Esztergom és Vidéke, 1934
1934-02-11 / 12.szám
Magas nívójú volt az Országos Szent Gellért Egyesület kultusz-déiatánja A hazafias vallásos gondolatokat és terveket ápoló egyesületek között vezető helyet foglal el az Orsz. Szt. Gellért Egyesület Szent Gellért kultuszdélutánja. A gimnázium dísztermét ez alka lomra az egyesület a szentévnek megfelelőleg díszítette. A pódiumon levő elnöki asztal előtt a Szent Gellért szoborkereszt duplikátum hirdette az „In hoc signo vinces"-t — épúgy mint évek hosszú során át a most reflektorral világított székesfővárosi Szt. Gellért szobornál. A pódium felett a Szt. Gellért látomási misekép, melyet Brey er István dr. püspök áldott meg — a vértanúság megjövendölését jeleníti meg. Ily sugalmazó környezetben zászlójuk alatt nyitotta meg K, Kamcnszky Gyula alapító elnök a diszgyűlést. A történetíró dr. Balogh Albin t. b. elnök ünnepi beszédjében behatóan foglalkozik Szent Gellérttel, kinek varázsereje a kereszténység megerősödésénél s viszont a magyar faj asszimiláló ereje az olaszországi eredetű vértanú püspöknél ugy érvényesül, hogy őt, mint az első magyar vértanút ünnepeljük a magyar szentek között. A magasan szárnyaló beszédből a a szentévi Szt. Gellert kultusz nemzetközi jelentősége emelkedik ki, mikor az ünnepi szónok a kultusznacionalizmusát ellensúlyozva a külföldi kapcsolatokat jelöli meg szentévi irányitónak. Dr. Kamenszky Gyula alapító orsz. örökös elnök kultuszismertetésében a velünk együtt érző nemzeteknél elért egyesületi eredményeket a magyar-olasz és lengyel barátság terén részletezi, melyeket a Szt. Gellért kegyelethelyi emléktáblákon azzal a fogadással örökítettek meg, hogy azt a velencei és censztochovai zarándoklásokkal teszik bensőségessé. A Szent István novecentennáriumra tervezett szentföldi zarándoklásukhoz az A. C. vezetése mellett .irányitóul veszik az esztergomi irókon kivül Bozóky Gyula v. k. ezredes Osztge agilitás „Szentföld lelke" c. munkáját. Elhatározták, hogy a rodostói Rákóczi Patrona Hungáriáé kápolna restaurálásának mozgalmát megindítják. Dr. Magasi Artúr fővédő indítványai közül kiemelkedik az „oberammergaui zarándoklás", hogy az ottani passió előadások hatása alatt városunkban a szentév megörökítésére hasonló buzgalmi gyakorlatok honosuljanak meg. Az alapító elnök az indítvány örömteljes elfogadása után felkéri az indítványozót a Szentév himnuszának megírására, Büchner Antal zeneszerzőt pedig ennek megzenésítésére. Ezután dr. Magasi Artúr legújabb verseinek bemutatása következik. Kiss László, a gimn' VIII. o. egyik legtehetségesebb tanulója mély átérzéssel s nagy hatás kiváltása mel lett Magasi A : „Fénysávok a Dunán" c. költeményét adta elő. Majd a szerzőnek zajos ünneplése után a költészete rajongói a személyes előadást érik el viharos tapsaikkal. Ennek eredménye pedig az volt, hogy az országszerte ismert költő egyik verssorozatát mutatta be nagy tetszés kiváltása mellett. Hasonló lelkességgel találkozott dr. Kőhalmy László városunk előadókiválósága egyesületi bemutatkozása saját költeményeivel és Gyuladiák „Magyar miatyánk "-jának előadá sával. Büchner Antalné szül. Nyárasdy Ilona és leánya Buchner Icu hangversenyénekesnők operaáriákat, műdalokat és duetteket énekeltek nagy sikerrel. Buchnerné Mascagni: „A parasztbecsület" operából a „Santuzza áriát" erőteljes drámaisággal, Sírausz Richárd: „Halottak napján" c. műdalt pedig komoly stílusban adta elő, valamint dr. Brennerné szövegére komponált Buchner mo dem műdalt és „A fiú mondta" gyors dalt énekelte. Szép, behízelgő s kulturált hangjával sok tapsot ka pott. Buchner Icu Verdi: „Trubadúr" c. operából a „Leonora"-áriát mély érzéssel és a nehéz, futamos részt könnyedséggel énekelte, valamint Volkmann : „Csalogánydalá"-ban a magas „c"-t csillogóan vágta ki, a nehéz „Gossec gavotte" staccatóit precízen juttatta kifejezésre és feltűnő nagy hangterjedelmű koloratur hangjával megérdemelt sikereket aratott. Azonkívül Buchnerné és Büchner Icu két A bt-duettet és Homor és Simándi szövegre komponált Büchner duetteket 1 adtak elő szép össstanulásban, a közönség nagy tetszéssel fogadta. A zongorakiséretet Büchner Antal a jubiláló karnagy látta el művészi alkalmazkodással, ki az elnökségtől egy szép babérkoszorút kapott. A novecentennáris ünnepségi határozatok között érdekes és értékesnek jelentkezik a nagy szinműalkoiás. E munkából a ssinműirók cso portjában egy jelenet megírására vállalkoznék Büchner Antal zene szerző. A szinmű jelenetek összefoglalásából előállitandó Szent" Istváni nagy alkotás a Nemzeti Színházban a színház tagjai és az Öreg Hollók, valamint más esztergomi műkedveők részéről kerülne együttes előadásra. A többi indítványok előterjesztését, megvitatását és a határozathozatalt az elnökség elhalasztotta az április masodiki szentévi közgyűlés kultuszestre, melyet a közéleti írói és művészi kiválóságaik közreműkö déséve! a székesfővárosi központban a Szent Gellért-szálló hangversenytermében tartanak meg. Az ünnepség a Himnusszal fejeződött be. natkozólag azt a tervet fogadta el a bizottság, hogy minden évben statisztikát készíttet a középiskolákból és egyetemekről kikerült ifjakról és arról, hogy a közhivataloknál, valamint a magánvállalatoknál, milyen utánpótlásra van szükség. A megüresedő helyeket a nyilvántartott diplomásokkal töltik be, azokat pedig, akik még állásnélkül maradnak, a városok és közhivatalok, valamint a nagyobb bankok, biztosító társaságok és egyéb nagyvállalatok helyezik el évről-évre meghosszabbítható ideiglenes állásokba. A városok és közhivatalok két évi próbaidőre vennének fel állástalan ifjakat havi 30 pengő kezdőfizetéssel, amit két év leteltével 40 pengőre emelnének fel. Az ilyen ideiglenes alkalmazás bármikor megszüntethető lesz és az elbocsátott próbaidős tisztviselő felmondási időre nem tarthat igényt. Ezt a javaslatot is az illetékes kormányhatóság elé terjesztik. á háztulajdonos nem perelheti lakóját, ha a házbér le van tiltva Szomorú kilátások árnyékát veti előre az a birói Ítélet, mely elutasított egy háztulajdonost azzal a keresetével, hogy behajthassa lakóján a házbértartozást. A megokolás megállapítja, hogy a lakó tényleg tartozik, de mert a lakó elleni bérkövetelést az adóhatóság letiltotta, igy annak behajtására már nem a háztulajdonos, hanem az adóhatóság jogosult. Mi az ítéletet — melyet a fővárosban hozott a bíróság — nem bíráljuk, de élünk azzal a jogunkkal, hogy foglalkozzunk azokkal a következményekkel, melyek előállanak, ha ez az Ítélet joggyakorlattá válik. Köztudomású, hogy az adóhivatalok túl vannak halmozva munkával, már most, ha a lakó az adóhátralékot nem fizeti be az adóhivatalba, sok esetben, mire az adóhivatal be akarja rajta hajtani az összeget hült helyét találják a lakónak, de a háztulajdonos adótartozása továbbra is fennmarad. Van azután ennek még egy érdekes hajtása: A kétszáz pengőn aluli összegről szóló Ítélet nem fellebbezhető, az jogerőssé válik. Pedig a mai viszonyok között a háztulajdonos nem várhatja ki összetett kezekkel, míg kedves lakója kétszáz pengőn felül tartozik neki. Érdekes lavinává fejlődnék egy ilyen joggyakorlat Budapesten. Ott ugyanis 10 ezer háztulajdonos van, akinek lakbértartozását letiltották, fia minden házra csak 10 lakót számítunk, akkor 100 ezer lakón kell behajtani a lakbért — ha van miből! Nem reálisabb a háztulajdonost elővenni, akinél valóban van fedezet? Az ujabb tisztviselő-elbocsátásokról Minisztériumi körökben erősen szolgálatából nyugdíjazni, végkieléHogyan akarják elhelyezni az állástalan fiatalokat A Magyar Városok Országos Kongresszusának szociális bizottsága a napokban Budapesten ülést tartott, amelyen jelen voltak a nagy vidéki városok népjóléti tanácsnokai is. A bizottság fontos népjóléti kérdéseket tárgyalt és több javaslatot dolgozott ki a legközelebbi jövőre. Először megállapitották, hogy a munkanélküliség az elmúlt évben ugyanolyan arányban emelkedett, mint az előző esztendőkben. Az emelkedés sem csökkenő, sem növekvő tendenciát nem mutat. A kormány erre az évre 800 ezer pengő segélyt adott a vidéki városoknak az inségmunkák céljaira. Ez az összeg 5 hónapi szükségmunka költségeihez volt elegendő támogatás, de a munkanélküliség most az év mind a 12 hónapjára kiterjed. Éppen ezért a bízottság elhatározta, hogy lépéseket fog tenni a kormánynál, hogy a tavaszi, nyári és őszi szükségmunkálatokhoz , is adjon a városoknak támogatást. Fontos probléma az állástalan ifjúság elhelyezése, különös tekintettel a diplomás ifjakra. Erre votartja magát az a hír, hogy a mult koriban elrendelt titkos minősítések folyományaként legkésőbb március 31-ig jogerőre kell emelkednie az első tisztviselői turnus elbocsátásának, mert különben a július 1-vel kezdődő új költségvetési évben nem érvényesülhet az elbocsátással kapcsolatos megtakarítás. 1933. évi július 1-én a rendszeres állandó illetményeket élvező állami alkalmazottak létszáma 115,936 fő volt, a megállapított végleges létszám (normálstátus) pedig 115,239 fő, vagyis a normálstátussal szemben 697 fő többlet van, mely azonban azóta is csökkent, fia 2500 állami alkalmazottat akarnak szabályszerű elbánás alá vonni, akkor a normálstátussal szemben többleten elül még 1800 főt kell tényleges giteni, vagy elbocsátani. Az automatikus, fokozatos előléptetés, mint ismeretes, egy-egy fizetési osztályon belül mindig január és július 1-én történik. Aki július 1-én soron is lenne az egy-egy fizetési osztály valamelyik fokozatában való előlépésre, az, amennyiben elbocsátásra kerül, a kormány elhatározása szerint már nem lép elő. Mivel március 31-ig rövid az idő, sürgősen elkészítették az egyes minisztériumokban a bizottságok felállítására és működésbe helyezésére irányuló tervezetet. Ezidőszerint a kormány intenciója a legrigorózusabb eljárásra irányul. Semmiféle összeköttetést vagy protekciót nem szabad figyelembe venni és ha ez mégis megtörténnék, azt a legszigorúbban büntetik. Kik járultak hozzá a Stefánia Szövetség karácsonyi kiosztásához Az Esztergomi Stefánia Szövetség karácsonyi kiosztásához adakoztak : Ámon Károlyné 1 kg. cukor 2 kg. liszt. Austik N.-né 5 kg. liszt, Adamcsa Árpádné 1 kg. cukor, Bar tal Alajosné 1 kabát, Béres Gyuláné 1 kg. cukor, 3 kg. liszt, Francsik Gyuláné 8 kg. alma, 5 kg. dió, 2 kg. cukorka, Biebel N.-né 5 ruha, 3 ing, 3 pár harisnya, 1 sapka, 1 nadrág, Bellovits Gyuláné 1 m. flanel, 1 kg. cukor, 1 kg. dara, 1 kg. liszt, Bekő Jánosné 1 kg. cukor, 3 kg. liszt, özv. dr. Bencze Győzőné 1 kg. cukor, 5 kg. liszt, dr. B enner Antalné 5 kg. alma, 2 és fél kg. dió, Baják Ferencné 50 fill., v. Barátossy Lajosné 2 kg. cukor, 2 kg. dara. Boldizsár Istvánné 1 kg. cukor, 3 kg. liszt. Baíló Zoltánné 3 ruha, 1 sa^ka, 1 kabát, 1 kg. cukor, 1 kg. dara. dr. Csárszky István 2 kg. cukor, 2 kg. dara. dr. Divéky Istvánné 2 pár cipő, 10 m. flanell. Einczinger Sándor 4 kg cukor, 20 kg. liszt* Einczinger Ferencné 2 P. Fodróczy Kálmá nné 4 kg. liszt. Farkas Jencné 10 m. flanell. Fenyves Lajosné 1 kg. cukor, fél kg. dara, 2 kg. liszt. Glatz Gyuláné 10 ruha. Guzli Sándorné 6 és fél kg. dara. György Lászlóné 5 P. Hajnali Kálmánné 1 kg. szaloncukor. Horváth Sarolta 2 és fél m. flanell. Özv. Horváth Zoltánné 2 ruha, 2 harisnya, 3 kg. cukor. özv. Horváth Károlyné 2 P. Homor Kálmánné 2 ruha. özv. Huber Lajosné 5 kg. cukor, 10 kg. liszt. Harangozó Mátyásné 4 m. flanel, 1 kg. cukor. Illés Sándorné 3 pár harisnya, 2 sapka, 14 és fél m. flanell. Jancsó Dezsőné 1 kg. cukor, 3 kg. liszt. Dr. Katona Sándorné 1 ruha, 14 m. kanavász. Kiffer Jenőné 5 kg. liszt. Klinda Károlyné 1 ruha. Kemény Lajos 3 pár harisnya. Krizsán Istvánné 2 ruha. Kerschbaummayer Károlyné 2 pár ha