Esztergom és Vidéke, 1934

1934-08-12 / 63.szám

ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 63. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1934. AUGUSZTUS 12 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Áz esztergomi bét (x) Olvasunk debreceni, kecskeméti, szegedi és miskolci hétről, divat lett a szabadtéri játék, ujabb és ujabb ötleteket találnak fel az idegenforgalomért, ma már hajón is rendeznek szinházi előadást — ez mind azt bizonyítja, hogy az idegenforgalom pénzt jelent. Az idegenforgalomban találjuk meg azt a számítást, amit máshol megtalálni nem tudunk. Ma pang az ipar, a kereskedelem, soha ily rossz sorsban nem volt a földmives, mint ma, annyi sok baj nehezedik erre az országra, hogy már nem is panaszkodunk, mert már elfásultunk a sok panasztól. Azt még nem olvastuk, arról még nem halottunk, hogy az idegenforgalomra rossz idők járnak, hogy az idegenforgalomból nem lehet megélni, hogy rossz üzlet az idegenforgalom. Ellenkezőleg az idegenforgalom most indul hódító útjára, most van fejlődésben és előreláthatóan fejlődni, nőni fog mindig, míg élet lesz a földön. Az idegenforgalom olyan találmány, mint a cserkészet. Meghódította az egész világot. Csakhogy, amig a cserkészet önzetlen intézmény, addig az idegenforgalom üzlet. Az idegenforgalom egyenlő a pénzzel. Ma pénz az idegenforgalom. És jól tudjuk, a pénz mindenkinek kell. Ebben van az idegenforgalom ereje: intézménye meghódította a világot, de mivel pénzt is, üzletet is jelent, az emberek nem fogják kiadni kezükből és azon lesznek, hogy tőzsdét építsenek belőle. Ha a jövőbe nézünk nem fantasztikus a látomásunk, amikor azt mondjuk, hogy a jövő idegenforgalmi tőzsdéjén országok és városok idegenforgalmi értékét fogják jegyezni. A jegyzés mutatni fogja a világvárosok között Budapestet, még pedig az első helyen és a magyar városok közül Szegedet, Pécset, Debrecent, Miskolcot és Esztergomot. Ma ez a sorrend, bár mi bátran Esztergomot tennők az első helyre. Máris első helyen áll. Ha külföldi vengégek jönnek Budapestre, Esztergom dómjával, primási palotájával, kincstárával és nagyszerű strandjával mindig szerepel a programmban. Az idén Esztergom is tart ünnepi hetet. A magyar sajtóban és a közvéleményben talán most első izben hallanak esztergomi hétről. Talán ismeretlen lesz Esztergom az ünnepi héttel, mert ma az a mentalitás, hogy csak látványosságok szereznek hirt és nevet. Mondanunk sem kell, Esztergomnak minden évben meg van a maga jelentős ünnepi hete. Olyan régi és jelentős ez az ünnepi hét, mint a budapesti Szent István ünnepség. Esztergomnak nem kell külön „esztergomi hét"-tel indulnia, Esztergom, a primási város olyan jelzővel rendelkezik, mint egy magyar város sem. Esztergom ünnepi hetét Nagyboldogaszszony ünnepségeknek nevezzük, ezzel a jelzővel él és hódít is. A Nagyboldogasszony ünnepségeket az idén kiállítással bővítették. A kiállítást rég óhajtották, végre most megvalósult, örömmel mondhatjuk ma: megnyílt az esztergomi kiállítás is, ha már divat a „hét*, hát van esztergomi hét is. A Nagyboldogasszony ünnepségek segítségére van a hét és a kiállítás. Melegen üdvözöljük a gondolat szülőit, köszönet azoknak, akik kiállítanak, értékeljük a munkáját mindazoknak, akik résztvesznek a rendezésben és szeretettel köszöntjük különösen az érkező vendégeket. Adja Isten, hogy sikerrel záruljon a kiállítás és az legyen a gyümölcse ennek a termésnek, hogy Esztergom idegenforgalma ezzel a kiállítással jelentékenyen növekedjék. mmmmwmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Ünnepi hetünk sorrendje: áugnsztus ll-én, szombaton D. u. 4—7 óráig az érkező vendégek fogadása és elszállásolása a fogadó- és elszállásolási bizottság által külön a hajó- és külön a vasútállomásokon. Este 9 órakor ismerkedési-est a Szent István Fürdő Szálló kerthelyiségében az esztergomi úri jazz-zenekar bemutató hangversenye, az öregcserkészek kabaréja keretében, Tánc reggelig. Ángnsztns 12-én, vasárnap Reggel 7 órakor a leventezenekar ébresztője. D. e. 9 óra 15 perckor ünnepi istentisztelet a belvárosi kegyúri plébánia-templomban. D. e. 10 órakor Vak Bottyán kurucgenerális szobrának leleplezése a honvédségi lakianya parkjában. D. e. 11 órakor a kiállítás megnyitása a kormány képviselőjének jelenlétében, utána a kiállítás megtekintése. A megnyitási ünnepség a Széchenyi-téren lesz, kedvezőtlen idő esetén a Vármegyeház nagytermében. D. a. fél 2 órakor társasebéd a vendégek tiszteletére a Fürdő Szálló terraszán. D. u. 3 órakor gyermekdélután virágkorzóval a Csernoch János-úton át a gimnáziumi sporttelepen a leventezenekar hangversenye mellett. D. a. 6 órakor úszóverseny az ifjúsági mellúszóbajnokságért és vizipólóverseny a Takarékpénztár Rt. strandfürdőjében. Este 8 órakor a helybeli műkedvelőgárdák együtteseinek előadása a kiállítás javára a városház udvarán. Kedvezőtlen idő esetén a Fürdő Szállóban. Ángnsztns 13-án, hétfőn Országos kirakodó- és állatvásár. D. e. 11 órakor borkóstoló a kiállítás borászati részén a Belvárosi Kat. Olvasókörben. D. u. 5 órakor a dorogi bányászzenekar hangversenye a Széchenyitéren. D. a. 5 órakor parasztlakodalom a Belvárosi Kat. Olvasókörben. Előadják a Szentgyörgymezői Kat. Olvasókör tagjai és ifjúsága. Este fél 9 órakor az esztergomi zenekedvelők hangversenye a kiállítás javára a városháza udvarán. Ángnsztns 14-én, kedden D. e. 10 órakor az Országos Idegenforgalmi Tanács és az Országos Magyar Weekend Egyesület szakelőadása a vármegyeház nagytermében. D. e. fél 12 órakor a vármegyei jegyzőegyesületek nagygyűlóse a vármegyeház nagytermében. D. u. fél 2 órakor közös ebéd a résztvevő vendégek tiszteletére a Magyar Király szállóban. D. a. 4 órakor repülő-bemutató a sportrepülőtéren. D. a. 6—8 óráig rádióhangverseny és toronyzene a Szent István toronyból a Széchenyi-téren. Délután 5 órakor Szent Gellért kultusz-ünnepség a Szent Gellért Otthonban Jókai-utca 1. Este 8 órakor hódoló lampionos diszfelvonulás a Hercegprimás Úr Oeminenciája tiszteletére, a Primástéren az Esztergomi Turista Da lárda és a leventezenekar hangversenye. Vezényel: Hajnali Kálmán és Schönwälder Károly. Este fél 9 órakor tűzijáték a várfokon. Ángnsztns 15-én, szerdán Reggel 6 órakor zenés ébresztő. D. e. 9 órakor ünnepi diszfelvonulás a főszékesegyházba Szent István, Szent Imre és Szent László ereklyéivel. D. e. 10 órakor pontifikális ünBeszélgetés BABITS MIHÁLLYAL a Bablts-est alkalmából Illő volt, hogy Esztergom városa irodalmi estet rendezzen Babits Mihály tiszteletére. A nagy iró és esztétikus meg is érdemli ezt. A legkevesebb, hogy irodalmi estet rendezzünk. Ez jelenti, hogy érdeklődik a város társadalma az irodalom iránt és az illendőség szempontjából azt akarja kihangsúlyozni, hogy ezzel honoráljuk Babits Mihály esztergomi nyaralását. Büszkék lehetünk arra, hogy Babits Mihály Esztergomban nyaral. Idegenforgalmi értékalapot hozott ittnyaralásával, mert hiszen láttuk, hogy évről-évre a legillusztrisabb irók jönnek kedvéért ide. Külön és előkelő idegenforgalmat teremtett. Ha kimutatást készítenénk, szép eredményt regisztrálnánk. Az irodalmi-est alkalmából felkerestük előhegyi villájában. Augusztus 17 én lesz az irodalmi-est a Fürdőben. Azt halljuk a rendezőségtől, hogy fényes est lesz. Arra vagyunk tehát kíváncsiak, hogy milyen érzéssel, milyen gondolattal készül Babits Mihály az irodalmi estre. — Tiz éve, hogy Esztergomban töltöm a nyarat — mondja Babits Mihály. — Igy jubilálok is. Kedves, hogy éppen most rendezik meg az irodalmi-estet. Nem ismerem az esztergomi közönséget, ide pihenni vagy dolgozni jövök, tehát elzárkózom a világtól. Kíváncsi vagyok, hogy milyen a közönség. Nem tudom, hogy vannak-e olvasóim és azt sem tudom, hogy mit olvastak tőlem. Az irodalmi esten elmondom egyik esztergomi versemet. Tavaly új kötetem jelent meg „Versenyt az esztendőkkel" cimen. Ez a kötet tulajdonképen verses napló, esztergomi napokat irok meg benne. Hogy milyen érzéssel és gondolattal megyek az estre ? Esztergomi érzéseimet és gondolataimat mind megírtam. Egyébként az a vers, amit elmondok, székfoglalóm volt a Kisfaludy Társaságban. Természetesen örömmel várom az estet,Nézzük Babits Mihályt, arcéle mögött a bazilika rajzolódik. Költőarc, tudós fej. De nincs helye itt a szavaknak, ha a legjobb érzéssel fűznénk is tovább megfigyeléseinket, félünk, hogy konvencionálisok lennénk. Inkább hallgatunk ebben a nagy csendességben, körülnézünk, nézzük a bazilikát, innen csodás a dóm, pihen szemünk a szép Dunán és a békésnek látszó városon. Aztán a ház teleirt falán böngészünk. Az eresz alatt ezt az irást olvassuk : „Kertem az egész táj, hol óriási csiga kétszarvú dómjával a bölcs bazilika. „ Babits Mihály irása. A költő és Esztergom él ebben az írásban. Eddig, minden évben, a Babitshegyről hallottunk Esztergomban Babits Mihályról. Most idelenn szemtől szembe láthatja a közönség. Babits-hegyet irtunk ? Miért ne ?... (v. o.) *