Esztergom és Vidéke, 1934

1934-08-15 / 64.szám

A bencés rend házi kezelésébe veszi Balaton­füredet és nagy beruházást végez A bencés-rend — mint értesülünk —, legalább is egyelőre házi keze­lésbe veszi Balatonfüred gyógyfür­dőt és első lépese lesz hogy a für­dőt nagy beruházásokkal moderni­zálja. Az új korszak első jele a viz­vezetéképítés és csatornázás, ame­lyet a bencésrend abban a tudatban valósított meg, hogy a fürdő ismét visszakerül az ő kezébe. Következnek ezután más lépések, melyeknek előkészítéséről és megté­teléről most folynak a tanácskozá­sok Gácser József jószágkormányzó és tanácsadói között. A rend gon doskodni akar azokról a legfonto­sabb felújító reformmunkákról, ame­lyeket már az elmúlt években kellett volna végrehajtania. A bencés rend programm szerint helyre akarja ál­lítani Balatonfüred presztízsét és nép­szerűségét. Ebben a tekintetben az első in­tézkedés az árak lényeges leszállí­tása lesz. A rend lineárisan leszál­lítja a szobaárakat, az ellátást, für­dődijakat és a gyógykezelési költsé­geket egyaránt. Mindenekelőtt újból hozzáférhetővé teszi Balatonfüredet a magyar középosztálynak, amely mindig fenntartója és legjobb kö­zönsége volt a fürdőnek. Csak ez­után kerülnek sorra egyébb problé­mák, amelyek a bérlőtársaság rezsi­jének felszámolásával és Batatonfü­red jövőjének biztosításával kapcso­latosak és amelyek felé fokozott ér deklődéssel tekint az egész ország. A bérlettől visszalépő Balatonfü­redi Gyógyfürdő Rt. július hó 1-én kényszeregyezségi eljárást kért maga ellen az Országos Hitelvédő Egylet­nél. Az eddig bejelentett adósságok 1 1,108.101 pengő 16 fillér, mig a va­gyon 788.500 pengő. A vállalat egye dül a bencés-rendnek 705.739 pengő 94 fillérrel tartozik. Az OHE márki is tűzte a tárgyalás határnapját és pedig augusztus 24 ére, amikor a hitelezők dönteni fognak, hogy a vállalat által felajánlott kvótát elfo­gadják-e vagy sem. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A belügyminiszter válasza a városok megsegí­tése tárgyában beadott emlékiratra Esztergom város közönségét is közelről érdekli a pénzügyminiszter­nek az a válaszirata, amelyet a Váro­sok Kongresszusának megsegítése tárgyában kelt emlékiratára adott, s amely választ a Városok Kon­gresszusa most minden város pol­gármesterének megküldött. A Váro­sok Kongresszusa még a mult év végén a városok megsegítése tár­gyában tiz pontból álló memoran­dumot nyújtott át a miniszternek és erre vonatkozik a válaszirat. A mi­niszter azt a kérést, hogy a városo­kat terhelő függő kölcsönök kamatai öt százalékra mérsékeltessenek, nem teljesítheti, mert a hitelszervezetünk ezt a csökkenést nem birná el. A betéti kamatlábnak olyan lényeges csökkenését vonná maga után ez a mérséklés, melynek hatása alatt a betétek általánosságban megmozdul­nának és az amúgyis már meg­fogyatkozott likvid tőkék a pénz­intézeteket elkerülve, másképen igye­keznének gyümölcsöző elhelyezést keresni. A függő kölcsönöknek tör­lesztéses kölcsönökké való átalakí­tása kivánatos volna, azonban az ezen célra szükséges tőkék belföldön hiányoznak, külföldről pedig nehéz kölcsönt szerezni. A Speyer-kölcsönre vonatkozólag jelzi a miniszter, hogy amennyiben a kötvényvásárlás feltételei megfele­lőknek látszottak és a vásárlandó kötvények Magyarország területén voltak, továbbá azok megszerzésére szükséges pénzkészletek a városok tulajdonában rendelkezésre állottak, az ilyen esetekben a miniszter hozzá­járult a kötvényvásárláshoz. Minden egyes esetben azonban figyelmez­teti a városokat, hogy a megvásá­rolt kötvényeket ne tekintsék olya­noknak, megyek a fennálló tartozá­soknak feltétlenül fedezetét fogják alkotni, mert a Speyer-bankházzal előbb tisztázni kell azokat a feltéte­leket, amelyek mellett a városok hát­ralékos tartozásaikat rendezhetik. A kötvényvásárlás maga még tulajdon­kép bizonyos spekulativ jelleggel bir, mert a Speyer-bankházzal kö­tött szerződés szerint a városok tar­tozásaikata kötvényekkel nem egyen­líthetik ki, hanem csak készpénzzel. A miniszter nem kivan ug^an a köt­vényvásárlások megengedése elé akadályokat gördíteni, de viszont közhiteli szempontból nem is tartja kívánatosnak azokat előmozdítani. A helyi ipar és kereskedelem tá­mogatása és a munkanélküliek le­hető foglalkoztatása érdekében szük­séges beruházások engedélyezése elé a miniszter akadályokat nem gör­dít, de azt, hogy a városok részére beruházások céljaira a transzfer-alap­ból kölcsönök folyósittassanak, azt nem engedi meg, már csak azért sem, mert ez a külföldi pénzpiacon nyugtalanságot okozna. A forgalmi­adórészesedés arányát igyekezni fog emelni. Az államrendőrség költségeihez való hozzájárulás költségeit szintén nem engedi meg a miniszter. Hivat­kozik arra is, hogy a városokat ezen a cimen terhelő kiadások a múlt­hoz képest csökkentek. A házadómentesség körét kincs­tári érdekből szűkíteni kellett. A városi inségakcióval kapcsolat­ban felmerülő költségek részbeni át­vállalása és nagyarányú közmunkák meginditása tárgyában a városok részéről előterjesztett kérelmet a miniszter részben teljesithetetlennek, részben pedig tárgytalannak tartja. Az inségenyhités községi feladat, de azoknál a városoknál, melyeknél a fellépett inség mérve és a ház­tartási helyzet ezt indokolja, a kincs­tár az inségenyhités költségeihez való hozzájárulás elől nem zárkó­zik el. Az ipari és kereskedelmi érdekelt­ség adófizetői és OTI díjfizetési kedvezményeire vonatkozó kérelemre is azt mondja a miniszter, hogy az már a lehetőség szerint teljesítve is lett. Az úgynevezett családi házaknak a gazdavédelmi intézkedések mintá­jára „védett házakká" nyilvánítását a miniszter nem eszközölheti, úgy­szintén nem engedheti el a házbir­toknak a rendkívüli pótlék alól való mentesítését sem. Végezetül azt mondja a minisz­ter, hogy minden egyes város cél­szerű takarékossági rendszabályok életbeléptetésével igyekezzék a ház­tartás egyensúlyát továbbra is fenn­tartani. A Városok Kongresszusa felkéri a városok polgármestereit, hogy a miniszter válaszára a kívánt észre­vételeket írásban tegyék meg. Matt selyem harisnya elsőrendű 1*82 Keménynél. Az állam megváltja a tiz holdon aluli gazdák terhét A kormány a mult évben kiadott gazdavédelmi rendeletben az eladó­sodott gazdák kisegítése céljából tudvalevően tekintélyes terheket vál­lalt magára. Ezeknek a teherátvál­lalásoknak a rendezésére ügykeze­lési nehézségek miatt mindeddig nem került sor. A fővárosi és vidéki pénz­intézetek likviditásuk emelése céljá­ból kívánatosnak látnák, hogy az átírások minél hamarabb megtörtén­jenek és több ízben terjesztettek a kormányhoz ilyirányú kéréseket. Mint értesülünk, a pénzügyminisz­térium a legutóbbi napokban a ban­kok vezetőinek, a Nemzeti Banknak §s a Pénzintézeti Központnak bevo­násával, értekezletet hívott Össze és ezeken a most napról-napra folyó sorozatos megbeszéléseken tárgyal­ják le a 10 holdon aluli birtokok terheinek állami megváltására és a könyvadósságok átváltására kiadandó intézkedések részleteit. A 10 holdon aluli gazdák megse­gítésére a gazdarendeletben 25 millió van a készpénzben való megváltásra és 25 millió pengő pedig a könyv­beli jóváírásokra előirányozva és a most folyó tárgyalások alapján ezek keresztülvitelét elrendelő végrehaj­tási utasítás rövidesen megjelenik. Uj rendelet a vadászati tilalmi időről Uj rendeletet adott ki a vadászati tilalmi időről a földmivelésügyi mi­niszter. Függetlenül az általános va­dászati tilalomtól, a mostani rende­let szerint tilos vadászni: október 16-tól augusztus 15-ig a szar vas­bikára, február 16-tól szeptember 15-ig szarvastehénre és szarvasbőr­jura, október 1-től április 30 ig őz­bakra, január 1-től október 15-ig őzsutára és gidára, december 1-től szeptember 30-ig mufflonkosra, ápri lis 16-tól augusztus 15-ig erdei sza­lonkára. Mufflonjuhra és bárányra minden időben tilos a vadászat, ta­vasszal pedig csak a lesen huzó sza­lonkára szabad vadászni. A földmi­velésügyi miniszter uj rendelete ki­emeli azt, hogy dámvadra, szar­vasra, mufflonra és őzre a kegye­lemlövést is csak golyóval szabad leadni. Tehát a sörétes puska hasz­nálata tilos. Ez a rendelet augusztus 1-ével lé­pett életbe. Törlik a telekkönyvből a 25 pengőn aluli nem valorizál­ható régi bejegyzéseket A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény felhatalmazta az igaz ságügyminisztert, hogy a telekkönyv­ben 1914 január elseje előtt bejegy­zett tehertételek törlését rendelettel szabályozza. E felhatalmazással élve az igaz­ságügyminiszter most elrendelte, hogy azokat az 1914 év előtt kezdődő ha­tállyal a telekkönyvbe bejegyzett és átértékelés alá nem eső, vagy nem valósággal aranyban, aranyértékben, vagy egyébként értékálló módon ki­elégítendő követeléseket, melyeknek tőkeösszege pengő értékre átszá­mítva a 25 pengőt nem haladja meg, a telekkönyvben hivatalból töröljék. Megjegyzendő, hogy a 25 pengőt meg nem haladó követelés erejéig jelzálogjogot újabban a telekkönyvbe már be sem lehet jegyezni. Azsur, piissé, endlizés, előnyom tatás, gombkészités Keménynél. Express-hird etés. Őszi felöltők. Grombi-szerű átmeneti raglánok kitűnő szabásban, a legjobb kivitelben már 25 pengőtől beszerezhetők WEISZ MÓR Posztóárúházában Magyar Sión tövén Magyarország Nagyasszonya Örök élet anyja Nézz le árva Hunniádra Mily keserv siralma. Búsak szittya vitézeid És vérzik a lelkünk Szűz Mária, nagy Pat rónánk De rég ünnepeltünk ! Nézd a Duna hullámvizét Gyászos annak cseppje Nézd a könnyünk gyászpatakja Hogy gyűl' tengerekre. Nézd a Párkány halálvölgyét Úgy kong a harangja — Megbénítja rab idegünk Lelkünk tépi marja •' — Húsz esztendős világdúlás És országunk csonkán . . . Martatócok fogcsikorgva Néznek ránk mogorván • Minden sebünk kiált vérzik Jöjj töröld hát vétkünk Ha > . . vétkeztünk Boldogasszony Próbádon megtértünk­Nézd az asztal üresen áll Könnyeinket isszuk; Sárral bűnnel úgy bekente Égig ér a piszkunk •' Anyánk Te nagy és hatalmas Csak azt igérd hát meg Hány koporsón rozsdásoáhat Még a r, Trianoni" szeg. Hány magyart temetnek még a Rab földünk mélyébe . . . ? Hány csillagod árváskodik Rab magyar égébe! Hány cseppje sir még Dunának Hány lesz még a lelked Kit az Ég akaratán ott Még gyászban teremted!? Nézd mivé lett már a szívünk Hangja : gvászharangszó; Kondítsd hát azt miná egyszerre S ne legyen több jajszó-' '• Erre kérünk Édesanyánk Adj erőt a harchoz . . . ! Könyörgünk több rögöt ne adj Rab magyar sirhanthoz / Forrjon »eggyé" minden magyar Szent István országán • • • Simítsd a fájdalom ráncát Bús néped orcáján •' Fodor Ödön A héten a Rochlitz-gyógyszer­tár tart éjjeli szolgálatot. A hercegprimás itthon. Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás hétfőn délután székhelyére érkézett­Az egyházfejedelem Nagyboldog­asszony ünnepén pontiflkális misét és szentbeszédet mond. Vasárnap délután a főpásztor Budapestre uta­zik, hogy a budavári koronázó fő­templomban Szent István napján a szentmisét pontifikálja és vezesse a Szent Jobb körmenetet. Chorin Ferenc kitüntetése. Az ország gazdasági köreiben nagy szim­pátiával fogadták azt a hirt, hogy dr. Chorin Ferenc, a Salgótarjáni Kőszénbánya elnökvezérigazgatója igen nagy kitüntetésben részesült, mert közgazdasági érdemeinek elis­meréséül a kormányzó az I. osz­tályú magyar érdemkeresztet ado­mányozta neki. Ez a legnagyobb ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom