Esztergom és Vidéke, 1934

1934-08-12 / 63.szám

Az „Esztergom és Vidéke" körútja a vármegyében nepl mise a főszékesegyházban. Bemutatja a Biboros Hercegprimás Úr Oeminenciája és ünnepi szentbeszéd. D. e 12 órakor egyházzeneművé szeti előadás a belvárosi plébániatemplomban a helybeli ének- és zenekarok, valamint Schmidthauer Lajos orgonaművész közreműködésével. Vezényel: Büchner Antal és Ammer József. D. u. 3 órakor MOVE aratóünnepség, látványos felvonulással a Belvárosi Kat. Olvasókörből a MOVE sportpályára. Népünnepély sportmérkőzésekkel. Este fél 8 órakor lampionos csónakfelvonulás a Kisdunán, a Kat. Legényegyesület és a Leventezenekar közreműködésével. Angusztus 16-án, csütörtökön D. e. 11 órakor a tanonciskolák jubiláris ünnepsége. Ángnsztns 17-én, pénteken Este 8 órakor irodalmi-est Babits Mihály tiszteletére a Fürdő Szálló nagytermében. Ángnsztns 18-án, szombaton D. u. 3 órakor a dr. Megyeri Rt. pincéi borkóstolás céljából nyitva állanak. Ángnsztns 19-én, vasárnap D. u. 6 órakor a kiállítás bezárása. Utazási kedvezmények Félárújegy váltására jogosítványok kaphatók az igénylők községi elöljáróságánál, az egyes városok idegenforgalmi hivatalaiban vagy menetjegyirodáiban. 100 km-nél rövi debb útra 1'20 P, annál hosszabb útra 1"60 P-ért kaphatók, Ezen igazolvány egyúttal a kiállítás egész anyagának megtekintésére, a Bazilika kincstárának és a Keresztény Múzeum egyszeri megtekintésére is jogosít. Ezenkívül Komárom, Sopron, Miskolc, Szeged és Pécsről is tervbe vannak véve filléres vonatok. Budapestről pedig több különhajó indul. Belépőjegy kedvezmények Egyszeri belépésre mindenüvé jogosító jegy ára 1 P, gyermek, levente és katonai legénységi állományú egyén számára 50 fillér. Nagyobb látogató csoportok nagy engedményben részesülnek. A kiállítás területére való egyszeri belépés dija 50 fillér. Elszállásolás A rendezőség a szállodákon kivül magánházakban is biztosit helyet, mintegy 6—700 ember számára. Egy napi szállás dija személyenkint 2 P, szállodában 3—5 P. Csoportos elszállásolás személyenkint 50 fillér, ez azonban pokróc és lepedő nélkül értendő. Élelmezés A Fürdő vendéglő kivételével az összes esztergomi vendéglőkkel megállapodás történt az egységárakban való élelmezésre. Reggeli és uzsonna kávé vagy tea két süteménnyel 50 fii. Ebédet háromféle egységárban állapítottak meg : 1. pörkölt kenyérrel 60 fii., 2. gulyás, tészta és kenyér 1 P, 3. leves, sült körettel, tészta, vagy sajt, vagy gyümölcs, vagy feketekávé és kenyér 1*40 P. Vacsora kétféle egységárban lesz kapható: 1. sült körettel és kenyér, 2. sült körettel, tészta, vagy gyümölcs, vagy sajt, vagy fekete és kenyér 1/20 P. Ellátás penziószerűen magánházaknál is kapható, esetenkint megállapodás szerint. XV. BAJNA Nyergesújfaluból Bajóton keresztül érünk Bajnára. Már régen készülünk ebbe a községbe. A legendás Sándor gróf, az ördöglovas bravúrjainak színhelye ez a község. Igy nem csoda, egész úton nem azon gondolkozunk, hogy milyen élete van Bajna községnek. Az ördöglovas életének egy-egy nagyszerű eseménye pereg képekben előttünk. A szép falu kis dombon fekszik, szélső házai leereszkednek a völgybe. Méltóságosan emelkedik ki a sárga kastély Nem nagy. Annál nagyobb a története.„Szétnézünk. Balra emelkedik az Őrhegy. Magas és meredek. Amikor Sándor gróf életéről hallunk, az Őrhegyet mindig emlegetik. Beérünk a faluba. A lejtős úton valami érdekes dolog állit meg. Kis bányacsille kerekein vízzel telt hordót szállítanak a völgyből. — Hát ez mi? — Nincs a falunak vize — mondja a tehenes ember. — Igy szállítjuk a vizet. — Ivóvíznek is ezt használják? — Ezt bizony. Mit csináljunk mikor nincs más víz. Lenn a kútnál több ilyen korcsolyás hordó áll. — Mi lenne, ha tűz ütne ki ? — Mentsen meg tőle a jó Isten. De nemcsak a tűztől lehet telni — gondoljuk magunkban. — Nem egészséges ez a vízellátás. Járványos betegségnek is lehet okozója. Benyitunk a községházára. Sztankovits Endre jegyző igen szívélyesen fogad. Azonnal a vízellátásra térünk. — Lehetetlen állapot ez, Főjegyző úr. — Sajnos, ez igy van. Elég gondunk ez nekünk. Most talán sikerül megszüntetni ezt az állapotot. Fennjártam a minisztériumban és feltártam a helyzetet. Kérvényt adtunk be, hogy legyen segítségünkre a miniszter. ígéretet is kaptam, reméljük, hogy a segélyt megkapjuk. Sokat jártam ebben az ügyben, ideoda futkostam, a jóindulat meg is van, de mégis nehezen megy a dolog. Hiszem, hogy hamarosan megoldódik a víz-kérdés. Másról kezd beszélni a kitűnő főjegyző. Nagy baja még a községnek, hogy félreesik a vonattól. Esztergom is messze van. Szerencse, hogy Budapestre mindennap autóbusz-közlekedés van. (Ez nekünk esztergomiaknak baj. Bajna Budapest felé talál utat.) Az autóbusz nem drága, 3 P a viteldíj. A távolság 45 km. Lám, hogy lehet olcsón is utazni autóbuszon. Nekünk esztergomiaknak, Visegrádig 2 pengőt kell fizetni. Hát nem drága ez? örülnek a bajnaiak, hogy a Bajna —epöli-út jó. Reviczky Elemér főbiró és Ujszászy Imre műszaki főtanácsos jóindulatának köszönik az útépítést. A főjegyzőnek az a terve, hogy nyaralóhellyé fejlessze a szép községet. A nagy erdő közrefogja a falut. A vidék gyönyörű, Budapesttel könnyen közlekednek. Reméli, hogy államsegéllyel megindulhatnak a cél felé. A nép szegény. Munkanélküli azért nincs. Nyáron saját földjük ád nekik munkát, télen pedig az uradalomban és az erdőkben kap munkát. Szép hat-tantermes iskolája van a községnek. A tanítók kitűnő kulturális munkát fejtenek ki. Mind a vezetőség, mind a nép harmóniában él. A községházáról átmegyünk a plébániára. Soltész István plébános is kitűnő szivélyességgel fogad. Szives vendéglátását élvezzük. A plébános tudományos munkával foglalkozik a lelkipásztorkodáson kivül. Kár, hogy igen szegény a plébániája, nagyon kevés a jövedelme. Igy nem igen lehet tudományos munkát kifejteni. Költészettel is foglalkozik a plébános, most irt egy verses kötetet, de legfőképen pszichoanalitikával, filozófiával és tudományos grafológiával foglalkozik. Megírta a plébános a község történetét. Igen szép, dicséretes ez a munka. A plébániáról a kastélyba megyünk. Az uradalom birtokosa ma Metternich Sándor Klementina hercegnő. Mivel fiúörökös nincs, a hercegnő az ő nővérének, Ratibor hercegnének, Ferenc Albert nevű fiát fogadta magához Ő lesz az örökös. A kis herceg Bajnán járta az elemi iskolát, "Soltész plébános tanította, most, a III. kerületi gimnázium ötödik osztályába jár. A kastélyt Tatai Lajos kastélyszolga mutatja meg. Kedves öreg magyar. A cselédségből egyedül maradt. Más szolga itt nincs rajta kivül. ötvenkét éve áll az uradalom szolgálatában. Sándor grófot a ravatalon látta csak. — Hát megmutatja-e nekünk a kastélyt és beszél-e Sándor gróf tetteiről — kérdezzük. Felcsillan az öreg szeme. — Hát hogyne beszélnék. Tessék csak utánam jönni. A kastély mellék szárnyán, homályos folyosón, szarvasagancsok között a főépületbe megyünk. A vestibül vörös posztó fala és rajta sok értékes agancs, és a lovasképek előre sejtetik, hogy magyar főúr kastélyában vagyunk. A lépcsőházból balra nyilik a virágcsarnok. Ez a lerem arról nevezetes, hogy itt láthatjuk a Sándor gróf bravúrjait megörökítő képeket. Az ördöglovasnak volt ugyanis egy házifestője. Rengeteg képet festett a bámulatos kalandokról és bravúrokról. (Ezekből a képekből küldtek a mostani esztergomi kiállításra is.) Sorbanézzük a képeket és csodálkozunk. De hadd mondjon el egykét történetet maga Tatai Lajos. — Nem volt abban az időben olyan lovas, mint ő. Istennyugtassa szegényt — meséli az öreg kastélyszolga. — Betörte a legszilajabb lovat, parancsolni tudott a lónak, uralkodott rajta. Leghíresebb lova a Tatár nevű ló volt. Egyszer lovagláson volt és találkozott egy halottas menettel. Sándor gróf szólt valamit a lónak, mire az élettelenül elterült a földön. Nyomban odajöttek többen a halotti menetből és érdeklődtek, mi történt. Sajnálkozva látták a kinyújtó;ott lovat. — Nektek is van halottatok, nekem is — szólt a gróf. — De tudjátok r

mit? Támasszuk fel halottainkat. Én az enyémet, ti a magatokét. — Erre szól a lónak, a ló megrázkódik és feláll. A gróf felpattant rá és elvágtatott. Egy más alkalommal az történt, hogy a gróf angol vendégeket kapott. Az angolok hazájukban hallották a gróf hirét, hát eljöttek, hogy maguk győződjenek meg a bravúrokról. Arra kérték a grófot, hogy olyat mutasson nekik, amit még nem láttak. No, jó! — mondta a gróf. Kocsira ültette vendégeit és kirándulásra vitte őket a hegyekbe. Felvitte a gróf a vendégeket a hegy tetejére. Egyszerre a lovak mintha megbokrosodtak volna, elragadták a kocsit a szédítő meredek felé. Az Az „Ördöglovas" kastélyában angolok szörnyülködtek, égnek állt a hajuk, azt hitték, végük lesz. Rohant velük a hintó a lejtőn. A gyeplő nem volt a gróf kezében. Mikor már azt hitték az angoiok, hogy itt az utolsó perc, a gróf mondott valamit és a lovak a meredek lejtőn hirtelen megálltak. Az ijedtség után mondták is az angolok, hogy ilyet valóban nem láttak még. Fogadásairól is híres volt Sándor gróf. Ami fája volt, felhordatta az Őrhegyre. Nagy gúlát rakatott a hegy tetején. Aztán meghagyta egyik emberének, hogy ekkor és ekkor este gyújtsa meg a fát, hadd égjen. 0 maga pedig Bécsbe ment. Úgy rendezte, hogy azon a bizonyos napon már Bécsben legyen. Este nagy társaságban egy bécsi hegyi kastély terraszán ültek. Egyszerre vörös lett az ég a láthatáron. — Tűz van valahol. Nagy tűz lehet — modták a bécsiek. — Biztosan az én fám ég — mondta a gróf. — Ugyan, hogy éghet a te fád ? 1 Hiszen a te birtokod Magyarországon van. Lehetetlen, mert nagy a távolság a te erdődig. — Már pedig az én fám ég. Fogadjunk. Fogadtak. Persze, hogy a gróf nyerte meg a fogadást. Kétszer annyit nyert, mint amennyit a fa ért. Végignézzük az egész kastélyt. A lépcsőházban áll egy nagy porcellán váza. II. Sándor orosz cár ajándékozta a grófnak. Azt mondják, már százezer pengőt is Ígértek érte. Itt, a falon látjuk Sándor gróf életnagyságú képét. Híres Tatár lován ül. Ez a kép hűen sejteti, hogy valóban ördöglovas volt a gróf. Még sokat Írhatnánk, de talán más alkalommal. 4««»*»iiainnnmn<>ttnt» A Nag?böldogass^cmy-napi ünnepi felvonulás rendje: A mai nappal kezdődő „Ünnepi Hét" legkiemelkedőbb eseménye a Nagyboldogasszony-napi felvonulás lesz. A rendezőbizottság ezúton is szeretettel felkér mindenkit — egyént és egyesületet egyaránt, hogy megjelenésükkel emeljék fényét az ünnepi menetnek. A menet utránya ezidén eltér a szokásostól. A belvárosi plébániatemplomból kiindulva a Plébániautca, IV. Béla király-utca, Kossuth Lajos-utca, Ferenc József-út, Szcitóvszky-út, Káptalan-tér útvonalon megy fel a Bazilikába. Az egyes intézetek és egyesületek megjelenését reggel fél 9 órára kéri a rendezőség. A felvonulás az alábbi sorrendben történik. (Zárójelben az egyes csoportok gyülekezési helyét jelezzük.) 1. Lovasbandérium. (Kossuth Lajos-utca 15. szám előtt.) 2. Fiúiskolák. (Kossuth Lajos-utcában az Arany János-utcától kezdődően.) 3. Vidéki levente egyesületek. (IV. Béla király-utca és Szt. Anna-utca.) 4. Magyar Nők Szentkorona Szövetsége. (IV. Béla király-utca.) 5. NyUKOSz küldöttsége. (IV. Béla király-utca.) 6. Helybeli levente egyesület. (Jókai-utca). 7. Leányiskolák, Női kongregációk, Oltár Egyesület, magyar ruhás leányok, egyéb női egyesületek (Bottyán János-utca.) 8. Bányászok. (Egyenruhában és civilben, Széchenyi-tér, a városháza előtt.)