Esztergom és Vidéke, 1934

1934-09-30 / 76.szám

ESTERfiftHo/lltKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 76. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1934. SZEPTEMBER 30 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Dr. Frey Vilmos lett 131 szavazattal az egyesi tett varmegye új alispánja Ősi városunk ünnepet ült pénteken. Esztergomban, mint a közigazgatásilag egyelőre egyesített Komárom és Esztergom vármegyék székhelyén ekkor töltötték be a másfél év előtt megüresedett alispáni széket, a törvényhatósági bizottság ekkor választotta meg a vármegyék hivatott vezetőjét és első munkását. Természetesen az egész vármegyét s lakosságának minden rétegét érdekelte a kérdés, kit tisztel meg az ősi vármegye a vezéri tisztséggel s kinek a vállaira rakják a felelősségteljes állás terhét, de talán Esztergom városa várta a legnagyobb izgalommal a nagy nap döntését, nemcsak azért, mert az alispán egyúttal városunk előkelő, vezető polgára lesz, hanem azért is, mert mi esztergomiak néhai Palkovics László halálakor lélekben már elköteleztük magunkat azon jelölt mellett, akit mint városunk szülöttjét és lakóját büszkén vallunk magunkénak, akit városunkban mindenki ismer, becsül és szeret, akit mi az alispánságra a legalkalmasabbnak véltünk, de aki az alispáni szék megüresedésekor országgyűlési képviselői minőségben a törvényhozás munkáját végezte s a dorogi kerületnek volt nemcsak képviselője, de atyja és vezére is. Az alispáni szék vakanciája alatt mi esztergomiak azért aggodalmaskodtunk, vájjon felmenti-e őt a parlament és pártja képviselői mandátumától, vájjon lemond-e kerülete képviselőjéről, vájjon meghozza-e ő azt az áldozatot, hogy a nálunk oly keresett mandátumot felcserélje a nagyobb gonddal járó alispánsággal. Attól mi nem tartottunk, hogy a lokálpatriotizmus, vagy más szempont útját állja álmaink megvalósulásának, mert hiszen nemcsak Esztergom megyében, de a komáromiak is megismerhették őt, tehát számítottunk arra, hogy értékének felismerése után az esztergomiak kívánsága találkozik a komáromiak választásával. A vakancia másfél éve nem telt el minden izgalom nélkül, sőt a körülmények szerencsétlen alakulása erősen megzavarta a Trianon folytán együttélésre kényszerült vármegyék békéjét. Ha az évszakokhoz hasonlítjuk a várakozás idejét, azt mondhatjuk, kitombolták magukat a békét törő, a lelkek egyensúlyát zavaró viharok, majd eljött a nyár tikkasztó heve, mely egyéni vágyakat és aspirációkat hervasztott el, hogy mint a gyümölcsérlelő őszben a vármegye közönsége és hivatott vezére megtalálják egymást. A csodálatos ősz enyhe derűje és aranyos ragyogása csillogott ki a választó közgyűlésen a megyeatyák szeméből, az ősz kiegyensúlyozottsága uralkodott a lelkeken s a jó munka Isten áldását láthatjuk és becsülhetjük az eredményben. Idő kellett ahhoz, mig eloszolhatott a homály, míg elfakultak a kételyek, míg elcsittultak az intrikák s kellett egy oly férfi, mint a mai új főispánunk, aki meggyőzhetetlen érvekkel megmutatta és elhomályosíthatlan fényességgel bevilágította a helyes utat. Szerénytelenség lenne tőlünk, ha ezért népszerű főispánunkat megdicsérnénk, de ez felesleges is, mert az elért eredmény minden szónál ékesebben hirdeti kiváló tulajdonságait. Az új alispánról sem akarunk dicshimnuszokát zengeni, mindennél többet mond, ha ezt irjuk : vártuk őt. Elete lefolyásáról csak ennyit: Dr. Frey Vilmos alispánunk Kolozsvárott jogászkodott, a volt cs. és kir. 5. sz. Radetzky huszárezrednek volt önkéntese és később tartalékos tisztje. 1905-ben lépett Esztergom megye szolgálatába, mint közigazgatási gyakornok, még az évben megválasztották aljegyzőnek, 1907-ben árvaszéki ülnöknek és h. elnöknek, 1922-ben főjegyző a vármegye egyesítésekor 1923-ban árvaszéki elnök lett, mig 1926 óta országgyűlési képviselő. A világháború alatt tényleges katonai szolgálatot teljesített s ennek nagy részét a fronton töltötte, mint lovassági gépfegyver század parancsnoka, több magas kitüntetést érdemelt ki, súlyos sebesülése íolytán harctéri szolgálatra alkalmatlanná vált, amikor is 1917-ben visszarendelték polgári állásába, s az esztergomi járásnak volt másfél évig helyettes főszolgabirája. A forradalmak idején megszervezte a városi polgárőrséget, amely az ő parancsnoksága alatt megmentette városunkat a kilengésektől, pusztításoktól és rablásoktól. E vázlatos életrajzi adatokhoz felesleges kommentárt fűzni, dr. Frey Vilmos alispán mögött egy férfias munkában és hazafias áldozatkészségben átélt szép mult van, amely a munka verejtékével, a szenvedések könnyével, az önzetlenség tisztaságával és a szerénység illatával jelölte meg magasbaívelő életpályájának egyes stációit. Ha még tekintetbe veszszük, vallásos érzületét és életét, a családi otthonért és közért rajongó voltát, a társadalmi életben kifejtett agilitását, azt, hogy a boldog békeidőben a műkedvelői előadásoknak ő volt a büszkesége, fülbemászó kedves hangjával a magyar népes műdaloknak művészi megszólaltatója, a békeidőkben a regatta-sport és a tennisz hive, később úrlövas, most szenvedélyes vadász s ha ragyogó szónoklataira gondolunk, amelyHETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Ötvenéves a m. kir. Operaház. — Sörhetet rendeznek a budapesti ven déglősök. — Saegeden is megindult a belügyminiszteri vizsgálat. — Inségctdót vet ki a főváros. — Nem emelték a tandíjat az egyetemeken. — Megtiltotta a kereskedelmi miniszter az ipartestületeknek a kartel • alakítást. — Nyugdíjazták a kúria elnökét és a koronaügyészt. — A főváros rendkívüli közgyűlést tart az OTBA ügyben. — Francia képviselők érkeztek magyarországi tanulmányútra. — Budapesttől Hegyeshalomig nagyfeszültség alá helyezték a vasúti villamosvezetéket. — Százezer pengőt fizet az Akadémia a gróf Vigyázó hagyatékából Bolza Marietta grófnőnek. — Windischgraetz Rudolf herceget gázolásért 8 heti súlyos fogházra ítélték. — Üresen állnak a főváros kórházainak különszobái. — Negyvenezer frontharcost várnak találkozóra a fővárosba. — Véget ért a pécsi bányásztrájk. — Október hó 19-én nyitják meg az egyetemet. — A magyar atléták tönkreverték a cseheket. — Emléktáblával jelölték meg gróf Bethlen István szülőházát. — Az egységespárt szembefordult Eckhardt választójogi javaslatával. KÜLFÖLD Elfogták Lindbergh Bébi egyik gyilkosat. — Betiltották a Prágai Magyar Hírlapot. — Leánya született az olasz trónörököspárnak. — Sztálin egészségi állapota rohamosan romlik. — Lemondott az amerikai újjáépítés diktátora. — Súlyos beteg az egyiptomi király. — A szovjetunió két és félmillió frank népszövetségi tagdijat fizet. — A jugoszláv királyi pár Szófiába utazott. — Svájc meghosszabbította a katonai szolgálati időt és erődítményeket épít. — Háborúra izgatnak Jugoszláviában Olaszország ellen, — Kétszázhetvenegy ^bányász pusztult el a greesfordi szénbányában. — Hindenburg fia kivált a német hadseregből. — Elvették a szerbek Szabadka városi jellegét. — Kiátkozták Müller német birodalmi püspököt. — Oroszország eladta a ke letkinai vasutakat Mandzsúriának. — Megszűnt a nagy sztrájk Araerikában. — A japán tájfunnak sokezer halálos áldozata van. — Félmillió embert ölnek meg évente Indiában a kigyók. — Nagyszalonta egész vagyonát zár alá vették a románok. — Az osztrákok csapatokat vontak össze a jugoszláv határon. — Aranykönyvei adtak a tótok a 70 éves Hlinkának. — Lindbergh felismerte^Hauptmannban gyermeke elrablóját. — Megszűnt az osztrák keresztényszocialista-pár}. SSS ftcmo az ördögtigris 7 és 9-kor 3-tól folyt. Élet-halál harc a dzsungel fenevadjaival. BAN