Esztergom és Vidéke, 1934

1934-08-15 / 64.szám

EHTERfiftUKKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 64. SZÁM • SZERDA, 1934. AUGUSZTUS 15 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 KereSZtéüV pOÜtiSäi 83 társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Nagyboldogasszony napján A magyar kereszténység böl­csője, első, szent királyunk ko­ronázó városa, tatár, török dú­lásokban megroppant, de min­denkor újjáéledt magyar város, Magyarország biboros herceg­prímásának székhelye, a magyar Róma kereszténysége mellett magyarságának is ünnepét üli ma. Ünnepet ül Magyarország Patronájának napján és ünnepli első szent királyunk koronázási évfordulóját, mint olyan napot, mellyel bekapcsolódtunk a nyu­gati, müveit keresztény népek sorába és pusztaszeri alkotmá­nyunk befejezést nyert. A fényes kivilágítás, röppen­tyűk fénycsóvái, énekkarok dalai, zenekarok harsogása, egyházi zsolozsmákba belekondul szé­kegyházunk harangjainak búgó, ércszava. Pár évvel ezelőtt min­den ünnep alkalmával hallottuk ma néma Nagyboldogasszony­harangnak figyelmeztető, tilta­kozó „nem, nem, soha* fájdal­mas kondítását. Minden ünne­pen belezúgta agyunkba, hogy nem lehet igazi ünnepünk ad­dig, amig az ország kétharma­dában hontalan a Patrona Hun­gáriáé. Nem ünnepelhetünk meg­nyugodott, örvendő lélekkel, amig a Duna túlsó partján nem röppen íel a magyar lobogó, amíg Erdély bérceit oláhok ural­ják és délen nem lesz ismét a Duna határunk. És nem lehet igazi ünnepünk addig, amíg a felajánlott Szent Korona fénye nem ragyogtatja be ezeréves egész országunkat A magyar lelek bízik igazá­ban : lesz még igazi, lelket meg­nyugtató, örvendező ünnepünk is. Kell lennie, mert volt ez az ország már sokszor eltiporva, felperzselve, lerongyolódva, szét­darabolva, nagy hadi hatalmak­tól uralva, de meghalva soha! Voltak gyászos napjai, évei, borzalmas csataterei, de telje­sen behantolt sirja nem volt. Mindig voltak ős magyar erő­től duzzadó férfiai, akik felráz­ták, győzelemre vitték az el­alélt nemzetet. Mindig voltak kedvező körülmények, európai problémák, melyek talpraállá­sunk nélkül megoldhatók nem voltak. Ma, amikor felzarándokolunk a magyar Szent Korona fel­ajánlásának helyére, ősi ma­gyar bizakodásunkkal fordu­lunk Patonánkhoz nagy Ínsé­günkben, keservünkben. Re­zegje most vissza lelkünk a néma nagyharang hármas kon­dítását : Nem, nem, soha! Le­mondanunk soha sem szabad Lemondás helyett erősödjék meg bizakodásunk. Bízzunk és készüljünk a nagy leszámolás­ra, a visszaszerzés nagy mun­kájára. Nem lehet az már mesz­sze. Ellenségeink lába alatt mind bizonytalanabbá válik a talaj, az erkölcsi alapok nélkül felépített hatalom. Ha nem hal­tunk meg Muhin, Mohácson, nem tudott kivégezni, megsem­misíteni századokon keresztül próbálkozó osztrák hat alom nem fog elpusztítani számra kicsi, kultúrára törpe, nagyra­tújt népek láncolata sem. Mi élni, uralkodni fogunk, mert történelmi hivatásunk van a Duna medencéjében. Lesz még Nagyboldogasszony napja ma­gyarok örömünnepe Kárpátok övezte Nagy-Magyarországon I mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmimtwimmmmmmw mmmmmmmmmmmmmm A kettős vármegye kulturális, ipari, kereskedelmi ós mezőgazdasági értékeit látjuk az esztergomi kiállításon Vasárnap délelőtt 11 órakor Ra­dócsay László főispán Gömbös Gyula miniszterelnök képviseletében szép közönség előtt megnyitotta az Esz­tergomi Hetet. Az idei Nagyboldog­asszony-hét ünnepségeit jelentő­sebbé, forgalmasabbá teszi a kiállí­tás. Nagy megelégedéssel fogadjuk az esztergomi kiállítást, végre sike­rült megvalósítani a régi tervet és végre Esztergom is megmutathatja, hogy tud eredményeket femutatni. Azt is igazolja a kiállítás, hogy van­nak Esztergomban is önzetlenül fá­radozó és ambiciózus emberek, ve­zetőférfiak. Munkájuk a leteljesebb elismerést érdemli meg. Már szombaton látszott a város képén, hogy ünnepi hét kezdődik Esztergomban. Az utcákon és a há­zakon lobogók, a vasútállomást és a hajóállomást zöld galyak és lobo­gók díszítik, a kiállítás épületei előtt diadalkapuk, a város több forgalma­sabb pontján pedig megafon hir­deti a kiállítást. Zenétől hangos a város. Szombaton este jól sikerült is­merkedési est volt a Fürdőben. Reg­gelig tánc volt, mindenki jól érezte magát. Vasárnap a TESz kiküldöttei ér­keztek meg. Az állomáson kisebb küldöttség fogadta az érkezőket. Vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok, a TESz kerületi elnöke üdvözölte a vendégeket. Megérkezett Lányi Árpád országos igazgató, Borsody Gyula, Jánosfy-Jaczkovits Iván, Nagy Iván dr., Majtényi Béla TESz elnökök és Bencsics Gyula hír­lapíró. A belvárosi plébánia-templomban ünnepélyes szentmise volt, majd ez­után a 3. kerékpár-zászlóalj szobor­leleplezési ünnepsége következett. A kaszárnya udvarán állították fel Vak Bottyán kuruegenerális bronz szobrát. Ez a szobor Madaras Aurél szentgyörgymezői plébános művészi alkotása. Megjelent az ünnepségen Radócsay László dr. főispán, Drahos János dr., Meszlényi Zoltán, dr. Lepold Antal dr. prelátus-kanonokok, Hamvas Endre dr. primási titkár, Eitner Elemér főszékesegyházi igaz­gató, Madaras Aurél plébános, Kar­csay Miklós alispánhelyettes, Glatz Gyula polgármester, Frey Vilmos dr. országgyűlési képviselő, vitéz Szivós­Waldvogel József és vitéz Borókay Rudolf ny. tábornokok, vitéz Bartha­Pongrácz Ede ny. ezredes a Vitézi Szék képviseletében, Makay Gyula ny. ezredes a frontharcosok elnöke, Schmidt Sándor dr. bányaügyi fő­tanácsos, Csanády László tokodi bányaigazgató, bányaügyi tanácsos és igen sokan mások. A iepellel borított szobor két ol­dalán zászlók lengtek. Vitéz Lánghy Emil alezredes és Röder Ervin tá­bori alezredes a helyőrségi tiszti­karok élén jelentek meg. Az eszter­gomi frontharcosok Magos Sándor ny. őrnagy vezetésével a szobor mögött álltak. Az ünnepség a Tu­rista Dalárda énekszámával kezdő­dött A dalárdát Hajnali Kálmán karnagy vezette. Ezután vitéz Lánghy Emil alezredes, helyőrségi parancs­nok, tartalmas, szép beszédben Vak Bottyán kuruc vezénylő tábornok életét és katonai érdemeit méltatta. Beszéde közben lehullott a lepel, majd amikor Lánghy alezredes be­fejezte beszédét, hatalmas éljen zú­gott fel. Ezután elsőnek vitéz Lánghy Emil helyezett el koszorút, majd Rö­der Ervin alezredes a 4. kerékpár­zászlóalj nevében. Mindkét helyőrség legénysége is letette a maga koszo­rúját, Karcsay Miklós alispánhelyet­tes a vármegye, Glatz Gyula polgár­mester a város, Gyürke Dezső ny. ezredes a NyUKOSz, Borsody Gyula a TESz, Kamenszky Gyula az Osztge nevében helyezett koszorút. A fel­emelő ünnepség a fiymnussal ért véget. A katonaság diszelvonulással tisztelgett. Emlitésreméltó, hogy a Vak Bottyán-szobrot az esztergomi helyőrségi tisztikar és legénység áldozatkészségéből emelték. A kiállítás ünnepélyes megnyitása Az előkelőségek és a közönség innen a városháza elé vonult. Glatz Gyula polgármester felkérte Rado csay László főispánt a kiállítás meg­nyitására. A főispán beszéddel nyi­jtotta meg a kiállítást. Elsősorban j bejelentette, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök őt bizta meg, hogy nevében a kiállítást megnyissa. — Esztergom ezzel a kiállítással kinőtt helyi jelentőségéből — mon­dotta —, mert a kiállítást gazdag anyagával országos jelentőségűnek mondhatjuk. Új országépités mun­káját jelképezi az esztergomi kiállí­tás. Magyarországon számtalanszor söpört végig harc és pusztulás, a háború azonban, ha sokat elpusztí­tott is, a Szűz Máriás lobogót, Szent István alkotását nem tudta elsöpörni. Ma is szilárdan áll a kilencszáz éves fundamentum. Az esztergomi kiállításnak és az ünnepi hétnek ebben az országépités szel­lemében kell lefolyni. Hála mind­azoknak, akik egy-egy téglával, e gy _e gy napszámmal hozzásegítet­tek a kiállítás megvalósításához. A kiállítás a legszebb dicséretet váltja ki. Köszönetét tolmácsolja Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás­nak, hogy a fővédnökséget elvál­lalni szives volt. Legyen áldás a kiállításon és koronázza meg a jól megérdemelt siker. A főispán beszédét hosszantartó taps és éljen fogadta. Lányi Árpád igazgató a TESz nevében mondott nagy beszédet. Az esztergomi társa­dalmat szervezettségre hivta fel, mert csak szervezettséggel lehet erőt és sikert biztositani. Az ünnepség a Hymnussal ért véget. Az ünnepség után Radócsay László dr. főispán és a TESz ve­zetőemberei megtekintették a kiállí­tást A legőszintébb szavakkal je­lentették ki, hogy a kiállítás mind tartalmával, mind jelentőségével a legnagyobb elismerésre méltó. A kiállítás alkalmából a Fürdő szálló terraszán hatvan teritékes ebéd volt. Radócsay László dr. fő­ispán a kormányzóra, Karcsay Mik­lós alispánhelyettes a biboros-her­cegprimásra, Glatz Gyula polgár­mester a vendégekre, Jánosjy-Jacz­kovics Iván frappáns beszédben a magyar társadalom egységére mon­dott felköszöntőt. A vendégek a legjobb benyomá­sokkal távoztak Esztergomból. Délután a Primás-kertben a Ste­fánia rendezésében gyermekkorzó volt, 6 órakor pedig úszóverseny. Este a helyi műkedvelők előadása volt a városház udvarán. Hétfőn a .Parasztlakodalom" sikerült elő­adása és nagyszabású hangverseny nyújtott élvezetes szórakozást ven­dégeinknek és közönségünkek egy­aránt Ezekről vasárnapi számunk­ban közlünk tudósítást Habselyem nőibluzok, kombi­nak, nadrágok legolcsóbbak Kemény­nél. Takarékos gazdasszony zsírt, húst és felvágottat Csákvárytól ho­zasson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom