Esztergom és Vidéke, 1934

1934-07-08 / 53.szám

tSZTERG an JBÍ KE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 53. SZÁM VASÁRNAP, 1934. JULIUS 8 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Ottokár püspök szobra A legújabb kor lánglelkű apos­tolának, akiről kortársai is azt mondották, hogy a modern problémák zűrzavarában és kao­tikus összevisszaságában nem volt nálánál ékesebbszavu dal­noka Krisztusnak, ma avatják fel ünnepélyes külsőségek kö­zött a szobrát Esztergomban, hogy hirdesse évszázadokra az egymásután következő generá­cióknak Prohászka szellemét és csodálatos lelkét. Hiába ön­tötték ércbe, ez a szobor azért beszélni fog. Hirdetni fogja an­nak dicsőségét, aki a ferdén nevelt magyar társadalmat, azok­ban a nehéz esztendőkben, ami­kor a gonoszság már-már azt hitte, hogy elérte célját, elve­zette a Magasságok felé s meg­mutatta nekik a Diadalmas élet örök útjait. És ha a fehérvári halott ma széttekint az ünneplő sokasá­gon, és szertenéz a magyar ugaron, amelynek elparlagiaso­dása ellen annyit küzdött, meg fogja látni, hogy tanítása és apostoli munkája nem volt hiá­bavaló. Látni fogja, hogy esz­méi, gondolatai, termékeny ta­lajra találtak a mákonyos bó­dulatból öntudatra ébredt ma­gyarságban, s ha itt-ott még ingadozunk, ha a jóravaló rest­ség nem engedi, hogy ezeket a tanításokat megvalósítsuk az életnek minden vonalán, mégis mérföldekkel vagyunk már kö­zelebb a keresztény ideálok el­éréséhez, és ezer és ezer mér­földre vagyunk távolabb a ma­gyarságot megfertőző ideoló­giáktól, mint voltunk csak más­fél évtizeddel is ezelőtt. Ó, a Prohászka Ottokár szobra nem néma, ez a szobor beszél, int, tanit serkent, mert ez a szobor olyan férfiúnak, egy olyan nagyszerű magyarnak és olyan gondolatoknak hirdeti di­csőségét, akiken nem fog a ha­lál enyészete. S ennek a néma szobornak mindig lesz monda­nivalója, valahányszor a sza­badkőmivesség, a liberalizmus, a szociáldemokrácia, vagy más, ezekhez hasonló pestis ki akarja kezdeni a nemzetet, harcot in­dít" a keresztény lelkek birto­káért, s pusztulásra akarja ítélni a magyar jövőt. Ilyenkor Pro­hászka Ottokár, a fehérvári nagy püspök élete, egyénisége mun­kássága és harcai fogják jelen­teni azt a íorrást, amelyből a magyarságnak innia kell, hogy megtisztulhasson. S ha lesznek is nemzedékek, amelyek nem vesznek tudomást ennek a forrásnak üdítő italá­ról, amelyek kábán mennek el az örök értékek fölött, azok, amelyeket az igaz magyarok és igaz keresztények csoportjába kell soroznunk, mindig tudni fogják, ki volt Prohászka Otto­kár, aki száz és százezer lélek számára készitette elő a meg­igazulás útját. Leborulunk ma az ő emléke előtt és hódolunk Krisztus dalnoka emlékének, aki hét évvel ezelőtt egy szo­morú tavaszi napon, tanításainak legdicsőbb helyén, szemben az oltárral, fejezte be azt a ra­gyogó életet, amelyet Istentől kapottá mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Ma avatják fel Prohászka Ottokár püspök szobrát Nagy napja van ma Esztergom­nak. Végre megvalósult a régi terv, helyesebben eleget tettünk köteles­ségünknek: felállítottuk Prohászka Ottokár püspök szobrát. Ma avatják fel ünnepélyes keretek között. Ami­kor örömmel üdvözöljük a megva­lósulást és ujong lelkünk ezen a nagy napon, a hála és hódolat sza­vait küldjük Magyarország biboros hercegprímásához: dr. Serédi Jusz­tiniánhoz, akinek nemes intézkedése folytán valósult meg a terv. Köszö­net és hála illeti meg az esztergomi főegyházmegye papságát, melynek áldozatkészségéből jött össze a költ­ség s melyből a Prohászka-szobor elkészülhetett. Kétszeres értéke van tehát az áldozatkészségnek, mert maga a papság örökítette meg a Nagy Püspök emlékét ebben a vá­rosban, a magyar katolicizmus köz pontjában. Ez nem jelenti azt, hogy a szobor a papságé, ez a szobor a Magyar Sionban hirdeti Prohászka Ottokár szellemét. Természetesen vol­tak világiak is, akik a költségekhez hozzájárultak. Köszönet ezeknek is. fürdesse a szobor mindörökké a Nagy Püspök szellemét és mutassa a mai nemzedéknek Isten útjait és intsen örökké élő és üdvözítő igazságokra. Az ünnepség d. e. 11 órakor kez­dődik. A műsor a következő : 1. Szózat, cnekli az Esztergomi Turista Dalárda. 2. Az Ur. Prohászka-szöveg. Sza­valja dr. Kőhalmy László. 3. Ünnepi beszéd. Elmondja dr. Török Mihály prelátus-kanonok. 4. Beethoven: Isten dicsősége. Énekli az Esztergomi Turista Dalárda. 5. A katolikus ifjúság hódolatát tolmácsolják Papp Ernő, a Foedera­tio Emericana assessore ésSzkladá­nyi Ákos esztergomi theologus. 6. A szobrot átveszi dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprimás. 7. A szobor megkoszorúzása. 8. Himnusz. Magas nívójú irodalmi ünnepség lesz délután a Legényegyletben Pillangókisasz­Széthullott a család széthullottak a nemzetek — mondotta a Főpásztor Serédi Jusztinián dr. biboros fő­pásztorunk vezetésével Mária-Zellbe zarándoklat indult csonka hazánkból. A magyar zarándokok szerdán este érkeztek vissza Budapestre. A kegy­helyen sok feledhetetlen lelki élmény­ben volt részük a zarándokoknak, de feledhetetlen marad számukra a Főpásztor búcsúzóbeszéde is, me­lyet a kegyhelyen tartózkodás utolsó napján intézett híveihez. A nagy­hatású beszédből, amely különösen napjainkban mementóként hangzik, az alábbiakat idézzük : — Valamennyien egy család tagjai vagyunk. Az Isten egységbe foglalta az embereket, akik egy atyától szár­maztak. Valamikor egységes volt a család köteléke, egységes volt a nyelv is, amely belekapcsolódott az Istenbe. De amikor elszakadtunk az Istentől, a lélek Isten felé húzott, a test pedig a földre vont le ben­nünket és meghasonlottunk önma­gunkkal . . . Széthullt a család, széthullottak a nemzetek is, mert hiányzott belőlük az Istenhez való törekvés .. . A hazának az lesz a legnagyobb fia, aki egy vallású vá tudja tenni ezt a nemzetet, úgy azonban, hogy nemzeti érzésünk ebből az egység­ből ne kapcsolja ki a többi nemze­tet sem, hanem ismerje el más nemzetek jogait és igényeit is. Szűz Mária palástja alatt elférnek az ösz­szes nemzetek. A Katolikus írók és Hírlapírók Or szagos Pázmány Egyesülete a Kat. Nyári Egyetemmel kapcsolatban ma, vasárnap délután 5 órakor a Kat. Legényegylet dísztermében irodalmi ünnepélyt tart. Az irodalmi ünnepélyt nagy ér­deklődés előzte meg, ami érthető is, mert a gazdag tartalmú műsorban három kiváló művész szerepel. El­jön az ünnepségre Medek 'Anna, a m. kir. Operaház örökös tagja, a csodálatos hangjáról ismert kamara­énekesnő, ezután Réthy Eszter, az operaház tagja, a magyar dalművé­szet nagy Ígérete. Szerepelni fog Tibor Zoltán operaénekes, a bécsi nemzetközi dalosversenyen első dijat nyert zengő hangú baritonista. A bécsi rádió éppen most hivta meg egy szereplésre. A műsor egyébként a következő : 1. Tóth László dr., az Országos Pázmány Egyesület főtitkára meg­nyitó beszéde. 2. Réthy Eszter, a m. kir. Opera­ház tagja, a) Bizet: Michaela áriája (a Carmenbői), b) Liszt; Ha álmom mély... c) Puccini szony áriája. 3. Városi István költeményei. Elő­adja : Kőhalmy László dr. 4. Tibor Zoltán operaénekes, a bé­csi Nemzetközi Dalosverseny első nyertese, a) Verdi: Confutatis... (a Requiemből). b) Koudela: Oda néz­zetek. (Petőfi verse.) c) Delibés: Ni­lakantha áriája (a Lakméból). 5. Harsányi Lajos költeményeit adja elő. 6. Aradi Zsolt irodalmi előadása. 7. Medek Anna, a m. kir. Opera- j ház tagja, kamaraénekesnő, a) Cata-' lini: La Wally áriája, b) Schubert: Ave Maria ! c) Kodály : A csitári he­gyek alatt... 8. Lendvay István költeményeit adja elő. Az énekszámokat zongorán Lau­risin Miklós zongoraművész, a Ze­neművészeti Főiskola tanára kiséri. Nyári újdonságok nagy válasz­tékban Illés Sándor divatáru üzleté­ber Széchenyi-tér. Dr. Trinkl Kálmán ezüstmiséje Fönségesen szép ünnepe volt Do­rog községnek az elmúlt vasárnap. A község plébánosa, Trinkt Kálmán dr., érseki tanácsos tartotta e napon ezüstmiséjét. Nagy készülődés jelezte már hetekkel előtte, hogy a község méltó ünneplésben akarja Részesí­teni érdemes lelkipásztorát. Énekkari és zenekari próbák folytak Országh Pál tanitó fáradhatatlan vezetése mellett; a község elöljárósága, a tan­testület, a bányászok, a bányatiszti­kar s a község katolikus népe kar­öltve készült a nagy napra. Szombaton, június 30-án, az ün­nep előestjén lampionos Szerénád­dal lepték meg szeretett plébánosu­kat a dorogiak. Zenekarral vonultak a plébánia elé és a plébános ablaka alatt az ének- és zenekar felváltva szebbnél-szebb darabokat adott elő. Vasárnap már kora reggel sürgés­forgás. A község apraja-nagyja sie­tett a templomba, hogy tanúi lehes­senek plébánosuk negyedszázados hálaadó szentmiséjének. Díszruhás bányászok, a bányavezetőség, az elöljáróság, tantestület frontharcosok, leventék és a sok vidéki vendég szí­nültig megtöltötték az ünnepi díszbe öltözött templomot s bizony sokan kiszorultak, s kívülről hallgathatták a szentmisét s a kórus fenséges szép

Next

/
Oldalképek
Tartalom