Esztergom és Vidéke, 1934

1934-08-15 / 64.szám

Séta a kiállításon Az ünnepélyes megnyitás után á közönség kisebb-nagyobb csoportok­ban tekintette meg a kiállítást. 1. a Hősök-téri iskolában, II. a reálisko­lában, III. a Szent Imre-utcai fiú és leányiskolában, IV. a Legényegylet­ben és V. a Belvárosi Olvasókörben. Nagyon érdekes és gazdag anya­got találunk a Hősök-téri iskolában. Mindenki a legnagyobb csodálattal és elismeréssel nézi a halászati, gyümölcs- és erdőgazdasági kiállí­tást. A halászati kiállítás vezetője Szlabey Imre ny. ezredes. A legna­gyobb elismeréssel kell nyilatkoz­nunk munkájáról, szaktudásáról és fáradtságot nem ismerő gondossá­gáról. De nemcsak szaktudás, hanem művészet is érvényesül kiállításá­ban. Az ő érdeme az is, hogy meg­szerezte a minisztérium támogatá­sát. Amint belépünk, balra a folyo­són nagy akváriumokban a legkü­lönbözőbb halak úszkálnak. Szem­ben a dunai halászat gazdag terme. Művészi rendezésben ott találunk egy halászkunyhót, körülötte sás, gém, a nádban róka búvik, a kunyhó előtt bogrács. Mindent megtalálunk itt, amire a dunai halásznak szük­sége van. A legtökéletesebb a ren­dezés. Szép és tanulságos a halá­szati cikkek kiállítása. Még érdeke­sebb a dunai halászok szerszám­gyűjteménye. Bámulatos ez a munka. Látni itt a dunai halászatra káros és hasznos madarakat. A dunai ha­lászélet minden mozzanata él itt. A madárvédelem is gazdag anyagot mutat. A gyümölcskiállitás hihetetlen eredményről tesz tanúságot. Elmond hatjuk, hogy az esztergomi gyü­mölcs a leghíresebb magyar gyü­mölcsei versenyezhet. Holényi László OTI tisztviselő agilis munkáját di­cséri ez a nagyszerű kiállítás. Érde­mes lenne fényképfelvételeket készí­teni. Hozza meg a város ezt a cse­kély áldozatot. Természetesen az egész kiállítás szebb anyagát kell lefotografálni. Holényi László mun­kássága méltóképpen illeszkedik bele a kiállításba. Az a szakszerűség, ami a gyümölcstermelésben elengedhe­tetlen, példaadó. Gyönyörű gyü­mölcsei minden látogató elismeré­sét kiváltja. Ebből a kiállításból lát­juk, hogy milyen célkitűzéseket kell követnie Esztergomnak. Keresetet, megélhetést kell adnia az eszter­gomi gyümölcsnek a város polgár­ságának. De csak ilyen termelés mellett, mint Holényi László terme­lése. Nagy segítőtársa volt a mun­kában ifj. Raymann János okleveles gyümölcskertész. Együttes munkájuk nagy értéket jelent Esztergomnak. A kiállító gyümölcstermelők közül ki­emelkedik Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos pompás gyü­mölcseivel. Példaadó Kerekes Fe­rencné esztergomi földmivesasszony gyümölcse. Holényi László a Matya­sóvszky- és a Reusz-kert gyümöl­cseivel szerepel nagyszerűen és Ray­mann János gyümölcsei is meg­állítják a nézőt. Azzal távozunk innen, hogy az esztergomi gyümölcs hódító útra indult. Az épület másik részében találjuk az erdészeti kiállítást. Az erdészeti részt Szilágyi Ernő főerdőtanácsos rendezte nagy szakértelemmel. A technikai munkát Daróczy Márton főerdész végezte dicsérendő munká­val. Szépek a gróf Eszterházy urada­lom és a bajor kir. herceg-uradalom trófeái és vaddisznófejei. Kiállított nagy anyaggal a hercegprimási ura­dalom is. Itt látni egy 235 éves tölgyfakorongot. Egyes gyűrűi tör­ténelmi eseményekről beszélnek. Orosz Antal főerdőtanácsos, Hajdú Gyula főerdőtanácsos, Komán Béla és dr. Földes Károly erdőmérnökök kiváló munkáját dicsérjük az erdé­szeti kiállításon. A reáliskolában Obermüller Ferenc igazgató szaktudása és kiváló ren­dező irányítása érvényesül. Az esz­tergomi intézetek tanulóinak mun­káiban gyönyörködünk. Elemi iskoláink is szép anyaggal szerepelnek. Látunk érdekes exlibris gyűjteményt is. A fotókiállítás is érdekes. A legmodernebb képpel Pir­chala Imre szerepel. Külön terem­ben a Metternich uradalom képki­állitását nézhetjük meg. Itt vannak elhelyezve Sándor gróf képei A Szent Imre-utcai fiú és leány­iskolában legtöbb a látnivaló. A fiúiskola előcsarnokában a Vörös­cég ízléses kiállítása állit meg. Kis csészékben Hag-kávét kap a közönség. Érdekes a Takarékpénztár Esztergom üdülő, nyaraló és fürdő­város kiállítása. Einczinger Ferenc, Vörös József, Bárdos Miklós és Ma­gos Dezső ízléses és szép munká­jának eredménye a hangulatos fürdő­kiállitás. A földszinten jobbra, az első te­remben Gorka Géza nógrádverőcei kerámiai"^mtívteTmmkákkal szere­pel. Nagy elismeréssel kell nyilat­koznunk a „Pannónia"-csipkékről. Ezek között kiemeljük a varrott csipkéket. Gyönyörű munka vala­mennyi. Ezek a csipkék vetekszenek a brüsszeli csipkékkel. Az egyházi kézimunkák is feltűnést keltenek. Elsőhelyen látjuk Riedly Irén népies művészi kézimunkáit.' A csodásan gazdag magyar népművészeti mun­kák legszebbjeit dolgozta fel. Szín­pompás a matyó-hímzése, gazdag és méltóságos a fekete szűrhimzése, finomak sárközi hímzései és töké letesek. A sikert méltán megérdemli. Kedves és finom kézimunkával szerepel a kézimunka-kiállításon Gárdonyi Sarolta. Tökéletes művészi tudás és tervezés érvényesül mun­káiban. Vállkendője és buzsáki pár­nája elsőrendű érték. Gárdonyi Sa­rolta új név ugyan, de munkáival máris megalapozta jövőjét. Sorban következik Katona Sán­dorné szőttes kiállítása. Katona Sándorné művészi munkáiról elég, ha annyit irunk, hogy már több ki­tüntetést kapott kiállításokon. Ne­vét már országosan ismerik, Esz­tergomban annál inkább érdemes elismerésre. Bálint Lajosné horgolt oltárteritőivel tűnik ki. Ujváry Róza fehérnemű varrónő női- és férfi fehérneműekkel vonja magára a figyelmet. Frank Sándorné saját készítésű perzsaszőnyegeivel arat méltó sikert. Érdekes és dicséretes bőrdiszműárú munkákkal szerepelnek a Miklóssy­nővérek. Két külön teremben esztergomi és megyebeli festők állítottak ki. Most csak annyit, hogy a művészetet a legtökéletesebben Magyarász Imre egy női arcképpel képviseli. Egyéb­ként Magyarász Imre nagyszerű munkáját láttuk a reáliskola kiállí­tásán is. Több tanulójának festmé­nyét nyugodtan elhozhatták volna a művészeti csoportba. Magyarász után Pirchala Imre több képe jelent értéket. A művészeti kiállításról leg közelebb részletesen irunk. Nagyszerűen reprezentál a kiállí­táson a Hagária Villlamossági Rt. Koller mérnök kitűnő tervezésében és rendezésében külön termet tölt be a villamossági kiállítás. „A vili­lamosság az életben" ezt a cimet adhatnók a Hungária kiállításának. Figyelmet érdemel még a föld­szinten a Salgó és a MÁK bányá­szati kiállítása. A Bazárovtis-cég is külön termet kapott kiállítása szép. A tornateremben szembetűnik Katona Bandi sportkiállitása. A MOVERO-kiállitását Madaras Aurél plébános rendezte nagy gonddal. Kiállították Mitter Lajos „Szöcske" nevű új gépét is. Első helyek között a Schenkengel­cég. Kerékpárjai és varrógépjei a leg­kitűnőbb gyártmányokat jelentik. Kü­lön szabadalma a varrógép és asz­tali lámpái. Elsőrendű munka. So­kan megnézik a kiállítását. A MOVE Szent István Lövészcsa­pat is gazdag kiállítással szerepel. Sikeres működésről, nagyszerű ered­ményről tesz tanúságot kiállítása. Említésre méltó ebben Simonidesz Imre munkája, a lőtér kicsinyített má­sát^ készítette el tökéletesen. Újszerűek Jetiinek és Moravek ke­rékpárjai, ezek „Jemor" néven máris ismeretesek. Minden alkatrészüket ők készítik Esztergomban. Gyönyörű a Hajós Egylet kiállí­tása is, és tetszetős az Úszószakosz­tály és a Turista Egylet kiállítása. Az Oltóssy botgyár sajátkészítésű sportbotokkal szerepel különféle változatokban, meggyfaszipkái valódi esztergomi jelzéssel keltenek érdek­lődést. A kiállítás igen ízléses. A folyosón Csipke Imre lakatos a budapesti országzászló modelljé­vel érdemel elismerést. Az emeleten az első teremben a Hercegprimási Téglagyár kályhái Íz­léses kiállításban állnak elő. A gyár ezekkel a kályhákkal a vármegye iparának büszkesége. A következő termet a Marosi cég rendezte be szépen. Pollák Sándor szőnyegterme is feltűnést kelt. Meg­tekintésre érdemes azután az a te­rem, melyben a Laiszky nyomda Ízléses és modern kivitelű nyomtat­ványgyűjteményét állította ki. Itt lát­juk Király Mór ékszerész, Birken­hauer Alajosné okleveles fűzőkészi­tőnő, a Meszes fotóüzlet szép és ízléses kiállítását. Bors Kálmán büf­féje nagy látogatásnak örvend. A Del-Ka cipők szép keretben kelte­nek tetszést. Egy másik teremben a Tokodi Üveg­gyár remek csiszolt üvegjei és dísz­tárgyai vonzanak állandó közönsé­get. — Itt van a Sehrank-Ukőrgyár pompás vitrinje a jobbnál-jobb likő­rökkel. Szölgyémy Ernő rádióival rendezett komoly kiállítást. Ismét egy külön teremben a Virág és Szántó cég fővárosi nivón álló kiállítást ren­dezett a kirakatrendezés legkitűnőbb technikájával. Preszburger Károly utóda Hirsch I. egy termet pompás és előkelő lakásnak rendezett be. Ezzel az esztergomi kiállítás leg­látványosabb részét jártuk be. A Legényegyletben kisipari kiállí­tást találunk. Kitűnik itt a fiú és leánytanonciskola hatalmas anyaga. Itt látjuk Révész Mór, a Pick sütőház, a Szalézi Intézet, Meszes Gyula műbútorasztalos, Farszky Já­nos úri és női cipész, Koppányi asztalosmester kitűnő munkáit. Fi­gyelmet kelt Nábrády János moz­donya. A Belvárosi Olvasókörben az Esz­terházy uradalom és a hercegprimási uradalom borait dicsérik, Nagy lépésekkel jártuk végig a kiállítást, legközelebb azonban még egyes kiállítókra visszatérünk. A kiállítás rendezését fáradhatatlan munkával dr. Brenner Antal főjegyző és dr. Kőhalmy László fogalmazó in­tézte. Óriási munkát végeztek, meg­érdemlrk a legteljesebb elismerést és köszönetet. A kiállításra vonatkozólag csak egy megjegyezni valónk van. Kevés az idegen. Nagyboldogasszony napja bizonyára helyre pótolja az eddigi hiányt és reméljük, rekordközönség lesz. Kár, hogy a fővárosi sajónál az illetékesek nem jártak el, hogy az esztergomi hétre felhívják az ország figyelmét. Nincs filléres vo­nat sem. Eddig csak Miskolcról je­leztek filléres vonatot. A jövőben nem szabad ilyen gyenge propa­gandával hetet rendezni. ••••••• Babits-est ang. 17-én A Nagyboldogasszonyi Héttel kap­csolatosan Esztergom város közön­sége irodalmi est keretében kívánja ünnepelni Babits Mihályt, a kiváló költőt, aki minden évben nyáron hosszabb időt tölt Esztergomban az előhegyi nyaralójában. A tiszteletére rendezett est aug. 17-én este 8 órakor lesz a Fürdő Szállóban. A város részéről Glatz Gyula polgármester mond üdvözlő beszédet. Medgyaszay Vilma a kiváló dizőz pedig megzenésített Babits költemé­nyeket énekel. Simonffy Margit elő­adóművésznő pedig esztergomi vo­natkozású Babits-verseket szaval. B. Török Sophie tanulmányát olvassa fel Babits Mihály esztergomi költe­ményeinek keletkezéséről, a környe­zet hatásáról és megírásuk körülmé­nyeiről. Költészet és valóság cimen. Ezzel a roppant érdekes fejtegetés­sel megvilágítja azt a folyamatot, amely a költő lelkében az első be­nyomástól a költemény végleges alakjának megszületéséig végbemegy s azt a kapcsolatot, amelyaz élmény és a költészet között fenáll. Rédey Tivadar, a Nemzeti Múzeum könyvtárigazgatója, Babits Mihályról, a művészről és művészetének jelen­tőségéről fog beszélni, tovább ismer­mertetni fogja szellemi magatartását s jellemezni költészetének állásfog­lalását. A szép est kiegészítő része lesz Kürschner Lili néhány művészi zongoraszáma. Taps, siker, ujrázás, volt az esztergomi jazz-kedvelők ze­nekarának szombat esti bemutatkozó hangversenyén. A Fürdő Szálló zsúfolásig telt termében egy egészen újhangú mu­zsikával, a mai kor muzsikájával is­merkedett meg a zenekedvelő kö­zönség. A művészien válogatott és elsőrendű műsor, a modern, minden izlést kielégítő szinpad és színpadi rendezés igazán nagyszerű volt. A szépen összetanult s fegyelme­zett zenekar első ritmusos és szines játéka azonnal elragadták a hallga­tókat. Műsoron R. Moble, Warren, Joumans és Paczolay szerzemények szerepeltek, melyek majdnem mind­egyikét meg kellett ismételni. Az est legnagyobb meglepetése a két zongorás jazz-bemutató volt. Első két szám Paczolay Imre szerze­ménye, átirata. Paczolay szerzemé­nyek jellemzője a művészet, az új­szerűség felé való törekvés. A har­madik két zongorás szám Myers ka­rakter-darab volt. Két zongorán Pa­czolay Imre és Sebők József adták elő művészi interpretálásban. Több­ször ismételték. A hangverseny keretén belül egy­egy egyfelvonásos kabaré szám is szerepelt, melyet a helybeli műked­velő gárda két kitűnő szereplője: Mihaelic Erna és Jedlicska István adtak elő A modern szinpad tervezője és a színpadi rendezés ugyancsak Paczo­lay érdeme. Paczolay Imre új szint és érdekes elevenséget hozott az esztergomi ze­neéletbe. Reméljük, hogy máskor is lesz szerencsénk hasonló szép zenei esthez. Krepdesinek, ruha diszek, gom­bok, csattok legolcsóbban Kemény­nél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom