulajdonos négy éven át egyenként tizenöt százalékos részletekben. Kívánatos volna, — mondja a miniszter — ha a vidéki városok vezetősége megfelelően kézbevenné ezt a kérdést és felhívná az érdekelteknek, elsősorban a tatarozásra szoruló házak tulajdonosainak figyelmét azokra az igen széleskörű kedvezményekre, amelyek a tatarozás tekintetében most engedélyeztettek. Legegyszerűbb, ha az érdekeltek a kereskedelmi és iparkamarához fordulnak, mert ezek kérésemre már behatóan foglalkoznak a tatarozási akció előmozdításával és az érdekeltek körében a szükséges felvilágosítások és útbaigazítások megadásával. Pénzügyileg nem előnyös, hogy a város most érvényesítse jogait a Hungáriával szemben Esztergom város közönsége nagy érdeklődéssel olvasta azokat a közléseket, amelyeket a Hungária Vili. Rt. bérletével kapcsolatban irtunk. Nagy helyeslésre talált különösen közlésünknek az a része, amely a panaszokkal foglalkozott, de a közigazgatási bíróság döntése is általános figyelmet keltett, annál is inkább, mert az érdekes döntés azt a reményt keltette, hogy sikerül a városnak előnyösebb szerződést kötnie a Hungáriával. A legfontosabb kérdés, vájjon a képviselőtestület elé Iruil a közigazgatási bíróság d. tése. Információnk szerint ez rem fog megtörténni. Kérdést LA'ztünk ZwiMnger Ferenc dr. vá"si képviselőhöz aki egymaga fellebbezte meg a bérlettel kapcsolatos határozatot, hogy milyen fejlemények lesznek az ügyben? Zwillinger Ferenc azt válaszolta, hogy ő maga sem hiszi, hogy a döntés a képviselőtestület elé kerül. A jelen pillanatban — mondotta — pénzügyileg nem előnyös, hogy a város érvényesítse jogait. Ezt csak akkor tanácsos megtenni, ha majd javulnak a viszonyok. A város bármikor érvényesítheti jogait a közigazgatási bíróság döntése alapján. A pénzügyi oldalát tekintve a szerződésnek, fel kell elevenítenünk azt az indítványt, amit a szanáláskor Etter Ödön takarékpénztári elnökigazgató tett. Azt indítványozta, hogy a város ne svájci frankot, hanem dollárt vagy fontot kössön ki a kölcsönnél. Ezt az indítványt, sajnos, akkor nem fogadták el, bár ezt kellett volna tenni. Óriási előny származott volna ebből, hiszen tudjuk, hogy milyen nagy mértékben esett a dollár és a font. Reméljük azonban a svájci frank sem marad ilyen stabil, mint ma. Asztalos munkákat, javításokat jutányosán és pontosan készit THÓMA József asztalos, Kossuth Lajos-u. 27. Változás a házadó szabályaiban Hinden községben évente kétszer dobszóval propagálják a lüzbiztositást tietek óta folynak a tárgyalások az új magyar tűzrendészeti szabályzat megalkotásáról. Ez a szabályzat korszakos jelentőségű lesz, mert teljesen modern elveken épül fel és lehetővé teszi, hogy egységes elvek szerint rendezzék az egész országban a tűzvédelem, a tűzrendészet összes kérdéseit. Az uj tűzrendészeti szabályzat, amelyet rendeleti uton bocsátanak ki, az összes eddigi rendeleteket fölöslegessé teszi, mert minden eddig rendezett és rendezésre váró felmerült kérdést szabályoz. Az új tűzrendészeti szabályozás nagyon fontos a biztosítási vállalatok szempontjából. Sok panasz hangzott el ugyanis a vállalatok részéről az egyes szabályok elavulása miatt, továbbá azért mert egyes vidékeken a tűzbiztonság nem volt korszerű. A napokban a biztositóvállalatok képviselőit is bevonták a tanácskozásokba, hogy a biztosítással kapcsolatos rendelkezéseket megbeszéljék. Különösen két fontos rendelkezés van, amely az egész magyar tűzbiztosítás jövőjére döntő kihatású. Az első, amely kötelezővé teszi hogy évenként kétszer a szokásos módon, kisebb helyeken tehát dobszóval felhívják a lakosság figyelmét a tűzbiztosításra. Így tehát úgyszólván közpropagandát kap a tűzbiztosítás. A másik fontos kérdés, amelynek rendezetlenségét már régóta kifogásolják, az ártatlansági bizonyítványok ügye. Az új rendelkezések szerint minden tüzeset után bélyeges beadványban kell kérni az illetékes hatóságtól az ártatlansági bizonyítványt. A fontos és az eddigiektől eltérő rendelkezés az, hogy a hatóság az ártatlansági bizonyítvány kiadásának megtagadását hivatalos iratban köteles a biztosított félnek és valószínűleg az érdekelt biztosító intézetnek is tudomására adni. Az új szabályzatot már nagyrészt letárgyalták az érdekeltek, kifogásolhatónak találták és kisebb módosítások keresztülvitele után előreláthatóan már a közeljövőben rendelet formájában kibocsátási a kerül. Selyemfényű reggeli köntös 13 P Keménynél. A házadó kivetésének alapja az adóévet megelőző év november havi állapot szerint egy teljes évre kiszámított nyers házbérjövedelem, melynek évközi változása a házadó összegét eddig nem befolyásolta, úgyhogy még a laküresedést követő ujabb bérbeadás esetében is azon az alapon irták elő az év hátralévő részére a házadót, amely adóalapot a novemberi házbérvallomás alapján állapított meg az adókivető hatóság. Ez a rendelkezés különösen most nehezedett súlyosan a házbirtokosokra, amikor megüresedő lakásaikat csak bérengedmény árán tudják újból bérbeadni és csak a kikötött házbér folytonos csökkentésével tudják elejét venni annak, hogy bérbeadott lakásaik megüresedjenek. Az 1933. évi 16.330 M. E. szám alatt kiadott legújabb kormányrendelet szakított a házadókivetésnek eddigi rendszerével, mert kötelességévé tette a házbirtokosoknak, hogy minden évben május hó 20-ig jelentsék be a községi elöljáróságnak, városi adóhivatalnak, Budapesten a kerületi adószámviteli osztálynak a bérjövedelem összegében bekövetkezett változásokat, akár kevesebb lett a házbér novemberben bevallott összegénél, akár emelkedett. A bejelentés alapján az adóév má sodik felére járó házadót megfelelően helyesbíteni kell, valamennyi járulékával egyetemben. Azt is elrendelte a most emiitett kormányrendelet, hogy az olyan épület vagy lakás után, amelynek házadóját laküresedési bejelentés folytán leírják, az ujabb bérbeadástól az év végéig terjedő időre az uj bérlő által fizetett házbér alapján irják elő a házadót. A laküresedést magát ugy mint eddig, 15 nap alatt kell bejelenteni, különben a házadót csak a bejelentés benyújtásától kezdve törlik; a megüresedett lakás újra bérbeadását vagy használatba vételét, ellenben a házbirtokos a bérbeadást, illetve használatba vételt követő 8 nap alatt köteles bejelenteni, különben a bejelentés havának utolsó napjáig a házadó kétszeres összegét irják elő birságképpen a házadóval együtt a késedelmet bejelentő terhére. Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitelt gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi szegény gyermek-otthon a beköszöntő ősszel újból megkezdi 14 ik évi műdését Esztergom legszegényebb részének, a szegény munkás-osztály sokszor elhagyott s családilag is letört kis iskolás gyermekeinek mentő gondozásáról van szó. Minden a megértő jó lelkek felkaroló irgalmasságától függ. Azért kérjük a társadalmat a mai viszonyok között nagyobb gonddal járó alapvető szociális intézménynek szerető felkarolására. A pénzbeli vagy természetbeli adományokat a segitő lelkek szíveskedjenek, mint az előző években is, a vízivárosi plébániára küldeni. á közszállításokat 5000 pengőig kizáróan kisiparosok kapják meg A közszállitásokról rendelkező új törvénytervezet a napokban érkezett meg a vidéki kereskedelmi és iparkamarához előzetes véleménynyilvánítás végett. Az uj tervezet összeállításánál a kereskedelemügyi miniszter figyelembe vette a kisiparosj ság kívánságait, úgy, hogy az új Uörvény legfontosabb és legnagyobb jelentőséggel bíró pontja az lesz, hogy ezentúl a kisiparosok is résztvehetnek a nagyobb közszállitási munkálatokban. Kimondja az uj tervezet, hogy a kisipar körébe vágó munkálatokat házi kezelésben nem szabad elvégeztetni. A helyi iparosok és kereskedők védelme érdekében területileg korlátozhatók a nyilvános versenytárgyalások és akkor is a helyi iparost kell előnyben részesíteni, ha a vidéki iparos ajánlata valamivel olcsóbb is. Természetes, hogy ez az eltérés nem lehet nagyobb, jelentékenyebb összeg. A tervezet az 5000 pengőt meg nem haladó és a kézműves ipar körébe tartozó szállításokat kizáróan