Esztergom és Vidéke, 1934

1934-07-08 / 53.szám

tSZTERG an JBÍ KE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 53. SZÁM VASÁRNAP, 1934. JULIUS 8 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Ottokár püspök szobra A legújabb kor lánglelkű apostolának, akiről kortársai is azt mondották, hogy a modern problémák zűrzavarában és kaotikus összevisszaságában nem volt nálánál ékesebbszavu dalnoka Krisztusnak, ma avatják fel ünnepélyes külsőségek között a szobrát Esztergomban, hogy hirdesse évszázadokra az egymásután következő generációknak Prohászka szellemét és csodálatos lelkét. Hiába öntötték ércbe, ez a szobor azért beszélni fog. Hirdetni fogja annak dicsőségét, aki a ferdén nevelt magyar társadalmat, azokban a nehéz esztendőkben, amikor a gonoszság már-már azt hitte, hogy elérte célját, elvezette a Magasságok felé s megmutatta nekik a Diadalmas élet örök útjait. És ha a fehérvári halott ma széttekint az ünneplő sokaságon, és szertenéz a magyar ugaron, amelynek elparlagiasodása ellen annyit küzdött, meg fogja látni, hogy tanítása és apostoli munkája nem volt hiábavaló. Látni fogja, hogy eszméi, gondolatai, termékeny talajra találtak a mákonyos bódulatból öntudatra ébredt magyarságban, s ha itt-ott még ingadozunk, ha a jóravaló restség nem engedi, hogy ezeket a tanításokat megvalósítsuk az életnek minden vonalán, mégis mérföldekkel vagyunk már közelebb a keresztény ideálok eléréséhez, és ezer és ezer mérföldre vagyunk távolabb a magyarságot megfertőző ideológiáktól, mint voltunk csak másfél évtizeddel is ezelőtt. Ó, a Prohászka Ottokár szobra nem néma, ez a szobor beszél, int, tanit serkent, mert ez a szobor olyan férfiúnak, egy olyan nagyszerű magyarnak és olyan gondolatoknak hirdeti dicsőségét, akiken nem fog a halál enyészete. S ennek a néma szobornak mindig lesz mondanivalója, valahányszor a szabadkőmivesség, a liberalizmus, a szociáldemokrácia, vagy más, ezekhez hasonló pestis ki akarja kezdeni a nemzetet, harcot indít" a keresztény lelkek birtokáért, s pusztulásra akarja ítélni a magyar jövőt. Ilyenkor Prohászka Ottokár, a fehérvári nagy püspök élete, egyénisége munkássága és harcai fogják jelenteni azt a íorrást, amelyből a magyarságnak innia kell, hogy megtisztulhasson. S ha lesznek is nemzedékek, amelyek nem vesznek tudomást ennek a forrásnak üdítő italáról, amelyek kábán mennek el az örök értékek fölött, azok, amelyeket az igaz magyarok és igaz keresztények csoportjába kell soroznunk, mindig tudni fogják, ki volt Prohászka Ottokár, aki száz és százezer lélek számára készitette elő a megigazulás útját. Leborulunk ma az ő emléke előtt és hódolunk Krisztus dalnoka emlékének, aki hét évvel ezelőtt egy szomorú tavaszi napon, tanításainak legdicsőbb helyén, szemben az oltárral, fejezte be azt a ragyogó életet, amelyet Istentől kapottá mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Ma avatják fel Prohászka Ottokár püspök szobrát Nagy napja van ma Esztergomnak. Végre megvalósult a régi terv, helyesebben eleget tettünk kötelességünknek: felállítottuk Prohászka Ottokár püspök szobrát. Ma avatják fel ünnepélyes keretek között. Amikor örömmel üdvözöljük a megvalósulást és ujong lelkünk ezen a nagy napon, a hála és hódolat szavait küldjük Magyarország biboros hercegprímásához: dr. Serédi Jusztiniánhoz, akinek nemes intézkedése folytán valósult meg a terv. Köszönet és hála illeti meg az esztergomi főegyházmegye papságát, melynek áldozatkészségéből jött össze a költség s melyből a Prohászka-szobor elkészülhetett. Kétszeres értéke van tehát az áldozatkészségnek, mert maga a papság örökítette meg a Nagy Püspök emlékét ebben a városban, a magyar katolicizmus köz pontjában. Ez nem jelenti azt, hogy a szobor a papságé, ez a szobor a Magyar Sionban hirdeti Prohászka Ottokár szellemét. Természetesen voltak világiak is, akik a költségekhez hozzájárultak. Köszönet ezeknek is. fürdesse a szobor mindörökké a Nagy Püspök szellemét és mutassa a mai nemzedéknek Isten útjait és intsen örökké élő és üdvözítő igazságokra. Az ünnepség d. e. 11 órakor kezdődik. A műsor a következő : 1. Szózat, cnekli az Esztergomi Turista Dalárda. 2. Az Ur. Prohászka-szöveg. Szavalja dr. Kőhalmy László. 3. Ünnepi beszéd. Elmondja dr. Török Mihály prelátus-kanonok. 4. Beethoven: Isten dicsősége. Énekli az Esztergomi Turista Dalárda. 5. A katolikus ifjúság hódolatát tolmácsolják Papp Ernő, a Foederatio Emericana assessore ésSzkladányi Ákos esztergomi theologus. 6. A szobrot átveszi dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprimás. 7. A szobor megkoszorúzása. 8. Himnusz. Magas nívójú irodalmi ünnepség lesz délután a Legényegyletben PillangókisaszSzéthullott a család széthullottak a nemzetek — mondotta a Főpásztor Serédi Jusztinián dr. biboros főpásztorunk vezetésével Mária-Zellbe zarándoklat indult csonka hazánkból. A magyar zarándokok szerdán este érkeztek vissza Budapestre. A kegyhelyen sok feledhetetlen lelki élményben volt részük a zarándokoknak, de feledhetetlen marad számukra a Főpásztor búcsúzóbeszéde is, melyet a kegyhelyen tartózkodás utolsó napján intézett híveihez. A nagyhatású beszédből, amely különösen napjainkban mementóként hangzik, az alábbiakat idézzük : — Valamennyien egy család tagjai vagyunk. Az Isten egységbe foglalta az embereket, akik egy atyától származtak. Valamikor egységes volt a család köteléke, egységes volt a nyelv is, amely belekapcsolódott az Istenbe. De amikor elszakadtunk az Istentől, a lélek Isten felé húzott, a test pedig a földre vont le bennünket és meghasonlottunk önmagunkkal . . . Széthullt a család, széthullottak a nemzetek is, mert hiányzott belőlük az Istenhez való törekvés .. . A hazának az lesz a legnagyobb fia, aki egy vallású vá tudja tenni ezt a nemzetet, úgy azonban, hogy nemzeti érzésünk ebből az egységből ne kapcsolja ki a többi nemzetet sem, hanem ismerje el más nemzetek jogait és igényeit is. Szűz Mária palástja alatt elférnek az öszszes nemzetek. A Katolikus írók és Hírlapírók Or szagos Pázmány Egyesülete a Kat. Nyári Egyetemmel kapcsolatban ma, vasárnap délután 5 órakor a Kat. Legényegylet dísztermében irodalmi ünnepélyt tart. Az irodalmi ünnepélyt nagy érdeklődés előzte meg, ami érthető is, mert a gazdag tartalmú műsorban három kiváló művész szerepel. Eljön az ünnepségre Medek 'Anna, a m. kir. Operaház örökös tagja, a csodálatos hangjáról ismert kamaraénekesnő, ezután Réthy Eszter, az operaház tagja, a magyar dalművészet nagy Ígérete. Szerepelni fog Tibor Zoltán operaénekes, a bécsi nemzetközi dalosversenyen első dijat nyert zengő hangú baritonista. A bécsi rádió éppen most hivta meg egy szereplésre. A műsor egyébként a következő : 1. Tóth László dr., az Országos Pázmány Egyesület főtitkára megnyitó beszéde. 2. Réthy Eszter, a m. kir. Operaház tagja, a) Bizet: Michaela áriája (a Carmenbői), b) Liszt; Ha álmom mély... c) Puccini szony áriája. 3. Városi István költeményei. Előadja : Kőhalmy László dr. 4. Tibor Zoltán operaénekes, a bécsi Nemzetközi Dalosverseny első nyertese, a) Verdi: Confutatis... (a Requiemből). b) Koudela: Oda nézzetek. (Petőfi verse.) c) Delibés: Nilakantha áriája (a Lakméból). 5. Harsányi Lajos költeményeit adja elő. 6. Aradi Zsolt irodalmi előadása. 7. Medek Anna, a m. kir. Opera- j ház tagja, kamaraénekesnő, a) Cata-' lini: La Wally áriája, b) Schubert: Ave Maria ! c) Kodály : A csitári hegyek alatt... 8. Lendvay István költeményeit adja elő. Az énekszámokat zongorán Laurisin Miklós zongoraművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára kiséri. Nyári újdonságok nagy választékban Illés Sándor divatáru üzletéber Széchenyi-tér. Dr. Trinkl Kálmán ezüstmiséje Fönségesen szép ünnepe volt Dorog községnek az elmúlt vasárnap. A község plébánosa, Trinkt Kálmán dr., érseki tanácsos tartotta e napon ezüstmiséjét. Nagy készülődés jelezte már hetekkel előtte, hogy a község méltó ünneplésben akarja Részesíteni érdemes lelkipásztorát. Énekkari és zenekari próbák folytak Országh Pál tanitó fáradhatatlan vezetése mellett; a község elöljárósága, a tantestület, a bányászok, a bányatisztikar s a község katolikus népe karöltve készült a nagy napra. Szombaton, június 30-án, az ünnep előestjén lampionos Szerénáddal lepték meg szeretett plébánosukat a dorogiak. Zenekarral vonultak a plébánia elé és a plébános ablaka alatt az ének- és zenekar felváltva szebbnél-szebb darabokat adott elő. Vasárnap már kora reggel sürgésforgás. A község apraja-nagyja sietett a templomba, hogy tanúi lehessenek plébánosuk negyedszázados hálaadó szentmiséjének. Díszruhás bányászok, a bányavezetőség, az elöljáróság, tantestület frontharcosok, leventék és a sok vidéki vendég színültig megtöltötték az ünnepi díszbe öltözött templomot s bizony sokan kiszorultak, s kívülről hallgathatták a szentmisét s a kórus fenséges szép